Kevin Vs Lupin - Valamikor a jövőben...

A szélrózsa minden irányából érzékelte az éteri érzést, amint az alvók álmának hada körbeveszi, s ahogy kiszipolyozva őket ereje folyton nő...
Hirtelen megállt s elvigyorodott, ismerős jelenlétet érzett, egy rég halott létet, elpusztult álmokat vágyakat, s megkerült életet.
Lassan fordult hátra, s mélyen ellenfelének tekintetébe nézett. Amióta csak értesült visszatértéről várta ezt a percet, mikor végleg porrá zúzhatja az ex-rendőr agyát.

Leemelte cilinderét, s néhány halk mágikus szóval előhúzta belőle két hatalmas Tonfa-buzogányát, megforgatta, majd keresztbe téve, a Talonok jól ismert mozgáskultúráját vette fel, majd egyre szélesebb vigyorral arcán, megszólalt:

- Talán emlékezhetsz még rám, barátom... Egykor véres táncot lejtettünk amit a pokol véres bugyrai szakítottak meg... Most végleg száműzlek a homályba...

Eljött az idő, hogy megmérkőzzünk. Csak ő, és én. A környezet nem számít, harmadik, vagy sokadik fél nincs, védtelenek sehol. A pasas gyakorlatilag a nemezisemmé nőtte ki magát az idők folyamán, és nem volt rest keresztbe tenni nekem, vagy bárki hozzám közel állónak, ha úgy tartotta kedve.
- Csak hagyd, hogy irányítsak. Egyetlen erőteljes támadással kitörölhetjük ezt a tagot a tér-idő kontinuumból. - hallottam a SCARAB hangját a fejemben.
- Egyelőre ne avatkozz bele, szeretném minden percét kiélvezni.
- Felesleges energia pocsékolás, Kevin Chase, hagyd, hogy végezzek vele gyorsan, egyszer s mindenkorra. - próbált hatni rám ismét.
- Ha bele mersz avatkozni, akkor figyelmen kívül hagylak, és soha nem foglak még egyszer használni, történjék bármi is. - a SCARAB leggyengébb pontját kaptam most el.
- Ne hidd, hogy olyan könnyen adom majd a bőröm. - fordulok ellenfelem felé, majd rögtön felemelem a kezem, tenyérrel felé tartva, és magamhoz ragadom a kezdés jogát.
Jlüper artáh! - mondom ki az igét.

A holdfejű erőteljesen száguldott hátrafelé, ám hirtelen buzogányát belevágta a földbe, s az mentén 180fokos fordulatot téve, egyenesen ellenfele felé száguldott, miközben természetfeletti erejét használva, fehér öltönyét gyapjúbundává változtatta, s buzogányokat tartó kezeiből , két- két lábak nélküli, agresszív küllemű bárányfej és test tűnt fel.
Érezte amint az adrenalin lassan elönti agyát, s szívének sötét bugyraiból feltörő sötétség átitatja egész bensőjét. S miközben száguldott Kevin felé, két ijesztően agresszív , szó szerinti kézfejével, a szavak, szinte csak úgy bugyogtak ki a száján.

- Jygaf gem.

Erre nem számítottam. Kaszkadőröket meghazudtoló mutatvánnyal tartotta meg egyensúlyát, és már meg is indította az ellen támadását, egy bárány formájában.
- Et ynáráb, jnűt le! - tettem egy hessentő mozdulatot, mintha csak egy pofátlan legyet akarnék elűzni, de éreztem lehűlni a levegőt, magam körül.
- Elterelés. Cseles. Engedj ki! - szólt ismét a bogár, de nem válaszoltam neki.
- Neygel gelem! - intéztem a jég ellen, majd mindkét kezem előretartva, újra átvettem a stafétát.
- Neygel tti űrűs tsüf! - alighogy kimondtam, eltűntem a szeme elől, majd kihasználtam a pillanatnyi előnyöm.
- Kenejlüzsék konólk! Sádamát! - Lupint egyszerre nyolc klón róhamozta meg, minde különböző irányból.

Lupin fel se vette a támadást, s nyelve szavaival mindent semmissé tett.

- Negyel zednim sámotál!

A klónok ekkor egyszerűen áthatoltak rajta, majd eltűntek, s a meleg elpárolgott..
Majd buzogányát megforgatva, ismét támadott, s csapás közben ereje ismét aktiválódott, s álmaiból egy tucat báránypáncélos lovagot pattintott ki, s újdonsült harcosaival az oldalán támadt Kevinre...

- Ez kezd egy kicsit unalmas lenni, nem gondolod, Kevin Chase? - szólalt meg ismét a SCARAB, de most se nagyon törődtem vele. Egyelőre az esélyek egyenlőek voltak, és nem is nagyon bírtuk egymással a folyamatos virtust. A Lupin által teremtett katonák pillangókká változtak, amit a bogár egy újabb nyers megjegyzéssel díjazott. "AZT" még nem akartam bevetni, még túl korai, és akármennyire is bírja az ember, igencsak megviseli a testet.
- Jól van, örüljél, te nyertél! - mondom a bogárnak, akinek több sem kell, már húzza is fel a páncélt. Épp eleget látott, hogy tudja, milyen keménységű és mennyire ellenálló anyagú védelemre van szükség.
- Végre! - újjongott, majd alig egy pillanat elteltével teljes bogár páncélban álltam ellenfelemmel szemben.
- Eddig csak játszadoztunk, itt az ideje, hogy komolyan vegyük. - szóltam oda neki, majd két tenyeremet összetéve, egy ágyúcsövet hoztam létre, mely körülbelül akkora volt, mint a felső testem. Megvetettem a lábam, és elsütöttem a fegyvert, amiből egy zöldes színű, vastag energia sugár robbant ki, és tört előre, egyenesen Lupin irányába.
- Ígyk ell ezt csinálni, Kevin Chase! - hallottam a bogarat, akinek szemmel láthatólag igencsak tetszett a dolog.

Az előtte álló bogárpáncélos hihetetlenül röhejes látványt nyújtott, s a Holdfejű elégedetten figyelte a hatalmas erejű energianyalábot, mely száguldott felé. Hirtelen levette fejéről cilinderét, majd annak benső részét a sugár irányába fordította.

- Azssiv!

S a sugár ahogy belecsapódott, a sapkában az elkezdett duzzadni,  majd egyetlen hatalmas energianyalábként küldte vissza ellenfelének. Ezután a másodperc tört része alatt, mielőtt a sugár elérhette volna a bogarat, két kezét széttárva elordította magát:

- Kazsrokgéj!

A levegő megfagyott, s vér ledermedt. Az ablakok üvegei zúzmarásak lettek, s pár méteres körzetükbe eleredt a hó, a beton s a pocsolyák megfagytak. Majd hirtelen a szélrózsa minden irányából előbukkant Lupin, körbevéve Kevint, s olyan jégcsapzuhatagot küldtek irányába, ami fagyrobbanást gerjeszt, ahogy odaér ahol Kevin áll/állt.

- Ennek semmi értelme, nem tudtál volna erősebbet lőni?
- Te mondtad, hogy szeretnéd kilévezni ezt az összecsapást. - nagyot sóhajtottam a bogár megjegyzésére, de nem volt idő leállni vitatkozni, mert Lupin igen hideget varázsolt elő. Még jó, hogy a páncél véd. A jégcsapok, ahogy elekzdtek záporozni az égből, rögtön felkapcsoltak egy villanykörtét a fejemben.
- Menni fog egy lángszóró? - kérdeztem a bogarat, miközben elkerültem egy újabb becsapódást.
- Ezt komolyan megkérdezted, Kevin Chase? - a bal karomon, nagyjából a könyökömig egy fegyver torkolata alakult ki, majd elsütve azt, sűrű lángtenger csapott elő belőle, ami megolvasztott szinte mindenféle hó és jég alapú dolgot a környéken.
- Jó, most jöhet a másik! - a bogár sem várt sokat, jobb karom is fegyverben volt, amelyet elsütve egy mini rakéta repült Lupin felé.

//Csak mondom, hogy a "Assziv!" nem jó mert az "Azssiv!" lenne ;9 //

A holdfejű megunta a mágikus csetepatét, ezért hirtelen hátravetette magát kitérve a lángszóró útjából, majd igazi erejét aktiválva, valami hihetetlenül hatalmasat hozott létre.
A gyapjúkabátja könnyedén ellenállt a rakétának, s most kezei is átalakult két több méter hosszú furcsán tekergőző gyapjúból álló koszszarvas bárányfejbe fulladva.
Lupin elvigyorodott, s mint egy elmebeteg őrült ugrott az égbe, s oly gyorsan kezdett öklözni mintha egy pokoli meteoreső zúgna a földre, feltörve az aszfaltot, s egyre csak haladt a halálos csapásáradat Kevin felé...

(Lupin LVL10)

Meglepett a Holdfejű reakciója, és innentől nekem is improvizálnom kellett. Ahogy a levegőbe emelkedett, én feljebb emelkedtem, örökké úgy sem jöhet utánam. A bogár megnövelte a hajtóművek teljesítményét, és még feljebb tolt minket, ahol már Lupin nem érhet el.
- Hát ez mellé ment! - kiáltom le gúnyosan, majd két kezemet összeteszem, és egy fúró-szerű dolog alakul ki belőlük, ami azon nyomban forogni kez eszeveszett sebességgel, majd zuhanó repülésben indulok meg ellenfelem irányába.
- Itt jövök!

Hagyom hogy a támadása közelebb érjen, majd hirtelen a gyapjút felfújon, s 10 méter széles gömböt formázok magam körül amibe a férfi rendesen belesüpped, beleragad, majd a talaj felé fordulok ami éles kődarabokkal van kicsipkézve az előbbi támadásom után, s sebesen száguldok felé, hogy Kevin belecsapódjon s ezzel kilehelje végre a lelkét.