DC Univerzumban játszódó FRPG


 
HomeCalendarGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés
A még tapasztalatlan játékosokat kérném, hogy mindenképpen olvassák el az Első lépések-ről szóló rövid leírást! Ha az informálódás után is még további kérdésed lenne, nyugodtan keresd fel bármelyik staff tagot. Szívesen útba igazítunk.
Latest topics
» Társalgó
Szer. Jún. 22, 2016 9:41 am by Lois Lane

» Diego Crown
Csüt. Júl. 02, 2015 10:54 pm by Diego Crown

» Rekviem
Szer. Júl. 01, 2015 8:09 pm by Madárijesztő

» A Robinson park
Vas. Jún. 21, 2015 5:50 pm by Andrew Ramirez

» Csokit vagy csalunk!
Vas. Jún. 21, 2015 4:52 pm by Andrew Ramirez

» Jess Kayle - A Sárkány Gyermeke
Kedd Jún. 16, 2015 11:15 pm by Jess Kayle

» Jess Kayle
Vas. Jún. 14, 2015 4:35 pm by Jess Kayle

» Amecchi Előtörténet
Kedd Jún. 09, 2015 6:24 am by Madárijesztő

» Orvosi igazolások
Kedd Jún. 02, 2015 9:13 pm by Ra's Al Ghul

» Smallville Állatkert
Szer. Május 20, 2015 11:13 pm by Cybergyík

Tükör
All Comics
Blateco
HálóZsák
NewGen
Genzo Comics
ComicVine (angol)
</span

Share | 
 

 Árnyvadász

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Árnyvadász
Önbíráskodó
Önbíráskodó
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2014. Apr. 10.

TémanyitásTárgy: Árnyvadász   Szomb. Ápr. 12, 2014 8:11 pm

Születési név: Jon Smith
Egyéb név: Árnyvadász
Faj: metahumán
Nem:férfi  
Születési hely, idő: Gothem, 1989 március 19
Kor: 25  
Magasság: 178
Súly: 80
Hajszín: barna
Bőrszín: világos
Vércsoport: AB-
Egészségi állapot:Fizikailag egészséges
Család: ismeretlen
Foglalkozás:kórboncnok
Oldal: jó
Ellenségei:-
Szövetségesei:-

Törzshely:-

Jellem: A szellemi megrázkódtatás után amit látott plusz hogy akkor ébredtek fel a képességei elméje kicsit megtört. Skizofréniás lett, ami abban jelenül meg hogy a képessége amivel megérzi a halált az öntudata különálló személyként valósul meg. Egyébként első benyomásra vicces, megbízható és nyugodt embernek tűnik, akire az ember rábízná az életét is.

Szakképzettség:Fejlett anatómiai és fiziológiai tudás, alap elsősegély nyújtás. Erőnléte egy átlag ember erejének felel meg.

Képesség:
-Telepátia


Level 4
Képes a gondolatolvasásra, amit ki-be tudja kapcsolni saját akarata szerint. (terület 20 méter és pontosan azt hallja, amire akkor gondolnak)
Egy pár másodperces felkészülés után képes egy ideig megérezni, ha az emberek igazat mondanak-e neki (de azt nem, ha eltitkolják). Ha sokáig van, bekapcsolva a képessége erős migrén fogja majd el fokozatosan (jelenlegi szint 10-15 perc).
Ha erősen koncentrál, be tud férkőzni egy ember agyába, hogy megtalálja a kellő információt, amit keresett. Minél mélyebbre hatol, annál jobban fáj az alanynak.
Egy-két gyengébb akaratú njk fölött át tudja venni az irányítást, és azt teszik, amire parancsot ad nekik.
Harc közben, képes meghatározni az ellenfele következő lépését ( de mondjuk egy golyó elől nem biztos hogy ki tus térni, mivel emberi képességekkel rendelkezik, és nem gyorsabb egy tölténynél).
Meg is tud zavarni erős fejfájással egy embert rövidebb ideig (1-2 perc).

-Halálos előérzet

Level2
Megérzi ha egy ember nemsokkára megfog halni, és kb. mikor, hol, miben. A friss holtesteken (24 órán belül) is képe meghatározni hogy hol, mikor és miben haltak meg. (ezt a képességet nem tudja felfogni, ezért egy kis hang ként, vagy személyként „a Halálként” értelmezi, hogy ő adja neki ezt az információt).
Ezen kívül képes meghatározni egy élőlény egészségi állapotát. Kicsit koncentrálnia kell és meglátja az aurájukban, hogy mennyire lehetnek közel a sírhoz. Az egészségeseknek piros/vörös (attól függően mennyire egészséges annál világosabb), a haldoklóknál fekete, a halhatatlanoknál fehér, a halottaknak nincs egészség aurájuk.
(előre meg kell beszélni a kalandmesterrel hogy mit lát ha használja)

Pénzügyek, tulajdonok, stb.

--------------------------------------------------------------------------------------
Pénz

Fizetés: 600
Fizetésnapok: 26/04, 10/05, 24/05, 7/06, 21/06, 5/07, 19/07 ...
Esedékes: 24/05
Összes: 1650
Elköltött: 0
Fennmaradó: 1650
--------------------------------------------------------------------------------------
Kredit

Összes: 13
3 alap
+1 előtörténet
+1 húsvéti qvíz
+4 bővítés
+2 kaland
+1 magán
+1 új játékos meghívása
Elköltött: 13
Szike - 1kr
Chloroform - 1kr
Telepátia Lv2. - 2kr
Telepátia Lv3. - 3kr
Telepátia Lv4. - 4kr
Halálos előérzet Lv2. - 2kr
Fennmaradó: 0
--------------------------------------------------------------------------------------
Tulajdonok, felszerelés, NJK, vásárolt dolgok, stb.

Sebészi szike


Kloroform


--------------------------------------------------------------------------------------


A hozzászólást Árnyvadász összesen 11 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 08, 2015 4:46 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég



TémanyitásTárgy: Re: Árnyvadász   Szomb. Ápr. 12, 2014 8:25 pm

Elfogadlak, mehetsz játszani
Vissza az elejére Go down
Árnyvadász
Önbíráskodó
Önbíráskodó
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2014. Apr. 10.

TémanyitásTárgy: Re: Árnyvadász   Vas. Ápr. 27, 2014 9:43 am

Az első ügy.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy korboncnok segéd. De nem akármilyen kis segéd volt, ő volt a holtak bosszúja. Hogy ez átok vagy áldás, azt döntsék inkább el az olvasók. A kezdetekig nem mennék vissza, ha megengedik, de annyit mindenesetre tudni kell, hogy maga a halál látogassa meg szegény hősünket. Az a halál, aki mindenkiért el fog jönni. A nagy Omega. Ki ne bolondulna bele ebbe? Persze ha van egy célja az embernek, akkor ki lehet bírni.
Így a mi kis hősünk szerencsére talált egyet. Megbosszulni az ártatlanok halálát. Sajnos a világ igazságtalanságára sajátszemével jött rá 15 évesen. Ezt a célt tűzte ki. És hogy hol lehet a legtöbb friss halottal összefutni? Igen, a hullaházban. Így hát elkezdett tanulni. Tanult minden nap. Hisz korboncnoknak csak az mehet, aki elvégezte az orvosit. És a sok tanulás meghozta végre az eredményét. Bejutott az orvosira. Nem éppen az elsők között volt, de bejutott.
Mikor harmadéves lett, megkérte az aznapi ügyeletest a Gothemi korházban, hogy segíthessen neki a boncolásoknál. Persze a doktor megengedte neki, hisz kifogást, úgy se tudott találni ellene, na meg jól jön a társaság egy ilyen munkakörben. Az első hónapok eseménytelenül teltek, ha lehet így mondani. A halál itt többször meglátogatta Jont mint eddig bármikor. Viszont a legtöbb halál nem merénylet volt, vagy ha mégis az a rendőrök már aznap elkapták őket.
A másodi hónap közepén viszont behoztak egy fiatal nőt. A hasán egy irdatlan nagy vágással. Még a halál sem késlekedett. Azonnal megszólalt a fejében. Mint mindig felismerte a hangját, de leírni pontosan nem tudta. Ha valaki megkérdezné tőle, akkor azt felelné, mint az elmúló életé.
- Ismerős igaz? Néhány órája történt Robbinsville-ben. Az elkövető nem először, és talán nem is utoljára csinált ilyet. Az biztos, hogy a lány nem ezt érdemelte. - aztán elhallgatott. Körülöttem senki se hallotta őt, mint eddig mindig. Visszakérdezni nincs értelme. Már megpróbálta eddig is. Látni még sosem láttam. Ha lehet, inkább nem is akarom.
Szóval ismerhetem az elkövetőt! Ha ő az, akire gondolok akkor nincs időm itt tétovázni. Elköszönök a doktortól és azt mondom, hogy ma nem maradhatok tovább, mert holnap dogát írunk. Ha tetszik neki, ha nem, úgysem tarthat itt, hiszen nem papíron nem is dolgozom vele.
Egy taxival rögtön oda megyek körülnézni. A taxiban ellenőrzöm, hogy nálam van e még a szikém és egy kis fiola kloroform. Nálam volt. Szerintem még sosem hagytam otthon őket. A sikátorban persze nem tanálok semmi nyomot. A zsaruk is már átfésülték a helyet, szóval, ha ők nem találtak semmit, akkor én mit fogok? És a válasz épp most ment el mellettem pár méterre. Egy koldus öregember volt az szakadt rongyokban és mindenféle lommal megpakolt szatyrokkal. Gyanakodva nézett rám, mintha tudná, miben sántikálok. Csak van itt egy kis fordulat, én megtudhatom, hogy az üreg miben sántikált.
A második adományom a gondolatolvasás volt. Ami kb. olyan megbízható, mint az időjárás. Tudatosan csak nagy ritkán tudom előhívni, de mikor heves érzelmek dúlnak bennem, legtöbbször magától előjön. Mint például most a nagy adrenalin löketre, amit a hajsza váltott ki belőlem.
Oda lépek a csöveshez és elkezdem komolyan bámulni. Semmit sem szólok. Legtöbbször, ha megszólalok csak azt hallom, hogy hogyan akarnak hazudni nekem, de a kérdéseimre nem nagyon szoktam választ kapni. Ezért csak nézem őt. És ő is csak néz engem. Ő se szól semmit. Legalább is az ajkaival nem.
~ Ez mag mit akarhat. Biztos ő is egy olyan huligán, mint aki megölte az előbb azt a nőt. Pontosan úgy néz, mintha azt latolgatná, hogyan ölhetne meg a legkönnyebben. Na, azt már nem. Megyek innen és nem is jövök ide vissza. Meg abba a kocsmába három sarokra innen. Na, oda se megyek. Hallottam miután megölték a nőt, hogy bedobnak ott néhány sört. Hogy rohadna meg a mai fiatalság!- aztán oldalazva, hogy szemmel tartson kihátrált a sikátorból
Alig tudtam hinni a szememnek. Bevált! Tényleg bevált! Olyan érzéssel, mintha semmi sem állíthatna meg elindultam a kocsmába. Lepukkadt hely volt. Illet a képbe. Lassan benyitottam és leültem az egyik szabad asztalhoz a fal mellet.
Rögtön kiszúrtam az elkövetőket. Még mindig itt voltak és ittak. Szinte semmit sem változtak. Ugyan úgy néztek ki, mint 7 évvel ezelőtt. Ők voltak azok. Bár egy kicsit rongyosabbak és idősebbek voltak, de akkor is ők azok. Azok, akik miatt ezt kell csinálnom.
Eddig minden úgy ment, mint ahogy az meg van írva. De most mit csináljak? Ki kéne őket csalogatni. Egyenként. De vajon hogyan?
Ezen töprengtem 10 percen keresztül, de a választ már nem fogom megtudni, mert pont most készültek indulni. A hátsó ajtó felé vették az irányt mind a ketten. A hátsó ajtó egy szűk kis részen keresztül vezetett át. Ép úgy volt megcsinálva, hogy abban a sarokban ne látszódjon, hogy mi történik. Letettem az asztalra pár dollárt és én is utánuk indultam.
Mielőtt kiléptem volna az ajtón, hallottam amint arra gondolnak, hogy elkapnak, amint kinyitom az ajtót, így pont időben buktam le az első ütés elől. Mert önvédelmet nem tanultam, hát úgy cselekedtem, ahogy éppen az eszembe jutott. meglöktem jó erősen a fickót, és már elkezdtem volna hátrálni, amikor a következőt hallottam: - Meg vagy!
Hátrafordultam és egy hasonló szerelésben lévő alakot láttam meg. Hirtelen rádöbbentem – hárman voltak. Biztos egy másik asztalnál ült. Látszott rajta hogy legalább 10 évvel fiatalabb a másik kettőnél. Biztos új tag. Most mi lesz?
- Mit bámultál minket k@cs@g? Akarsz valamit tőlünk? – kérdezi, akit fellöktem miután fel ált vicsorogva, és már tudom, hogy ebből nem lesz könnyű kijutni.
Ha kiáltottam volna is úgy se hallotta volna meg senki, mert a kocsmában annyira hangosan ment a zene. Kezemet lassan a zsebembe próbálom csúsztatni, hogy ha kell, megvédjem magam a szikével. Bizonyára észrevették, mert a fiatal megpróbálta megfogni a kezem, de én előre hallottam a gondolatait, így könnyedén kitértem előle és behúztam egyet a bordái közé. Nagy mázli hogy most nem hagyott cserben.
A harmadikot nem láttam, de hallottam, hogy be szeretne ő is jönni „játszani” velem. Túl kicsi volt a hely, ezért csak hárman fértünk el itten. Az első mikor meglátta, hogy megütöttem a társát, be akart húzni egy jobbhorgost, amit a balkezemmel védtem ki. Utána arra gondolt, hogy behúz egy balegyenest. És be is húzott. Nem tudtam kitérni előle. Úgy elterültem volna, ha lett volna hová, mint egy zsák.
A fiatal közben felkelt elkapott hátulról és kivonszolt a hátsó ajtón. Egy sikátorba jutottunk, ahol látszott, hogy már nem egyszer megeshetett ugyan ez. A falon és a kukákon alvadt vér és hányadék nyomok voltak. A földön beazonosíthatatlan volt az egyveleg, de látszott, hogy már párszor megpróbálták eltakarítani inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Ledobtak a földre és belém rúgtak. Látszott rajtuk hogy élvezik. Biztos én vagyok a ráadás a mai napon. Már nem kérdezték mit akarok. Nem kérdezték ki vagyok. A gondolataik előttem mindent elárultak. Nekem végem. Ugyan azokat a gondolatokat hallottam, mint 7 évvel ezelőtt. Csak most vérre szomjaztak.
Már vagy két perce rugdostak felváltva, amikor megint kinyílt az ajtó. A szemeim annyira fel voltak dagadva, hogy nem láttam pontosan az arcát. Hirtelen elkiáltotta magát:”Rendőrség! Ne mozduljanak!”. Az egyik fickó erre elővett egy kést a zsebéből és nekirontott a zsarunak. De már nem érte el őt. Pisztolydördülés hallatszott és valami a földre hullott mellettem. A másik kettő megpróbált elszaladni, de a sikátor másik végén még egy rendőr állta el az útjukat.
Elkapták őket. Kiderült, hogy miután találkoztam a csövessel, annyira megijedt, hogy rögtön felkereset egy rendőr párost, aki éppen arra járt, és elmondott nekik mindent. A halott férfi késén megtalálták az utolsó áldozatuk vérét, és a másik kettőt leültették egy csokorra való bűntény miatt. Azt vallották hogy a gyilkosságokat mind a halott társuk követte el. De így is az idősebb 7, a fiatalabb 4 gyilkosságnál segített.
Az eset után engem a kórházba vittek, ahol azt mondtam a rendőröknek, mikor már tudtam beszélni, hogy csak véletlenül voltam ott és azok a csávók rám szálltak. Mivel alibim volt a gyilkosságkor, ezért elhitték. Két hetet töltöttem a korházban mikor végre hazaengedtek. Eltört 3 bordám, az orrom és 2 újam a bal kezemen, és annyi kékfoltom volt, hogy simán elmentem volna Törppapának.
Ezután kezdtem el önvédelemre járni. Azóta eltelt 2 év. Még most is járok heti egyszer a csoportba. Kicsit kitanultam még mellette az utcai harcot, de most legalább már meg tudom védeni magam. Akkor rájöttem, hogy egész végig a képességemre hagyatkoztam, ami az óta se lett megbízhatóbb.
Az első ügyemet végső soron lezárhatom, bár nem úgy alakult, ahogy terveztem. De bízom benne, hogy legközelebb én fogok győzni, és saját kezűleg fogom megbosszulni a következő ártatlant.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Árnyvadász
Önbíráskodó
Önbíráskodó
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2014. Apr. 10.

TémanyitásTárgy: Re: Árnyvadász   Kedd Ápr. 29, 2014 10:34 am

A jövő zenéje
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Árnyvadász
Önbíráskodó
Önbíráskodó
avatar

Hozzászólások száma : 37
Join date : 2014. Apr. 10.

TémanyitásTárgy: Re: Árnyvadász   Kedd Ápr. 29, 2014 11:47 am

Ez az eset tizenhat éves koromban történt meg velem. Az incidens óta eltel már egy év. Nem nagyon tudtam visszaszokni a rendes kerékvágásba. A többiek se nagyon álnak velem szóba azóta, mintha ragályos lenné. Éjszaka sokszor zokogok némán a párnámba, remélve, hogy amikor holnap felkelek, kiderül, hogy csak rossz álom volt az egész.
De általában nem így szokott lenni. Többször kelt már arra, hogy felrázzák álmából, mert annyira kiabált segítségért. Álmaiban mindig vissza-visszatér az eset. Az elkövetők arca egyszerűen beleéget a retinájába. A mosolyuk, ahogy élvezték, hogy ők irányíthatnak, minden egyes vonásuk. Az agya legmélyebb zugába temetkeztek ezek az emléke, és kitörölhetetlenül ott is maradtak.
Amire nem emlékezett az a nő arca volt, amit nagyon érdekesnek tartotta. Hisz legalább egy órán keresztül nézte folyamatosan. Szinte nem is pislogott. Pedig fordítva kellene lennie. A jó emberekre kellene emlékeznie és nem a rosszakra. Ez nem igazság! A világon nincsen igazság!
Ma reggel rendesen keltem, nem volt rémálmom, és már abban a pillanatban elkönyveltem ezt a napot jónak. Hogy elhamarkodott döntés volt-e vagy nem, azt majd meglátjuk.
A mai nap különleges volt az árvaházban. Kirándulásra mentünk. A múltév történtek után, arra a következtetésre jutottak a főnökök, hogy most vidékre megyünk. Kiszemeltek egy kis tanyát, ahol megláthassuk a farmerek mindennapi életét.
A legtöbben nem szerettek volna menni, inkább otthon maradtak volna tv-t nézni. Én menni akartam. Ki akartam szabadulni a négy fal közül. Így is egész nap bent kuksolok és vagy tanulok, vagy könyvet olvasok. A volt barátaim elfordultak tőle. Egyedül Rod szokott még néha beszélgetni velem, de ő is, csak azért, mert sajnál engem. Hallottam a gondolataiban.
A gondolatolvasást átoknak kaptam a másik képességemhez. Teljesen irányíthatatlan. Főleg akkor jön elő, amikor hevesek az érzelmeim. Legyen az bármi. Harag, bosszúság, éhség, vidámság, izgulás, vágy. Igen tizenhét évesen a fiuk nagyon nagy vágyat éreznek, hogy megismerhessék a szebbik nemet. Ez alól én sem vagyok kivétel. Így mindig, amikor próbáltam közelebb kerülni egy lányhoz, megtudtam, hogy milyen is valójában. Egyet elárulok: az embernek nem jó ha ilyenkor tudja hogy mit gondol a másik.
Egy busz vitt minket el a farmra. Az út egy órás volt. Én mellettem természetesen Rod ült, mert nem volt hely máshol. Ő is inkább Lisie mellet ült volna, az állítólagos „barátnője” mellet. Csak éppen Lisie nem tudott erről semmit, Rod nagy szerencséjére. Rod volt a mindenki mókamestere. Az árvaház udvari bolondja. Lisie meg a legcsinosabb lány nálunk. Minden fiú őérte csorgatta a nyálát. Ha tudták volna azt, amit én, akkor nem tették volna. Mert Lisie-nek Ann tetszett. Persze a titkokat, amiket megtudtam sosem adtam át senkinek, de azért jó érzés volt, hogy többet tudok, mint a többiek.
Mikor megérkeztünk mindenki azonnal kirohant a buszból. Én még maradtam pár percet, amíg a felügyelőknek sikerült ismét egybe terelniük a „csordát”. Aztán én is leszálltam. Fél füllel hallgattam, ahogy elmagyarázzák mit szabad csinálni és mit nem, de a lényege az volt, hogy bárhova mehetünk, csak ne törjünk össze semmit.
Én rögtön kinéztem magamnak egy szép almafát, és letelepedtem alá. Úgy terveztem, hogy amíg itt vagyunk, én alszom egyet a friss levegőn. Persze soha semmi sem úgy sül el, ahogy terveztem. Arra ébredtem, hogy piszkálnak egy bottal. Adam volt az, az izomagyú. Mindig van egy ilyen. Velem egy korú volt, de legalább egy fejjel nagyobb és egy szekrénnyel szélesebb. Persze a csapata se maradt le mellőle. Összesen négyen voltak, vagyis inkább öten. Félkómásan megláttam köztük Rod-ot. Alig hittem a szememnek. Már ő is? Már megszoktam, hogy a fiuk piszkálnak, na de ez már kicsit sok.
- Gyerünk Rod. Ha közénk akarsz tartozni, meg kell tenned! – búzditsa Adam hogy tegyen valamit. Még mindig kába vagyok, ezért csak az utolsó pillanatban veszem észre, hogy Rod egy vödör sarat önt a fejemre. Először fel se fogtam, hogy mi történt, egyszerűen csak elsötétedett minden, és valami nedveset éreztem, ahogy lassan folyik lefele a testemen a fejemtől.
Aztán pánikot kaptam. Amikor levegőt akartam venni, belement a sár az orromba, majd a számba. Gyorsan felugrottam, próbáltam lekaparni a sarat a képemről, hogy legalább lássak és levegőt tudjak venni. Úgy forogtam közben, mint aki megveszett. A fiuk meg egyszerűen csak nevettek. Ha jól hallottam még Rod is nevetett. Annyi harag és szégyen gyűlt össze bennem, hogy a képességem rögtön bekapcsolt. Mindenkinek a hangját hallottam egyszerre, hangosabban, mint az igaziakat. És nem csak a közvetlen közelemből. Az egész tanyáról hallottam az embereket. És mind én rajtam röhögött.
A megszégyenüléstől elakartam futni onnan. És mikor megpróbáltam Adam elgáncsolt. Erre a többiek még jobban elkezdtek nevetni. A földről négykézláb másztam gyorsan előrébb és úgy startoltam ki. A nagy hangzavarban meghallottam Rod gondolatait:„Bocs öreg, de vagy te, vagy én.”
Úgy futottam mintha farkasok kergetnének. A hangzavarban nem tudtam, hogy mit csináljak. A fejem majd szétrobbant. A sírás környékezett. Mi az, hogy környékezett? Úgy bömböltem, mint egy csecsemő. Tudtam, hogy nem kedvelnek, de ez azért sok. Csak szaladtam, amíg a lábam bírta.
Egy pajta háta mögött találtam menedéket, ahol nem volt senki. Legalább is úgy gondoltam. A hangok nem szűntek, így nem vettem észre, hogy egy lány is pont ezt a helyet választotta arra, hogy megszabaduljon a világtól, legalább egy kis időre. Én nekidőltem a pajta falának, lecsúsztam a földre, és zokogtam.
Csak akkor vettem észre a lányt, amikor megérintette a vállamat. Én nem néztem rá, csak zokogtam tovább.
- Mi a baj? Tettek veled valamit a többiek? Ne sírj a sár nem bánt, látod! – ekkor végigsimította a kezét lágyan az arcomon, és a sarat, amit leszedett rámaszatolta a saját arcára. – Látod már én is olyan vagyok, mint te! Szerintem inkább öngólt lőttek, mert ez a sár mennyei dolgokat tesz az arcbőrrel! – és csak mosolygott.
Lassan abbahagytam a sírást és kezdtem lefele nyugodni. Bár a hangokat még mindig hallottam, már nem volt annyira intenzív, mint azelőtt. Felnéztem az arcára, de a könnyes szememen keresztül nem sokat láttam. Megtöröltem kicsit a szemem, miközben felsegített a földről. Amikor felálltunk, éppen lemenőben volt a nap, és a lány arca pont előtte volt. A nap és a sár miatt nem láttam semmit az arcából, bár szerintem ő se látta az enyémet a mocsokréteg alatt. De egy dolgot láttam. A hullámos vörös hosszú haját, amit a napkorona átvilágított rajta. Úgy vette körbe az arcát, mint valami vörös aura. Egy angyal aurája.
Hogy mi vezérelt azt nem tudom, de lassan közelebb hajoltam a lányhoz, és mintha ő is közelebb jött volna. Az ajkunk összeért, legalább három másodpercre. Az volt az igazi mennyország. Igaz csak egy kis puszi volt, de akkor is az volt addigi életem csúcspontja. És amennyire észrevettem a lány se bánta.
Egy kiáltás miatt jöttem vissza a valóságba:
- Sorakozó! Mindenki a buszhoz! – kiáltotta az egyik felügyelő. Feszengve elhátráltam a lánytól és az arcába néztem.
- Izé, bocsi, de nekem most mennem kell. – és elkezdtem szaladni a buszhoz.
- Semmi baj. Pá-pá. – intett nekem a kezével.
Miközben a busz felé tartottam észrevettem, hogy a hangok áradatának vége. A lány letudott nyugtatni és kordában tudtam tartani az erőmet. Kicsit koncentráltam, hogy hátha végre sikerül magam irányítanom. És sikerült. Miközben szaladtam nagyon halványan hallottam a lány gondolatait: „Milyen kedves fiú. Kár hogy nem maradhatott to…”. Végül a hangja teljesen elhalkult.
Mikor odaértem a buszhoz az egyik felügyelő azonnal bevonszolt egy mosdóba hogy naggyából letisztítsam magamat. A hazaúton egyáltalán nem érdekelt, ahogy Adam és a többiek hencegtek, hogy milyen jól elbántak velem. Én közben másra se tudtam gondolni, csak arra a lányra. Ki lehetett ő, és vajon mit keresett ott? Ha tényleg angyalvolt, akkor az istennek biztos nagy tervei vannak még velem. Igen elhatározom, hogy a jóknak fogok segíteni, és sose szegem meg majd egyetlen ígéretemet se. Orvos leszek majd, és ha a gonosszal kerülök majd össze, megbosszulom az összes vétkeiért amit jó embereken tett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ra's Al Ghul
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 206
Join date : 2013. Sep. 07.
Tartózkodási hely : Mind1 csak legyen Lázár verem közelében

TémanyitásTárgy: Re: Árnyvadász   Csüt. Május 08, 2014 10:31 pm

Elolvastam a bővítéseidet, és jól sikerültek! Kíváncsian várom a folytatást. Alap 2 kreditet kapsz bővítésekre, hozzá plusz 1-et a másodikban lévő érzelmi töltetre, (a vörös leányzós különösen tetszett) és +1-et a képre, így összesen 4 kredit jutalomban részesítelek Very Happy

_________________
Magánkalandok:
Andrew Ramirez, Penny Danvolt
Tömegkalandok:
-

Kedvenc kaland:

Thriller/ Dráma/ Tömegmészárlás/ Romantikus

Játékos karater:
Lupin , Prischilla
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Árnyvadász   

Vissza az elejére Go down
 
Árnyvadász
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Mágusok

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
DC Univerzumban játszódó FRPG :: Adattár :: Előtörténetek és Adatlapok :: Adatlap, bővítések-
Ugrás: