Fagyos Sötétség Kora

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ra's Al Ghul koncentrációval, a teste felett teljesen átveszi az uralmat és összehangolja magát és érzékeit a géppel. A rúgás gyors, erős, de ezúttal nem az ellenfél megsemmisítése a cél, Kant még időben hátrébb tud ugrani, nyilván számított már erre a támadásra. Ebben az idegen nézetben Ra's nem tudja rögtön megállapítani, hogy mennyivel vagy hogyan vétette el a célt, előtte még nem tapasztalt ilyet, amikor újra mind a két lábával áll a padlón egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, mintha nem tudná eldönteni, hogy most stabil felületen áll-e, látja maga alatt a hely többi részét, a földalatti úthálózatokat és olyan mintha folyamatosan zuhanna lefelé.
Valaki megfogja a vállát és egyenesbe húzza, egy mély dörmögő hangot hall maga mögül.
- Koncentrálj és határozd meg, hogy min és meddig akarsz átlátni, ha harcolsz ne nézz a messziségbe, csak közvetlen magad elé koncentrálj, ha lősz soha ne akard látni mi van a közeledben. Még meg kell szokni. Ha úgy érzed zuhansz akkor csukd be a szemed és törzseddel dőlj jobbra vagy balra, az visszahoz.
A férfi elengedi a vállát, majd Kant újra beáll alapállásba, de most ő támad. Kisebb gyors ütésekkel próbálkozik főleg testre, nem üt túl nagyot, se túl gyorsan, csak amennyire a gyakorlás megkívánja.

Ahogy folyamatosan védekezik, s hajol el a különböző támadások elöl, lasan kezdi kiismerni ezt akülönös masinát. Puszta akartával megtannulta irányítani meddig lásson, látta a ház fala mögött a tárgyakat amiket fel tudna használni, látta a folyosórendszereket a föld alatt, a gépek besejét, s mindent gondosan elraktározott elméje rejtett zugaiba, majd mikor úgy gondolta mnden fontosat kitapasztalt felvette kapitánya ritmusát, mely először lassúnak s gyengének tűnt, ám egy idő után már egész lazán mozgott ebben a lebutított tempóban, s bárki látta ezt elámult a két harcos lassú, kecses táncán...

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ahogy a harc egyre kifinomultabbá válik Ra's Al Ghul lassan kiismeri az ellenfele fogásait, egy idő után már képes parancsnoka lépéseit előre megjósolni és így előre védekezni. Lassan megszokja a vizor használatát is, megfelelő tartományokban képes érzékelni, a szerkezet már inkább segíti mint hátráltatja. Ennek láttán Kant egyre gyorsabban és erősebben támad. A kezén lévő speciális kesztyű lehetővé teszi számára, hogy Ra's páncéljára is támadásokat mérjen, de nem viszi túlzásba, tudja, hogy nem képes nagyobb kárt tenni a férfiban. Ha a Démonok feje is erősebben, gyorsabban támad akkor észreveszi, hogy ütései erejét elnyeli Kant páncélzatának egy része, olyan mintha egy puha szivacsos anyagra mérne csapásokat.
- Gyerünk Rés, mutasd meg, hogy mit tudsz közelharcban. Elvileg arra vagy specializálódva.

A Démon elvigyorodik, s egy másodpercre feltűnik igazi, hatalommániás énje, s emberfeletti reflexeivel s mozgásával egy hatalmas csapást mért ellenfelére, aki több métert zuhant hátra.

- Téved kapitány... Én nem közelharcra specializálódtam...

Ekkor újra felvette alárendelt szerepét, s kedvesen kinyújtotta kezét kapitánya felé.

- Mit szeretne még megmutani nekem?

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ra's emberfeletti képességeit használva arrébb taszítja Kantot, aki a lendülettől hátra esik. Valószínűleg kellemetlen érzés lehetett számára, ez az arcán látszik, de nem sérül meg, a kezet nem fogadja el, magától áll talpra.
- A lőszeres és üzemanyagos fémládák pakolásának művészetét. - mondja szokásos hangnemében, majd hirtelen komolyabbra vált - De előbb... szépen elmondod újonc, hogy honnan tanultad ezeket, és honnan szereztél ilyen képességeket. Beültetések? Kiborgizálás? Genetikai program? Egyáltalán ki vagy te valójában?
Akármilyen válaszokat is ad, ahogy Ra's befejezte a beszédet, rögtön kapja is parancsot, hogy pakoljon fel a fedélzetre vagy egy tucat nehéz kocka alakú tároló egységet, egyedül. A többiek addig a fegyvereiket építik össze.

Ra's még a válasz megadása előtt elindult a rakodnivalók felé, majd egyszerre felemelve szinte az összes konténert csak ennyit mondott:

- Az összes létező tuning amit el tud képzelni uram, az élettörténetemet meg szép lassan úgy is megismerik, és majd eldönthetik, hisznek e benne...

Az uralkodó továbbra is tartja az álláspontját, miszerint nekik semmi közük nincs az eseményekhez. N943 hajlandó elhinni az uralkodónak, amit mond és ha mégis kiderülne, hogy közük volt a dologhoz, akkor majd vesz egy kis személyes elégtételt, utána pedig jelenti az esetet Zsarnoknak. Az uralkodó párra néz és elmosolyodik a maszk alatt.
- Nyugodjon meg felség. Nem állt szándékomban semmi féle népirtás, csak biztosra akartam menni. Most pedig távozunk. Itt az ideje, hogy megnézzük, mi is van azon a bázison.
Megfordul és az emberei követik őt kifelé az épületből. Mikkor megindul az ajtó felé, beleszól a kommunikátorba:
- K113 gyere az uralkodói rezidenciához, amilyen gyorsan csak tudsz.
Ha mire kiérnek még nincs ott a katona, akkor megvárják, majd ha kiegészült a csapat, akkor valamilyen szállítóeszköz után néznek. Ha találnak valamit, akkor elindulnak a bázis felé, de nem várják meg, hogy elérjen a jármű a támaszpontig, hanem hamarabb kiszállnak. Előbb felderítik a terepet, csak utána találják ki, hogy pontosan mit is csináljanak.

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ra's Al Ghul emberfeletti képességeinek hála minden ládát egyedül fel tud pakolni a gépre, segítség nélkül, bár az utolsó mérete túl nagy, ezért csak húzni tudja azt. Közben a csapattársai leplezett döbbenettel figyelik, de az ősi kor harcosa átlát rajtuk és tudja, hogy ehhez hasonlót eddig nem láttak.
- Mikor azt mondták kapok egy újoncot, fogtam a fejem, mikor megtudtam, hogy Demio kidobott alvajáróját kapom, kiakadtam. Nem egy gyilkológépről volt szó... Miért nem ezzel kezdték?
Mondja Kant mosolyogva. Néhány perccel később beindulnak a szirénák, a kommunikátorokból egy hang ad utasításokat. Ennek hatására az egész hangár megmozdul, a katonák posztjaikra rohannak, a gépek turbinái felzúgnak, néhány nagyobb repülő harcigép emelkedni kezd. Ra's csapata is futólépésben száll be a gépbe, aminek az oldalán egy vörös madár embléma van. A gép maga helikopter szerű, de annál hosszabb, szelvényezett, nyújtott, leginkább egy rovarra hasonlít, hátul van a raktér és egy nyitott rész a katonáknak, elöl a pilótafülke, a hajtóművek, erős turbinák, a gép két oldalánál kapnak helyet.

Ha Ra's is felszáll, akkor az egyik nagydarab katona a fenekére csap egy nagyot, hogy így szólítsa meg.
- Hé újfiú, én Fannon vagyok, lent a terepen mi ketten leszünk az első sorban, a levegőben meg mi vagyunk a lövészek. Szóval fogd meg a stukkerod és védd a bal oldalt, enyém a jobb. Urá.
Ezzel áthuppan a másik oldalra, elrántja a gép ajtaját, majd egy rácsot húz oda. A többiek addig beszállnak a gépbe, becsatolják magukat, legutoljára Kant száll be a pilótafülkébe. Amint a Démonok feje a parancs szerint jár el és elfoglalja a baloldali lövészállást tiszta rálátása nyílik mindenre. Az összes nagyobb harci szállító, vadászgép egymás után kezd emelkedni, lassan kirepülnek a fénybe a hangár nyitott tetején keresztül. Mikor a hangár már szinte üres a rovar szerű gépekből száll fel egy tucatnyi, Ra's Al Ghul-éval együtt. Egy kisebb légi flotta suhan át a Pride lakatlan külső negyedei felett, néhol kerülgetve a magasba nyúló toronyházak sűrűjét. Fél óra után látótávolságba kerül Demio negyede, a Démonok feje már messziről felismeri a magasba emelkedő négyzet alapú épületet, ahogy előtűnik a semmiből. Ekkor lentről, az utcákról és a házak tetejéről rakéták sokasága kezd záporozni. Gerilla harcosok százai vállról indítható föld-levegő rakétákkal támadnak a nagyobb gépekre. Az egyik közelben lévő csapatszállítót több lövedék is eltalálja, amitől szinte azonnal darabokra robban. Ra's tisztán látja, ahogy alatta a tetőkön kezdenek gyülekezni Demio emberei, de egyelőre még nem nyitottak tüzet rájuk. Élesítik a fegyvereket.
- Fiúk, lányok! Akkor lőjük szarrá őket!
Hallatszik Kant hangja elölről, majd a gép lézerágyújával szétlövi egy közeli épület tetejét, beomlasztva azt.

~Karakter: N943 ; Helyszín: Androméda Galaxis, K11, O'xa bolygó~

A feszültség csillapodik a trónterembe, ahogy N943 osztagával együtt kivonul. A legközelebbi nyílt teraszra érkezve hallani K113 válaszát a kommunikátoron keresztül.
- Értettem uram, mindjárt ott vagyok.
Ezzel fentről egy kábelen keresztül ereszkedik le a csapathoz. N943 egy teleport kapun keresztül eljuthat a dokkokba, ahol a Fagyhadsereg szállítógéppel indulhat tovább. Hosszú repülő út után végül érzékelési távolságba kerül a komplexum. A csapat az egyik közeli jeges fennsíkon száll le és lép ki a környezetbe. Első ami feltűnhet, hogy a látási viszonyok kritikusak, a levegő kék, ködös, a szilárd, fagyott törmelék a közeli vihar hatására örvényként áramlik, valamint az érzékelőket zavarják a folyamatos villámok. A talaj fagyott, egyenetlen nehéz rajta haladni, valamint az extrém alacsony hőmérséklet csak lassabb mozgást tesz lehetővé. Ennek ellenére az elit harcosok könnyen kiérhetnek a fennsík szélére, ahonnan tiszta vizuális képet kapnak a bázisról.
A fekete, kagyló alakú épület kiemelkedik a völgy jeges sivárságából. Ami elsőre is feltűnhet, az a keleti oldalon, közvetlenül a dokkoknál lévő hatalmas nyílás. Leszakadt folyosó, emelet darabok, ronccsá szakadt járművek, külső burkolaton tátongó óriási lyukak, sérült csövek, vezetékek leszakadt tömegei látszanak. Beljebb még további tűz nyomai, szénné égett belső terek is láthatóak.
Elsőnek robbanások nyomainak tűnnek a sérülések. Láthatólag a bázis energiaellátó, védelmi, önjavító, létfenntartó rendszerei már nem működnek. Mozgásra utaló jelek nincsenek a környéken.

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

A halál angyalát a sors szülővárosának szövetséges városállamába, a Vexbe vezette. A hatalmas kupolák alá.

Mivel a Vex értékrendje is hasonló a Droxéhoz és Prischilla vére több mint negyven százalékban tartalmazza az ősökét, ő is annak a régi népnek a leszármazottja, alanyi jogon könnyen nagy vagyont szerzett, bárónői rangba került. Természetesen valódi kiléte rejtve maradt a nemesség többi tagja előtt.
Cal Pone, a városállamot vezető tanács egyik legbefolyásosabb tagja, akit misztikum övez, hatalmas estélyt rendezett, amire természetesen Beatriche is hivatalos. Az esemény az Ins Palotában, a Vex luxusnegyedének szívében, magasba nyúló felhőkarcolóinak második legnagyobbján elhelyezkedő létesítményben kerül megrendezésre.

Az alsóbb szinteken egy nagyobb térben százak, főként fiatalok élvezik a pénz által nyújtott határtalan szabadságot. Egy nagyon durva party keretében, a zene hangosan üvölt, a holokivetítők és fényszóról különleges hangulatot kölcsönöznek a teremnek, ezen kívül az ital és drog fogyasztás korlátlan. Valamint rabszolgák tucatjai -mind két nemből- állnak készen, hogy teljesítésék a vendégek minden intim kívánságát.
A nemesség legfelül, a kupolateremben egy sokkal elegánsabb helyen, egy sokkal komolyabb estélyen vesz részt. Kellemes lassú zene szól, szépen kiöltözött nők és férfiak táncolnak, beszélgetnek egymással. Körbe különböző asztaloknál ételkülönlegességeket szolgálnak fel a kékvérűeknek, méregdrága italokkal együtt, balra élő zenekar játszik, a holokivetítőkön hírek, gazdasági adatok jelennek meg, amik beszédtémát szolgáltatnak. Három sarokban pedig csak Vexillium droggal szolgálnak. Az anyag teljesen tiszta, kapszula, folyadék, infúzió, gáz, szilárd formában áll rendelkezésre, ezt főleg a fiatalabb hercegek és hercegnők veszik igénybe. Ezen kívül az egyik oldalszárnyon egy hosszú folyosón sorakoznak egymás után a zárható privát szobák, a sikeresen összeismerkedett párokat várva.
Prischilla egy modern arany színű repülő sportjárművel érkezik, a sofőr a lépcső elejénél teszi ki őt.
Ha kényelmes tempóban besétál a palotába, akkor éppen Cal Pone beszédének elejére érkezik meg, fentről, az egyik párkányról figyelheti azt. Egy fiatal férfi, kinézetre talán még csak húsz éves, lazán, de elegánsan öltözve áll ki a tömeg elé.
- Hölgyeim és uraim. Mélyen megtisztelnek társaságukkal ezen a különleges estén, nagyon örülök, hogy ennyien eljöttek. Ez csak egy kis nyári szórakozás, unaloműzés, ajándék a részemről. Alig tudtam kikönyörögni Rip Sure-nél, hogy korlátlan Vexilliumot biztosítson a részünkre, de valahogy csak sikerült. -itt egy kis nevetés suhan át a termen- - Igen, természetesen csak egy kis enyhe humor volt. Ennek ellenére kérem érezzék jól magukat. És ha most megbocsátanak, a fiatalokhoz is szólok néhány szót. Jó szórakozást!
A beszéd után a kisebb, pár fős társaságok tovább folytatják az elegáns szórakozást. Prischilla egyelőre a lépcső tetején áll, még le kell sétálnia a terembe, hogy csatlakozhasson a többieknek. Ennek ellenére már most részesülhet néhány férfi elismerő, végigmérő pillantásban.

//Vex, Drox tanács tagok, az a tizenegy fő hosszú időre hibernálva volt, de több száz éve már áttértek a fiatalító technológiákra, amit nem adnak ki a kezükből. Tehát valójában már Zuhanás kori személyek, de ez nem látszik rajtuk, ezt a karakter is tudja.//

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Rakéták milliói suhannak nagy sebességgel a gép felé, ám Ra's emberfeletti sebességről és célzástudományról téva tanubizonyságot levegőben szétlőtte mindet, s még a szövetséges gépekre repülő rakétákat is. Mikor végre kifogytak a munícóból, a Démon élvezettel lőtte szét a lentiek fejét, mindig csak egy golyót haszálva, és minidg csak felyre célozva.
Ahogy fokozatosan tűnt fel a négyzet alakú torony, Ra's lassan elvigyorodott... már alig várta, hogy lássa Demio lépését...

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

Ahogy sodródott a burzsoá férgek között, az emberek sokaságának bűze, az étel a parfümök és úgy az egész környezet émelyítő szaga egyre inkább megbizseregtette, kéjes arckifejezést adva lánynak. Figyelte az emberek sokaságát, az őt érő elismerő tekintetek áradatát, s gonosz szemeit élvezettel legeltette a szemében férgekkén csúszkáló nemesek között.
Direkt arra vitette magát az árral ahol a legtöbben vannak, s a zsúfoltság már szinte légzésképtelenné teszi a helyet, s még biztonsági kamerák se voltak képesek átlátni az embereken, s nem látták ami alúl fog történni... Tudatával bekapcsolta lábait, s ahogy szépen végiglépdelt az emberek között, direkt sokak lábára rálépett, majd vigyorogva érzékelte ahogy a csontjuk az ereik inaik izmaik szétválnak, ahogy fél lábfejük leszakad, ám a lézer zsibbasztó hatásai miatt csak percek múltán fogják fel dolgot, mikor Pisrichilla már rég önfeledten táncol, egy ostoba szépfiúval aki eksztázishoz hasonló boldogsággal vezette lépésről lépésre eme szörnyet....

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ra's Al Ghul mágnesgyorsítós fegyvere képtelen kárt tenni a rakétákban. A gép energia alapú fegyverét használhatja, hogy megnövekedett gyorsaságával és reflexeivel a közelben lévő rakéták egy nagyobb részét időben megsemmisíthesse. De az ágyúnak töltődnie kell, ezért Ra's egy idő után képtelen folytatni a védekező manővert. Ezután a földi erőkre koncentrál, azonban csak lassan halad, a gép mozgása, főként sebessége miatt sok idő kell mire egy-egy célpont fejét beméri, de minden találat halálos. A katonák fejei pillanatok alatt robbannak szét csonttá és némi véres masszává. Sok ellenséget sikerül likvidálnia, mire táraznia kell újra, és észreveszi, hogy nincs több muníció nála. Oldalán még van egy pisztoly szerű fegyver, valamint tisztán emlékszik, hogy a raktérbe pakolt lőszeres ládákat is.
Közben a raj közeledni kezd az épülethez. Ahogy közelebb érnek, az épület emeleteit elválasztó nyitottabb részek vastag fém lemezekkel elzáródnak, ahogy a tetőn lévő nyílás is bezárul. Az egész hely egy hatalmas erőddé alakul át. Az utcákon légelhárító tankok sorakoznak fel, nem sokkal később lövedék záport zúdítanak a kisebb gépekre, közepes hatékonysággal. Az egyik nagy hadihajó rakétákkal kezdi lőni az épület felső szintjeit, az offenzívába több más anyahajó is becsatlakozik. Ra's Al Ghul gépe lassan ereszkedni kezd, az egyik kereszteződésben száll le, pár száz méterre a toronytól.
- Gyerünk kifelé, mindenki. Innen lentről kell kiiktatnunk a légelhárítást, mielőtt túl nagy kárt tenne a mieinkben. Mozgás!
Szól Kant a kommunikátoron keresztül, mire a csapat tagjai kicsatolják magukat és nagy lendülettel, sorban egymás után szállnak ki a gépbe. Ha a Démonok feje követi őket a parancsnok azonnal kiadja az utasításokat.
- Egyes csapat az utca bal oldalán halad, fedezi a jobb oldalt, a kettes csapat a jobb oldalon megy végig, fedezi a bal oldalt. Rés te mész elől, Fannon mögötte. Indulás.
A ketté vált osztag terv szerint indul meg, két sarokkal később látótávolságba kerül az egyik légvédelmi pont, hetven méterre előttük, jó pár őr védi a járművet, igen komoly fegyverekkel. Egyelőre Demio emberei nem vették észre a Pride katonáit.

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

A hely maga hatalmas, az emberek csak kisebb, szétszórt csoportokban vannak, kényelmesen, nagy tereket hagyva. Ezért Prischilla csak a mellékhelységnél talál akkora embertömeget, ahol kibernetikus beültetéseit használva észrevétlenül vághatja át mások lábát. A hatás egyelőre még elmarad, a lány nagyon óvatos volt, lehet csak percek múlva lesz csak az este első véres jelenete.
Mikor táncpartner keres magának hosszabb ideig sikertelenül próbálkozik. Egyeseknek nincs bátorsága odamenni hozzá, mások már foglaltak, vagy csak egy kelletlen mosollyal elfordítják az arcukat. Végül rövid bemutatközés után Jönn Renes, egy magabiztos fiatal herceg kéri fel Beatrichét egy táncra. Mikor már percek óta lassúznak a férfi beszélgetést kezdeményez.
- Nagyon örülök hogy elfogadta a felkérést bárónő. Csodásan fest ma este. Annyian beszéltek már magáról, hogy milyen rejtélyes, titokzatos... Mesélne magáról?

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Eggyik kezében a kardját szorította, másikban pedig fegyverét, ahogy lépdelt előre, csöndben  észreveszi a katonákat. Ujjaivel ezután jelzéseket ad a  többieknek, hogy lassítsanak, majd jobban szemügyre veszi a katonákat, az elhelyezkedésüket, kinél milyen fegyver van, s hogy mekkora emberveszteséggel kell számolni.

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

Ahogy a herceg felteszi kérdést, Prichilla régóta begyakorolt hamis, ámda hihetetlenül aranyos pirulási hadműveletet kezdeményezett, majd halk visszafogott, kedves, meleg, kicsit relytéjes hangnemben válaszolt...

- Hogyha elmesélném elveszne a varázs, hercegem, és különben is, sokkal érdekesebb élete lehet egy hozzás hasonló hercegnek, mint egy magamfajta nevenincs grófkisasszonynak...

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ra's Al Ghul biztos távolságon belül áll meg és jelez társainak, akik egy közeli sikátorban keresnek fedezéket, amíg ő felderít. A légvédelmi mobil ágyú teljesen automata, egy robot ami mellett hat katona sorakozik félkör alakban, jobbra, balra nézelődnek, vállhoz tartott fegyverekkel. Ezen kívül az út két oldalán két három fős osztag járőrözik egy nagyjából harminc méter hosszú szakaszon. Ezeknél a katonáknál energia alapú kisebb, gépfegyver illetve puska kinézetű fegyverek vannak, némelyiknél gránátok. Ezen kívül nyilván a Ra's által már tapasztalt önmegsemmisítő beültetés is bennük van, ahogy a bandatagokban is benne volt.
Ha a Démonok feje a mikrohullámú érzékelőt is használja akkor az egyik tetőn két mesterlövészt vesz észre, akiknek tiszta rálátásuk van a terepre. Nekik távcsöves puskáik vannak, hagyományos, robbanó muníciós. Könnyű felmérni, hogy egy közvetlen tűzpárbaj valószínűleg vérfürdőbe fulladna.

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

Amikor Beatriche mesteri színjátékkal elpirul a férfi kicsit határozottabban fogja az oldalát és vezeti tovább. Elvigyorodik a válaszon.
- Ugyan, még a végén zavarba hoz engem is. Nem sok minden történik mostanában a Vexben. Pont ezért határoztam úgy, hogy rövidebb időre Afrika szegényebb részeibe látogatok, megismerni az ottani körülményeket, kalandozni. Azután ha lehetőségem van rá csatlakozom a helyi városi őrséghez, hogy kiképzést kaphassak. Nem szeretnék elkényez...
A mondatot már nem tudja befejezni a herceg, mert messziről éles, fájdalmas sikoly hallatszik aminek hatására szinte mindenki megdermed. A sikolyt mér több másik is követi, emberek esnek össze láb nélkül, többen sokkot kapnak és attól ájulnak el, a maradék mozdulni se mer. A herceg közelebb húzza magához Prischillat, s közben az egyik falhoz vezeti lassan, többször is körülnéz és arcán látszik, hogy felkészül a legrosszabbra, de egy szót sem szólt. Egyelőre a biztonsági személyzetnek, vagy orvosoknak nyoma sincs, senki nem segít a sérülteken, akik saját vérükben fetrengenek.

~Karakter: ??? ; Helyszín: Afrika fejletlen, elhagyatott régiói~

Éjszaka van, a kietlen romos vidéken egy vékony kis aszfalt csík húzódik végig, a ledőlt hatalmas kő szobrok, épületmaradványok között. Ezen az úton szállították a karavánok a különböző árukat északról délre. Normális esetben mindenki kerüli ezt a kísérteties vidéket, inkább mérföldekre megkerülik, még a leggyorsabb kereskedők is. De egy fiatal karaván tulajdonos most itt vert tábort éjszakára. Napokra homokviharba került a sivatagban és most ezzel a rövidítéssel időt akar nyerni. Nem hisz a babonákban.
Egy ismeretlen alak sétál magányosan az úton. Testét teljes egészében sötétkék köpenye, arcát fekete csuklyája takarja. A szakadó eső ellenére menetel előre, egy tábortűz felé tartva, akár a halál árnyéka, fagyos, sötét, néma. Ahogy az őrök észreveszik gyorsan elé sietnek. Saját törzsi nyelvükön szólítják meg, majd parancsolják, hogy álljon meg. Az ismeretlen alak megáll, majd két kezét felemeli, hirtelen suhint egyet, két éles fehér vakító fénysugár csap ki a kezéből. Ahogy a tiszta energia eltalálja a két férfit azok azonnal elpusztulnak. Csak egy kupac csont, por és hamu marad belőlük.
- Kettő. - hallatszik egy gépies, fémes, hideg hang az idegen csuklyája alól.

Hamar találtak egy járművet, amivel elindulhattak a bázis felé. Az út nem tartott sokáig, igaz még a helyszín előtt jóval kiszálltak, hogy észrevétlenül megközelíthessék az épületet. A látási viszonyok szörnyűek, és minden egyéb is. Pont olyan a terep, amire a Konting emberei készültek. N943 szinte kéjes örömöt érez, amint kilép a járműből. Mindig is szerette, ha olyan helyre vezényelték, ahol másoknak még feladni sem lenne ideje, már halottak. De ő nem, sem az emberei. Nekik minden eszközük megvan, hogy végrehajtsák a feladatot, és végre is fogják, kerüljön az bármibe is. Nemsokára megpillantják a fekete, kagyló alakú támaszpontot. Úgy néz ki, bárkik is tették, komolyan elintézték a helyet. Az önjavítás látszólag működésképtelen és sok egyéb funkció is. A bázis egyik része berobbant, ami kifejezetten furcsa egy ilyen építmény esetében. N943 miután mérlegelte a lehetőségeket, beleszól a kommunikátorba:
- Legyező alakba közelítjük meg a bázist. Ketten a jobb oldalamra, ketten a bal. Egymástól látótávolságra legyetek, ha valaki elveszíti a másikat szem elöl, azonnal szóljon, majd korrigálja a helyzetét. Gyanús objektum feltűnése esetén figyelmeztetni a többieket, majd megállunk, és kiderítjük mit látunk. Senki ne nyisson tüzet, amennyiben nincs határozott életveszélyben. Indulás!
Ezután elindul a bázis felé, emberei felveszik az alakzatot. Amennyiben bármi oda nem illőt vesz észre, figyelmezteti a többieket, majd óvatosan megpróbál rájönni, hogy mit lát. Ha tűz alá veszik őket, akkor kiadja a parancsot, hogy mindenki hasaljon le, majd viszonozza a lövéseket, ha így sikerül eltalálniuk valamit, akkor kúszásban folytatják a megközelítést. Ha nem tűnik fel semmilyen akadályozó tényező, akkor egészen a bázisig haladnak, óvatosan, hogy nehogy észre vegyék őket, ebben fehér öltözetük is segít.

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

A kéjes érzés ahogy átölel a sikojok zaja, ahogy bizarr lelkének szadista, velejéig gonosz csapongása, izgatott remegést váltott ki belőle, amit a herceg félelemnek vélt, s még közelebb húzta magához a lányt, s Prischilla engedett... még...
Ahogy körülnézett s látta a vért, a levállt lábfelyeket, alig bírta visszafogni kacagását, így csak szeméből csordult ki pár könycsepp, ami szintén álcáját segítette elő...
Élvezte a látványt, s már alig várta a következő lépést, ám egyenlőre csak várt... közelebb húzódva a herceghez, s félénken még bele is kapaszkodott, miközben szadita tekintettel nézte a népek szenvedését s várta következő, elkeserdett lépésüket...

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

A terembe felülről, a lépcsőkön leszáguldva érkeznek meg a biztonságiak, valamint az orvosok. A fájdalomtól üvöltő, vagy sokkot kapott és tehetetlenül vonagló sérülteket mind egy-egy antigravitációs panelra helyezik, kegyetlen veszteségek árán, de végül elkezdik elszállítani őket. Beatriche látja, ahogy a kíntól és vérveszteségtől néhányan rohamot kapnak és az orovosok alig bírják életben tartani őket.Eközben a katonák összegyűjtik a tömegeket és az idő közben kinyílt vészkijáratok felé terelik őket.
A herceg Prischilla kezét megragadva kezdi vezetni, egy üres folyosó felé, amin végigmennek és egy nagyobb kék ajtón lépnek be. Egy nagyobb kör alakú szobába kerülnek. A herceg arca hirtelen megváltozik és a kezdeti félelem, kétely helyett hirtelen harag tör fel belőle.
- Nem érdekel milyen elcseszett merénylet van odakint. Semmi nem fogja elrontani az estém.
Ezzel ha lehetősége van rá akkor határozottan magához húzza a lányt és a falnak szorítja, miközben fogdosni kezdi.

~Karakter: N943 ; Helyszín: Androméda Galaxis, K11, O'xa bolygó~

A katonák mind pozitív jelzést adnak, majd legyező alakba rendeződve lassan de bizton elindulnak. Az elit osztag katonái egyre közelebb érnek a sérült komplexumhoz. A vihar csak úgy tombol, a fagyott törmelék csapkod a levegőben, a szél már száz mérföld óránkénti sebességgel mérhető, a hőmérséklet pedig jóval száz fok alá süllyed. Ennek ellenére a Fagyhadsereg katonái kényelmesen, minimális nehézségek árán menetelnek előre, a felszerelésük megvédi őket, a létfenntartó rendszerek megfelelő körülményeket teremtenek nekik. De bármikor felmerülhet N943-ban a kérdés, hogyha itt rájuk van most szükség, akkor miért építették a bázist egy ilyen zord, mindentől távoli helyre.
Néha a csapat tagok mozgást érzékelnek a sérült szárny felől, ezért megállnak és jelentik. Más mozgás nincs a környéken, semmi nem fenyegeti őket, de a mozgás az épület felől rendszeresen feltűnik. Ahogy elérik az épület szélét megállnak. Innen már jobban szemügyre vehető minden sérülés a burkolaton illetve a belső részeken. Néhány valamilyen energia alapú fegyver által okozott olvadt rés lehet, máshol szét van szaggatva a fém burkolat, mintha szitává lenne lőve, egyes helyeken Avatar technológiára utaló fehér perzselés nyomok. A legfurcsább mind közül azonban egy ötös mély vágás keresztül az egyik repülő oldalán. A romos szerkezet egyelőre stabilnak tűnik, a Fagyhadsereg osztaga előtt egy sötét folyosó van közvetlenül a dokkok után, amire tisztán rálátnak. A folyosón egy test hever a földön.
- Uram, rossz előérzetem van.
Hallható K113 hangja a kommunikátorból.

~ Karakter: U12 ; Helyszín: Estwall, Főváros~

Az U12-es egység a nem rég felállított saját birodalma fejlesztésével töltötte minden óráját, amióta megkapta a terület elfoglalására az engedélyt. Eddig minden terv szerint alakult, nem történt komplikáció, de egyik éjjel az egyik romboló hajó kommunikációs hídjáról üzenetet kap az uralkodó.
A tiszt jelentése szerint az egyik legészakibb régióban a tartományúrként kinevezett bűnbanda vezetőjét több támadás is érte. Valamilyen szeparatista mozgalomról van szó, a közeli munkások és földművesek akarnak kitörni a rendszerből. Bár ez nemhivatalos forrás de Maniac által kigyűjtött adatok alapján az úgynevezett Új Ellenállásnak is köze lehet az eseményekhez. Mivel ők sosem fedik fel magukat, nem adnak támadási felületet, csak másokat segítenek ilyen téren. Így szerezhettek az egyszerű emberek megfelelő mennyiségű és minőségű fegyvert.
Egyelőre még csak most érkezett a jelentés, ezért semmilyen konkrét lépés nem történt de mindenki készen áll, hogy teljesítse az UP2-s parancsait.

~Karakter: ??? ; Helyszín: Afrika fejletlen, elhagyatott régiói~

Lobog a tábortűz a különböző szállító járművek, terepjárók, motorok alkotta kör alak táborhely közepén. Nagyjából negyven ember készülődik az estére, mind a karaván tagjai, sokan a tábortűz körül ülnek, esznek, isznak, beszélgetnek, tervezik a holnapi utat. Páran őrt állnak, az éjszakai fekvőhelyeket készítik elő, vagy a járműveket töltik fel üzemanyaggal. A közeli romoknál találtak egy különleges gépet, ami már nem működött, kezdetben ott akarták hagyni, de rájöttek, hogy az anyag amiből a szerkezet készült nagy mennyiségben ezüstöt tartalmaz. Ezért felpakolták azt a többi áru közé, hogy a Droxba szállítsák, ahol jó pénzért túl adnak róla. Egy hatalmas homokvihar azonban több napra lelassította őket, ezért egy rövidebb utat választottak.
Hirtelen fényesség hasít keresztül az éjszakán majd két halálsikoly hallatszik. Mindenki azonnal a különös események irányába fordul, egyesek hátrébb húzódnak, mások fegyverüket ragadják meg, előrébb lépnek. Teljes, fülsüketítő kellemetlen csend áll be, másodpercekre, aztán egy kék köpenyes, csuklyás alak lép elő az árnyak közül. Három őr azonnal ráemeli a fegyverét az ismeretlen alakra, de még nem tüzelnek.
Az alak lassan maga elé emeli ökölben szorított kezét, fekete sugarak szűrődnek át, majd csapnak ki az ujjai közül. Mindenki láthatja ahogy a tiszta feketeség körül lassan összeszűkül a tér, a meggörbült fény pedig már soha nem érkezik vissza a nyaláb központjából. Mikor a döbbenettől már senki nem tud mozdulni sem, az idegen elhajítja a kezében tartott fekete gömböt, ami nagy sebességgel száguld át a táborhelyen. Ahogy két őr közé ér, lassan elfolyósítja, elporlasztja, majd molekulára bontja az embereket, élve. Végül a feketelyuk szerű gömb sötét sugaraival együtt eltűnik.
- Négy. - hallatszik újra a hátborzongató hang, mire a táborhelyen kitör a teljes káosz.

//Én azért viszem tovább a szálaim, hogy haladjak //

~Karakter: ??? ; Helyszín: Afrika fejletlen, elhagyatott régiói~

A zűrzavarban sokan próbálnak meg az egyik széles csapáson át elfutni. Az ismeretlen felemeli bal kezét, amelyből több fényes sugár csap ki egy pontból, lehet látni, hogy délibáb szerűen a levegő, a fény remegni kezd a nyalábok körül. Látszik ahogy az út egy része eltűnik, mintha valami elszívná a teret, és összeforrasztaná széleket. Néhány pillanat múlva a csapás, amin több tucat ember futott az életéért eltűnik, lehet látni a sziklák és a föld találkozásánál az éles vonalat, ahol a tér újra összekapcsolódott. Mintha egyszerűen kivették volna azt a darabot a valóságból.
- Tizenhét.
Ezután még egy félelmetes jelenet következik, egy öt fős csapat az egyik magasabb átmeneti, könnyű fémvázas épületet próbálja rádönteni az alakra, majd egyik pillanatban mindegyik megdermed, majd holtan összeesik. Látszólag minden ok nélkül, mintha valami lekapcsolta volna őket, valaki lekapcsolta volna őket, mentálisan.
- Huszonkettő.

~Minden karakternek egy pillanatra felvillanó látomás~

Egy lepusztult város, a toronyházak falai vöröslenek, az utakat homok borítja, forró szél fúj végig a helyen. Lent, emberek mennek, szakadt, koszos ruhákban, elavult járművekkel, arcukon a harag és a rettegés látszik. Hirtelen mindegyikük élete egyszerre villan fel, a nyomorúságos élet a poszt-apokaliptikus világban, az elnyomottság, napestig tartó robot. Élnek, alszanak, esznek, dolgoznak, meghalnak. Nincs más az életükben. A város már felülről látszik, az épületek és a közöttük lévő fekete foltok egy kétségbeesett arcot formálnak. Mindent, az egész várost eltapossa egy fekete fém páncélbakancs.
Lassan kivehetővé válik egy fekete-vörös maszkos alak, körülötte még rengeteg hozzá hasonló egyenruhás, minimum húsz, a sötétségben állnak. Csak a maszk és az arcuk egy része látszik, nem tűnnek embernek, idegen lénynek látszik mindegyik, de lassan visszaalakulnak emberi formába.
- A világ megváltozott. Nincs már senki aki ellenállhatna a Sivary és Birodalom hatalmának. Hogy megvédhesse magát a Marsi és az Emberi erőktől. Együtt Zsarnok nagyúr... mi fogjuk uralni ezt a teljes világot.
A hang a semmiből szól, majd szertefoszlik a látomással együtt.

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Mint egy szellemlény, egy gigásznak, egy tanknak árnya, szinte siklott föl a falon, s egyetlen halk csapással kettészelte a föntről figyelő harcosokat, majd néhány embert felküldött azok fegyvereihez, s így igencsak erős védelmet sikerült fölállítani hátulról. A mikrohullámú érzékelő segítségével eltűntek a határok, s a vonalak émelyítő kavalkádjából előtűnő ellenséges körvonalak könnyedén eltűntek Ra's  fémpengéjének félelmetes ereje által. Ezután figyelmét az elöl várakozó katonákra összpontosította, akik mit sem vettek észre az egészből. Szép lassú, megfontolt, precíz tervezéssel helyezte el társait kulcsfontosságú pontokon, akik valami oknál fogva, talán a démon karizmája miatt, szó nélkül engedelmeskedtek neki.
Kevesebben voltak, ám  mindegyik fedezékben, s tökéletes rálátással 2-4 harcosra. Egyetlen jó helyre irányzott sorozattal képesek így megtisztítani a terepet.
Ra's jelzett, hogy lőhetnek, s a lövések zaja közepette, szeme hirtelen vibrálni kezdett, s furcsa képek sokasága jelent meg benne, posztapokaliptikus világ, hatalmas lábak s egy vörös maszk, " A világ megváltozott"...

Magában ezt a három szót hajtogatta, miközben elméje kitisztult, s lélekben elvigyorodott, még egy a mágiát nem toleráló világban is vannak látomások..

Ám nem törődött ezzel, mert újra a harcnak szentelte figyelmét, s egyik kezében kardjával, másikban fegyverével, mint egy élő árnyék vetette magát ellenfelei közé, hogy nekikezdjen saját véres táncának...

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek, Ins. Palota~

Prischilla érzi a herceg leheletét, ahogy egyre közelebb hajolt hozzá, majd a lány minden szó nélkül, vadul magához húzva a herceget, forró sókkal jutalmazva, aminek eredményeképp, Prischi cybernetikusra átépített nyelve, csodálatos lézersóval kápráztatta el a férfi elméjét, aminek kívülről semmi nyoma nem volt, ám a herceg feje belülről szó szerint üres lett, s szemén és száján sűrű füst jött ki ahogy elterült a földön.
A lány egyre jobban élvezte az estét, s tudta mi a következő lépés...
Félelem álarcát viselő gyönyörű arcának látására többen segítettek neki közelebb jutni a vészkijárathoz, ahol is a tömeg várta, ám a lányt csak ez tüzelte fel igazán...
Élvezettel vágott át a tömegen, lézeres lábával pedig több tucat ember fog pár percen belül vérben fetrengeni.. Élvezte ahogy átvág a tömegen s ahogy magába szívta a közelgő halálokat, szeme előtt hasonló csodás képek kezdtek kibontakozni, a halál egyik legundorítóbb s legfélelmetesebb szintjét képviselve, s a lány beleremegett a csodálatba, s ahogy magához tért révületéből, tudta, ezen gigászi gyilkosoknak is kell egy hozzájuk méltó halál, s ő büszkén fogja vállalni eme szerepet.

Ezután Könnyedén kijutott, s sajnálta, hogy nem fürödhet meg művének csodálatos művészi vöröslő szökőkútjában, ám így is a halál tudatának kéjes érzetével hagyta el a helyszínt, s élvezettel vetette bele magát a mindennapi "tömegek" áradatába...

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Ra's Al Ghul minden gond nélkül feljut a tetőre, ahol elintézi a lövészeket, majd a fönti biztonságos helyről pontos utasításokat ad. Közvetlenül ő nem parancsolhat, de a szakaszvezető minden tanácsát tovább adja parancsként. Mindenki elfoglalja a helyét, és a jelre vár. Fannon megadja az engedélyt és eldördülnek az első lövések. Mire Ra's feleszmél a látomásból az utcát robbanás rázza meg. Az első járőrözők halálos sérülést kapnak, majd mikor a Pride katonái előre nyomulnak a holttestek akna szerűen felrobbannak, jó pár ember magukkal rántva a halálba. Vér, repülő végtagok, fém repeszek száguldanak végig a csatamezőn.
Az első hullám itt meg is áll, a jó pontra elhelyezett emberek nagy része odaveszett és a második vonal nem mer előre hatolni, fedezék mögül lövik egymást a katonák és Demio alvajárói. Végül Ra's is beleveti magát a küzdelembe, az első néhány támadás sikeres, szétszedi a védőket, de hirtelen elsötétül a világ. Hallja a robajt és érzi a forróságot a Démonok feje. Végül az egyik légvédelmi roncs mellett tér magához, mindene fáj és alig tud mozogni.
Lassan tisztul a kép és meglátja maga előtt a csapat szanitécét, aki halálra rémült arccal néz, mikor látja a történelem előtti harcost mozogni. Ahogy feláll a mögötte lévő fényes fémdarabon visszatükröződik a kép. Ra's két felgyűrődött beton tömb között lát egy csontváz szerű valamit, aminek teste felismerhetetlenné van égve, néhány helyen csak elszenesedett csont. Akkor ismer magára mikor megmozdul, a hús lassan kezd visszanőni a belső vázra és az arca újra kezdi felvenni a vonásait. Ugyanezt érezte legelőször amikor felrobbant, de most látja is a folyamatot.


~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek~

Prischilla művészien végzi ki a herceget, aki magáévá akarta tenni. Ezután hatalmas vérfürdő után, akár a halál hercegnője, szenvedő sérültek, hullák mellett, halálsikolyok kíséretében vonul ki a palotából. A néhány kiesett másodperc után szembesül az egyik legfőbb problémával. A felső szinteken repülő jármű nélkül nem tud csak a palota körül lévő kiépített tereken haladni, amik hatalmasak, de nem vezet másik ilyen magasba épített épülethez egy út sem.
A távolban három fényes pont jelenik meg és a palota felé tart, hátulról a biztonságiak törnek utat a tömegen át. A Vex rendfenntartó szervei szervezettek és felkészültek, más mint amivel eddig találkozott.

~Karakter: ??? ; Helyszín: Afrika fejletlen, elhagyatott régiói~

Az ismeretlen alak megtorpan egy pillanatra, ahogy a képek átfutnak a tudatán. Ellenőrzi az adatátvitelt, de nem talál semmit, a memóriát is listázza de nem látja a képek nyomát, végül a gyorsítótárban talál valamit. A kép nem érkezett kívülről és nincs logikus válasz a jelenlétére, valamilyen jelentéktelen anomália lehetett. Alváshoz hasonló gyors folyamat, ami a tudata generált töredékek alapján. A hibernáció hatása.
Miközben a sötétségbe burkolt alak nem mozdul a kereskedők egy része a járművekhez menekül, egyikük pedig egy energiabombát dob a rejtélyes halálhozó alá. Hirtelen egy erős villanás tölti be az eget, a test fekete lenyomatként tűnik el a fényességben. Pillanatokkal később, ahogy a robbanás hatásai elmúlnak újra láthatóvá válik az alak, még mindig ott áll. Csak a köpenye és a csuklyája semmisült meg, most láthatóvá válik teljes alakja. Egy fiatal humanoid alaknak tűnik, egész testén valamilyen vékony gyűrődő, formálódó fekete és kék páncélzat van, szilárd fém elemekkel kiegészítve, legjellegzetesebb a kezénél lévő különleges páncél és a nyakánál lévő szabályos nyolcszög szerű gallér, amely egyben vállpáncél is. Fején nincs sisak, arca nagyjából emberi, hátulról a koponyája ugyanolyan kék mesterséges anyag mint a páncéljának egy része, két ív nyúlik előre végig a koponyáján. A szemei körül rombusz szerű fém beültetések, a száját valamilyen kékes fém csík veszi körbe, ami egészen hátra, a gépi részekig húzódik. Bőre teljesen fakó, szemei enyhén vörösek. Lassan felnéz és a támadója felé fordul.

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~

Kéjes pillantással nézi új hatalmát, majd a szanitécek döbbenetével mit sem törődve ismét mozgásba lendül, puszta erővel leemeli magáról a hatalmas tömböket, majd mint egy dühödt, űzött vad, immáron nem sok mindennel törődve, de hideg fejjel rohant előre, környezetében társai s ellenfelei holteste, ám másodpercek alatt elérte megmaradt társait, akik szintén döbbenten nézték, a félig roncs embert, amint egyre gyorsabban gyógyuló sebeivel mereven előre néz, a nagy épületre, ahol Demio és annak tudása várja... Intett az embereknek hogy kövessék, s folytatta a megkezdetett rohamot...

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek~

A lány nem sokat gondolkodott, nekifutásból ugrott ki s zuhant percekig a semmibe, majd ahogy egyre közelebb ért az épület oldalához, aktiválta lábát, s immáron vízszintesen gurult a fal oldalán, s áldotta eszét az antigravitáció csontozat miatt. Egyre gyorsabban száguldott, ám ez nem menekülés volt, már el is feledkezett a korábbi dolgokról, csupán élvezte a szelet, s annak a tudatát, hogy nemsoká leér s folytathatja a vérengzést.

~Karakter: Ra's Al Ghul ; Helyszín: Pride külsőnegyedek~


Ra's Al Ghul gyengébbnek érzi magát, de szétroncsolt teste is képes akkora erőt kifejteni, hogy gond nélkül kiszabaduljon a romok közül. Testét alig fedi már égett, szakadt ruha, a páncéljának maradéka, fegyverei nincsenek nála, valahol a romok alatt lehetnek. Ezzel nem törődve határozottan indul meg és csatlakozik a csapathoz, ahol ugyanolyan kísérteties tekintettel néznek rá. Az egyik tizedes ad neki egy fegyvert, bár nem ad ki senki parancsot, négy ember a Démonok fejét követi, akinek ekkorra már minden sebe beforrt.
Ahogy közeledik a toronyhoz, az egyik nagyobb úton hirtelen egy tömeget lát meg. Fegyveresek százai rohannak felé, az egyenruhájuk alapján Demio emberei. Nem nyitnak tüzet, nem vesznek fel támadó állást sem, de csorda módjára rohannak Ra's felé, mintha valami elől menekülnének, erejüket  a tömeg adja, látszik rajtuk, hogy nem fognak megállni. Eközben az égen a Pride légi egységei megtisztítják a terepet, a légelhárító egységek sikeres kiiktatása után előre nyomulnak és tüzelnek az ellensége földi egységekre.

~Karakter: Prischilla ; Helyszín: Vex, felső szintek~


Prischilla leveti magát a teraszról és szabadesésbe kezd. Kibernetikus implantátumait használja fel, hogy a zuhanás közben navigáljon és az épülethez közel érjen, és időben képes legyen kellő sebességre lassítani. Végigcsúszik a magasba nyúló épület vastag fémoldalán és az alsó szintekre ér le. Itt a város már sokkal fényesebb, nyüzsgőbb, tele van élettel, a Vex éjszakai világa hihetetlenül aktív a meleg időkben még a nappali időszaknál is nagyobb a forgalom. Emberek mennek szórakozni, bevásárolni, találkozókra, járművek száguldanak az utakon és civilek sétálnak végig az utcákon. Sok kisebb elhagyatottabb sarok, út, ártatlan nők és gyerekek százai, áramló ember sereg, a látvány erős vágyakat kelt a nőben. Néhány hozzá közelebb lévő már megbámulja bizarr kinézetét, de egyelőre még nem tettek semmit.

~Karakter: T99-0 / Zero ; Helyszín: Afrika, Elhagyatott metropolis~

Hirtelen mintha minden megfagyna, a levegő hűvösebb lesz, a pánikoló emberek egy pillanatra megdermednek és mindegyik csak a robbanásból előtűnő alakra néz megdermedve.

Azaz alak kiált fel elsőnek félelmében, aki a gránátot hajította az ismeretlen alakhoz.
- Az UP2!
A kegyetlen, fémes válasz szinte azonnal érkezik ahogy az alak a földön hátrálni próbáló férfi felé magasodik.
- Pontosan annyival vagyok fejlettebb mint az UP2, mint, amennyivel ők állnak felettetek. Örökkévaló vagyok, sebezhetetlen, elpusztíthatatlan. A szánalmas fegyvereitek képtelenek kárt tenni bennem, az én fegyvereim bármit képesek elpusztítani. A túlélési esély, Zero.
Ezzel Zero szeméből két vakító fénysugár csap ki, aminek hatására a földön fekvő védtelen férfi porrá, atomjaira omlik szét.
- Huszonhárom.