Saint Luke Kórház

Előzmény: Lang úr boltja

Szilka szemei kipattannak, és nem hisz elsőre a szemének. A a bolt eltűnt, a harcoló felek sincsenek már. Egy kórházi szobában fekszik, egy fehér ágyban. Csövek lógnak ki belőle, és egy pittyegő gépre van rákötve. Ahogy egyre gyűlnek az emlékek, feldereng a sérülései, és a súlyos törések.
Körbetapogatva magát nem talál semmit. Mindene meggyógyult, csak gyengének érzi magát, nagyon gyengének. Talán a gyógyulás következménye, vagy a sérülésekből való felépülés mellékhatása a dolog.

// Előzmény: Finnigan Bár //

Ahogy megérkeztek a kórházba egyből már rád vetik magukat az ott lévő ápolók.

- Kevés az orvosunk és az ápolónk, azonnal jöjjön velünk. A társának is mindjárt adunk dolgot. - ekkor lép ki Thompkins a kocsi hátuljából. - Doktornő! - örömködik az ápoló - Van egy súlyos sebesültünk a műtőben.
- Rendben, fáradjon velem, Cardas! - mondja a doktornő
- De őrá most máshol van szük... - nem tudja végig mondani.
- Azt mondtam velem jön! Majd az egyik bent lévőt elküldöm. -válaszra sem várva elindul a műtő felé.

Ahogy átvágtok a kórházon nem sok időd van gondolkodni egyből a műtőbe mentek, bemosakodtok és már bent is vagytok a műtőben, ahol egy férfi fekszik súlyos mellkasi sérüléssel.

- Asszisztáljon Cardas! - szól rád Dr. Thompkins.

//Bocsánat, ha nem pontos eszközt kérek vagy valami olyat írok, ami nem illik az orvosláshoz, hiszen csak a karakterem doki, én nem...//

Próbára akar tenni a doki, és meg kell mutatnom neki, mire vagyok képes - ráadásul egy emberéletről van szó. A rezidens asszisztál nekem. Kezdjünk bele!
- Távolítsa el a vért, hogy jobban hozzáférhessek a szilánkhoz - adom az első utasítást. Ha már kitisztult a "munkaterület", nekilátok a feladatnak. Érzem, hogy kiver a víz, és a fáradtság erősödik, de lebirkózom, figyelmeztetve magamat, hogy valaki életéről van szó.
- Csipeszt - nyújtom a kezem, és várom, hogy a fémeszközt a markomba érezzem. Közben érzem magamon Thompkins tekintetét, aki bizonyára kíváncsian követi lépéseimet, minden mozdulatom. Ez is segít abban, hogy jobban összpontosítsak. Ha megkapom az eszközt, óvatosan megközelítem a szilánkot vele, ügyelve, hogy ha lehet, ne érjek semmihez a felnyitott mellkason belül. Tudtommal úgy kell kihúzni egy ilyen tárgyat, ahogy az behatolt a szervezetbe. Reméljük, jól tudom. Szóval nem csavargatom és effélék, hanem azon az úton próbálom eltávolítani, ahol bement. Közben elrebegek magamban egy imát, és kérem Istent, hogy segítsen rajtam.

A seb és környéke ismét tiszta, a rezidens nem hezitál láthatóan bevágta az eszközök nevét, épp hogy kimondod az eszköz nevét, már a kezedben is van, amit kértél. A páciens életjelei végig stabilak, mikor a szilánkot húztad ki egy kicsit alacsony lett a vérnyomása.

Mikor kihúztad a szilánkot az életjelek hirtelen csökkenni kezdenek. A gépek sípolnak és vér spriccel ki a szilánk helyéről. Úgy látszik az egyik főeret találta el a szilánk.

Thompkins a háttérben várja, hogy mit csinálsz.

// Én se vagyok orvos, szóval úgyse szúrom ki, ha nem orvosilag korrekt dolgot írsz. //

Sikerül kivinnem Ginát a bázisról, utána már a társnői vették kezelésbe. Berakták egy autóba. Engem is be akartak, de nem hagyhattam csak úgy ott a kocsimat. Így aztán a saját autómmal követtem az övéket. Vajon miért megyünk ilyen messze? Lehet, hogy van itt valami lefizetett orvosuk? Amint megérkezünk, Ginát elviszik a műtőbe, engem meg magamra hagynak a gondolataimmal.

Nem úgy sikerült az akció, ahogy terveztem. Mi történt tulajdonképpen? Honnan kerültek elő azok az átkozott madarak? Hogy a franc egye meg! Rám férne egy ital. De egyelőre várok. Rágyújtok egy cigire, az esetleges "Dohányozni tilos" tábla ellenére. Csak merjen szólni valaki! Nem talál most éppen jó kedvemben egyik anti-dohányos sem.
Mire volt jó ez az egész? Semmire. A cél az volt, hogy megakadályozzuk, hogy Maroni katonai fegyverekhez jusson. De nem sikerült. Elb***ott egy világ ez!

Duncan:

Egy ápoló siet oda hozzád, láthatóan roszalja, hogy rágyújtottál a cigire, ám ekkor egy macska jelmezes férfi tűnik fel mögötte a semmiből és félretolja a fickót. Az ápoló hátra néz, láthatóvá szóvá akarja tenni ezt az inzultációt, ám mikor meglátja, hogy ki áll mögötte kifut a vér az arcából és eloldalog.

- Beszélnünk kell... - mondja a férfi, majd elindul egy sikátor felé.

Cardas:

A kórházban most már nyugodtabbak a kedélyek mindenki egy hely körül próbál nyüzsögni. A doki és előtted szétválik a tömeg. Nem sokkal később megláthatod a felfordulás okát. Egy macska ruhás nő fekszik egy ágyon, éppen tolják a műtőbe, oldalán egy lőtt seb látszik.

- Mindenki induljon a dolgára! Senki se lábatlankadjon itt! - utasítja rendre a tömeget a doki. - Megint maga jön Cardas. - mondja a doki, miközben belök téged a műtő előtt lévő mosdóhelységbe.

// Mosdóhelység alatt arra a szobára gondolok, amit a filmekben szoktak mutogatni. A hely, ahol lemossák a kezüket a dokik, meg fertőtlenítik magukat. Csak nem tudom, hogy mi a neve a helységnek. //

Egy ápoló indul meg felém.Egy pillanatra azt hiszem Gina állapotáról hoz hírt, ám rosszalló tekintetét látva rájövök mi baja A cigi. Valszeg most jön az "Itt tilos a dohányzás..." kezdetű marhaság. A fene vinné el. Ám mielőtt még megszólalhatna, egy különös alak löki félre. Már megint egy macskaruhába bújt bohóc. Mi a francot akarhat tőlem? Azt mondja, beszélni akar velem. Mielőtt még válaszolhatnék neki, eltűnik egy sikátor felé. Mivel úgy sincs jobb dolgom, követem.
-Nos, itt vagyok, miről van szó?-kérdezem, majd mélyet szívok a cigimből.

Mialatt a dokit követem, a kórházban lévő nyüzsgés kezd lecsillapodni, és már talán szervezettebben is végzik a dolgukat az orvosok. Mikor az előttünk szorgosan sürgölődő emberek megpillantják Thompkinst - akit itt valami istenszerű lényként tisztelnek meglátásom szerint -, szétválnak, és utat engednek, így én is követhetem őt gond nélkül. Mikor elérek az embertömeg közepére, láthatom, mi is vonzotta ide őket. Egy macskanő! Nem is akárki, hanem Duncan társa. Oldalán lőtt seb. Elég durvának tűnik. Eközben a műtő felé haladunk, ahol a fickó jó kezekbe kerül, a doktornő személyében.
- Mindenki induljon a dolgára! Senki se lábatlankodjon itt! - utasítja rendre a tömeget a doki. - Megint maga jön Cardas.
Először nem is fogtam fel mit mond, és odafordultam felé,viszont ő válasz helyett szépen betessékel a mosdóhelyiségbe. Én? Megint? Először a gondolattól ledermedek, de végül sikerül mozgásra bírnom végtagjaimat, és felkészülök a műtétre. Ezután bemegyek a műtőbe, és az asszisztensektől megtudakozom, mit tudtak meg eddig, milyen lövés, hol, súlyosság, amit csak sikerült kideríteni. Persze ezzel nem akarok annyira sok időt tölteni, mert ez akár a sérült kárára is lehet!

Amint megérkezünk a sikátorba, egyből a lényegre tér. Helyes, nem szeretem a bájcsevejt. A Tolvajok Fejedelméről kezd szövegelni. Valami készülődik a macskanők között. Meg hogy én indíthatom el a változást. Persze majd pont én. Miért hallgatnának a macskanők egy férfira? Vajon miről van szó?
Mélyet szívok a cigiből, sokáig tartom lent a füstöt. Miért érdekelne ez engem? Mi közöm nekem a macskanőkhöz? párszor dolgoztunk együtt, de ennyi. De egyedül nem tudom elintézni Falcone-t. Már majd egy éve ténykedek, és még nem jutottam közelebb hozzá. A tolvajok talán segíthetnek.
Egy sóhaj kíséretében kifújom a füstöt.
-Benne vagyok.-mondom.-De nem veszek fel semmilyen nevetséges szerkót!

A hapsi gyorsan lelép. Mi a fene? Még nem mondott semmit, hogy miről is van szó! A fene vinne el minden álarcos marhát! Mérgemben rágyújtok egy újabb cigire, majd visszamegyek a váróba. Megvárom, míg lesz valami hír Gina állapotáról. De jól esne most egy kis whiskey. Rohadt egy nap volt a mai. Most Maroni túl erős lett. Nincs meg az egyensúly. Egy időre le kell szállnom Falcone-ról, és Marónival kell foglalkoznom. Mi tart már ennyi ideig? Hol van már egy orvos?

Egy ápoló jön oda hozzám a sikátorban. Azt mondja engem keres. Szóval elkezdték műteni Ginát. Valszeg eltart még egy ideig. De megvárhatom a műtő előtt. Eldobom a csikket, majd az ápoló után eredek. Elvezet a műtő elé. A francba, de utálom a semmittevést. Próbáltam Zacket felhívni, de ki van kapcsolva a telefonja. Furcsa. Bár lehet hogy csak lemerült a készülék. Mi tart már ennyi ideig? Anno Mogadisuban a felcser feleennyi idő alatt ellátta sebesülteket. Igaz, a legtöbb közülük utána meghalt. Talán jobb ha nem sietik el. Idegesítő ez a várakozás.