Dixon Dokk

Bődületes kiáltás hagyja el áldozatod ajkait. A szeme érett szőlőszemként hagyja el gödrét, és szerencsétlentől a kapálózás luxusát is elvetted. A por lassan ülepedig, így már látod, hogy egy elég tágas raktárban foglalsz helyet egy delikvensen. A férfinak fájdalmai vannak ez nem is vitás az meg főleg, hogy az utolsó levegőtartalékát is sikerült kisikoltani magából.
Földön kaparászva, kezedet rá tudod tenni a fegyverre. A fegyverre, amit most már a te libidódat növeli. Egy MP5-ös a drága, és úgy simul a ujjaid közé, mint a régi szép élő időben. Sajnos nem a tiéd felől jönnek a kibiztosítás hangjai, így már bizton tudod, hogy tudják,amit te is tudsz, hogy tudják.

Utolsó hörgést meg sem várod, előző áldozatodtól lábaid máris villámként visznek előbbre. A fegyverek kattannak, és a kakas rángatása közben, elkezdik ontani a halált. Csak emberfeletti gyorsaságodnak, vagy sok évnyi tapasztalatodnak köszönheted, hogy a töltények a földről kapnak gellert, és nem beléd fúródnak.
Egyik kiállított tárgytól a másikig rohansz, és csak az állványok kapnak találatot. Végül meglátsz egy ősrégi vázát, még nálad is öregebb, és az alatta lévő méretes állványt. Mögötte lelsz menedéket, és szerencsédre fel is fogja a golyókat. Még pár kattanás és az utolsó golyó is elhagyja a csövet. Sajnos nem számoltad, mennyit is lőttek ki, de lehet hogy kevesebbet mint egy teljes tár. A pribékek lassan közelítenek. Egyik jobbról, másik balról. Talán nem olyan hülyék mint a kinti volt.

Pöfeteg elkezd rohanni, ahogy csak bírja kurta lábai. Minden lépés hosszú tizedmásodpercekbe telik, és ez éppen elég arra, hogy a ravaszon elkezdjen mocorogni a ujja. A torkolattűz sejtelmes fénye pillanatokra bevilágít mindent, és kirajzolja magát a poklot. Az első lövést újabb követi, de ez már egy másik fegyverből. Egy férfi kiállt fájdalmasan, és dől el a porban. Sikerül fedezék mögé bújnod mire a hangzavar megkezdődik. Mindenki mindenkit célba vett és lőnek. Több sorozat is végigvág a rejteket adó dobozodon, de egyik se talál el, csak a kiáltások, és halálhörgések zajai azok amiket hallasz.

A két férfi már éppen megpillantja a furcsa átváltozós hangok forrását, legnagyobb sajnálatukra későn érkeznek. Az egyiknek nekitámadsz ki csak pogány istenét tudja hívni mielőtt letepered. Vér fröccsen bundádra, és elégedetten konstatálhatod, hogy újabb lelket küldtél a pokolra örök kárhozatra.
A félelem a másik eszét is elvette, és vaktában tüzel, de még így is elég jól ahhoz, hogy eltaláljon egy téged. Combodba fúródik a lövedék, fáj de neked ez semmi. Volt már ennél súlyosabb sérülésed is, és tudod, hogy lesz is még. A fegyver üresen kattan, és koppan a földön. De már egy újabb kerül elő a férfi övéből, ami kisebb kaliber, de még mindig sorozatvető fajta.

A lopakodás nem éppen a te stílusod, és tested sem a megfelelő ehhez. De amennyire csak tudod összehúzod magad, a térfogatod kisebb lett, ez pedig pont elég arra, hogy elkerüljenek a golyók. A takaró porfelhő leülepszik, és a harctér eléd kerül. Falak lyukakkal vannak tele, és pár ember is. A meglepetés csak annyi, egyik találat sem a te oldaladról született. Úgy látszik, társaikkal végeztek a csatlósok, de még így is heten fenik rád a fogadta.
A láda mögött még nem vettek észre, és mikor a kocsi motorháztetejét célzod meg, még mindig ugyanaz a helyzet. Az első lövés torkolattüze, azért már elárul. A maradék táradat beleereszted a gépjárműbe, egy kivételével. Úgy látszik eltalálhattad a vízhűtést, és forró gőz kezd el ömleni belőle. Égési sérülés nem történik, de újra zavar támad ellenfeleid között. Ez még mindig nem elég arra, hogy mindenkit eltávolíts, de csak hárman kezdenek el sorozni. Újra golyók csapódnak be körülötted, és vastag forgácsokká alakítják a fedezékedet.

Már nem marad idő semmire. A célzás megvan, de a ravasz meghúzásáig már nem jut el. Karjából méretes darabot hasítasz ki. Újabb kiáltás szakad félbe. Torkára forrasztod az utolsó hangot, mi kijött volna a torkán. Görcsös hörgés hagyja el utoljára testét, száját hab veri ki. Szemei kidagadnak, ahogy erőltetni akarja a levegővételt, de nem megy. Még pár pillanat, és az utolsó rángások is elhagyják testét. Utoljára piszkít maga alá. Eközben minden lövöldözést hallasz, az egyik hátsó traktusból. Egy ajtó vezet odáig rajta "RAKTÁR" felirattal.

A terv jó volt, de csak volt. A gőz hamar elpárolog, és a még ha az egyik bérencnek a tára üresen is kattan, úgy látszik van neki utánpótlása, és újra tud tölteni. Egy-egy rövid sorozatot küldenek feléd, csak a miheztartásképpen. A fedezék mögött kell maradnod, hogy el ne találjanak. A közeledő léptét nem hallod, de mikor belép a látómeződbe, azonnal tüzelsz felé. A fej nem sikerül, de így is mellkason lövöd. Sajnálatodra, nem ez volt az egyetlen tag. A férfi meglepetten esik hátra, és gurgulázó hangok kíséretében, koppan egyet a földön a feje. A másik oldalról is közelebb lép az egyik, és mikor meglátja vaskos lábaidat, amik legjobban kinyúlnak egyből előrébb ront, és elkezd sorozni.

A felfegyverkezés nem nehéz. Van itt minden és a legtöbben még felén túl vannak a tárak. Így hát mit John Rambó a hat géppuskával berontasz a raktárba. A látvány nem túl kívánatos. A "társadat" egyből kiszúrod, mert mind a hat fegyveres felé tart. A legtöbbjük lő, de még nem vettek észre. Mivel nem feléd néznek.

A golyók csak repülnek megállíthatatlanul. Ellenségeitek ki sem merik dugni az orrukat a rögtönzött fedezékük mögül, és ez lesz az egyik veszte. Pöfeteg más irányból tüzel, így bármerre is bújna, tűzvonalban van. Három találatot kap, felbukik és egyetlen nyikkanás nélkül szenved ki.
Talán csak véletlen, talán a régi rendőri beidegződés, de már az első fejbe találta. Egy érett görögdinnyét utánozva loccsan szét, és fröcsköl mindenfelé a belsejében meg nem maradó véres velő. Már csak hárman maradtak, két különböző fedezék mögött. Elő jönni nem tudnak, nem kockáztatják meg a saját halálukat.

A vesztük elkerülhetetlen. Kétodali sortűzből, miatt már csak két lehetőségük maradt. És csak az egyik él az elsővel. Felszívva magát, kiront a fedezék mögül, és "Zeusz Nagyúrért" kiáltással megpróbálja maradék tárát Cerberus-ba ereszteni. Még célozni sem marad ideje. Hat találat, azonnali halál. A társai csak megrökönyödve nézhették, ahogy egyetlen irgalmas istenükért kiáltó társuk életét veszti a hosszú harc alatt. Nekik pedig már csak az utolsó mentsvár maradt. Pöfeteg végzi ki a következőt. A beszari alak, csak szűkölve húzódott össze a fedezéke mögött, és várta a biztos halált. Motyogott közbe imafélét, de már semmilyen isten nincs, aki megvédhetné. Cerberus, ahogy számolta, tartalék töltényei végét járták, és már nem lett alkalma golyó általi halálra kárhoztatni a legéletrevalóbbat. A fickó hasonlóan viselkedik mint társa, harcra már nem kerül sor. Cerberus ellöki használhatatlan emberi fegyvereket, és pokol álltal ráruházott gyilokokra hagyatkozik. Sebessége, és ereje összeadódik. A férfi lapockái között éri a támadás. A gerinc egy erőteljes hanggal roppan ketté, de a lendület tovább viszi a kezet, és máris szív tájékon matathat. Se sikoly, se más hasonló emberi érzelemnyilvánitás nem maradt hátra. Csak egy nagy kupacnyi hulla, embertömeg mely már csak a dögevőkre, vagy a hullaház embereire maradnak. Kettesben maradtatok, egyetlen szemtanúja talán csak az autó, vagy a hajléktalan aki a nagy hangzavarra való tekintettel elkezd mocorogni. Talán nincs is tudatában, mi történt körülötte, és mennyire közel van a halálhoz.

Pöfeteg elkezdi az egyáltalán nem túl szép látványt gyújtó tagokat átkutatni. Van náluk minden mi szem-szájnak ingere, vagy mégsem. Iratok, összesen 132 $, amit össze tudsz szedni a pénztárcákból, egy fél csomag rágó, nikotintapaszok, és meg minden hasonló hétköznapi dolgok. Persze meg a nem túl hétköznapi dolgaik a fegyverek, melyek félig meddig üresek, de található náluk plusz tár is, úgyhogy még használhatóak.
Cerbers megtalálja fegyverét, és megközelíti utolsó áldozatát. Az embernek látszó dolog, már felhagyott a mozdulatlansággal, és tapogatózik körbe. Hörög mellette, mint egy utolsó stádiumos TBC-s. Végül morog, majd megragadja a mellette legközelebb lévő tárgyat, ami a hatalmas kukás konténer.
Már állati/pokoli ösztöneid megsúgják, hogy baj van, és ezt a derék vastagságú kar is ami kinyúl az eddig alaktalan testből is mondatja veled. A fém behorpad a szorítás alatt, és egyetlen csukló mozdulat kell hozzá, és máris repül feléd. Talán még a hangsebességet is átlépné, ha nem csapódna be a kocsi mellett, és szakítana át három falat. A lendülete megtörtén és az utcán landol. A röppályát végignézése után, mire visszafordul már meglátja miért is van ez.
- Ki merte felébreszteni Antaeus-t, az új olimposziak legerősebbét. Meglakol ki e galád tettre vetemedett. - Szemében őrület, karjában meg több erő, mint amennyit egy halandóban láttál valaha is. A legrosszabb dolog pedig az, hogy pont Cerberust nézi, na de a hatalmas lyukon keresztül Pöfeteget is látja.

Antaeus akár egy óriási mozdíthatatlan bástya terebélyesedik előttetek. Csak áll rezzensételenül, még akkor is mikro a Pöfeteg fegyvere elkezdi ontani magából a halált. A golyók átsüvítenek a téren, és csak a szerencsén múlik, hogy az éppen rohamozó Cerberus-t nem találja hátba egyik sem. A töltények legtöbbje a szemközti falba csapódik, de kettő telibe találja ellenségeteket.
A mellkasa akár izomtömege éppen, hogy csak beengedi a golyókat a testbe. Egyetlen egy fintort vagy fájdalmas grimszt sem enged meg magának, de mire bármilyen ellenlépést is tehetne pokol kutyája máris letámadja. Egy vonat erejével csapódik a megállíthatatlan erő, a mozdíthatatlan tárgyhoz. Itt nem döntetlen lesz, Cerberus a roham erejét felhasználva máris a magaslati pozíciót foglalja el, de Antaeus-t meg sem inog.
Nyáltól csöpögő szájjal, kimeresztett agyarakkal kap a védtelennek tűnő nyak felé. De amilyen nagy, és erős olyan gyors is. Egy jobbról érkező csontrepesztő ütéssel fogadja a támadást. Cerberus-t pont gyomor tájékon kapja, amitől ha volt vacsorája felfele kívánkozik, és az ütés erejétől három métert repül, mire földet ér. Nem a legsimább landolás el, kukák és szemét közé. Antaeus pedug már rohamozza is meg az orvlövészt, figyelmet sem fordítva a pokol kutyájára.

A sikoly eléri egy bizonyos hatást a támadónál. Mint a hiéna mikor meghallja a csecsmősírát, édesen borzongató röhögésben tör ki. A hangaj beteríti a sikátort, és megremegteti az üvegeket. Egy meteor erejével csapódik bele a falba, mintha csak papírból lett volna. Téglák, betonelemek forgácsolódnak ki, és borulnak Pöfeteg felé. Az ex-felügyelő, leendő világhóditó csak testi adottságainak köszönheti a rázúduló lavina elkerülését. A gurulás most is beválik, sérülés nélkül szakad rá az ég. Antaeus mikor beér az épületbe, és már lassítana éri hátulról a támadás. Cerberus erős fogai belemélyednek vádlijába. Vasízű vér fröccsen pokolkutya szájába, és érzi, jól tervezett. Csecsemő kar vastagságú izmok vonaglanak a szájában, görcsös természetellenes rángás ez, ahogy a fájdalomingerek eljutnak az agyig. Az óriás lába kiszalad maga alól, és még tesz egy lépést rossz lábával, aminek következményekét Cerberus bundája nagyban redukálódik a surlődási erő következtében. A láb nem bírja meg gazdáját, megroggyan. Térdre érkezik a földre, és az üvöltésből látszik, érzi a fájdalmat. Ökölbe szorul keze, és máris támadója felé súlyt, teljesen elfelejtve előző célpontját.

Az ütést semmi sem tudja megakadályozni. A hatalmas ököl lecsap, Cerberus-nak pedig félig meddig sikerül a terve. Hatalmas húsdarab fordul ki Antaeus lábából, ez pedig siker, az már nem annyira, hogy ezzel elüggy megroppan az arcod. A csontok szélharangot játszanak a koponyádban, állkapcsod épen marad, de a benne helyet foglaló fogak már nem annyira. Bal felső hármasod (szemfogad) gyökerestül hagyja el eddigi helyét, míg a mellette lévőkből is méretes darabok törnek le. Ezzel elszakadtok egymástól, szájadban már nem csak ellenséged vére keveredik nyáladdal.
- Hogy merészeled megsérteni a főisten avatarját? Ezért a Tartarosz legméllyére küldelek, te elfajzott korcs. - Ekkorra találja meg Pöfeteg a ravaszt, és célozva kezdi el húzogatni a ravaszt. Pöfeteg által kiadott hangutánzó szóra megtévesztésig emlékeztető hangok kíséretében hagyják egy a lövedékek a csövet. Hármat számolhat össze a fegyver tulajdonosa, miután egy "Klikk"-kel hirtelen befejeződik a móka. A golyókból kettő ér el találatot. Egy Antaeus ormótlan vállába fúródik, és meg is állapodik ott, míg a másik célba ér. A golyó a dús vörös hajkoronánál éri el az óriást, és egy placcsanással végzi be sorsát.
Ahelyett hogy egyetlen hang nélkül eldőlne a szörny, ordítani kezd, ahogy csak a száján kifér, és sérüléseivel nem törődve feugrik. Lába már nem érintkezik a talajjal, és lendületének köszönhetően belecsapódik a plafonba. Ekkora erőtől azt várnátok, hogy át is tör rajta, de nem ez történik. Irtózatok ütközéssel, neki csapódik az épület tetejének, aminek talán már nem is kell ennél több. Baljóslatú hangok kezdenek körülvenni titeket. Nyöszörgéssel kezdődik, majd a falakon egyre több repedés jelenik meg, amelyek végestelenül végig haladnak mindenfelé. Végül pedig az épület egésze megindul.

Az épület mintha csak egy fa lenne, amelyik az erős viharban hajladozik. Először jobbra, majd egy erősebb akaratnak engedelmeskedve megindul másik irányba. A falak lassan lemorzsolódnak a tető hatalmas súlya alatt, minden ropog, és törik. A tartógerendák megroppannak, és több tonnás darabokban adják le terheiket végleg. Egy-egy helyen méretes törmelékek hullanak le, és mindent elpusztítanak mi alá kerül. Felettetek damoklész kardja lebeg, és csak pillanatok kérdése, hogy ketté nem hasítja fejeteket. Akár egy akciófilmben, a megfelelő pillanatban léptek ki a galériából. A tető megadja magát, a falak pedig gyámoltalanul esnek áldozatául az erősebb akaratnak. Mint egy lavina indul meg az egész, és roskad magába. Eltemet mindent, ember, hullát, fegyvert, értéktárgyakat. A feladat teljesítve, mindent megtettetek, és még többet is. Nem csak embert, de egy kis segítséggel az egyik bázisát is porig romboltátok A Római Birodalomnak. Most pedig sérülten, fáradtan, de vérszagot követve új célok felé törhettek. Legalábbis ha van nektek ilyen.

Üszkös romokat hagytok magatok mögött. A hangzavart nem tudtátok elnyomni, de szinte senki nem jelezte hogy észrevett volna bármit is. A mai világban jobb, ha senki nem tud, hall semmit, így lehet sokáig élni. A környező házakban csak néhány villany kapcsolódik fel, de a sötét függönyök mögül senki sem néz titeket. Annyira senki nem bátor, főleg nem ebben az időben. A furgonba mindketten bepattantok, és már robogtok is tova.