Falcone kúria

Bisur kiereszti baljóslatú karmait, és könnyed mozdulatokkal hág a plafon irányába. Már éppen el akarná rejteni magát azzal, hogy a térfogatát felére akarja csökkenteni, mikor elkezdenek megnyúlni az árnyékok. Mindent elborítanak, de nem minden nehézség árán. A jól kivilágított járatban, szinte fizikai fájdalommal jár, az árnyékok ilyen sűrítése, de azért Éj Hölgye mindent megtesz amit csak tud. Képzeletében lejátssza az árnyéktőrök megalakulását, és már érzi is ahogy materializálódnak a kívánt helyen, már csak az utolsó simításra van ideje. Az árnyékok körülveszik és már az elkerülhetetlenre vár.
Stalker is megtalálja a maga számítását, felborítja a szoba közepén levő asztalkát, ami legalább eltakarja és mozgástere is lesz, ha visszalőnek. A szonár már csak annyit érzékel, hogy hatan rohannak fel a lépcsőn. Áttörik magukat a megmagyarázhatatlan falon, amit még előbb nem érzékelt a ketyere. A támadók, nem is figyelnek oda a feketeségre, csak egy kicsit torpan meg az első mikor a tűkbe rohan bele. Úgy néz ki túlságosan is kevés árnyék volt a jól kivilágított feljárón, de még ez is elég időt adott Bisurnak, hogy egy tökéletesen kivitelezett ugrással letaglózza az elől haladót. Aki a csapástól hátra esik, és magával sodorja a mögötte lévő két férfit is, de a többit nem. Az utolsó férfi bepánikolhatott, mert elkezd lődözni vaktában. Talán csak túl bátor vagy, bolond, de a golyók vészesen közel repülnek el Bisurtól. A többiek még nem tehették meg a lépéseiket, mert még a folyosóból sem léptek ki az ellenfelek, akiket nindzsa társuk takar testtel.

Bisur megragadja a hozzá legközelebb lévő fegyverest, az még ellenkezni sem tud a halálos karmok ölelésében. Elég gyors vagy, de a golyókat még te sem tudod lehagyni. Mindkét oldalról lövéshangokat hallasz. Tudod, hogy ez mit jelent. Hallomásra Stalkernek ráragadt az ujja az elsütőbillentyűre, de az ellenség felől is látsz torkolattüzet felvillanni. A csapattársad többet lőtt, ezért a pajzsodat felé fordítod. A golyót pillanatok alatt végeznek a férfivel, és csak reménykedhetsz benne, hogy nem kapsz a hátadba egyet.
A fohászaidat nem hallgatták meg az istenei, két golyó fúródik a bal karjába. A fájdalom egy villám erejével vág az agyába. A testet már nem tudja eléggé megfogni egy kézzel, hogy a feltehetőleg szemből továbbra is jövő golyókat is feltartsa. Stalker a monoklijával sem tudja tökéletesen meghatározni mi is történt a sötét folyosóban. Csak elfojtott kiáltásokat hall az ellenségek felől.
Éj Hölgye hagyja feloszlani az árnyékai közé betörő fényességben a tűket, és új tervhez folyamodik. Az árnyékok elérése könnyedén megy, a meggyőzés már kevésbe. Ebben a fényességben nehéz mozogniuk, de mindent megtesznek. Vékony folyamokban kezdenek el felkúszni a gazdáik testére, akik először nem veszik észre mi is történik. A következő pillanatban pedig már késő, a torkukra tekerednek, és minden erejükkel elkezdik fojtogatni. Az áldozatok nem bírnak egy helyben megállni, és kapálóznak, ahogy csak bírnak. Nem is törődnek azzal, hogy a legelöl lévő társukat már kivégezték, és hogy egy újabb prédára leső ragadozó áll nem messze lőttük, vérző karral.

Bisur mint egy jó hentes pillanatok alatt kivérezteti a maradék támadókat. Nem tudod, hogyan vagy mi okozta a megdermedésüket, de komoly problémáid lettek volna a használhatatlan karod miatt. A vér minden csapásodra a ruhádra fröccsen, ami elégedettséggel szívja magába minden értékes cseppet. Mire társai odaérnek, hogy kivégezzék a kivégzetteket már nincs dolguk, csak a szörnyű pusztítást látják, és az emberi roncsok tömkelegét.
Éj Hölgye érzi, hogy kicsit megerőltette magát. Az árnyak megtartása a fényben nem egyszerű, és még nem tökéletesen ura a képességeinek. A fáradság ólomsúlyokkal húzza le vállait, de nem mutatja társainak. Csak előre halad, hogy kardélre hányja az embereket. Stalker szemüvegén keresztül látja, hogy nem jön erősítés a fegyveresek után. Talán fellélegezhetnek egy kis időre.

Bisur és Éj Hölgye együttes munkájának köszönhetően a szűk folyosót betölti a vér és belső szervek elegye. A lefelé tartó lépcsőkön folyik a félig alvadt, emberi végtermékkel szennyezett vér. A rögtönzött falon, amit sikeresen folyékony halmazállapotúvá tettetek, nem fogtok száraz lábbal, vagy tiszta ruhával átjutni.
Bisur ellenőrzi fájó karját. Az első golyó az alkart találta el, de nem ért létfontosságú eret, és szerencsédre át is hatolt teljesen. A másik már nem volt ilyen jószívű. A felkarodba kaptad, és pont az egyik izomban állt meg. A fájdalom elviselhetetlen lenne, ha te nem te lennél, és nem lenne meg a ruhád sem. Éj Hölgye kifáradt, és nyúzott állapotban van, de tudja hogy egy kis ésszel még harcképes lehet.
A folyosón tovább haladtok még ha nem is olyan tisztán és harcra készen, mint eddig. A lejáró véget ér pár lépcsőfok után, és lent meglepő látvány fogad titeket. Egy tágas terembe értek tele asztalokkal, és különböző gépekkel.
Az asztalokra férfiak hajolnak, és fehér port csomagolnak. Az asztalsorok között fegyveresek járkálnak nem is kevesen. Gyors fejszámolás után több, mint egy tucatot figyeltek meg. A helyiség másik oldalán egy lépcső vezet fel, egy általatok nem látott helyre.

A csapat kábelkeresése hamar célhoz ér. Mellettetek a faburkolat mögött, a falban éppen egy főkábel fut. Bisur a karmait kieresztve első csapásra elvágja a kábelt. A ruhája szigetelésének köszönhetően nem történik semmi bántódása, de a kábelek még szikráznak egy kicsit. Sajnos éppen elég annyira, hogy miután kialudtak a fények, még lássák a leendő ellenfeleitek.
A sötétség előbb értetlenséget, majd riadalmat kelt. Szerencsétekre a szerencsétlenségben, hogy csak néhányan figyelnek fel a szikrázásban megjelenő fenyegető alakokra, rátok. Szám szerint kettő "munkás", és egy fegyveres őr az, aki meglátott titeket. Mindhárman az asztalsorok között van, és elég közel hozzátok, de körülöttük is vannak nem kevesen.

Stalker szemei előtt furcsa anyagiasul állatokat pillant meg, amik megrohamozzák az ellenséget. A fickók, aki észrevették a leérkezésüket a célpontok. A kutyák hihetetlen sebességgel mozognak, és mint egy-egy faltörőkos ugranak a mellkasuknak. Az eredmény nem marad el, az asztaloknál álló férfiak jó három métert repülnek hátra a becsapódás után. Ezt már nem kevesen veszik észre, és mielőtt még az utolsó szemtanút is el tudnák intézni a kutyák felkiált.
- Betolakodók lejár... - De már nem tudja befejezni. Az egyik lény nekiugrik és röppályára állítja. Sajnálatokra még ez a két rövidke szó is elég ahhoz, hogy fegyverek biztosítószege kattanjon, és össztüzet zúdítsanak rátok.
Bisur a plafont választja, és jó döntésnek is tűnik. A sötétséget felváltotta a torkolattüzek fénye, így még azt sem kell megszoknia. Az plafon gerendái között az árnyékokban bujkál, és senki nem veszi észre míg halálos csendben eljut a lépcsőkig.
Stalker és Éj Hölgye jobbnak látja szétválni, hogy a feléjük repülő golyók ne találják el őket. Stalker sajnos nem tudja bevetni a "csapj le és tűnj el" taktikáját, mert elég fényt ad a folyamatos tűz ahhoz, hogy ne tudjon eltűnni a szemek elől. Így csak egy elég vastag asztal mögé tudott beugrani, mielőtt ementáli lett volna belőle. Négyen lövik az asztalt, minden irányból, alig hagyva időt az újratöltések között.
Éj Hölgye felhagy a koncentrációval, és visszamenekül a lejáróba, hogy elkerülje a golyókat. Mellette a falba golyók csapódnak be, faldarabokat, és törmeléket fordítva ki onnan.