DC Univerzumban játszódó FRPG


 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
A még tapasztalatlan játékosokat kérném, hogy mindenképpen olvassák el az Első lépések-ről szóló rövid leírást! Ha az informálódás után is még további kérdésed lenne, nyugodtan keresd fel bármelyik staff tagot. Szívesen útba igazítunk.
Latest topics
» Társalgó
Szer. Jún. 22, 2016 9:41 am by Lois Lane

» Diego Crown
Csüt. Júl. 02, 2015 10:54 pm by Diego Crown

» Rekviem
Szer. Júl. 01, 2015 8:09 pm by Madárijesztő

» A Robinson park
Vas. Jún. 21, 2015 5:50 pm by Andrew Ramirez

» Csokit vagy csalunk!
Vas. Jún. 21, 2015 4:52 pm by Andrew Ramirez

» Jess Kayle - A Sárkány Gyermeke
Kedd. Jún. 16, 2015 11:15 pm by Jess Kayle

» Jess Kayle
Vas. Jún. 14, 2015 4:35 pm by Jess Kayle

» Amecchi Előtörténet
Kedd. Jún. 09, 2015 6:24 am by Madárijesztő

» Orvosi igazolások
Kedd. Jún. 02, 2015 9:13 pm by Ra's Al Ghul

» Smallville Állatkert
Szer. Máj. 20, 2015 11:13 pm by Cybergyík

Tükör
All Comics
Blateco
HálóZsák
NewGen
Genzo Comics
ComicVine (angol)
</span

Share | 
 

 Lángnyelv/Kenna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lángnyelv
Civil
Civil


Hozzászólások száma : 102
Join date : 2012. Jul. 06.

TémanyitásTéma: Lángnyelv/Kenna   Pént. Júl. 06, 2012 11:51 pm

Születési név: termék #1
Egyéb név: Kenna, Lángnyelv
Faj: metahumán
Nem: lány
Születési hely, idő: 2001 május 3, 01:06:24 AM
Kor: 11
Magasság: 137.4 cm
Súly: 30 kg
Hajszín: barna
Bőrszín: fehér
Vércsoport: 0
Egészségi állapot: alultáplált
Család: N/A
Foglalkozás: N/A
Oldal: semleges



Előtörténet:

Pislákoló, álmosan sóhajtó apró lángnyelv...

Amikor minden elkezdődött a szem nem látott és a fül sem hallott. De akkor már ott szunnyadt a tűz az elme legmélyén, akkor mikor még nem volt értelem vagy a világ ismert törvényei. De mindössze egy szikra kellett és az alvó lángok fellobbantak, hogy aztán az érzékek és tudat világa átkaroljon s az a világegyetemnek hívott nagy fundamentum előtt megítéltessen. Élet gyúlt nem az érzések és anyagi valóság emberinek nevezett fonataiból, hanem élettelen materiából s mélyből jövő tűzből mely tombol akár egykoron Moloch falánk oltárai. A világ még szűk és törékeny lét volt valóság és valótlanság között, de már ott motoszkált az ernyedt testet körbeölelő lágy áramlatok érzete mely a kezdetektől része volt mindennek

Pattogva éledező tűz, mely kíváncsian nyújtóztatta szárnyait...

Akkor idő még nem létezett, mert nem tudta s nem sóvárogta magába fogadni az emberiség ezen gyermekét, melynek aztán maguk váltak küszködő rabszolgáivá. De a szemek már láttak, látták a lágyan kavargó áramlatok membránját de nem a láthatatlan áthatolhatatlanságot, mely elválasztotta tőle a tarka színek és a változó fénytől néha különös táncot járó árnyak sziluettjeit, akkor amikor ő még nem tudta hogy azok visszanéztek rá. De a látó szem kicsíráztatta a tudat elvetett magjait, felfedezve a kicsiny világot melynek akkor még egyedül ő volt a mindenható középpontja, de már kavarhatta ő is a megszokott langyos ölelést. És mikor az áthatolhatatlanhoz minduntalan simuló apró tenyerére először jelent meg válaszképp egy nálánál nagyobb a túloldalról, akkor nyertek értelmet s öltöttek elevenséget az addig csupán kusza formák

Lángok lobogása, ahogy először falták maguk előtt az utat, s vetették meg lábukat a tárt karokkal váró világban...

Amikor életéből eltűnt az addig biztonságot adó kavargás és az őt minden mástól elválasztó áthatolhatatlanság, akkor érezte a tüzet tápláló lágy és megfoghatatlan új kavargást. Lábak álltak meg először az alant nyugvó kemény bizonyosságon, mi azóta is akadálytalanabb húzza lefelé mint azelőtt valaha. De akkor volt először hogy bőr árt idegen bőrt, kulcsolódott össze kis keze a nagy kézzel, s találkozott két addig egymástól idegen, elválasztott világ

A tűz emésztette mit kapott, gyarapodott, s csapott fel új leküzdendő távolságok után tapogatózva...

Akkor érzett többet mint addig valaha, elhúzódva az addig ismert világ középpontjába s válva mindössze kis pontjává egy még nagyobb nagyságnak. Hangok és mozdulatok váltak más-más értelmeket összekapcsoló kohéziós erővé, kifejezve érzéseket és ragaszkodást azokhoz kiknek keze nagyobb volt az övénél. De akkor csaptak fel először játékos lángjai, melyek addig álmodták az áthatolható lágy ölelést, mi most táplálva őket hozta előre ébredtüket s gyarapodtukat. Gondolatokból szavak és szavakból gondolatok születtek, simogató materia lengte körbe mely bár lángjait soká nem állhatta, pótolható vagy cserélhető burokká vált melyet mindössze a puszta akarat is eltávolíthatott, ébresztve tudatára hogyan válthatta valóra egyszerű kívánságait. Sok látott tárgy és kép kapott aztán nevet, s ha nem is láthatott ezek közűl valamennyit szemtől szemben, szivacsként gyűjtötte magába mind a hallottakat mind a látottakat. A falak között majdnem minden fehér volt, de akkor nem volt vágya hogy maga mögött hagyja világát és az őt körülvevő embereket. A hallott szavaknak minta megfelelőik is lettek, betűk mint ahogy nevüket hamarosan megtudta, lapokon vagy még furcsább és nagyobb ezközökben írva őket, hogy biztosan ne legyenek elfeledve

A lángok bár felmásztak a falakra is, nem jutván lélegzethez halódva húzódtak vissza, ám mielőtt múlásra ítéltettek egy nyíló ajtó új erőre lobbantotta őket...

Amikor egy álmából térve magához sötétség vette körbe, a világ szűkebbnek tűnt mint valaha. Azonban gyengén taszítva meg a hideg fémes 'falat', az engedett a nyomásnak kiszabadítva őt. Vörös lámpák táncoló fénye borította akkor be, szemei azonban hamar felismerték az egyik termet ahol minden nap gyakorta járt, mégis más volt mint a megszokott formák. A tárgyak felforgatva és csonkán hevertek mindenfelé, a csempézett falak szakadozva vagy éppen összelyuggatva. A szekrényből kimászva pillantott meg két egymáson fekvő embert, lassan közeledve hozzájuk azonban mindössze egyiküket vélte felismerni. Kíváncsian merészkedett közelebb, benne ébredve a zűrzavar sötét árnyéka ahogy megérintette a baráti, kihűlt kezet. Noszogatás vagy cibálás akkor nem segített s a tehetetlenség érzete lassabb rátelepedett és ki tudja meddig nem kotródott el, mígnem végre erőt gyűjtött hogy szemügyre vegye az idegent is. Annak az embernek valami furcsa dolog volt a kezében, mellkasából pedig egy éles tárgy türemkedett ki, melyet még most is görcsösen markolt a másik jól ismert, élettelen kéz. Nem fogta fel hogy mi történt, mindössze egy ösztönös, természetes érzet lappangott benne, amit eddig szóval még senki nem jellemzett a számára

Talán megértette hogy ami történt az rossz volt és a kezek melegsége talán nem tér vissza többé, s hogy mindezt a két ember tehette egymással. De nem tudott akkor eleget és gondolatai felhagytak a rejtvény megfejtésével, az idegen foglalkoztatta, kicsoda és hogy miért? Füle csoszogásra és léptekre figyelt fel, melyek tulajdonosai a kétszárnyú ajtón keresztül léptek ki a szemei elé, s kik viseletükben oly hasonlóak voltak az élettelen harmadikhoz. A néma pár pillantást váltott egymással majd lassú léptekkel elindultak felé, maguk előtt tartva fenyegető eszközeiket. Ő azonban akkor már csupán két dologra tudott gondolni: a hasonlóságukra ahhoz aki elvette az ismerős kéz melegét, s a belső tűzre ami most feltört lénye legmélyéről s valóssá manifesztálódva rátört a megérzett fenyegetésre. Hátrahagyva az elfeketedett szobát végigjárta az általa akkor ismert világot, a sok ismerős és ismeretlen kéz közül mindössze egyetlen adott választ az érintésére, az mely egyszer a legelső volt mind közül. Most két tenyere s ujjai óvó ölelésében pihent a még most is nagyobb ám oly gyönge kéz, mindaddig míg lassan végül az is olyan hideggé vált mint a többi, rajta pedig a szokatlan kimerültség úrrá nem lett

Mik, kik, hogyanok és miértek... mindannyian megválaszolatlanul maradva sokáig. Egy más világban volt, sokkal tágasabb ám idegen és kiismerhetetlenben. Mindössze azon dolgokat ismerte fel melyek képeit egykor még a régi világban látott, most pedig bizonyított valósággá váltak. Először látott olyanokat kik hozzá hasonlítottak, legalábbis külsőleg egészen biztosan: nem volt ebben a világban mindenki nagyobb nála, sőt mi több akadtak kisebbek is. Szavaikból hosszú ideig nem ismert fel valamennyit mígnem magába szívta azokat is, ahogy a régi világban is tette. De ezek az emberek ha nagyjából voltak akkorák mint ahogy ő is, szót érteni velük igazán soha nem sikerült, mert legbelül egészen különböztek őtőle ahogy az a talán három magas akik mindig ott voltak a közelében. Megértve hogy azért volt ott mert nem volt máshova mennie, ha lassan és nehezen is de próbálta megismerni ezt az új világot és azokat akik betöltötték üres szobáit és a falakon kívül azt a rengeteg más alárendelt kis világokat is, házakat

A tomboló lángokat nem sikerült kioltani, minden arra irányuló próbálkozás mindössze tovább táplálta őket...

Akkor ebben a felfoghatatlanul hatalmas világban ő tűnt az egyedülinek, ki szerette a tűz lobogó lángjait. Égő gyufaszál vagy lángot fogó tárgyak csupán rosszakarást váltottak ki mindenkiből akik őt akkor körülvették. Nem tartozhatott közéjük mert eltaszították, nem értették meg az ő világát ami nem volt olyan halott és jellegtelen szürke mint a világ a falakon kívül, vagy néhol belül. Akadályozták, tiltották, kényszerítették vagy rossz szavakkal illették. Árvaház vagy az iskola - miképpen kapott nevüket ő is megismerte - felnőttek vagy gyermekek, minduntalan kioltottak minden piciny lángot melyeken a szemeit pihentethette volna. Nem értették meg őt... tiltották... kerülték vagy éppen bántották... igen, bántották... akkor már nem maradt menekvése a rosszakarók elől... aztán mégis... emlékezett a régi érzésre... igen, arra ami egyszer már bosszút állt kérlelés nélkül és lángoló karjaiba ölelve a védelmére kelt. És most kívánta a szabadulást, s a kívánságokat valóra kell tudni váltani! Lángba kellett borítani mindent, megmutatni nekik! Igen, lángba borított mindent, ha nem lett volna annyi éghető dolog akkor talán nem sikerült volna. De ikerült! Akkor még nem volt olyan gyenge és éhes mint most, akkor megtehette! Lángba borult iskola és árvaház, azon az éjjelen felgyújtotta valamennyi otthonukat! Megmutatta nekik, égett minden ami azelőtt ki akarja őt oltani! ÉGJENEK!

Parázsló hamu és szállingózó pernye hajnala jött, s a láng eltűnt a szemek elől hogy ott lobogjon tovább ahol nem oltják minduntalan...



Jellem: alapjában véve nehezen beilleszkedő és emiatt gyakran zavarodott, főleg ha valami újat tapasztal. Elveszítve azokat az embereket akik számára olyanok voltak mint egy átlagembernek a család, meglehetősen bizalmatlanná vált. Annak ellenére hogy rövid ideig iskolába is járt, részben önszántából részben mások miatt kirekesztett maradt. Éppen ezért belénevelt viselkedési normák hiányában nehezen érti meg az embereket és számukra átlagos mindennapi életüket. Szemében a rendőrség egyfajta veszélyes ellenség, a bandák és sötét alakok kerülendőek és így nem igazán képes eldönteni hogy a hétköznapi civil lakosság tulajdonképpen hova sorolható, így rájuk is potenciális rosszakarókként tekint. Mivel apró és átlagnál törékenyebb alkatú, egyetlen ösztönös védelmi reakciója különleges (számára tulajdonképpen normális) képessége. Ám nem minden komoly vagy triviális helyzetben gyúlnak fel lángjai, ha túl sok fenyegető ember veszi körül sokkal hajlamosabb a pánikra, mikor is főleg elrejtőzni vagy összebújni próbál. A tűz mindennapos dolog a szemében mi több mondhatni a része is, így hát megnyugtatja és biztonságérzettel tölti el, kívánja és imádja, tehát piromániás. Furcsa szokása hogy ha valaki újjal találkozik annak kezét előbb jegyzi meg mint az arcát, s előbbit ritkábban is felejti el. Átlag értelemben nehéz hozzá közel kerülni, mivel involválják azt is hogy az illető türelmes legyen iránta, s legfőképpen elnézze piromániáját. Bár alkotói Kenna néven szólították, saját magára rendszerint Lángnyelvként referál

Szakképzettség: N/A

Képesség:

- tűz: képes tüzet alkotni és azt akarat és némi gesztikuláció kombinációjával irányítani, utóbbi a nem általa gyújtott tűzre is igaz még ha például jelleme okán tűzoltásra majdnem hogy lehetetlen rávenni (képessége szükségleteit és határait illetően lásd alább)

- nem emberi test: habár alapjában véve legalább annyira sebezhető mint egy ember, sejtjeiben nem okoz kárt a tűz vagy a szélsőséges hőingadozás. Az emberi szervek benne is megtalálhatóak és létfontosságúak, leszámítva tüdejét melynek lételemi haszna nincsen, beszédre azonban alkalmassá teszi. Azonban habár konkrét légzésről nem beszélhetünk, az oxigén elsődleges fontosságú ahhoz hogy az általa létrehozott tűz éghessen. Ahhoz hogy aktív képességét komoly szinten használhassa, megfelelő táplálkozásra van szüksége, ami azonban sokszorta több egy átlag gyermek által elfogyasztottal. Ha már a legnagyobb konyhamalac, leginkább a kalória- és koleszterin-dús ételek töltik fel energiával és esnek esetében a "sportos" kategóriába, így ha nem táplálkozik megfelelően akkor jó ha egy kabátujjat vagy egy fapálcikát lángra tud lobbantani. Saját testhőmérséklete magasra képes emelkedni, ez vírusos és bakteriális fertőzésektől különösen sterillé teszi





Előtörténet magyarázat


/Az egysorosak kis időátvillanások, nagyjából az előtöri végi gyújtogatás és az élettörténete közötti párhuzam/

Az előtörténet a legkorábbi emlékeivel kezdődik amikor még nem volt működőképes minden érzékszerve, nagyjából mindössze a tapintása. Érzékeli tehát hogy valami körülveszi, ami valójában egy folyadékkal teli átlátszó falú tartály (amit később átlátható áthatolhatatlanságként jellemez). Ugye a minták tánca az az odakint sétáló tudósok a folyadék által eltorzított képe, idővel a szeme jobban alkalmazkodott és már kivette valamennyire a kinti "világot". A folyadék mindvégig afféle anyai ölelés volt a számára, ami mindig körülvette és biztonságérzetet adott neki

/Apropó "világ", az részéről a mozgásteret jelenti: először a tartály és a folyadék, aztán pedig a kutatókomplexum, végül a nagyvilág az árvaházzal iskolával és tulajdonképpen a várossal együtt

Az idő dolog egyszerű, alapelmélet szerint nem létezik idő, mindössze az emberek találták ki hogy az események múlását mérjék - öntözés, aratás, stb - és előre egyeztessék találkozóikat/

De az első igazi felfedezése hogy odakint vannak valakik akik viszont-tudnak őróla valamint képesek is rá reagálni akkor történt, amikor egyszer a tartály falát tapintva az egyik tudós odatette neki a tenyerét (ugyanaz a tudós akit az előtöri vége felé még élve talál, de hamarosan meghal). Ez megismétlődött persze és más tudósok által is, így elsődleges ismerkedési formályává az vált hogy először az emberek kezét nézi meg, és jobban meg is marad benne mint pl az arcuk. Később kiengedik a tartályból

"Gondolatokból szavak és szavakból gondolatok születtek, simogató materia lengte körbe mely bár lángjait soká nem állhatta, pótolható vagy cserélhető burokká vált melyet mindössze a puszta akarat is eltávolíthatott, ébresztve tudatára hogyan válthatta valóra egyszerű kívánságait"

Megtanul beszélni és mások beszédét megérteni, az új simogató anyag pedig tulajdonképpen a ruha, amit le vagy felvehetett, átcserélhetett amikor azt akarta. Nagyjából ekkor esett le neki hogy hoppá amit szeretne azt maga is elérheti, azaz kialakult egy korai önállóság érzet

Később tanítanak neki néhány dolgot a világról, azaz képeket mutatnak neki és magyarázzák őket. Később írni is megtanul

Itt átugrik egykét évvel későbbre, valamiféle egyenruhás fegyveresek (az egyenruhás rendőröktől is miattuk tart) megtámadták a laboratóriumot miközben ő aludt. Az egyik tudós elrejtette valószínűleg ugyanaz akinek sikerült még leszúrnia az egyik támadót mielőtt meghalt és Kenna rátalált. Nem érti egészen mi az hogy halál de azt ösztönből megérzi hogy miféle dolog, és arra is rájön hogy azok ketten tulajdonképpen egymással csinálták ezt. Tehát a barátjával elbántak és amikor a másik kettő megjelenik ő tulajdonképpen lelkiismeret stb nélkül részben ösztönös önvédelemből és kezdetleges bosszúvágyból megöli őket. Ekkor még jól táplált volt tehát a képessége nem volt nagyon korlátozódva. A szobát hátrahagyva körbejár a komplexumban de csak halott tudósokat (neki ők a család) talál egy kivételével, de ugye ő is meghal. Ugye most már sokkot kap, kimerül és kínjában elalszik

/hogy kik voltak a fegyveresek és miért tették amit, az a karakter szempontjából irreleváns ezért én se találtam ki hozzá konkrétumot/

Időugrás után már konkrétabb események következnek. Valakik valahogyan megtalálták, tehát árvaházba kerül ahol iskolába is járatják. Rájön hogy nem csak felnőttek de olyanok is vannak mint ő, tehát gyerekek. Viszont nehezen jön ki másokkal, mindig meggyújt valamit és ez aztán feltűnik a környezetének és úgy hiszik szimplán piromániás, le akarják szoktatni a többi gyerek pedig gúnyolja. Később bántják is és akkor betelik a pohár, egy éjjel felgyújt mindent az iskolát, az árvaházat és néhány házat ahol tudja hogy rossz ismerősei laknak (tanárok, diákok otthonai). Ezután az utcára kerül, hónapokkal talán egy évvel a most előtt


A hozzászólást Lángnyelv összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Júl. 07, 2012 1:10 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Madárijesztő
Admin
Admin


Hozzászólások száma : 1325
Join date : 2011. Feb. 21.
Age : 25

TémanyitásTéma: Re: Lángnyelv/Kenna   Szomb. Júl. 07, 2012 1:19 am

Üdvözöllek az oldalon!

Az előtörténeted első fele irodalmi regényekbe illő, alatta a magyarázat pedig mindenre választ ad, mintha elemezted volna a saját művedet. Találó, eredeti, és bevallom őszintén, magam sem értettem az elejét, pedig nagy műfordító hírében álltam. Smile

Az előtörid Elfogadom, az alap három kredit mellé kapsz jutalmul még kettőt. Mehetsz adatlapot írni. Jó szórakozást!

_________________
"How many more bones will you crush? How many lives will you destroy in the pursuit of what you call justice? You are the product of everything you fear: violence, darkness, helplessness. All that remains is for you to watch, as I drag your beloved Gotham into oblivion."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://dcuniversefrpg.hungarianforum.net
 
Lángnyelv/Kenna
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Univerzumban játszódó FRPG :: Adattár :: Előtörténetek és Adatlapok :: Előtörténetek-
Ugrás: