Név: Aquaman
Valódi név: Orion II
Foglalkozása: uralkodó
Személyazonossága: közismert
Állampolgársága: atlantiszi polgár
Egyéb álnevei: Arthur Curry; Orin II; Óceán Varázsló; Sea Marvel, Víz varázsló, Halpofa, a Mélység Lakója
Születési helye: Atlantisz, Posszeidonisz város
Testmagasság: 190 cm
Testsúly: 175 kg
Szeme színe: kék
Haja színe: szőke
Családi állapota: nős
Ismert hozzátartozói: Atlan (apja), Atlanna (anyja), Athur Curry III (fia), Garth (adoptált fia), Koryak (fia), Mera (felesége), Orm Marius (féltestvére), Arthur Tom Curry (nevelőapja), Orin I és Shalako (ősei)
Csoport tartozása: Amerikai Igazságliga (JLA)
Működési terület: Sub Diego, Atlantisz
Erejének nagysága: Emberfeletti
Első megjelenés: Fun Cimisc 73. (november 1941)
Utolsó megjelenés: Aquaman: Swors of Antlantis 50. (2006.)
Története:
Évezredekkel ezelőtt egy üstökös csapódott a Földbe, és Atlantisz ősi civilizációja ennek következtében a víz alá süllyedt. Ám az atlantisziak a katasztrófa ellenére is életben maradtak, nagyrész bölcs királyuk, Orin előlátásának köszönhetően. Az özönvíz előtt a király ugyanis parancsot adott Posszeidonisz városát megóvó kupola megépítésére, és ezzel megmentette népét pusztulástól. Az atlantisziak ekkor már rég két pártra oszlottak: egyesek a tudományban hittek, mások a varázslat elkötelezettjei voltak. Ez a szakításhoz vezetett Orin, és testvére varázsló Shalako között is. Shalako vallási fanatikus volt, és mindazokat, akik a tudományban hittek, eretneknek nyilvánította. Létrehozott egy mágikus védőmezőt a részben elpusztult Tritonisz városa körül, ahol megalapította saját atlantiszi kolóniáját. Az ikervárosok sokáig azonos ütemben fejlődtek, egészen addig, amíg Orin tudósai fel nem találtak egy szérumot, ami lehetővé tette az atlantisziak számára, hogy a kupolán kívül is élhessenek. A szérum valódi vízi lényekké változtatta őket, mutálódott testük ellenállt a mélység okozta nyomásnak, a légzést pedig felváltotta náluk a vízlégzés. Orin ezt a tudományos felfedezést megosztotta a tritonisziakkal, ám Shalako varázslattal megátkozta népének tagjait, akik bevették a szérumot. Ők pikkelyeket és uszonyokat növesztettek, és az évszázadok múlásával a tritonisziak halfarkú lényekké váltak, akiket sellőkként ismerünk. Shalako életével fizetett azért, hogy ilyen sorsra kárhoztatta népét, és a dühös tömeg agyonverte. A varázsló még utolsó leheletével is az atlantisziakat átkozta. Unokája, a pikkelyes Kordax szőke hajjal született, és megpróbálta elfoglalni Poszeidoniszt. Bár terve nem járt sikerrel, de az atlantisziak a szőke hajat ettől kezdve a gonosz jelének tekintették, amely a királyi család mágikus és örült voltára emlékeztette őket.
Több száz évvel később, Atlanna királynő szőke hajú gyermeket szült, aki a nemes ős után, az Orin nevet kapta. Az alattvalók nyomására – akik attól rettegtek, hogy egy napon ő is gonosszá válik – a szőke kisfiút azonban a királyi család végül a Kegyelem Zátonyára vitte, és sorsára hagyta. Orin életben maradt, és mint kiderült, nemcsak a vízben, de a szárazföldön is tudott lélegezni (népének tagjai elvesztették e képességüket a szérum miatt). Orin egy delfincsapat fogadta be, és egészen kamaszkoráig velük élt. Orin egy napon a part közelében találkozott egy Athur Curry nevű világító toronyőrrel, aki magához vette a különös fiút. Curry megismertette vele a felszín csodáit, és megtanította neki az angol nyelvet. Ám apa-fiú kapcsolatuknak hamar vége szakadt, amikor ellenséges atlantisziak támadták meg őket. Curry megküzdött velük, hogy ne találhassanak rá Orinra, de hősiessége miatt életét vesztette. A haldokló toronyőr mindenét Orinra hagyta, még nevét is, így hát az atlantiszi fiú büszkén nevezte magát ezután Arthur Curry-nek.
Orin, vagy Arthur, a támadás alatt tudta meg, hogy vannak hozzá hasonló emberi lények, akiknek a világ tengerei és óceánjai jelentik az otthont. Arthur elindult a nagyvilágba, hogy felkutassa gyökereit. Vándorlásai során először Alaszkába jutott el, ahol beleszeretett egy Kako nevű eszkimók lányba. Szerelmüket a lány rokona, Orm Marius nem nézhette tétlenül, és rátámadt a lányra, aki súlyos sérüléseiből csak nehezen épült fel. Kako családja azonban elüldözte Arthurt, aki így ismét otthontalanná vált. Arthur minden erejét lantba vetve próbálta megtalálni Atlantiszt, míg végül véletlenül bukkant az ősi birodalmára. Ám hazatérése korántsem volt örömteli. A víz alatti királyságot irányító Junta elfogatta Arthurt, és narancssárga-zöld rabruhát adva rá, szolgasorsba kényszerítette. Emberfeletti erejét használva Arthur bármikor megszökhetett volna, de ő mindenképpen meg akarta találni anyját, aki ekkor már szintén börtönben sínylődött. Arthur még élénken emlékezett anyja arcára csecsemőkorából, és biztos volt abban, hogy ha láthatja, rögtön felismeri. Végül meg is találta az asszonyt, és megkérte egyik rabtársát, Vulkót, hogy tanítsa meg az atlantiszi nyelvre, hogy beszélhessen anyjával, ha újra találkoznak. Ám szerencsét-lenségére az asszony még azelőtt meghalt, hogy egy szót is válthattak volna. Arthur ekkor szörnyű haragra gerjedt, kitört a rabságból és elhagyta Atlantiszt. A következő években Arthur tökéletesítette a tengeri lények feletti telepatikus hatalmát, de egyre elszigetelődve élt, kerülte a kapcsolatot a földi és az atlantiszi világgal is.
Különleges képességei:
• Aquaman atlantiszi mivoltából köszönhetően túléli a tengerek és óceánok mélyén uralkodó hatalmas nyomást.
• Képes lélegezni a víz alatt, telepatikusan irányítani a vízi lényeket, emberfeletti ereje segítségével pedig több száz tonnányi súlyt is képes megmozgatni.
• A víz alatti közel 300 km/h sebességgel tud úszni, és ezt a sebességet 4 órán át tudja tartani.
• Ellenálló képessége és érzékelése szintén emberfeletti.
Fegyverzete:
A mágikus kéz, amelyet Tó Hölgyétől kapott képessé tette az anyag molekuláris szinten történő befolyásolására. Ha egy sebesültet ezzel a kezével érint meg, azt meggyógyította. Kibernetikus szigonya edzett acélból készült, és 2 tonna súlyt is elbírt. A szigony kilőhető volt, így távolsági fegyverként is alkalmazható. Aquaman ezeken kívül egy ideig hordozta Poszeidón Szigonyát.
A leírást készítette:
NewGenComics