Red Alert

//A karakter ugyanabból az univerzumból származik, amiből a ??? kalandos Ramirez is//

Születési név: Roz Thunder
Egyéb név: Gyóntató, Vallató
Faj: Metahumán
Nem: Férfi
Születési hely, idő: 2333 Január 17, mai Németország területén
Kor: 25
Magasság: 185 cm
Súly: 83 kg
Hajszín: Fekete
Bőrszín: Fehér
Egészségi állapot: Egészséges testileg
Család: hitves: Shi'se
Foglalkozás: Kiemelt vallási személy, tiszt, katonai vezető, hódító, kínzó és vallató
Oldal: Ramirez oldalán áll

Előtörténet:
Roz Thunder az Európai Szövetségi Unió egyik kis földműves államában látta meg a napvilágot. Ez a szövetség látja el az Észak Afrikai és keleti régiók éhezőit élelemmel, belsejében egy demokráciához hasonló köztársasági rendszer uralkodik. Apja és anyja nagy birtokokkal rendelkeztek és földműveléssel foglalkoztak. A világban ekkor pillanatnyi béke volt így kellemes gyarapodásban telt a gyerekkora, több technológiai ugrás is történt pár éven belül a világban, az Unió fenntartotta a semlegességét. De ez csupán csak egy hosszú vihar előtti csönd volt. Roz tinédzser korában tört ki a tizenharmadik világháború. Mondhatni minden a szokásos rutin szerint ment, ez is csak egy koholt háború volt, amit a Birodalom két szövetséges a névtelen kelet-ázsiai birodalom és az Észak-Amerikai Pride szított, felsőbb parancsra látszólag cél nélkül. A háború is már-már kellemesen folyt a megszokott medrében a szokásos szövetségek és ellentétek ismét összeálltak, majd milliók halála következett, igazából az Uniót annyira nem is érintette a háború csak minimális veszteségeket könyveltek el, hála védekező taktikájuknak. Majd fordulatot vett az egész, mikor a HPI kétes eredetű kísérleti csapatai megérkeztek. A kísérleti csapatok fejlesztésén egy tudós dolgozott, aki egy idegen eredetű adattárolóból kinyert adatokat használt fel, bizarr de hatásos ötleteihez.
Roz soha nem felejti el azt a napot, kint állt a ház erkélyén, amikor megszólaltak a szirénák, a semmiből tűntek fel a repülők fölöttük valamit szétpermeteztek a levegőben aztán minden lángokba borult, a hatalmas földek, mind égtek a szabadon lévő állatok azonnal meggyulladtak és a fájdalomtól üvöltözve szaladtak szét, az égen vörös felhők gyülekeztek és villámok kezdtek csapkodni. Nem tudott mozdulni onnan ahol állt, az egyik szolgáló rángatta be, még az ajtóból látta, hogy lépegetők és tankszerű járművek mennek a ház felé, kicsit esetlenül mozogtak ennek ellenére a védőerőkön könnyedén átgázoltak. Utána rohanásra és lépcsőzésre emlékszik, majd egy hatalmas csattanásra, a ház fele eltűnt mellőle, kint minden égett, emberek menekültek, lövedékek repkedtek. Megint futás, pár katona is mellé érkezett, elfutott egy roncs mellett majd a katonák lőni kezdtek utána összeestek és meghaltak, ő bebújt a roncs mögé és várt, majd megpillantotta azt, nem volt ember, de gép sem, mindkettő volt egyszerre, és az egyes elemek olyan félelmetesen voltak összepárosítva hogy a látványtól mozdulni sem bírt. Csak ott feküdt a roncsban és nézett, még több ilyen érkezett és megtámadták a katonákat, egynek sem kegyelmeztek, közben idegen nyelven beszéltek mégis pár mondatot értett. „A tűz megtisztít” „A lelketek a Nagyúré” „A halál megváltás” Végül őt is észrevették, mikor az egyik közel ért hozzá két karját felemelte és azzal védekezett. Ijedten vette észre, hogy a karjain fémlemezek vannak, az egyik olyan volt, mint amin az imént könyökölt, kivédett velük több lövést majd felállt, mozgása furcsa volt számára több cső és lemez darab is kiállt belőle, mintha egybenőttek volna a testével. Valóságos páncélozott tankká voltozott, egy ideig még tartotta magát, de utána őt is elkapták.
A kisvároson a Feltámadott gyalogság menetelt végig, ezek a kiborgok valaha élő emberek voltak, haláluk után titkos bunkerekbe szállítják őket, ahol testüket kipótolják majd szabványra formálják, ezután elméjüket újra ébresztik, tehát megélik saját feltámadásukat. Miután ez megtörtént a kiborgok tudatát egy virtuális valóságba küldik, ahol fanatikus katonákká változtatják őket. Rozt is egy ilyen bunkerbe vitték, de nem sikerült átalakítani, akármit akartak hozzáépíteni a teste visszadobta azt, majd mikor már nem erőltették az eszméletlen teste elkezdett magába darabokat építeni, majd kidobta azokat mintha csak próbálgatta volna, mire van szüksége. Egy ilyen alkalommal egy chipet integrált magába, ennek hatására a volt 99-s szekta minden tudását megkapta és így egy fanatikus vallási buzgalomtól hajtott pszichopatává vált. Az elnyomottból elnyomóvá vált.
Miután kiszabadult küldetésének érezte a szekta és a vallási mozgalom újraszervezését, nézeteinek lényege, hogy az egyetlen Próféta az Zsarnok/Ramirez/99 akinek szava szent és törvény, és mindenkit meg kell tisztítania az engedetlenség bűnétől, végső esetben a pusztítás a legjobb megtisztító eszköz. Tíz év alatt a kisméretű csapat hatalmas katonai szervezetté nőtte ki magát, a Birodalom nem pusztította el őket, hanem felhasználta az erejüket és tudásukat főként idegen bolygók megtisztításában, inváziók első hullámaként vagy más brutalitást igénylő küldetésekben. Roz egész bolygókat és fajokat irtott ki parancsra, ezen felül felsőbb körökben is feladatot kapott, a rendszer által nem figyelt nagyhatalmú vezetőket kellett ellenőriznie, és ehhez minden eszközt felhasznált, jó pár árulót eltávolított. Ekkor kapta a Gyóntató és Vallató nevet és később mikor felkenték fel is vette ezeket a neveket.
Idővel a vallásnak egy békésebb ága is elindult, ennek fejlődésével párhuzamosan Gyóntató is egyre feljebb tört a ranglétrán, teljesen lojális és elfogult katonai és vallási vezetőként ez nem is volt meglepő. Szolgálatai jutalmaként nemrég nyerte el a hódító, diktátor és fekete lovag címet, valamint engedélyt kapott, hogy az egyik katonai vezető lányát vegye el.
Pár napja minden nyom nélkül eltűnt a Zsarnok, helyét Osborn admirális vette át. Ő maga nyomozásba kezdett, úgy vélte, hogy a Próféta után tud menni, de csak úgy, hogy visszatér a múltba majd ott vár egy égi jelre. Az időugrás nagy áldozatok árán de sikerült és most a jelre vár.

Jellem:
Alapvetően higgadt és reális, ezt egészíti különös kegyetlensége, elfogultsága és sokszor beszűkült látóköre. Élvezi mind saját mind mások szenvedését, a hatalmat, a gyilkolást és a pusztítást.

Szakképzettség:
Képzett katona, jól bánik a fegyverekkel, a legtöbb kiképzést megkapta. Kémikus és vegyészmérnök. Profin tud kínozni és vallatni, ismeri az emberi test sebezhető pontjait.

Képesség:
Eredetileg egy speciális másoló képesség, ami módosult.
Kiborgizáció: Teste képes fémeket vagy más nem szerves anyagokat magába építeni és felhasználni, gyógyítani vagy kiegészíteni magát. A képesség passzív, egyfajta védekező mechanizmus a külső hatásokra.

Felszerelés:
Gyóntató páncél: egy könnyű golyóálló testpáncél, véd a szélsőséges hatásoktól és a lövedékektől, nem akadályozza a mozgást

Vallató gépfegyver: Egy nagy tűzgyorsaságú karabélynak felel meg.

Gránátok: Kellemetlen maró gázt fújnak ki magukból, ami egyfajta igazságszérumként működik, aki beszívja csak nehezen képes hazudni.

No ha lehet, akkor erre Kevin alter megfelelőjét hoznám a jó oldalon természetesen

Szerk.:

Név: Kevin Chase
Becenevek, és egyéb nevek: Kevin, Kev, Zöld Lámpás, "GL"
Faj: Metahumán
Nem: Férfi
Születési hely, idő: 1981. Gotham City
Kor: 30
Magasság: 185 cm
Súly: 110 kg
Hajszín: Kopasz
Bőrszín: Negrid
Vércsoport: 0
Egészségi állapot: Venom függő, egyébként teljesen egészséges


Történet:

Az életem sosem volt könnyű. Elég korán, már gyerekként megtapasztaltam, hogy más vagyok, mint a többiek, és ennek sajnálatos módon a kutyám látta kárát. Elég hamar elítéltem a képességem, és nem is nagyon próbáltam meg együtt élni vele, egész életemben átoknak tartottam. A gyerekkorom ezt leszámítva eseménytelenül telt, és kitűzött célom volt, hogy a rendőrség kötelékében vállaljak munkát. Kemény munkával sikerült bekerülnöm az akadémiára, és onnan már egyenes út vezetett a Gotham-i rendőrségre, ahol a Gyors Reagálású erők tagjaként szolgáltam, majd később őrmester, és hadnagy lett belőlem.
Súlyos drogfüggő vagyok, nem tagadom, bár ez csak és kizárólag a Venom-szérumra korlátozódik, amit a két alkaromon található szerkezetekkel aktiválok. Eleinte képtelen voltam megbirkózni a gondolattal, hogy egy ilyen szert használatba vegyek, de a város folyamatos mélyrepülése, és a Gotham City-ben látott események arra sarkaltak, hogy bár egy szintetikus drogról van szó, ami felturbózza az embert, jó célokra használjam fel. Az évek során számtalan alkalommal szorultam a szérum segítségére, és idővel azt vettem észre, hogy a részemmé vált, és mindig akartam belőle újabb és újabb adagot, valamint a kezdeti gyengeség is eltűnt, ami a szer kiürülése után jelentkezett. A rendőrségen nem reklámoztam ezt a dolgot, ugyanis az első dolog lett, volna, hogy páros lábbal rúgnak ki, vagy, ami még rosszabb, ott helyben főbe lőnek. Így a bevetéseken sajnos nem hagyatkozhattam csak magamra, de a szérum nélkül gyengének éreztem magam. Rájöttem, hogy meghatározó szerepet tölt be az életemben mostmár.
Zöld Lámpássá három évvel ezelőtt váltam. Épp Bane egyik embere akart levadászni, és a fejét passzíroztam volna a betonba, amikor megjelent az az izé. A pasasnak mázlija volt, mert bár élet és halál mezsgyéjén táncolt, úgy hallottam végül megúszta a dolgot, és egy kórházban kötött ki. Mázlista. Szóval, a smaragd fény megjelölt, és egyik pillanatról a másikra a város túloldalán találtam magam, ahol egy fura hal-lény tátogott ki a vízből. A gyűrűt felhúztam, és átrepített a fél világegyetemen, az Oa-ra. Itt tudtam meg mindent, és bár láttak már embert előttem – legalábbis ezt állították – látszott rajtuk, hogy nem igazán kedvelnek, bár, azért bizalommal közeledik egy-két alakulati tag. A kiképzést nem aprózták el, majdnem odavesztem, amikor Kilowog egy smaragd sziklája agyon nem nyomott. Kibukfenceztem előle, és bár még ügyetlen voltam a gyűrű harcban, egy apró gömböt sikerült felé lőnöm.
Nos, nagyjából ennyi történt az elmúlt időszakban, azóta hol Venom-ot, hol a gyűrűt használom arra, hogy fenntartsam Gotham polgárainak a békét, és ahogy észrevettem, ezzel nem vagyok egyedül.


Jellem:
Megfontolt és remek csapatjátékos, ezt a munkája is megköveteli. A képességét átoknak tartja, semmint áldásnak és csak legvégső esetben használj, ha a sors úgy hozza. A húgával jó kapcsolatot ápol, emellett jó emberismerő. Nem szereti a korrupciót és minden erejével küzd ellene. Nem munka mániás, de mindent megtesz, hogy megtisztítsa Gotham-et. Ez csupán annyiban változott, hogy a Venom-ot használja. Ha esetleg nem jut a szervezetébe, vagy épp nem akarja használni, megjelenhetnek rajta az elvonás tünetei, és így másokhoz is másképp áll hozzá, alkalomadtán meg is támadhat bárkit.

Szakképzettség:
Képes bánni a legtöbb fegyverrel, a gimnáziumban és az egyetemen focizott, bármikor képes visszazökkenni. Taktikus képességekkel rendelkezik, ezt a munkája meg is kívánja tőle. Karatét és Kung-fut tanult, így jártas ebben a két harcművészetben, valamint jogosítvánnyal rendelkezik. Emellett remekel a gyűrű harcban, amit Zöld Lámpásként kamatoztat is.

Képesség:
Képes tömény salétromsavat köpni. A szájában mikroszkópikus mirigyek helyezkednek el, ami hasonló a nyálmirigyekhez. Ezekkel képes kiválasztani a savat és kiköpni. A száját és a szája belső részét azért nem marja szét, mert számára ez a természetes, így alakult ki. A savat egyelőre nem képes tovább köpni annál, mintha sima nyálat köpne ki. Sugárban még képtelen indítani, még nincs teljesen kiforrva a képessége. A maró hatás egy átlagos salétromsav hatásának fele meg, leginkább csak csúnya nyomokat hagy maga után és pokolian fáj. Az emberi testre gyakorolt maró hatás addig tart, míg le nem mossák az adott területet. A vasat, alumíniumot és egyéb fémeket a nagyságuktól függően egy órától akár egy napig is marhatja. Az ólommal ezen a szinten még egyáltalán nem bír el.

Felszerelés:
Komolyabb felszerlés nincs nála, csak a szolgálati fegyvere, a Zöld Lámpás gyűrű mindig az ujján, valamint a két alkarján a Venom-szérum adagolásért felelős szerkezet.