Sko-Ta/Sid Barret

Születési név: Sko-Ta
Egyéb név: Sid Barret
Faj: Kryptoni
Nem: Férfi
Születési hely, idő: 1997; Krypton - Kandor  (Földi idő szerint)
Kor: 16 év
Magasság: 170-175 cm
Súly: 75-80 kg
Hajszín:
Bőrszín: Kaukázusi
Vércsoport: Ismeretlen/Meghatározatlan
Egészségi állapot: Egészséges
Család:

• Gro-Ta – apa – elhunyt
  
• Gira Fav-Re – anya – elhunyt

Foglalkozás: Okirat hamisításból tartja fent magát jelenleg
Oldal: Semleges

Előtörténet:
Kicsi voltam még, így nem emlékszem jól a Kryptonra. Azt tudom, hogy gyönyörű városok álltak a felszínén, és hát persze Kandor, a főváros volt a legnagyobb. Sajnos a születésem előtt a család átköltözött a Daxam-ra. A Tudományos Tanács megbízta apámat, hogy próbálja meg lecsillapítani a kryptoniak és a daxamiak között kialakult alkalmi nézeteltérést. Követként igen nagy súly nyomta a vállát, és mivel a Daxam-on volt több feladata, illetve a tárgyalások nagy része ott esett meg, ezért költöztünk át oda. Születésem előtt majd' két évtizeddel következett be a végzetes katasztrófa. Jor-El ugyan megjósolta, de senki nem hallgatott rá, és a Krypton napja, a Rao elérte ciklusa végét és felrobbant, bekebelezve magát a Krypton-t is. A gyerekkorom a Daxam-on telt, és mondhatni, hogy nagyon is jól alakultak a dolgaim. Az iskola igen jól ment, és a korombeliek közül kiemelkedő eredményeket értem el, A vége felé jártam már, amikor a nagyszüleim meglátogattak minket, illetve ott maradtak egy időre, majd ők is átköltöztek. Soha többé nem láthatom a bolygót, ahonnan származunk. Mindkét nagyszülőm a segítségemre volt, és támogattak, amiben csak tudtak, valamint felneveltek, ám nagyanyám arcát sem láthattam már. Szüleim és nagyapám nevelt a Daxam-on, ami bár szinte testvér bolygónak számított a Kryptonnal, mégsem volt az otthonunk, és mindig idegenek voltunk. Nagyapám születésem után nem sokkal szintén elment, szüleim pedig tizennégy éves koromban tragikus halált haltak, miközben más, lakható bolygókat, és kryptoni túlélőket kerestek. Alig tizennégy évesen egyedül maradtam, mint a kisujjam, és fogalmam sem volt, hogy hogyan tovább. A Daxam lakó kedvesek voltak, munkát adtak, és megtarthattam a régi házunkat, így némiképp jobban éreztem magam, de változásra vágytam. A Daxam-on nem emlékeztem másra csak arra, hogy mindenki meghalt körülöttem; szülők, nagyszülők, barátok. Amikor volt egy kevés szabadidőm egy rádióról üzentem, hátha van más is rajtam kívül, aki nem tartózkodott akkor a Krypton-on.

Idézet :

A nevem Sko-Ta! A Krypton túlélője vagyok, ha valaki veszi ezt az üzenetet, a Daxam bolygón megtalál.

Semmi. Egy fia válasz sem érkezett, és azon voltam, hogy véget vetek az életemnek, mert semmi nem volt már, ami idekötne, erre a síkra. Két hónappal később az egyik daxam-i ismerősöm jött át, hogy híreket hozott a számomra. Elmesélte, hogy a híresztelések szerint Jor-El sikeresen elküldte a fiát a Krypton robbanása előtt, és az ifjú krypton-i most a Föld nevű bolygón él. Erre rögtön felcsillantak a szemeim, hisz ez a legjobb hír, mióta csak az eszemet tudom. Összepakoltam a megmaradt cuccom, és egy daxam-i hajóval a Föld felé vettem az irányt, ezalatt pedig mélyalvásban voltam, ami majdnem olyan, mint a hibernáció. A Föld közelébe érve a műszerek jelezni kezdtek, és meg is pillantottam a bolygót, ami innen kívülről nem is nézett ki rosszul. A hajóm belépett a légkörbe, majd izzó tűzgolyóként egy tó mellett landolt. Nem volt épp zökkenőmentes, de ez belefért. Mikor kiszálltam, gyönyörű látvány fogadott, és azt sem tudtam, hogy hova kapjam a fejem hirtelen. Viszont ezzel együtt furcsa érzésem volt. Valahogy másabbnak éreztem magam, erősebbnek, és volt valami, amit nem értettem. A legközelebbi lakott terület felé akartam megindulni, de semmit nem tudtam a földi létről, így úgy döntöttem, egyelőre jobb, ha valahol a közelben maradok, és a hajómmal együtt egy közeli barlangban húztam meg magam, amíg rá nem jöttem, hogy mi történik velem. Minden nap több órát töltöttem azzal, hogy a hajó rendszerét böngészve kitaláljam, mi történhetett, illetve, hogy mi ez az egész, és egy régi feljegyzésben – amit isten tudja, hogyan sikerült előimádkoznom – megtaláltam a választ. Zor-El kutatásai voltak, aki a lakható bolygók különböző hatását vizsgálta a kryptoniakra nézve. A feljegyzésben benne volt, hogy a Föld nevű bolygónak még fiatalabb, fényesebb a napja, mint amilyen a Rao volt, és eddig ismeretlen hatásokat hozhat elő a fajunkból. Nos, sokat nem segített, de mostmár legalább tudtam, hogy a Nap az oka. Felnéztem az égre, hogy szemügyre vegyem, és csakugyan fényesebb volt, mint a Rao. Nem vörös, hanem sárga fényt árasztott magából. Kiléptem a fényre, és kezemet előrenyújtva vizsgálgattam a hatását. Egyszerűen lenyűgöző volt, mintha a sejtjeim innák a nap sugarait, és felerősítene. Elhatároztam, hogy megkeresem Jor-El fiát, de addig sem maradhatok itt. A hajómat gondosan elrejtettem a barlangban, majd a lehető legmesszebb próbáltam kerülni tőle, és úgy betérni az emberek közé, ami nem lehetett könnyű, ugyanis ahogy megláttam, hogy nézek ki, illetve ők miket viselnek, nos elég komoly feltűnést keltenék közöttük. Az egyik utca végében megláttam egy hozzám hasonlóan szakadt férfit, egy üres dobozzal maga előtt. Láttam, hogy egy-egy ember valamiféle érmét dob bele, mire ő megköszöni, fogalmam sem volt, hogy mi ez a „szertartás” vagy „rituálé”, de úgy éreztem, hogy nem igazán lehet veszteni valóm, így kicsivel odébb én is hasonlóképp tettem.
Sötétedni kezdett, mire ráeszméltem, hogy ideje lenne lelépnem, ám mielőtt megtehettem volna, vijjogásra lettem figyelmes, és nem sokára kék-piros fényeket pillantottam meg. Befordultak a sarkon, és egyenesen felém közeledtek. A másik fickó már eltűnt, bár nem tudom mikor. A két – látszólag – egyenruhás alak kiszállt az autóból és felszólításokkal közeledtek felém, amit csak nagy vonalakban értettem meg, és most átkoztam el magam, amiért nem néztem át rendesen a földi nyelvről szóló bekezdést. Mikor nem tudtam mit csinálni, csak álltam ott, mint egy darab kristály, megelégelték, és egy nálunk használatos bilincs-szerű dolgot kattintottak a csuklóimra, majd betuszkoltak az autóba. Vagyis próbáltak volna, mert hát nyilván az élni akarási ösztön mindenkiben megvan, és próbáltam kibújni ebből a béklyóból, mikor az egyiket véletlen fellöktem, és vagy két métert repült hátra, a másik erre rögtön előkapott egy fura kis eszközt, amit a nyakamhoz nyomott. Szikrázott, pattogott, de nem igazén értettem mire jó ez, elkaptam a karját, amiben a ketyerét tartotta, majd átdobtam a vállamon. Ahogy a földre ért, egy kisebb repedés keletkezett, és féltem, hogy esetleg vége, de nem volt időm foglalkozni vele. Egy szemvillanás alatt eltűntem a két férfi elől, és visszatértem a barlangba. A béklyójuk nem volt a legerősebb, és a bilincs-izét sikerült leszednem magamról, majd mielőtt bármit is tettem volna, a földi nyelv megtanulásával ütöttem el az időt. Hetekig csak enni mozdultam ki a barlangból, de azt is csak nagy ritkán. A nyelv egyre jobban ment, és hamarosan visszatértem a városba. A külsőm jócskán megváltozott, így a legutóbbi kis incidens nem fog megismétlődni, remélem. Valahogy be kellett illeszkednem, és erre a legjobb, ha találok valami munkát, ami hasznos is lehet számomra. Nem igazán tudtam referenciával szolgálni, és így sok helyről el is küldtek, ám amikor meglátták, hogyan kezelek okiratokat, rögtön megtaláltam a nekem való helyet. Itt kitanultam mindent az évek alatt, és bár potom pénzért dolgoztam, később megvolt a „hivatalos” személyazonosságom, és nemsokára már háttérrel is rendelkeztem. Elhatároztam, hogy ha esetleg akad még egy-két kryptoni, azok a hajómon keresztül megtalálnak – folyamatosan ment egy adás a hajóról – nekik is segíthetek beilleszkedni, papírokkal és mostmár akár egy egész múltat le tudok gyártani, ha szükséges.

Jellem:
Sosem érdekelte, hogy mi a jó és mi a rossz. A kora miatt amúgy is lázadó korszakát éli, ez még inkább rájátszik engedetlenségére. Ha kell, akkor képes egy házon is átrohanni, nem törődve azzal, hogy mi lesz a következménye. A "cél érdekében mindent és bármit" elvet vallaj, így ha egy egész várost hagy maga mögött romokban, az sem érdekli, mindig csak a céljai lebegnek a szeme előtt. Képességeit, ha arról van szó kihasználja, és nem rejti véka alá, szereti és bátran meg a kihívások elé, mindig újabb és újabb, erősebbnél erősebb ellenfelekkel nézne szembe, ha tehetné. Nem fogja vissza magát, mint ahogy Superman is teszi.

Szakképzettség:
Ért az okirat hamisításhoz, képes olyan tökéletes hamisítványt készíteni, mint maga az eredeti, és roppant nehéz észrevenni, kiszúrni.
Némiképp megismerte a földi technológiákat, noha számára primitívek mégis hozzá kellett szoknia, hogy be tudjon illeszkedni az emberek közé. Ezen felül a Daxam-on töltött idő alatt közelharci kiképzést is kapott, valamint a hajójába táplált adatokból is folyamatosan tanulja a kryptoni harcművészetet.

Képesség:

• Sebezhetetlenség – 1. szint: Szúró és vágó fegyverek (kések, tőrök stb) nem sértik a bőrét, kisebb kaliberű kézi fegyverek (9mm-es, esetleg revolver stb) csúnya zúzódásokat hagynak a testén.
  
• Szupererő – 1. szint: Képes 5-10 tonna megemelésére és elhajítására.
  

Az előtörténeted szép és terjedelmes, olvasás közben kíváncsi voltam, hogyan is adaptálódik be a karakter az emberek közé és meg kell mondjam tetszett ahogy kitértél arra, nem ismerte a földi szokásokat és meg kellett vele ismerkednie. Csupán a kora miatt merül fel bennem egy kérdés, ami a karakter korát illeti. Az előtöriben azt írtad, hogy 10 éves volt, mikor a Kryptoni bolygó felrobbant, és mikor a földre került, akkor 15-16 éves közötti. Viszont a fórumon Superman már felnőtt, így a Kryptoni bolygó legalább 20-25 éve robbant fel, szóval ezt kérlek valamilyen más módon írd át

A kért dolog javításra került, így remélem már rendben van. És még mindig lesz gondja a Földi dolgokkal

Na most már az előtörténtet el tudom fogadni, akkor is ha nincs leírva honnan emlékszik Kryptonra de képekre és szülők/nagyszülők beszélésre rá lehet fogni hogy onnan. A karaktert ELFOGADOM, az alap 3 kredithez írj hozzá +1et mert szépen leírtad érkezésedkor a Földre nem ismerted a dolgokat és meg kellett tanulnod és ezt egy kis tartalmasabb "kalandban" foglaltad össze.