Utcák, sikátorok, közterületek

Szépen felsegítettem és egy kicsit leporoltam a ruháját.
-Bocsánat az előbbiért azt hittem te egyike voltál azoknak a macska tolvajoknak. Úgy gondoltam, hogy ő volt az egyik embered...-Mondtam miközben egy gyors pillantást vetettem az egyetlen rablóra, majd szépen elővettem a két pénztárcát.
-Akkor ezeket most leteszem a zsaruknak.-Mondtam miközben elhelyeztem a rabló mellé.
-Még nem hallottam jó macskanőkről. Te valami új hős jelölt vagy?-Kérdeztem érdeklődve miközben oldalra tekintettem, és szememmel végig jártam a férfi testét, úgy tűnik még egy ideig nem tér magához, így úgy döntöttem, hogy hozzá látok elsősegélyt adni, letéptem egy darabot a ruhájából, és átkötöttem a lábát.
-Remélem nem lesz dühös amikor magához tér.

A np elnézést kért és előállt egy magyarázattal, ami logikusnak tűnt valószínűleg én is elkövettem volna ugyanazt a hibát a helyében. Bár a másik énjének bemutatatása kicsit érdekes volt. Szerettem volna még kérdezősködni, de volt egy olyan érzésem, hogy valószínűleg úgy se tudott volna válaszolni.
-Semmi baj. Megesik az ilyesmi. Meg neked valószínűleg jobban is fájt.-Mondtam, mielőtt ellenőriztem volna a férfi pulzusét, és beállítottam volna a rendse fekvőpozícióba, hogy ne történjen vele semmi amíg eszméletlen, ezután ugyanezt megismételtem a banditával hiszen mégis csak egy másik emberről van szó. A következő szavakra egy pillanatra felnéztem, majd felálltam, és kihúztam magam.
-Nevem Cybergyík. Hivatásos bűnüldöző, nyomozó és hacker. Oda adnám a névjegy kártyám de nem rendelkezek eggyel..-Mondtam kuncogva miközben megsimogattam a nyakam.-Szóval jah mondhatod hogy au öntörvényű igazság osztók közé tartozom. Mivel elég sok törványt megszegek. Dehát na. A rendőrségnek szüksége van a segítségünkre.-Mondtam miközben körbe tekintettem.

Egy kis szünet után feltett egy kérdést a hölgy, amire egy pár pillanatig hezitáltam majd egy fél mosollyal megvakartam a tarkóm.
-Hát izé... Egyszer már megpróbáltak letartóztatni.-Mondtam egy kis kuncogással mielőtt leeresztettem volna a kezem.-Azóta legfeljebb telefonon keresztül beszélünk.-Mondtam egy nagy vigyorral.-És a bűnözők kábé felét ki is engedik mivel nincs szemtanú csak én mint névtelen betelefonáló, és ha csak nincs egy áldozat akit elérhetnek nem kerül bíróság elé az ügy. De ez a fickó egy időre rácsmögé fog kerülni az biztos.-Mondtam majd újra felnéztem a hölgyre.-És tegezz csak nyugodtan, nem bánom..Mondtam egy barátságos mosollyal. Ezt követően jött egy újabb kérdés amire félre billentettem a fejem.
-Hmm... Nos nem magával a támadással volt baj, csak túlságosan nyitottan hagytad magad. És mivel a támadásod nem volt elég hogy harcképtelenné tegyél, így kihasználhattam.-Mondtam mielőtt elfordultam.
-Azt ajánlom tanulj meg valami harcművészetet. Vagy bunyóz könnyen leverhető ellenfelekkel..Mondtam mielőtt elővettem volna a csáklya kilövőt.
-Na nekem nem sokára lépnem kell, nem szeretnék megint ellenállni a rendőrségnek.

A nő úgy tűnik megértette a mondandómat, és adott egy érdekes megjegyzést.
-Valami olyasmi. Meg ráijesztek a bűnözőkre így kétszer is meggondolják mire újra próbálkoznak.-Mondtam majd egy pár szóváltást követően a hölgy felajánlotta hogy követ. Már épp kilőttem volna a kampót, de megálltam, és visszatekintettem.
-És megtudhatom miért?-Kérdeztem érdeklődve felhúzott szemöldökkel. Nem igazán vártam egy nőtől hogy velem akarna tartani. Még csak meg sem mentettem, szóval igazából nincs oka. Bár lehet hogy kedvelő a hős alkatú személyeket ki tudja. Mindenesetre elraktam a kampót.
-Akkor sétáljunk.-Mondtam egy apró mosollyal, miközben elindultam. Kissé kíváncsivá tett vajon miért is akar továbbra mellettem maradni de végül is miért ne, talán később még a csapatba is betudnám invitálni, bár előbb biztosra akarok menni hogy tudom kivel van dolgom.

Egy pár pillanattal később Tigra ismét megszólalt amire csak bólintottam.
-Nos, azt ajánlom, hogy ne felkészületlenül nézz szét, a legtöbb sarkon zsebtolvajok vannak ha elhagyod a gazdagabb területeket. Oda inkább a ház fosztogatók mennek, mivel ott erősebb a rendőri megfigyelés így az egyszerű zsebelés is nehezebb. Itt viszont nem olyan magas a figyelem, és ez még nem is a legrosszabb terület.-Mondtam egy sóhajjal, miközben folytattam a sétát.-Persze ez itt a bűn városa. Jobb helyre nem is kerülhettem volna.-Mondtam egy apró iróniával a hangomban.-Ez a mocskos környezet mind csak a korrupció tünete. Szóval... jah, nem hiszem hogy minden oldalt látni akarsz.-Mondtam, miközben befordultam az egyik sarkon, és láttam ahogy az egyik rendőr autó szirénázva bekanyarodik egy másik utcába. Ekkor jött a másik kérdés. Egy pár pillanatig csak csendben sétáltam, majd egy sóhajjal ezt mondtam.
-A legtöbb még a rendőrökben sem bízik. Ez olyan mint a politika. Három oldal van. Vannak azok akik szeretik a hősöket akik utálják őket és akik senkit sem szeretnek. Szerencsére az utalókból kevés van, legalábbis a lapok szerint, de igazából minket csak azok ismernek el akiket megmentettünk, vagy ha ismernek olyasvalakit akit megmentettek, hiszen gyakorlatilag mi is bűnözők vagyunk a törvény szerint erőszak, ellenállás a rendőrségnek, valakit jobban kézre akarnak keríteni mint másokat. Mondjuk rám túl sok figyelmet jelenleg nem fordítanak. A rendőrségnek van jobb dolga is mint a hősök után kajtassanak akik csak megkönnyítik a munkájuk, kivéve persze azokat akik jelmezes erőszak tevőknek gondolnak, akik azt mondják hogy azért mondjuk hogy igazságot szolgáltatunk hogy a saját erőszakosságunknak adjunk okot. De a profilok alapján nem hiszem hogy ők túl nagy gondot fognak jelenteni.

-Nos, ha kitartó vagy valószínűleg előbb utóbb minden apró mocskos részletet meglátsz.-Mondtam miközben sétáltunk a szememmel az utcákat fürkésztem. Elég csendes volt a környék ma nem sokan mentek ki. Persze én tudtam hogy az a rendőr autó valószínűleg máshova igyekszik ilyen gyorsan még sosem válaszoltak, de mivel nem ismerem a másik gondolatait nem tudom kijavítani. Mindegy is most a másik kérdésre válaszolok.
-Szerintem egyszerűen nincs idejük utánunk kutatni. Az utóbbi időben nagyon megnőtt a bűnözés a szuper bűnözők nagy bejövetelével, és még azon fáradozunk hogy visszavigyük az azelőtti értékre. A maffiózók halála elég nagy olaj volt a tűzre a szervezett bűnözés összeomlása utat engedett a kisebb bandák előre lépésére ami növelte a káoszt.-Mondtam egy sóhajjal.
-Emlékszem a napra, amikor a Joker felrobbantotta azt a raktárt. Borzalmas volt.-Mondtam miközben szépen befordultam a sarkon.-Na és, hol kezdjem a túrát?

-Ha. Ez jó kérdés.-Mondtam aggódó hangnemben, miközben gyalogoltam mellette.-Feltételezem, most a nem hivatalos hősökre gondolsz. Minden rendőr, mentős és tűzoltó hősnek számít, szóval biztos csak ránk gondolsz.-Mondtam kicsit magamnak is, ahogy végig vittem a gondolat menetemet.-Nos... Először is ott van a híres vagy éppen hírhedt, ahány sajtó annyi verziójú, Batman, a sötét lovag. Egyszer-kétszer segítettem neki, bár csak minimálisan. Ő a legnagyobb bűnüldöző akiről nekem tudomásom van. Aztán ott vagyok én... Meg a csapatom... Bár... Mostanában csak én. Az egyiküknek Ausztráliába kellett utaznia, egy másik kilépett mert... Nos nem értettünk egyet és ezt a fizika törvényein keresztül is megmutattuk egymásnak. A harmadikról meg csak annyit tudok hogy belekeveredett valamibe, de nem tudom hogy mibe, és azóta nem hallottam felőle. Szóval... Ennyi. A többiről, ha van, nem tudok semmit.-Mondtam és a hangom folyamatosan lehalkult ahogy beszéltem.-Bár egyszer összefutottam egy fickóval aki Vadmacskának hívja magát, de többször nem hallottam felőle.-Mondtam kicsit elveszve a gondolataimban. Mintha csak észre vettem volna a motyogásomat kicsit megráztam a fejem, és folytattam.
-Na mindegy is... Ami Gotham sötét oldalát illeti.-Itt megálltam és szembe fordultam vele.-Ha a városban vagy akkor már a sötétebb oldalát látod. Az egyetlen dolog ami figyelemre méltó az a tudományos kutatások amik itt folynak a Wayne műveknél, minden más a kihasználásra épül. Bár a szervezett bűnözés most nincs de ettől függetlenül vannak korrupt ipar mágnások, utcai bandákból olyan sok hogy meg sem tudod számolni, és csoportok amiknek megvan a saját céljuk, ami nem egyezik a morálokkal. Például a GenTech. Ők például vadásznak rám, de nem hiszem hogy azért mert megakarnának ölni, inkább ez kell nekik.-Mondtam miközben megkocogtattam a fejemet.
-A lényeg az, hogy az egész város egy két szintes ünnepség a gonosz lelkeknek. Lent egy Heavy Metal banda játszik miközben szétzúzzák az épületet. Fent pedig egy maszka bál elegáns zenével, és rabszolgákkal akik italt szolgálnak. Nem érdemes első benyomás alapján megítélni a felső réteget.-Mondtam, miközben megfordultam.
-Az alsó szintet megmutathatom, de a felső szintet ne üldözd amíg nem szerzel egy jó ügyvédet.-Mondtam egy kis kuncogással. Furcsa hogy ezután a sok negatívum után amit felsoroltam még tudok ilyesmit. Talán csak azért mert egy éve itt tengetem az életemet, és alkalmazkodtam a környezetemhez.

-Nem, nem vagyunk sokan.-Mondtam halkan miközben sétáltunk.-Vagy csak azért nem tudok róluk mert nem keresem őket.-Tettem még hozzá, miközben zsebre dugtam a kezem.-Nem csodálkozom, én nem voltam ott gyár robbanásoknál, és túszejtéses bankrablásoknál. Nem vagyok olyan nagy játékos. Inkább csak tünet kezelő.-Mondtam halkan, miközben befordultam az egyik sarkon.
-Mondjuk nem azt mondom, hogy nem lennék képes rá, dehogy is. Már betörtem a maffia vezérhez is és segítettem megszerezni... Vagyis megpróbáltam megszerezni azt a bizonyítékot ami a rács mögé juttatta volna. Gondolom hallotta a híreket. Arról a bohóc lányról meg a savról. Egy hétnyi botrány ezüst tálcán.-Mondtam egy sóhajjal miközben feltekintettem rá.
-Ami a cégeket illeti... Nem mondom hogy ne bízz meg bennük, csak ne vegyél semmit készpénznek. A hazugság itt eléggé normális dolog. Még jó hogy nem inkvizítor vagyok. Különben még nehezebb lenne megállni magam.-Mondtam miközben simogatni kezdtem a csuklómat.
-Szóval... Az alsó szint. Oké. Akkor menjünk, van ennél rosszabb hely is.

-Nem ismerek egyetlen szövetséget sem a sajátomon kívűl-Jegyeztem meg halkan, miközben sétáltunk.-Valószínűleg mi négyen voltunk az elsők akik tartós csapatot akartunk kiépíteni. De igazából csak az egyikükkel jöttem ki jól. A másik kettővel gondjaim voltak. Szóval az se biztos, hogy igazi szövetségben álltunk.-Mondtam egy sóhajjal, miközben.-És mint azt mondtam, nem ismerek hősöket, néha olvastam egyről-kettőről de élőben egyikkel sem találkoztam.-Mondtam miközben bekanyarodtam. Ahogy eltávolodtunk a főutca fényeitől a környék egyre sötétebbé vált, és nem sokára már csak az utca lámpák karikái adtak le egy kis fényt. Egy pár pillanatig megálltam majd bekapcsoltam a szemüvegem, a pontosabb látásért.
-Szerencsére a fickó túlélte, bár azt mondják, hogy nem túl jó állapotban van az elméje.-Tettem még hozzá, majd ismét körbe tekintettem.
-Nos Gotham központ. A város közepe természetesen, ahol a nagy a forgalom éjjel nappal. Szóval a zsebtolvajlás elég mindennapos, a nyilvános rablás már kevésbé, azt inkább a lakóház boltokba irányítják ahol egy bevándorló dolgozik. Nem rasszizmusról van szó, csak ők vagy nem rendelkeznek rendes riasztóval vagy illegális munkásokat dolgoztatnak, és így a rendőrségre nem számíthatnak. Az egyik banda akivel összetűzésem volt itt az az Acél sas. Autótolvajlásból élnek, nem túl felszereltek. Van körülbelül három aki tudja hogyan használjon egy pisztolyt, de elég sokan vannak. Az egyik fészküket már kipucoltam de szerintem túl kicsi volt egy igazi főhadiszálláshoz. És láss csodát nem oszlottak föl, szóval még nem tudom hol van a törzshelyük vagy hogy egyáltalán van-e. A másik banda a Kamikaze. Ők csak egy átlagos fosztogató csapat. Kisebb csoportokban keresnek náluk gyengébbeket szétverik őket és aztán elvesznek tőlük mindent. Mivel egy csoportban általában hárman vannak valamilyen zúzó fegyverrel ez nem szokott sokáig tartani, szóval ő rájuk nehéz vadászni.-Kezdtem a bemutatót, de nem sokára megálltam egy pillanatra, és lassú léptekkel folytattam az utam.
-Hmmm... Valami nem stimmel.

-Huh. Milyen igaz, vajon melyik a rosszabb?-Kérdeztem miközben gondolataim visszarévedtek Chedrára. Szegény pára, a régi énje már nem létezik, csak az őrült vadállat, és aligha lehet megjavítani az agyát, az itteni eszközökkel. Sőt lehet a mi orvosaink sem tudnák biztosra helyre állítani szegényt. Ki tudja nem láttam agyi képet. Hmm Vajon az emberek megpróbáltak már belenézni az agyába? Tudtommal a röntgen már minden napos egy ilyen esetben. Mindegy is, majd kitalálom hogy mit csináljak. Talán.
Most viszont a jelenre kell összpontosítanom, a szenzor érzékelt mozgást, de most nem látok semmit, az ujjamat lassan a karkötőmre helyeztem, és egy pár másodperc múlva megnyomtam a gombot ami bekapcsolja a lámpát, és a kis fény megvilágított egy kutyát, ami rögtön rám mordult, majd sánta lábával félre lépett. Egy pár másodperc múlva sóhajtottam.
-Ha... ok csak egy kutya.-Mondtam egy sóhajjal, miközben tovább léptem volna, ám ekkor, valami más is történt, ahogy tovább léptem, hirtelen léptek zajára lettem figyelmes, és ahogy oldalra tekintettem észrevettem egy kisebb csoportot, fegyverekkel felszerelve.
-Huh, tudtam, hogy valami nem stimmel.-Mormoltam magam elé, miközben félre billentettem a fejem és elkezdtem számolni. Körülbelül tízen lehettek, és nem sokára körbe vesznek.
-Emlegetett szamarak. Bemutatom a Kamikazét.-Mondtam egy vigyorral miközben hátra tekintettem.
-Kamikaze, ez itt... Oh igen még a nevét sem tudom, nem, baj. Engem már úgy is ismertek annyi elég. Hölgyem ez itt a Kamikaze. A kézfogástól most tekintsünk el, nincs elég időnk rá.-Mondtam egy szemtelen vigyorral, miközben figyeltem a mozgásuk. Mostanra általában már megrohamoztak volna. Csendes társaság amíg nem hangzik el a csatakiáltás, de az utunkat blokkolják. Talán körbe akarnak venni? Oh, és már hallom is az embereket a hátam mögött. Okos, két oldalról támadni. Az első sort észre se vettem.
-Úgy tűnik az egyikük észre vett miközben ugráltam a tetőkön. Biztos hívta a bandát.-Mondtam, és tettem egy lépést az ismeretlen hölgy mellé.
-Remélem készen áll a harcra.

A bandatagok nem is vártak túl sokat ránk, a viccelődésem nem nyerte el a tetszésük, ezért a hátulsó csapatból az egyik rögtön felemelte a vas csövét, hogy fejbe kólintson, de sajnos túl hangos volt, így mielőtt még mielőtt elkezdhette volna kísérletét a lendület megmaradás törvényének bebizonyítására, már meg is ragadtam a karjánál fogva, és egy szép ívben megengedtem, hogy az előbb termelt lendületet felhasználva találkozzon csapat társaival. Ketten rögtön feldőltek mint a bolling bábuk. A többiek nem voltak restek hangos ordítással elindultak felénk, hogy bosszújuk beteljesüljön. A harcban körülbelül tizenöten vannak ellenünk. Nem lehet túl nehéz tekintetbe véve, hogy tudom mire képes az ideiglenes csapat társam, leginkább arra koncentráltam, hogy az rohamozók saját erejét fordítsam ellenük, hiszen ahogy a tapasztalat mutatja, kivédeni egy támadást, majd ellentámadni sokkal több erőt vesz igénybe, mint egy elkerüléssel és egy fogással átrepíteni. A tapasztalat és az instrukciós videók, ereje az én erőm. A következő csapás elől félre ugrottam mert éreztem, hogy már mögöttem is van egy fickó, így egy gyors mozdulattal kettő csapást kerültem el, majd ahogy fordultam a farkammal kivettem az egyikük lába alól a talajt. Aztán hirtelen éreztem, hogy valamelyik megpróbál lefogni hátulról, de gyorsan kitörtem a fogságából, és meg mutattam neki mennyire fájhat ha valakit gyomron könyökölik. Miközben az újabb két fémrúd elől hajoltam el a szemeimmel oldalra tekintve figyeltem, hogy az ismeretlen hölgy hogyan is halad az ő ellenfeleivel.

A két fémrúd eltévesztették a célt, és én ezt kihasználva, gyorsan megragadtam a fegyvereket és kicsavartam a forgatók kezéből, majd egy gyors mozdulattal képen vágtam a baloldalit saját fizikai segédeszközével, hogy aztán a társának is adjak egy két törött fogat. Egy kicsit sajnáltam őket, de őnekik is be kell látniuk, hogy én csak agresszívan védekezem. Aztán jött még egy most már lánccal a kezében és jó erősen oda csapott az oldalamnak, amitől felnyögtem, és éreztem ahogy a ruhám feltépődik, és kicsit felkarcolja a pikkelyeim, de gyorsan megfogtam a vas kötelét, és kirántottam a kezéből, hogy aztán átfonjam az éppen ütésre készülő csuklóját, és a vállamon átdobva egy újabb taghoz vágjam, pont azt aki éppen hozzá akarta dobni a baseball ütőjét a lányhoz. Közben feltekintettem, és miközben egy újabb fickó fejét fogtam satuba megszólaltam.
-Csak figyeld a hátadat, tisztességtelen bagázs.-Mondtam miközben a fickót lenyomtam a földre, majd a farkammal elkaptam egy hátba támadót, és kicsavartam a kezét, és utána felvettem az egyik fémrudat, és feldobtam a levegőbe hogy aki szemből próbál lecsapni meghátráljon, és időt adjon nekem, hogy állon csapjam egy jobb horoggal. Ezt követően megfordultam a fickóhoz akinek a keze még mindig a farkamban volt, majd megragadtam a ruhájánál fogva, és bevágtam az éppen felálló csoportba, hogy lent maradjanak.
-Kell segítség?

A harc kezdett leapadni ahogy a fickók kezdtek elfogyni. Hiába támadtak egyszerre nem voltak elég jó harcosok hogy lássák a hibákat, és a vége felé, már csak elhajoltam és hagytam hogy egymást csapják meg, és gyorsan kicseleztem őket, hogy neki vágjam őket a falnak. Ezt követően már elfogyott a bátorságuk, csak egy páran keltek fel, és amikor szembenéztek a két harcossal, kicsit megremegtek. Én egy mosollyal végig tekintettem a megvert seregen, majd oda néztem a csapatra, és a vezetőjükre, aki ugyanúgy remegett. Még indítottam egy ütést az orra felé, de a levegőben megállítottam azt az orra előtt. Ennyi elég is volt mert az idegei feladták a harcot és háttal elterült a földön, a csapattársai pedig futni kezdtek. Kicsit megropogtattam a nyakam, és megfordultam hogy végig nézzek az ismét átváltozott nőn. Egy pár pillanatig csak csendben figyeltem, majd végül megszólaltam.
Nem rossz, egy kezdőhöz képest.-Mondtam, majd a kezemet a karkötőmre tettem és gyorsan felhívtam a rendőrséget.
-Igen, megint én vagyok az. Gotham központ Drake street, itt hagytam pár banda tagot akik megtámadtak. Jó éjszakát.-És le is tettem csodálom a biztos úr elszántságát hogy még hajlandó fogadni a hívásaim, biztos arra számítanak hogy sikerül lenyomozni a számom, de olyan sokáig még sosem beszéltem hozzájuk.
-Na de... Meg tudhatnám a hölgy nevét?-Irányítottam vissza a beszélgetést az új ismerősöm irányába, miközben újra elindultam a járda mellett.