Kereszteződés

Előzmény: Adams kikötő

Utatok egészen idáig eseménytelenül telt, mikor ide értek Lulubelle leáll az egyik négy emeletes előtti járdán. A házak jelenleg elhagyatottak, valószínűleg irodák vannak benne, amik ilyenkor zárva vannak. Akárhogy is próbáljátok Lulubelle-t mozgásra bírni ő makacsul egy helyben áll.

Lulubelle leállt. Ez a csodakocsi sokszor megmakacsolja magát, nem tudom, hogy CAG-nek is csinált e ilyesmit. Nemhiába beszélt hozzá, és gondozta, mint egy kislányt. Én is ezt teszem, megsimogatom az oldalát: - Jól van kislány, mi most kiszállunk, te meg húzódj biztonságosabb helyre! Mikor eldördül az első lövés, állj keresztbe az úton! Köszönöm.
Miután kiszálltunk, és Lulubelle elhajtott, felmérem a terepet: négyemeletes irodaházak az egyik oldalon, és egy gyér forgalommal megáldott autóút. A másik oldalon csak telkek vannak. Ötletemet gyorsan meg is osztom a többiekkel.
- Okés, a terv a következő: Wyatt, ti felmentek az épületbe, és kerestek magatoknak egy jó állást valamelyik szobában. Amikor Eric jelt ad, ti elkezdtek tüzelni az első, és utolsó autóra. Addig mi a másik oldalról célba vesszük a szállítóautót, kiszállítjuk az embereket, és elhajtunk. Lulubelle majd elvisz titeket, ahova kell.
-Eric, keress térfigyelő kamerát, vagy csatlakozz a műholdhoz, a lényeg az, hogy te adsz majd nekünk jelet, amikor a legjobb alkalom van támadni.
Szemem most a másik oldalt pásztázza. Kell valami rejtekhely, ahol Wade és én várhatjuk a konvojt. Legyen az egy rakat kuka, vízelvezető árok, vagy oszlop.

Nem figyeltem a biztonsági berendezésre, és a zárt kapura. A rendőrök lehet, hogy már úton vannak, akkor viszont az egész akciónak vége. De mégsem, ha Eric ébren van, mintha isteni gondviseléssel lennénk megáldva.
- Eric, figyeld a rendőrségi forródrótot, és ha bármi riasztás fut be feléjük, szereld le őket. Nem nyelhetünk be egy járőrautót!
- Értettem BB, egy perc, és mondom, hogy mi a szitu. - Aztán elhalgat, ami azt jelenti, hogy belemélyedt a feladatba.
Mikor Wyatt felém néz, én intek neki, hogy oldja meg. Másszanak át a kerítésen, időnk nincs más utat keresni. Egy fél óra múlva már cseszhetjük az egészet.
Wade-vel egy kukát szemeltünk ki relytekünknek. A kuka üres, de ha belemásznánk, nehezen tudnánk gyorsan kijönni onnan. Mondom Wade-nek, hogy bújjunk mögé, de ha látok még egy kukát, akkor mindannyian egy-egy kuka mögé tudunk bújni, így nem kell összehűznunk magunkat.

Eric fain volt, és megint jól teljesített. Ennek örülök. Annak viszont nem, hogy Wyatték elindultak kerülőre, szólok is egyből a Szemnek, hogy értesítse őket a helyzetről.
-Eric, mondd meg a többieknek, hogy ne féljenek a riasztóktól, mert kicsináltad őket! Viszont siessenek, mert kevesebb, mint fél óránk van hátra.
-Rendicsek, ne aggódj BB!
Mikor befejeztük a beszélgetést, Wade megszólal:- BB, mikor a konvoj megállt, te fedezz, én meg előre megyek, és aprítok a kardommal! Mit szólsz?
Ezért szeretem Wade-t, mert nagyon jó ötletei vannak. Rábólintok, de fejben tovább tökéletesítem a tervet: nem szeretném, ha Wade megsérülne a munka közben.

Wyattéknek leadja a drótot és már be is jutottak az épületbe. Tizenöt perccel később már át is verekedték magukat és elfoglalták a helyüket az ablakok rejtekében. Látszólag senkivel nem találkoztak és senki sem hívta rátok a zsarukat, eddig jók vagytok, de...

Tíz percetek van rá, hogy még utoljára egyeztessétek a haditervet.

// Részletesség! Ez vezet a győzelemhez! //

Felpillantok a kuka mögül, megkeresem Wyattékat. Alig lehet észre venni őket, szóval a meglepetés szerű támadás részükről jó lesz. Kiváncsi vagyok, hogy ők látnak-e minket? A mindentlátó Szem majd megmondja. Szólok is neki, hogy kapcsoljon össze minket közös beszélőre mobilon keresztül.
-Srácok, kb. tíz perc múlva ideér a konvoj. Egy esélyünk van, ne baltázuk el. A helyzet a következő: Wyatt, amikor könnyű célponttá válik mind a három autó, kezdjetek el tüzelni a két kisérő autóra. Ha lehet, adjatok többet a sor utolsó autójának, mert az elsőt Lulubelle majd feltartóztatja. Amikor kialakult a tűzharc, akkor jövünk mi, Wade-vel: megrohamozzuk a szállító autót, és átveszük az irányítást odabent. Egyelőre ennyi, a többit még megbeszéljük.- mondom, és kiszállok a vonalból.

Miközben Wyatték derekasan helyt állnak, és húzkodják az AK-k ravaszait, mi kivárunk. Wade megőrzi hidegvérét, csak arra vár, hogy kiagyjam az ukázt. Nyugodtan nézi a történéseket, semmi negatívat nem tapasztalok rá. Azt tudom, hogyha szólok neki, hogy mehet, akkor kőkeményen odateszi magát.
Lulubelle felé megindul egy ember. Megfog lepődni, amikor nem talál senkit, de akkor a visszaúton mi kerülhetünk két tűz közé. Ezért mondom Wyattéknak, hogy legyen rá gondjuk.
Megvárom, míg nyugtázza a parancsot, utána Wade-hez fordulok: - Wade, ha hatástalanítják a csávót, mi következünk! - újammal Lulubelle felé mutatok- Te leszereled az utolsó autónál lévő embereket, én a középső autóhoz megyek. Hatástalanítom őket, aztán felveszlek, és szelelünk.
- Értettem, gyors leszek, mint a villám!- mondja, és keze a kardja markolatára csúszik.- Szerinted, ha elvágom az inakat, és kiosztok pár sallert, rendben vagyok?
Az én módszerem a következő lesz: a fegyvert csak sokkolásra használom, az emberek fejéhez szorítom, és úgy rángatom ki őket a kocsiból. Ha kell, az öklömet, vagy a fegyverem markolatát használom eszméletvesztésre.

Egyszerre indulunk el Wade-vel, szerencsére még nem szúrtak ki minket. Pár méteren együtt gyorsulunk fel, majd hirtelen szétválnak útjaink. Miközben balra veszem az irányt, látni vélem, hogy Lulubelle környékezője markolássza a combját, és üvölt a fájdalomtól. Valaki odafent jó munkát végzett.
Miközben egyre közelebb érek a középső autóhoz, látom, hogy az első autónál lévő fegyveres rám szegezi a pisztolyt. Mivel a kocsi segge felőli rész Wade-nek köszönhetően tiszta, vetődéssel, majd kúszással próbálom magam takarásba helyezni. Ha ez megvan, akkor a fedezékemből próbálok derék alá célozni, ügyelve arra, hogy a vasból se érjen meglepetés.
Mikor hátrapillantok egy másodpercre, láthatom, hogy Wade éppen most intézi el az utolsó embert is: pont egy talpalást visz be mellre, ami után esélyes, hogy a csóka a mellét markolássza majd a földön fetrengve. Veszélyes egy húzás, de hatásos.
Ha Wade biztonságban van, bepattanhat a kocsiba, és ha úgy érzi, eltudja vezetni pár méteren, akkor nekivezetheti az első járműnél lövöldöző embernek, biztosítva nekem a szabad terepet.

Affene! Wade-t a szemem láttára lövik térden. Istenem, most mi lesz? Keressem meg a Luka nevezetű gyógyítót, mint múltkor? Áh, esélytelen, hogy újra megtalálnánk. Ez egy hosszú rehabilitációs menet lesz, én úgy érzem.
- Dögölj meg, anyab*szó!- üvöltöm, és mégegyszer belelövök abba, aki most a földön van. Keményebben kell játszanunk, egy térdlövés nem állítja meg őket. Próbálom a kezének bármelyik részét eltalálni. Mostmár nem nézem, hogy mennyit lövök, azt akarom, hogy teljesen fegyverképtelen legyen. Ha ez megvan, gyorsan fordulok, és Wade támadóját akarom ugyanígy hátbalőni. Wade közben megpróbál fedezéket keresni, miközben előhalássza a fegyverét, és szintén lő.
Miután elintéztük a kinti embereket, jöhetnek a bentiek:- 3 másodpercetek van kijönni a kiba*ott autóból fegyverek nélkül, vagy Istenemre mondom, szitává lőlek benneteket!- azzal elkezdek hangosan számolni. Miután kijöttek- én még mindig az autó takarásában vagyok- megcélzom a lábfejeiket, és leütöm őket.
Felpillantok, és látom, hogy a többiek eltűntek az ablakból. Talán valaki megsérült, és pont ellátják. Csak ne halljon meg senki közülünk, Spades óta csak ez jár a fejemben.

Telitalálat! Oldalba találtam a csókát, a sérülése nem tűnik ártalmatlannak. Ha ezen túl vagyunk, kihívjuk rájuk a mentőket, elvégre ez csak egy meló, nem ártottak nekünk. Wade támadóját is lapockán találtam, úgy látszik, a kocka a mi szerencsénk szerint fordul.
Az autóban lévő szerencsétlenek végre berezeltek, és kiszállnak az autóból. Amint kiszáll az első, megragadom a grabancát, és leverek neki egyet tarkóra. A többiek már visszakozni látszanak, de szerencsére velük is könnyen elbánok.
Mikor meggyőződtem róla, hogy az összes támadóm ártalmatlan, és a fegyvereket is felkapkodtam a földről, beszállok a kocsiba. A fegyverektől az első biztonságos csatornanyílásnál megszabadulok. De most más dolgunk van. Cél, hogy minél hamarabb leléceljünk, és leadjuk az árut. Beszállás közben már emelem is a mobilt, hogy a közös csatornán informálódjak.
- Neville, helyzetjelentést!
- Neville megsérült, BB!- válaszol a csoport vezetője helyett Wyatt. Hangja eléggé rémültnek tűnik. Hirtelen görcsbe rándul a gyomrom.- Azonnal orvosi segítségre van szüksége, különben elvérzik.
Az utolsó mondatot már nem is hallgatom végig, pattanok a vasba, és madmax körrel megfordulok. Wadet akarom felvenni, miközben félkézzel a mobilt tartom.
- Gyertek ki olyan gyorsan, ahogyan tudtok. Az egyik kocsit megkapjátok, vigyétek Neville-t kórházba. Úristen, csak nehogy valami gond legyen!

- Akkor ne késlekedj, go go go!- sürgetem Ericet. Kicsit bunkó vagyok vele, de hát tudja, hogy nem személyes. Ha helyzet van, néha elveszítem a fejem, helyes dolgokat teszek helytelenül.
Kövér gázt adok, és már száguldunk is. A távoli szirénák hangja az, ami gyors megpattanásra késztet. A GPS vajon hova jelez? A rendőröknek? Vagy esetleg rajtuk kívül új kisérőket kapunk? Az nem lenne szerencsés, ezért kéne mihamarabb végeznie Eric-nek a nyomkövetővel.
Mit szállíthatunk? Végre jó lenne tudni, főleg ha valami robbanásveszélyes vegyi anyag. Kellemetlen lenne, ha egy százzal bevett kanyarban belobbannánk.
- Wade, kutasd át a hátsó részt, mit szállíthatunk?

-BB, probléma van! Értesz a bombákhoz?
-Ne hülyéskedj, Wade, én a bom... bához?- Nehezen, de tudatosul bennem, hogy mivel állunk szemben: a francia nem hiába kért fel minket, a saját emberei bőrét nem fogja vásárra vinni. Kell egy feláldozható balek-jelen esetben Wade-, aki elvégzi helyette a piszkos munkát. Nos, nem tudhattam, hogy ez ennyire piszkos. Most mitévők legyünk? Lassítani kell, de a rendőrök jelenléte miatt nem megengedhető.
-Eric, emlékszel még a piros lámpás manőverre? Keress egy hosszú, egyenes utat hazáig, és adj nekünk zöld utat! Egy bomba van nálunk, óvatosnak kell lennünk!
A terv a következő: ezen a gyors szakaszon megpróbálunk úgy manőverezni, hogy minél kevesebb irányváltoztatással elérjük a telephelyhez vezető utcákat. Ha megérkezünk, és addig nem sikerül lerázni a rendőröket, Wade kiszáll a bombával, én pedig elvezetem az autót, hogy a rendőrök ne találjanak ránk. Wadenak szólok, hogy álljon készen a doboz villámgyors hordozhatóvá tételére.
Az előttem lévő autónak a a bal oldali hátsó kerekét megpróbálom kilőni, és kikerülni.

A dicsőséges száguldásotok dicsőségesen érhet véget, mivel sikeresen szétlövöd az előtted lévő rendőr autó kerekekét, mire az elkezd balra húzni és beleszalad egy házba. Pár perccel később, beértek egy kereszteződésbe, ahol is Eric eljátsza a már jól ismert trükköt. Ti még biztonságosan átértek, ám a mögöttetek haladó rendőrautóról ez már nem mondható el, ugyanis ő kap pár kocsit az oldalába. Mindeközben Wade próbálkozott szétszedni a dobozkát rögzítő pántot, ám nem sikerült neki. Fél kézzel ez egy elég nehéz művelet ugyanis.

- Srácok, nyomkövető kilőve! Gyertek vissza a bázisra! - hallhatjátok Eric hangját a telefonból.

// Folytatás: Adams kikötő//