DC Univerzumban játszódó FRPG


 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
A még tapasztalatlan játékosokat kérném, hogy mindenképpen olvassák el az Első lépések-ről szóló rövid leírást! Ha az informálódás után is még további kérdésed lenne, nyugodtan keresd fel bármelyik staff tagot. Szívesen útba igazítunk.
Latest topics
» Társalgó
Szer. Jún. 22, 2016 9:41 am by Lois Lane

» Diego Crown
Csüt. Júl. 02, 2015 10:54 pm by Diego Crown

» Rekviem
Szer. Júl. 01, 2015 8:09 pm by Madárijesztő

» A Robinson park
Vas. Jún. 21, 2015 5:50 pm by Andrew Ramirez

» Csokit vagy csalunk!
Vas. Jún. 21, 2015 4:52 pm by Andrew Ramirez

» Jess Kayle - A Sárkány Gyermeke
Kedd Jún. 16, 2015 11:15 pm by Jess Kayle

» Jess Kayle
Vas. Jún. 14, 2015 4:35 pm by Jess Kayle

» Amecchi Előtörténet
Kedd Jún. 09, 2015 6:24 am by Madárijesztő

» Orvosi igazolások
Kedd Jún. 02, 2015 9:13 pm by Ra's Al Ghul

» Smallville Állatkert
Szer. Május 20, 2015 11:13 pm by Cybergyík

Tükör
All Comics
Blateco
HálóZsák
NewGen
Genzo Comics
ComicVine (angol)
</span

Share | 
 

 Airie Nandori

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Airie
Gaztevő
Gaztevő
avatar

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Mar. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Arkham Intézet

TémanyitásTárgy: Airie Nandori   Szer. Márc. 07, 2012 12:10 pm

Születési név: Airie Nandori
Egyéb név: Airie, Ai
Faj: Metahumán
Nem:
Születési hely, idő: Gotham, 1994 február 29
Kor: 17
Magasság: 152
Súly: 42
Hajszín: vörös
Bőrszín: fehér/sápadt
Vércsoport: 0+
Egészségi állapot: Többszörös skizoférn/tudat hasadásos, valamint ezen kívül több más betegség is sújtja:
- paranoia
- hebefrén skizofrénia
- dezorganizáció
- kataton
- klausztrofóbia
- kannibalizmus
- több fajta komplexus: nő és gyermek gyűlölet
- minden nála idősebb férfiben az apját látja
- nem képes megkülönböztetni a jó és a rossz dolgokat, számára minden csak nézőpont kérdése
Család:
John Nandori: apja, meghalt
Lylianna (szül. Kolden) Nandori: anyja, meghalt
Foglalkozás: -
Oldal: semleges
Ellenségei: nők, gyerekek, orvosok, rendőrök
Szövetségesei: Karmester, Bane, Vörös Vadász, Őrült Kalapos

Törzshely: Arkham Elmegyógyintézet/Karmester Operaháza

Jellem:
Airie jelleme roppantul összetett. Tökéletesen „hangulatfüggő”, mivel három különféle személyiség lakozik benne, ezért ettől függ minden cselekedete, gondolkodása.
Az első személyisége Nightmare, aki gyilkos ösztönökkel rendelkezik. Káosz és véronástban él, kegyetlen. Humora szadista, nem ismer félelmet, se fájdalmat. Igazi Rémálom azok számára, akiknek mutatkozik. Nem hajlandó nőkkel kommunikálni, nagyobb az esélye hogy szavak helyet meggyilkolja őket, ugyan így vélekedik a gyerekekkel kapcsolatban, de valójában szinte bárkivel. Azon kívül hogy szadista, roppantul perverz, kihasználja női bájait céljának eléréséhez. Ez a személyiség nagyon ritkán mutatkozik.
A második egy kisgyermek, aki talán sose lehetett a lány. Ilyenkor éli ki gyerekkori vágyait. Játékos, kedves és naiv, szeret más gyerekkel játszani, de nagyon fél az idegenektől. Ez a személyiség nem igazán beszédképes, mentális szintje ilyenkor az óvodás korba sorolható, amikor még írás és olvasás tudatlan, valamint nehezebben, de mégis tízig tud csak elszámolni. Ilyenkor legfontosabb számára a törődés, játékok és az édesség. Nagyon tudatlan ez a személyiségforma és számára szinte minden dolog az ehető kategóriába esik. Amit pedig nem lehet megenni, az számára roppant érdekes játékszer. Ilyenkor magát csak „Ai”-nak nevezi. Ez a tudat sokkal jobban érzékeny a férfiakra, ilyenkor minden férfiben aki idősebb nála az apját látja. Hajlamos velük úgy viselkedni, valamint nevezni őket, mintha a gyerekük lenne. De ez csak akkor fordul elő, ha az adott férfit megkedveli.
Az utolsó tudata a teljesen átlagos személyiség Airie, aki ha teljesen mindvégig tudatnál lenne, képes lenne teljesen normális szociális életet élni. Ez a személyiség megfontolt, gondolkodó. Írás, olvasás és számolás tudó, intelligens. Igyekszik mindenkivel kedves lenni, valamint segíteni ha tud. Kissé félénk, visszahúzódó, de szereti a társaságot és másokkal beszélgetni. Nincs problémája a nőkkel és a gyerekekkel, mindenkivel egyformán jól kijön.

Szakképzettség: -

Képesség:

Képességének aktiválásához, valamint használatához oxigén szükséges. Képességeit látókörén belül tudja használni. Tüzének hőmérsékletét képes tetszőlegesen szabályozni ( 0 és 3000 fok között).

1. szint

Ideiglenesen rövid időre képes felvenni a tűzformát, ennek köszönhetően uralja a tüzet. Ebben a formában képes tűzlabdákat/gömböket alkotni, melyek nagysága megfelelnek az öklének nagyságával. Erejük dühétől függő, mivel ezt a képességet még csak érzelmei befolyása alatt képes használni, így nem sikerül neki mindig felvenni a formát. Tűzformájában nehezebben sebezhető, a gyúlékony dolgok amikor testének közelébe érnek, meggyulladnak a hő hatására, valamint természetesen mert testét tűz borítja. Viszont ilyenkor érzékenyebb a vízre és az alacsony hőmérsékletre. Amikor olyan helyen tartózkodik, ahol a hőmérséklet alacsonyabb a 0-nál, nem képes még felvenni ezt a formát. 0 felett is nehezebben megy ez neki, csak akkor képes „gondok nélkül” felvenni ha a hőmérséklet körülötte 15-25 fok között mozog. Természetesen a magasabb hőmérséklet csak jobban hozzásegít a képességéhez.
+ 100 Celsius hőmérsékletű a tüze.

2. szint:



Jobban uralja a tüzet (erősebbek és hatékonyabbak a tűzörvényei és a tűzlabdái), lassabban fárad ki, hosszabb ideig képes a tűzalakjában maradni (valamivel immúnisabb a fagyra és a vízre).
Képes 2 méteres, bár nem túl erős tűzfalat felállítani ami 10-20 cm vastagságú, ez a vastagság magasság függő!

Repülés tűz alakjában: 60km/óra
- 20 fokig képes használni erejét
+ 500 Celsius hőmérsékletű a tüze

3. szint



10 méteren belül képes manipulálni a tűzzel, de megteremteni csak saját magából képes. Manipulálni és formálni saját tetszése és fantáziája szerint tudja.

Repülés: 120 km/óra (csak tűzformában)
- 30 fokig képes használni képességét
+ 1000 Celsius hőmérsékletű a tüze
Képes szabályozni a hőmérséklete maga körül 10 m-n belül.

4. szint



Tűzformálás/manipuláció: szinte már "határtalan", fantáziájától függ az egész.
A tűzlények 20 méter magasak is lehetnek vagy több (attól függ mennyi van belőlük), már ezek is képesek tűzzel támadni (tűzörvény, gömb attól függ melyik lényt milyen forma támadással ruházza fel).
Saját maga körül a tüzet úgy tudja megformálni hogy ő legyen egy adott tűzlény, ennek köszönhetően eltűnik a lény belsejében mintha a szíve lenne.


Repülés: 180km / óra (csak tűzformában)

Fizikai testét képes 1 percig elveszteni tűzformájában, ilyenkor semmi fizikai dolog nem sebzi őt. Ez a képesség csak akkor jelenik meg, amikor a karakter életveszélyben van. Ettől viszont ájulásig kimerül s képességeit nem képes használni három napig.

- 40 fokig képes használni erejét  
+ 2000 Celsius hőmérsékletű a tüze


5. szint


Tűzformálás/manipuláció: A tűzlények/formák akár 60 méter magasak is lehetnek, de ez mennyiség függő mivel ereje nem határtalan. A tűzformálásban csak a fantáziája szab határt.

Repülés: 240km/óra (csak tűzformában)

Fizikai testét képes 2 percre elveszíteni amikor tűzformában van. Ez nagy kimerültséghez vezet, két napig nem képes utána képességeit használni.

10 méteren belül képes már tüzet teremteni amit aztán tetszőlegesen formálhat képességein belül.

- 50 fokig képes használni erejét
+ 3000 Celsius hőmérsékletű a tüze (max)

6. szint

Tűzmanipuláció/Formálás: A megalkotott tűzlények és formák elérik a 80 métert. Viszont minél több lény/forma, annyival osztódik a nagyságuk.
Magyarázat: Létrehoz egy darab 80 méteres tűzoroszlánt ami vagy ő maga, vagy független, viszont ha 10 ilyen oroszlánt akar megalkotni, akkor azok már csak 8 méteresek lesznek, ergó 80:10. Ha öt ilyen oroszlánt akar létrehozni, azok max 2 méter magasak lehetnek; 80 méter : 5 lény = 2 méter magasság.

Repülési sebesség: 300km/óra

Fizikai testét képes 3 percre elveszíteni amikor tűzformában van. Ez nagy kimerültséghez vezet, két napig nem képes utána képességeit használni. Tudatos képesség.

10 méteren belül képes már tüzet teremteni amit aztán tetszőlegesen formálhat képességein belül.

"Teleportálás": Képes tűzből tűzbe teleportálni. De! Ehhez el kell hogy veszítse fizikai testét, ami azt jelenti, hogy teljesen eggyé válik a tűzzel. Saját "tüzéből" eltűnik és megjelenik a másikban. Csak saját általa létrehozott tűzbe tud így teleportálni 10 méteren belül. Ez a képesség még nem tudatos, ösztön alapján aktiválódik, mikor a karakter életveszélyben van.

- 60 fokig képes használni erejét
+ 3000 Celsius hőmérsékletű a tüze (max)

7. szint

Tűzmanipuláció/Formálás: A megalkotott tűzlények és formák elérik a 100 métert. Viszont minél több lény/forma, annyival osztódik a nagyságuk.

Repülési sebesség: 360km/óra

Fizikai testét képes 5 percre elveszíteni amikor tűzformában van. Ez nagy kimerültséghez vezet, két napig nem képes utána képességeit használni. Tudatos képesség.

"Teleportálás": Képes tűzből tűzbe teleportálni. De! Ehhez el kell hogy veszítse fizikai testét, ami azt jelenti, hogy teljesen eggyé válik a tűzzel. Saját "tüzéből" eltűnik és megjelenik a másikban. Csak saját általa létrehozott tűzbe tud így teleportálni 20 méteren belül. Ez a képesség még nem tudatos, ösztön alapján aktiválódik, mikor a karakter életveszélyben van.

- 70 fokig képes használni erejét
+ 4000 Celsius hőmérsékletű a tüze (max)

Pénzügyek, tulajdonok, stb.
--------------------------------------------------------------------------------------
Pénz

Fizetés: -
Fizetésnapok: -
Esedékes: -
Összes: -
Elköltött: -
Fennmaradó: -
--------------------------------------------------------------------------------------
Kredit

Összes: 33
+ 3kr kezdő ként
+ 2kr Robintól előtörténet minőségéjért
+ 1kr Vadmacskától Shadhon hívásáért
+ 1kr Vadmacskától Káosz hívásáért
+ 2kr Tojás kereső verseny 2. helyzetéért
+ 2kr Rekviem egy álomért kaland - Vadmacska
+ 2kr Robintól karakter bővítésért
+ 2kr A jövő Gotham city-ben kaland - Vadmacska / Robin
+ 2kr Krokktól karakter bővítésért
+ 1kr Feltámadás kaland
+ 2kr Két Venom egy városban kaland - Gyilkos Krokk
+ 3kr Rettegés és Ideggáz kaland - Madárijesztő
+ 3kr Zóna szökevények (korszak kaland) - Madárijesztő
+ 4kr 2014. Húsvéti quiz - Ra's Al Ghul
+ 3kr Mikulás alkalmából - Madárijesztő

Elköltött:
29kr
- 2 kredit képesség második szintre való emelése
- 3 kredit második szintű képesség harmadik szintre emelése
- 4 kredit harmadik szintű képesség negyedik szintre emelése
- 5 kredit negyedik szintű képesség ötödik szintre emelése
- 2 kredit Venom kaszt felvétele
- 6 kredit ötödik szintű képesség hatodik szintre emelése
- 7 kredit hatodik szintű képesség hetedik szintre emelése

Fennmaradó kredit:
4
--------------------------------------------------------------------------------------
Tulajdonok, felszerelés, NJK, vásárolt dolgok, stb.

- néhány rajzlap
- ceruzák:

24 darabos "emeletes" csomagolásban Progresso ceruzák
- szívecskés Polly Pocket babaház, ami pont akkora kb mint a tenyere, minden átlagos zsebbe belefér:

- képes kirakó kockák:

- egy mesekönyv:

- zenedoboz:

- három sablon rajzoló:



- családi fotó, ami Airie 4 éves korában készült a családi ház udvarában. A képen a lány apja nyakában ül.
- plüss nyuszi:
40 cm nagyságú, puha, bár már inkább össze van lapítva a teste. 5 percig tartó védőaurát tud a karakter köré vonni, ami a legtöbb átlagos lövedéket, és a gyengébb mágikusakat fel tudja tartani. Ám az 5 perc leteltével ugyanennyit kell pihentetni, hogy használható legyen.

- Bane-től kapott lenyomozhatatlan mobiltelefon amire csak Bane tud neki hívni

- egy tasak BLÉ, amiben 12 ostya van
- néhány injekció Venom szérummal
- Kevin Chase-ről részletes adatok fényképekkel

Mindezt, kivéve a plüss nyuszit ebben a plüss mackós hátizsákban tartja ami szinte mindig magánál van. A mackó fejét le lehet cipzározni, így lehet belerakni dolgokat. A mackó elég nagy ahhoz, hogy ezeknek a dolgoknak kényelmesen helyet adjon.


A hozzászólást Airie összesen 22 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 06, 2014 12:38 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.gportal.hu/airie
Kétarc

avatar

Hozzászólások száma : 803
Join date : 2011. Feb. 22.

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Szer. Márc. 07, 2012 12:42 pm

Elfogadva! Kétheti fizetést kérésedre nem kapsz. Indulhatsz játszani. Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madárijesztő
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 1325
Join date : 2011. Feb. 21.
Age : 26

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Vas. Márc. 18, 2012 4:40 pm

Daren Shadhon oldalra hívásáért + 1 kredit üti a markodat.

_________________
"How many more bones will you crush? How many lives will you destroy in the pursuit of what you call justice? You are the product of everything you fear: violence, darkness, helplessness. All that remains is for you to watch, as I drag your beloved Gotham into oblivion."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dcuniversefrpg.hungarianforum.net
Madárijesztő
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 1325
Join date : 2011. Feb. 21.
Age : 26

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Pént. Márc. 23, 2012 11:24 pm

Káosz oldalra hívásáért + 1 kredit üti a markodat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dcuniversefrpg.hungarianforum.net
Airie
Gaztevő
Gaztevő
avatar

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Mar. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Arkham Intézet

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Szomb. Jún. 09, 2012 9:58 pm

Egy kis zenei aláfestés:

I. Csak egy régi emlékfoszlány


Otthon

Már alig emlékeztem, hol is laktam valójában. Az utca hosszan terült szét előttem, kissé hömpölygött, mint egy folyó, ki nem siet sehova sem. A nap dél tájékát mutatta, s ilyenkor, főleg a hét közepén, szinte kihalt volt minden. Mindenki a városközpontban dolgozott, így nem csoda, hogy se autók, se emberek nem voltak az utcán. Minden ház egyforma, én már alig emlékeztem a sajátunkéra. Lassan haladtam a járdán, magam után aprócska bőröndömet húzva. Kerekeinek nyikorgása és zötykölődése volt az egyetlen hang, amit hallottam. Fényes nappal teljesen félelmetesnek tűnt az egész. Drága szerelmemet kezemben tartottam, magamhoz ölelve, megvédve minden bajtól. Most mégis, kicsit mintha jobban szorítottam volna magamhoz, erőt kérve tőle ahhoz, hogy tovább menjek emlékeim útján. A macskaköves járda mit sem változott azóta. Minden szomszéd füve egyformára nyírva, az ablakok alatt is szinte egyforma virágbokrok voltak. Olykor egy ház mégis kisebb, a másik nagyobb volt, de mind tágas verandával fogadta az érkezőt. Ritka volt az olyan család, akinek ne lenne még egy emeltje. A mi házunk se volt kivétel, attól függetlenül, hogy mi csak hárman laktunk. Szívem hevesen dobogott mellkasomban, ahogy az utcán haladtam. Alig lélegeztem az izgalomtól. Vajon meglelem? Vajon otthon lesznek e? S akkor megláttam a távolban. Megálltam s néztem. Ajkaim eltapadtak kisé egymástól a csodálkozástól. Igen, még mindig ott állt. A két magas diófa árnyékába burkolódzva, reménykedve hogy talán így elbújik az emberi szem elől. Mellkasom hevesen emelkedett, majd süllyedt vissza eredeti helyére. Nem hittem a szememnek, hogy még mindig, annyi év után is ott áll, ugyan azon a helyen, ahol én elhagytam. Megálltam tőle két házra és csak néztem. Egy mosoly, boldog mosoly húzódott szét arcomra. Szívem összehúzódott s torkomban éreztem azt a gombócot ami a sírás eljövetelét harangozza. Nem fojtottam vissza az érzelmeimet. Elhomályosult előttem a világ, láttam ahogy apró pillanatra minden elmosódik előttem. Pislantottam, bár féltem hogy ezzel eltűnik, de nem így történt. Kis csillogó gyémántok gördültek le arcomon, majd megéreztem ahogy sósan megnyugszanak ajkaimon. Gyakran sírtam. Nagyon is gyakran. Azok fájdalmak miatt, amiket átéltem. De most, hogy itt álltam s a házunkat néztem, inkább a boldogságtól hulltak könnyeim. Jobban megragadtam bőröndömet, ujjaim teljesen belefehéredtek, de mit sem foglalkoztam én ezzel. Szívem hazahúz, ordít bennem az örömtől s mintha repülnék, oly sebesen szedem lépteimet. Bőröndöm hangosan zötyög, repked össze-vissza ahogy kerekei néha már a járdát se érintik s én csak a levegőben húzom magam után. Megannyi érzés robaja elmémben, az a számtalan boldog emlék, szüleimmel eltöltött pillanat, most mind-mind visszatér hozzám, én visszatérek hozzájuk, hogy újból egy család lehessünk. Egy olyan család, ami már nagyon rég nem voltunk. A nap meleg fénye beragyogja a verandát, s én csak az ajtóban állok meg. Vágyakozó szemekkel állok házunk ajtaja előtt, de nem tudok bemenni. Nincsenek otthon? Kicsit körbenézek, hátha mégis, de nem látok sehol senkit. Ettől boldogságom mit sem lankad, hisz eszembe jut, hét közepe van, biztos dolgoznak. Ámde egy titkos helyről mégis tudok, ami keresztül be tudok menni. Megkerülöm a házat, a hátsó kertbe igyekszek. Abba a hátsó kertbe, ahol édesanyám csodaszép rózsabokrai minduntalan belém hasítottak, mikor apámmal való játszás közben bennük találtam magam. Felszisszenek kissé, ahogy a tüskéjük enyhén fájdalmasan hasítanak belém emlékeimből. Kissé felnevetek, mikor megpillantom régi hintámat, ami még mindig ott lóg az egyik hatalmas és vastag diófa ágán. Magányosan csüng, s csak arra vár, mikor ülök belé ismét, mikor fogok rajta ismét hintázni. A déli nap melege arcomat simogatja, jobban ragyog ettől arcom is. Mint egy aprócska tündér, úgy mosolygok. Fellépek a kertbe nyíló nyitott verandára, majd bőröndömet elengedve kinyitom az üvegezett két szárnyas ajtót. Anyám mindig is ez ajtó mögül szerette nézni, ahogy apámmal játszok kint, hisz egyenesen a nappaliból nyílt. Kezemet ráhelyeztem a kilincsre s gyomrom már teljes mértékben összehúzódott. Mély levegő, majd kinyitottam az ajtót. Kiss csikorgás, ellenkezett enyhén, de végül megadta magát gazdájának. S én beléptem.
- Anya, apa, itthon vagyok! – kiáltottam el magam boldogan. S ekkor, mintha az egész világ nevetett volna rajtam. Lassan ellépett a nap melegen ragyogó fénye. Az árnyak éhesen és gonoszul kúsztak felém. Szétnéztem. Az, ami valaha a nappalink volt, már nem volt többé. Üresen álltak a falak, nehezen rájuk ülepedve a fojtogató por. Sötétség borult mindenre, mintha eltakarták volna a napot, s én csak ekkor vettem észre a bedeszkázott ablakokat. Csendben állt a ház magányosan, hangom teljesen eltűnt az üres szobák sarkaiba, megbújtak ott, nem akartak soha többé előmászni. Senki sem válaszolt. A néma csend volt az egyetlen válasz, amit kaptam. Nem akartam elhinni. Mint egy újabb rossz állom, a kert felé fordultam. Egykori gyönyörűen zöldellő puha füvünk sárgán és kiszáradva kapaszkodott a magasba, de nem igazán tudott, hisz a gaz teljesen visszanyomta. A hintám rozogán csüngött a fán, félő volt beleülni, nehogy összetörjön. Dohos szag ostromolta orromat. Beljebb léptem. A deszka megnyikordult alattam, azt hittem betörik. Hatalmas ház, mely régen tele volt élettel, kellemes illatokkal, vidám nevetéssel. Molyok rágta üllőgarnitúránk szétesve hevert helyén, egykori tv-nkkel szemben. Elfogott a kétségbeesés. Az a mély szomorúság, amit csak akkor éreztem, mikor teljesen egyedül voltam. Hirtelen nem tudtam, hogy könnyeim kicsordulnak e a fájdalomtól, vagy mégsem. De végül úgy döntöttek, nem ostromolják a világot. Lassan mentem be a házba, nem akartam elhinni amit látok. A por olyan nagy volt, hogy lábnyomokat voltam képes hagyni benne. A lépcső mely az emeletre vezetett szinte járhatatlan volt. Ujjaimat a korlátjára helyeztem, lassan végigsimítva. Egy kislány nevetése futott végig mellettem, majd tovatűnt a nyitott ajtón keresztül a nagyvilágba. Lehunytam szemeim s lassan ismét felelevenedtek bennem a dolgok. Konyhából kihallatszó rádió zenéje, ahogy az ebéd pompás illata magával ragad. A falak ismét visszakapták csodaszép hófehér színüket. Egy kislány nevetése ismét. Elmosolyodtam, nem akartam elengedi ezt a képet magam elől. Mégis úgy döntött, eltávozik, magamra hagy. Érzem ahogy a magány nehéz karjait vállam köré fonja, ahogy közel hajol hozzám s ő az egyetlen vigaszom. Kinyitom szemeim, eltűnnek az emlékek. Már csak a fekete nagy szárnyas zongora áll ott egymagában a nappali sarkában. Gyönyörűen lehet kilátni onnan a kertre. Odamegyek lassan s leülök. Nyuszimat leültetem magam mellé. Ujjaim remegve futnak végig lágyan a billentyűkön, alig érnek hozzá. Lehunyom szemeim s játszani kezdek. A kellemes dallam kirebben a zongorából, akár egy megváltást hozó hang. Szárnyalva vesz engem körbe, szép lassan bebújva a ház minden legapróbb zugába, kiűzve onnan a port, a koszt, mindent ami megrongálta, s új, régi, csodaszép emlékeket rak helyükre. Érzem ismét édesanyám süteményének illatát, ami éppen most készült el. Ahogy kedves apám kint barkácsol az udvaron, s saját nevetésem. A falak ismét otthonias melegséggel vesznek körül, fehér színük csak úgy sugározza a régi, boldog emlékeket. Lassan beragyog a nap is, köszönti a délelőttöt. Ámde ahogy elhalkul a zene, úgy kúszik a felhő a nap felé, s lassan, de biztosan, ismét rám borítja a ház mocskos árnyait, melyek körbeölelnek engem. Elhalkul a zene, eltűnik minden emlék. Egy jéghideg lehelet nyakamon, már éreztem ezt oly sokszor. Ismét a magány jött utánam, hogy nehéz karjaival magához ölelve legyen társam utamon, s engem magányával vigasztaljon. Felemeltem fejem, hogy szétnézzek azon helyen, melyet egykor otthonnak neveztem. Otthon… forgattam meg elmémben ismét eme szót, mely sok sokat jelentett számomra, mely után oly sokat sóvárogtam sötét pillanataimban. Otthon… egy hely, mely melegséggel fogad, ahol nyugalmat találhatok. Most mégis, a falakról leesett vakolat, az a sötétség mely itt honolt… Az a szag… Orromba egy kellemetlen illat fúródott, melyet még eddig sosem éreztem. S lám, ahogy felfigyeltem rá, érzékeltem, a pincéből jött. Abból a pincéből, melynek ajtaja a lépcső oldalából nyílt. Abból a pincéből ahova édesanyám…
Nyeltem egyet, s elfogott a rémület. Mi lehet ott lenn? Halk nyikorgás kúszott felém, mintha úgy vonszolná magát a padlón. Én felálltam, hogy talán elébe nézzek. Szívem hevesen vert mellkasomban. Léptek zaja fejem felett. Halk dobogások, mintha valaki szaladna. Felnéztem, de, csak a penészes plafon pislogott vissza rám. Egy halk gyermeki nevetés valahonnan az egyik szobából. Megdermedtem. Túl ismerős volt ez számomra. De honnan? Elmémben kutattam, mélyen ástam, de nem jutott eszembe. S én elindultam felé, éreztem hogy ott van fenn a másik emeleten. Talán mégis van itthon valaki?
- Anya? Apa…? – hangzott a kérdés remegő ajkaimból s én kétségbeesetten megálltam a lépcső alján. Felnéztem az emeltre, de túl homályos volt, túl sötét volt ahhoz, hogy bármit is jól láthassak. Egy lépés, egy nyikorgás. Azonnal lábai alá nézte, megbizonyosodva arról, hogy nem törik be alattam a lépcső. Milyen sokáig lehettem el, hogy ilyen szörnyű állapotban van itt minden? Mi történhetett valójában? Lélegzetemet visszafojtva indultam fel a lépcsőn. Minden lépés bizonytalan volt. Féltem hogy mire bukkanok odafent, hogy mit rejteget az a sötét folyosó. Fent viszont nem láttam semmit. Avagy mégis? Egy halk árny suhant el szemeim előtt, mintha játszana velem.
- Anya…? – kérdeztem ismét bizonytalanul, bár tudtam, édesanyám sosem játszott velem bújócskát. Talán édesapám…? Kizárt… Ahhoz az árny túl aprócska, túl fürge. Elindultam hát, hogy felfedezzem. Kis üllő valamit véltem észrevenni, ahogy kuporog a folyosón, nekitámaszkodva a falnak. Közelebb értem s észrevettem, egykori, régi plüss mackóm ül ott. Apró szemecskéi szomorúan merednek maguk elé, mintha valakire várna, aki már soha többé ne fog visszatérni hozzá, hogy együtt játszhassanak. Előtte egy katicabogár, mely fából készült. Édesapám készítette ezt nekem, mikor még kicsi voltam. Mindkét játék piszkos volt a portól. S én nekem ekkor jutott eszembe…

Pontosan úgy maradtak, ahogy hagytam őket. Azon a napon játszottam velük, mikor megérkeztek a rendőrök és elvittek magukkal. Azon a napon… S ők mégis, annyi év után, mégis itt maradtak, türelmesen várva én rám, hogy visszatérjek hozzájuk, hogy ismét együtt játszhassunk. Leguggoltam hozzájuk, kezem remegve simult végig a mackó fején. Bundája még mindig ugyan olyan puha és meleg volt, mint amilyenre én emlékeztem. Felvettem kezembe, nyuszim mellé, s mindkettőt szorosan megöleltem. Egy darab emlék, mely itt maradt. Lehunytam szemeim, éreztem azt a kellemetlen gombócot torkomban, mely a sírást idézi elő. Ajkam meggörbült, de én mégis erőt vettem magamon. Halk lábak dobogása, ismét egy kedves kislány nevetése. Felkaptam fejem, s mikor ismét kinyitottam szemem, sosem gondoltam volna hogy azt fogok látni amit. Egy vörös hajú kislány, kinek kék szemei csillogtak a homályban. Arca kedves volt, s én rám mosolygott. Alig lehetett 5 éves. Ruhácskáján kék virágok díszelegtek, rózsaszín zokni takarta lábát. Engem figyelt. S én megdermedten viszonoztam a lélekbehatoló tekintetét. Oly ismerős volt számomra. Oly nagyon ismerős volt számomra a kislány arca, de mégsem tudtam honnan. Elszaladt előlem, eltűnt az egyik szobában.
- Várj meg! – kiáltottam utána, majd én is gyors léptekkel indultam meg a folyosón. Elértem a végére, ahol egy ajtó várt engem nyitva. Megálltam, s benéztem. A nap kellemes fénye melegen világította be a szobát. Játékosan sárga falak, melyeken kék virágok díszelegtek. Az én szobám… Lassan léptem be, oly félősen. Mintha attól tartanák, bármely pislantásommal ez is eltűnhet szemeim elől.

Vágyakozva néztek rám kedvenc játékaim a polcokról, a sarokban ott állt a nálam is szinte nagyobb babaház. Asztalomon a ceruzák hevertek, megannyi rajzlap, megannyi általam rajzolt kép. Az ágyamon még mindig ott volt az a huzat, melyet annyira szerettem. Amin megannyi mackó vidáman játszott. Szekrényem tetején zöldelltek a növények, s engem ismét elfogott a kellemes, meleg érzés. Otthon. Hát ez lenne az? Hát mégis létezik? Beljebb léptem, arcomon a mosoly sugárzott. Jobban és melegebben ragyogott, mint a nap fénye. Felnevettem hitetlenkedve. Éreztem ahogy apró pillanatra elhomályosul a világ, majd ismét megformálódik előttem.
A virágok kihaltak, szárazan lógtak szekrényem tetejéről. Eltűnt a nap meleg fénye, most is a sárga kopott falak néztek engem. Dohos és porlepte levegő fojtogatta tüdőmet. Halk, gyermeki sírás mögöttem. Megfordultam, s elszörnyedtem. Saját magammal szemeztem. Már felismertem, már tudtam. Én állok magam előtt, s ez is csak egy régi emlék. Ennek a helynek az emléke, melyet el kell temetnem magamban. Néztem ahogy sírok, halkan dőltek szemeimből a könnyek. Olykor szipogás, hogy taknyomat eltűntessem, mely már így is arcomon folyt végig. Elszomorodtam. Sajnáltam. Nem tudtam mit tegyek. S csak álltam és néztem saját magam. Lenéztem a mackóra, majd ismét saját magamra. Nyújtottam a játékot, kedves és szelíd mosollyal. Elfogadtam. Felnézte saját magamra, bár még mindig sírva, de legalább egy őszinte mosoly ült arcomon. Éreztem ahogy lelkemben megnyugvásra lelek, majd felébredek…
Kinyitottam szemem, láttam ahogy arcom saját emlékeimben maradt. A tekintet, mely még hosszan nézett engem, majd lassan eltűnt, s én a csupasz, jól ismert falakat láttam magam előtt. Nem tudtam kezeimet mozdítani, a könyörtelen kényszerzubbony örök ölelés átkában szenvedtem. Csak álom volt, vagy tényleg egy emlék? Talán mindkettő? Otthon… édes otthon… Hol lehetsz te most, ó mond el kérlek én nekem… Valójában eltűntél az időben, s már csak bennem élsz, vagy még mindig arra vársz, hogy hazatérjek…? Féltem a választól. Féltem attól mit lelek majd azon a helyen, melyet otthonnak nevezek.
S ekkor fogadtam meg magamnak, hogy soha nem térek haza…


A hozzászólást Airie összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 10, 2012 12:30 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.gportal.hu/airie
Airie
Gaztevő
Gaztevő
avatar

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Mar. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Arkham Intézet

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Vas. Jún. 10, 2012 12:18 am

Zenei aláfestés:

I. A tűz mely szívedben ég


Különleges nap


Hópille száll egy millió, víg táncot jár, míg földet ér. Betakarván a világot fehér fátyollal, melyen a nap sugarai vakító fényességgel törnek meg, csillognak rajta mint a gyémántszárnyú tündérkék. S én míg az autók zaját hallom, ahogy az emberek sebes léptekkel haladnak az utcán, kezükben megannyi csomag avagy táska, nézem az utcát. Néha rám néznek, majd tovább mennek. Egy mosollyal ajándékoznak meg engem, számomra nem is kell több, nincs is szebb ajándék Karácsonyra. Olykor én is visszamosolygok rájuk bizonytalanul, szégyenlősen. Oly izgatott vagyok így várni rájuk! A mai nap egyáltalán nem hétköznapi, ezt itt minden gyermek tudja. Ez a nap különleges, reményekkel teli. Ez a nap arról szól, amikor több család látogat el intézetünkbe, hogy a Karácsonyi ünnepekre egy-egy gyermeket hazavigyenek. Számunkra nincs is szebb ajándék, mint az, hogy családi környezetben lehessünk az így is varázslatos napon.

Valahányszor megállt az utcán egy autó, én már izgatottan néztem, ki fog belőle kiszállni. Olykor izgatottságom lankadt, mikor egy férfi avagy nő állt meg, de nem tévedt be kapunkba, inkább tovább haladt egy üzletbe, vagy épp egy irodai épületbe. Már reggeltől ott álltam a hatalmas ablakban, a baldachinos függöny mellet. Néztem ahogy hull a hó, egyre nagyobb takarót terítve a városra. Sok gyerek kinn játszott a hátsó udvarban, avagy bent a nagyteremben. De én nem. Úgy reménykedtem, annyira vágytam az után, hogy engem is végre valaki hazavigyen. Nem egyszer történt meg, hogy egy család azt a gyereket kit ezen a napon elvittek, örökbe fogadtak. De mint mindig, én sosem estem azok közé, kikre ez a szerencse rámosolygott. Mégis éreztem, egyszerűen tudtam, hogy ez a nap különleges lesz. Hosszú vörös hajam szépen kifésülve, elrendezve úgy, ha meglátnak, azt mondják: „Jaj de aranyos vörös hajú kislány! Őt szeretnénk elvinni!” Kedvenc kék ingem volt rajtam, szépen kivasalva, egy fekete hosszú, rakott szoknyával. Lábaimon az ünneplői cipő, amiben csak iskolába jártam. Kék szemeim az utcát nézték. Nem akartam más gyerekkel játszani, hisz ők sem akartak velem. S akkor elkezdődött…

A nap folyamán megannyi férfi és nő érkezett. A múlt évhez képest többen voltak, s mindenki egy vagy két gyereket vitt magával. Én is ott álltam, néztem őket és mosolyogtam rájuk reménykedve, gyakran a többi gyerek közé furakodva, hogy észrevegyenek. Ahogy teltek az izgalmas és reményekkel teli órák, úgy fogytak a gyerekek is, úgy mentek el mind vidáman, hogy a Karácsonyt egy családnál töltsék. Meleg otthonban, finom vacsora mellet, megannyi ajándék és szeretet közt, hogy utána boldogan aludjanak a puha és illatos ágyban. Ahogy közeledett a szép, kékes fényű alkony, úgy fogyatkoztak a gyerekek. Egyre jobban kiürült az intézet, egyre jobban elhalkult minden. Rám nehezedett a magány, mely már így is eléggé körbevett engem. Elment az utolsó család, s én még mindig a baldachin függönyös ablakban álltam.

- Airie, ideje vacsorázni. Gyere… - szólalt meg mögöttem egy ismerős, rekedt hang. Xénia felügyelőnő volt az. Egy kedves, idős hölgy, kinek törékeny teste és ráncos, vékony arca s szigorú tekintete sok rosszaságot elűzött gyermeki fejemből. Ő volt talán az egyetlen, aki valamilyen szinten szeretett engem, avagy inkább nem tekintett sokkal másabbnak a többi gyerektől. Ha nekik valamit megengedett, azt nekem is. Az egyetlen olyan személy, kit talán kedveltem is. Nem néztem rá, csak halkan válaszoltam neki.
- Nem vagyok éhes. Mindjárt jönni fognak értem is. Engem is hazavisznek ma. A mai nap különleges. Tudom, hogy értem is jönni fognak! – mondom neki izgatott hangon, szemeimet le nem véve az utcáról. Halk, szomorú sóhajt halottam hátam mögött. Finom lépések, majd vékony kezek vállamon.
-Airie… minden évben ezt mondod és eddig még egyszer sem… - kezdte el, de én inkább hisztérikus hangon, türelmetlenül vágtam közbe:
-El fognak jönni! Én tudom! – a kezek kicsit szorosabban magukhoz öleltek, megéreztem Xénia nevelőnő idős és érdekes illatát, valamint vékonyka testét. Hosszú hallgatás következett, majd ütött egyet a hatalmas óra. Nehéz hangja fájdalmasan kongott elmémben. Hat óra volt. S ez azt jelentette, hogy Xénia nevelőnő hazamegy. Utoljára búcsúzóul magához ölelt.
-Holnap találkozunk… - súgta egy kicsit vidámabban, majd elengedett és elment.
S én ott álltam egyedül az ablakban. Figyeltem a havat, ahogy hatalmas pelyhekben szálingózott. Az alkony is már inkább sötétségbe burkolózott, felgyúltak az éjjeli lámpák. Tudtam hogy már késő este van, és hogy nem jön már több család. De én annyira reménykedtem, annyira szerettem volna elmenni innen! Fájt nagyon a tudat, hogy engem senki nem akar, hogy engem senki nem szeret. Arcom fájdalmas szomorúságba burkolódzott. Elkomorodva néztem a sötét utcát, mind addig amíg az összes zaj el nem halkult, amíg minden ablak fekete nem lett. De én még mindig ott álltam, reménykedtem, tudtam, hogy el fognak értem jönni. Mert ez a nap különleges volt…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.gportal.hu/airie
Madárijesztő
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 1325
Join date : 2011. Feb. 21.
Age : 26

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Vas. Jún. 10, 2012 12:20 pm

A feléig eljutottam, mert sietnem kellett, de még befejezem, mert nagyon gyönyörű, szép, és meg is előlegezem neked a 2 kreditet a bővítésért.

_________________
"How many more bones will you crush? How many lives will you destroy in the pursuit of what you call justice? You are the product of everything you fear: violence, darkness, helplessness. All that remains is for you to watch, as I drag your beloved Gotham into oblivion."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dcuniversefrpg.hungarianforum.net
Airie
Gaztevő
Gaztevő
avatar

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Mar. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Arkham Intézet

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Kedd Jún. 12, 2012 10:56 pm

Zenei aláfestés:



Airie Csodaországban

Óh Airie dárga hol jártál?
Messze, közel vagy épp középen álltál?
Mit láttál s mit hallottál?
Ó kérlek áruld el,
Kicsi vagy nagy voltál?

Honnan tudtad merre menj?
Honnan tudtad melyik útra kelj?
Vissza e jössz még valaha közénk?

Álmodtad e csupán,
Vagy tényleg ott voltál?
Mi mindent láttál?
Ó kérlek áruld el,
Kicsi vagy nagy voltál?

Egy pilula kicsivé tesz,
Másik nagyobbá,
S tán a harmadik szabaddá?

Ó kérlek áruld el,
Milyen messze van azaz ország,
Melynek neve Csodaország?
Hogy jutok el én is oda?
Talán a balga Nyuszi vezet oda?

Ahogy Ő is mondta,
Csak tápláld az elméd,
Csak tápláld az elméd!
S te is megleled az ösvényt,
Melyen én magam jártam,
Mely vezet téged is Csodaországban.

Fogd meg hát kezem,
S én elviszlek oda,
Abba a gyönyörű Csodaországba,
Ahol minden lény más állapotba
Saját elmédet hozza.

Kövessük együtt a Balga nyuszit,
Ezzel egyikőnk semmit se veszít.

A vörös kastély hátunk mögött marad,
Az ösvény gyorsan fut puhán lábunk alatt.
S ó!
Az erdőben ott a hatalmas hernyó!

Bölcselő e tán az úr,
De nem, hisz ő a Szabó úr!
Megannyi keze ruhát gyárt,
Pompás ajándékkal várt.

Felvesszük és a nyuszi tovább fut,
Hová vezet ez az út?
Az erdő árnya egyre nő,
A nagy találka bukkan elő.

Van ott bizony minden jó,
Étel, ital és sok bigyó.
Megy a zene és a mulatság,
Az asztalfőhöz ültet a díszes társaság.

Eszünk, iszunk, mulatunk,
Mind majd ki pukkadunk.
Fekete ló bukkan elő,
Lovasa roppant előkelő.

Vörös Vadász az én Lovagom,
El is vitt ezen az alkonyon.
Egy kis kunyhóba betértünk,
Hogy ott megpihenjünk.

Ajkainkon forró csók,
Majd minden mint egy álom el is múlt.

Én vagyok Airie ki ott járt,
Sok szenvedésen át,
Megtaláltam Önmagam,
Abban a bájos Csodaországban.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.gportal.hu/airie
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Pént. Nov. 09, 2012 6:06 pm

Korábban már volt hozzá szerencsém zenéstül, ezért ennek jutalma legyen 2kr.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Vas. Feb. 24, 2013 9:37 pm

Második Venom kaszt, és szérum tulajdonosként, na meg a rövid ám annál velősebb kalandért a tulajdonságaid harci drog közben:
  • őrület egy órán keresztül fedi el az agyad
  • a szer jótékony hatása csak fél óráig tart
  • 1 tonna súly megemelése (mivel egy fiatal nő vagy, így a tested eredendően gyengébb, mint egy férfié)
  • bőre ütésekre ellenálló, ám nem golyóálló
  • gyengébb regeneráció, ami csak a szer alatt működik. Kések, kisebb szúrások begyógyulnak fél óra alatt.

Ha jól kijátszod érzem, hogy a szervezeted jobban fogja kezelni a szert egy idő után.
Vissza az elejére Go down
Airie
Gaztevő
Gaztevő
avatar

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Mar. 06.
Age : 26
Tartózkodási hely : Arkham Intézet

TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   Pént. Márc. 01, 2013 1:38 pm

Rövid vázlat mi történt eddig a karakterrel miután kijutott Arkhamból:
Nyár:
- találkozott Karmesterrel aki örökbe fogadta és egy ideig vele élt az operaházban Régi Gothamben
Ősz:
- egyik nap várta Karmestert egy játszótéren, belé botlottak Bane emberei, mikor Airie megmutatta képességét magukkal vitték Bane-hez. Azóta neki dolgozik, de nem tagja a bandának
- a dokkokban összefut Cyborgal, segít neki leleplezni egy drog bandát. Megjelenik a Bolond Kalapos, aki BLÉ-t ad Airienak. Bolond Kalapossal együtt kiiktatják Cyborgot, Airie szövetségest lel a Kalaposban, kap tőle egy tasak BLÉ-t
- találkozik Ramirezzel akinél eltölt egy estét, szerelmes lesz a fiúba, majd reggel elhagyja az otthonát



*** 2014***

Tél:
- Bane a külvárosi temetőben Venomossá teszi Airiet
- a Dixon dokkban találkozik Hood-al, hogy átadja neki az iratokat Kevin Chase-ről elvégre fel akarják Hood-ot bérlni hogy Kevint megöljék. Megjelenik Ramirez és Kártyás is. Rajtuk ütnek a rendőrök, Hood-ot elfogják, mindenki más megmenekült. Airie szintén megmenekült, még aznap este találkozott Kevin Chase-el akinek elmondta hogy Bane jutalmat írt ki a fejére. Kevintől kapott kaját, megfürdött nála és tovább ment.
Mindezt majd ha lesz időm bővíteni fogom rendesen.

Ősz:
- A Robinson parkban találkozott pár emberrel többek közt Zod, Ursa, Superman és Doomsday-el, akik nem foglalkoztak vele és ő se velük, néhány kryptoni szilánkot szedett össze (maréknyi) a földről és megtartotta, majd elment onnan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.gportal.hu/airie
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Airie Nandori   

Vissza az elejére Go down
 
Airie Nandori
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Univerzumban játszódó FRPG :: Adattár :: Előtörténetek és Adatlapok :: Adatlap, bővítések-
Ugrás: