Penny Danvolt

Születési név: Penny Danvolt
Egyéb név: -
Faj: metahumán
Nem: lány
Születési hely, idő: Gotham, 2000. március 10.
Kor: 10
Magasság: 140.0 cm
Súly: 31 kg
Hajszín: fekete
Bőrszín: fehér
Vércsoport: A+
Egészségi állapot: normális
Család: elhunytak, testvére nem volt
Foglalkozás: -
Oldal: semleges

Előtörténet: Átlagos napnak indult a születésem napja, egy jól megszokott tavaszi záporral. Anya nem kelt fel az ágyból, mert tudta, hogy nemsokára megjövök. Apa azonban kocsiba rakta anyát, és egy óra múltán a kórházhoz is értek. Ott már várták őket, mert apa út közben telefonált nekik. Miután megszülettem, anya tudta, hogy különleges erőm van, azonban nem szólt róla senkinek. A napok csöndesen teltek. Az éjszakák azonban nem igazán. Kisebb erőkitöréseim voltak, amiket mindig anya fojtott el, azzal, hogy megnyugtatott engem. Eljött a hazaindulás napja, és az első éjszakámat töltöttem otthon. Apa tudomást szerzett az erőmről, egy kitörés alkalmával, de anya most is megnyugtatott. Anya hiába csillapította apát, hasztalan volt. Elváltak. Anya hetekig lehangolt volt emiatt, de végül, összesen egy hónap múltán, túltette magát rajta. Apa többször is betört hozzánk, de mindig kudarcba fulladt a kísérlete, hogy elraboljon engem. Így elköltöztünk, pár utcával odébb. Mikor négyéves lettem, érdekelni kezdett, hogy miért vannak kitöréseim. Anya azt felelte, hogy tőle örököltem. Kértem, hogy mondja el, hogyan. Azt felelte, hogy a családunkban ő volt az első, aki ilyen erővel született. De mivel neki senki nem volt a közelében, hogy tanítsa, anya maga tanult meg bánni az erejével. Megkértem anyát, hogy tanítson meg bánni az erőmmel. Beleegyezett. A tanulás nehéz volt, de megérte, mert remekül tudom kezelni az erőmet. Nyolcéves koromig tanultam, és anya büszke volt rám. Másnap a környéken sétáltam. Délig kóboroltam az utcákon, mikor úgy döntöttem, hogy hazamegyek. Már épp hazaértem, mikor valaki megragadt hátulról. Ficánkoltam egy kicsit, és elaludtam, egy furcsa szagtól. Egy furgon hátuljában ébredtem, hátrakötött kézzel. Körbenéztem, és apát pillantottam meg. Mérgesen néztem rá, de ő azonban, elégedetten. Azért mert nem tudtam elszökni előle. Legalábbis ő ezt hitte.
- Mit akarsz tőlem? - kérdeztem.
- Csak elviszlek haza. - hangzott a válasz.
Sértődötten elfordítottam a fejem, és a padlót néztem. Újból ficánkoltam, hátha lejön a kötél. Nem jöttek le, és fáradtan ziháltam. Apa nem tágított. Remélte hogy megtörök és vele maradok, én azonban nem így terveztem. Valahogyan sikerült megszereznem a törött üvegdarabot, ami a közelemben volt, majd vagdosni kezdtem a kötelet. Sikeresen kiszabadultam, és már csak a kendő volt a nyakamban lógva, amivel szerintem a számat kötötte be. Kiszöktem a furgonból, és a környék teljesen ismeretlen volt számomra. Apa megragadta a karomat, de sikerült ellöknöm őt az erőmmel, majd futni kezdtem. Nem figyeltem arra, hogy merre futok, így el is tévedtem. Apát legalább sikerült leráznom. Négy órás bolyongás után, végre ismerős környékre találtam, csakhogy már alkonyodott. Fáradtan, és éhesen, ami most nem érdekelt engem, végre hazaértem. Anyát kerestem meg, ám, amit találtam, az ijesztő látvány volt. Anya holtan feküdt előttem. Lépéseket hallottam magam mögül. Könnyes szemmel fordultam meg. Apa állt előttem. Dühömben az erőmet használva, egy széket vágtam hozzá. Meglepetésemre, úgy ugrott félre, mintha mindig is székek elől ugrált volna félre. Felé hajítottam megint a széket, és ez eltalálta, majd egy vázát, de azt már kikerülte. Kezdtem azt hinni, hogy nem puszta szerencsével kerüli ki a támadásaimat. Gondolkozni kezdtem valami más megoldás után. Apa azonban durván megragadta a karomat, és egy szurit vett elő. Ficánkolni kezdtem, majd belerúgtam a lábába. Fájdalmában elejtette, és valahogy a tű beleszúródott a karjába. Kihúzta onnan, majd eldobta. A szuri szinte darabokra tört, ahogy lepattant a falról. Elfutottam apa mellett, aki utánam kapott, de megcsúszott, és esett, majd beverte a fejét a falba. Fogalmam sem volt róla, hogy a fejének beverése miatt ő is meghalt. Csak pár másodpercre fordultam meg, majd megint futni kezdtem. A szobámban bújtam el, és másnap reggelig elő sem bújtam. Egész pontosabban lepedőkön másztam le egészen a földszintig. Attól tartva, hogy apa megint utánam jön, és megint bántani akar majd, eljöttem otthonról, és azóta se mentem vissza. Azóta a nap óta kóboroltam ugyan pár napot az utcán céltalanul, de egy rendőr némi futkározás után elkapott, és egy gyerekotthonba kerültem.

A gyerekotthonban töltöttem el a következő két évet. De kezdtem unni valamiért. Szabadságra vágytam, és el is határoztam, hogy meg fogok szökni. Talán véglegesen, de nem akarom elhamarkodni. Végig kell gondolnom ezt az egészet.

Jellem: Szülei halála miatt nehezen viszonyul a többiekhez, ami azt jelenti, hogy képes önmagát is kiközösíteni egy játékból, ha valami miatt mérges lesz, vagy megunja. Csöndes, de ha mérges lesz, akkor nem nehéz lenyugtatni őt, de akkor igencsak kiadja magából a mérgét.

Szakképzettség: -

Képesség:

- Telekinézis
Tárgyak tetszőleges mozgatása. Pennyt is beleértve, így tud "repülni" is.