A Nagy Vad

Nagy nehezen mindenki kikerül, kisebb nagyobb karcolásokkal az épület alól. A törmelék, nem nyomott agyon egyikőtöket sem, de nem sokon múlott. Sajnos nem csak ti voltatok bent, és akik nem voltak elég gyorsak, vagy ügyesek, azok a kövek alatt lelték halálukat.
Kint a város fényei kerülnek elétek. Éjszaka van már elég rég óta, igaz egyikőtök sem tudja mikor is szokott lenni nappal. A kocsmát, már nem lehet épületnek nevezni, de mellette a parkolóban aj árműveitek még sértetlenek. A hatalmas gyártelepek veszik körül a kis csetepatétokat. Ontják magukból a füstöt, és minden más megmagyarázhatatlan anyagot, amiről jobb nem is tudni. Az utcák üresek, ez nagyrészt a környéknek köszönhető, ide csak a bolondok és a bátrak járnak.
A szárnyak megremegnek, és mielőtt még levegőbe emelkedhetne, elkezdenek rázúdulni a lövések. Rohampuska találatai hátravetik a célszemélyt, de nem tűnik úgy mintha meg is sérült volna tőle. Faranix biztos távolságból vált lézerfegyvereire, és elkezdi ontani belőlük a halált. Közös erővel úgy tűnik már hatásosabbak vagytok, a felszállás meghiúsult, egyre jobban kezdi megadni magát az erőtöknek. A szárnyai is kapnak pár találatot, így lyukakkal pedig már igen csak kétséges a dolog.
Romboló nem is foglalkozik az új ellenfelével, vagyis inkább a versenytársával, csak rohan a célszemély felé. És még mielőtt elég közel érhetne hozzá, hogy bevesse fajának különlegességét, egy vascső találja telibe. Igaz nem szíven, mert hát ki tudja az idegen fajoknak merre is található a szíve, de akkor és hátba szúrta a végzet asszonya. Színes vére elkezd ömleni, szerencséjére nem talált létfontosságú szervet, de ami késik nem múlik. A fájdalom hatására földre kerül, és Phaedra pedig felé magasodva készül a következő...

Faranix rossz döntést hozott, inkább a célszeméllyel törődött, mint a rá irányuló támadásával. A találatok után megégett hús és vér tör a felszínre. Értetlenül áll a dolog előtt, mielőtt életét veszti. A fejvadászok élete nem egyszerű, és bármelyik pillanatban elérheti őket a halál, mint ahogy most. De nem ő az egyetlen aki az életéért küzdött. Xeirus-t megveszekedett kígyókként ölelik át, és már csak az utolsó lélegzetve van ideje, mikor a teste megadja magát a nyomsnak. Émelyítő hanggal roppan össze az idegen lény. Szemei kigúvadnak, végtagjai fájdalmas szögekben kezdenek lógni, és már csak annyit tehet, hogy utolsó sóhaja elhagyja testét. A fejpénzre pályázók száma megfeleződött a konkurenciaharcnak köszönhetően.
Phaedra, és A Néma, most ott állnak szembe a célszeméllyel. Kék Bogár felmérve a helyzetet figyelmét csinosabbik ellenfele felé fordítja. Phaedre sajnálatára nem csak azt, a fegyvere is felé lendül, ami baljós búgással kezdi feltölteni magát. Ekkor mint egy észrevétlen pondró mászik közel egyik önjáró bombája A Némának. Mire felkészülhetne rá a célszemély máris az arcába robban. A pusztító erőtől hátravetődik, de nem szerez halálos sérülést. A páncéljának sisakrésze megsérül, és újra megláthatjátok a szánalmas zöld képét. El sem lehet hinni, hogy az a vézna tag, ennyire fog izzasztani titeket.

A konkurenciaharc tovább folytatódik. A Némacélba veszi leggyönyörűbb ellenfelét, rohampuskájából osztja a halált. Phaedra képességét bevetve környező anyagokból készít rögtönzött fedezéket magának. A találat elmaradt, és egy jobban kiálló betondarab mögött fedezéket is tud találni. Kék Bogár összeszedi magát, és az új helyzetnek megfelelően A Néma végleges elhallgattatása kerül a következő feladatai közé. A szárnyát újra szétnyitja, és míg ketten egymást lövitek fel is emelkedik. A magassági előny az övé, így egy bosszúálló istenségként felkészülhettek haragjára. Karjait kinyújtja és megszámlálhatatlan mennyiségű fegyvert generál. Puskák, ágyúk. lövegek, ésk ülönféle energiafegyverek nyílnak ki a páncélból. Ennyi tűzerővel akár egy egész hadiflottát el lehetne pusztítani. Legnagyobb sajnálatotokra pedig A Némára szegeződik a tűzerő, de ez nem nyugtathatja meg Phaedrát, mivel még ő is bőven benne van a robbanások hatóerejében. Ekkor a bődületes hang forrása is megjelenik szemeitek sarkában. Egy motor, környezetszennyező, bűzölgő, és hangos, akár csak a gazdája. Lobo gázt ad, és a távolságot pillanatok alatt áthidalja "szekerével".
Az események ekkor felgyorsulnak, igaz eddig sem csoszogtak csiga lassúsággal. A rakéta elhagyja a csövet, és egyenesen a célszemély felé veszi az irányt, Lobo motorja még nagyobb sebességre kapcsol és a karjában lévő láncot feje felett forgatva kurjantgatva megcélozza Kék Bogarat, akinek a kezében a fegyverek tömege feltöltődik. A veszély rakéta formájában rémítőleg hat a bogárra, így hamarabb engedi el a lövést. Telibe találja a robbanófejet, és eget rengető robbanásnak lehettek tanúi, az ég vérvörös színűre színeződik, titeket pedig éppen, hogy csak nem dönt a lökéshullám a földre. Ekkor az életével nem törődve Lobo beszáguld a pokol közepére. Röhögése még visszhangzik a fületekben, mikor már csak füst maradt mindenből. Csak lassan fogjátok fel, hogy amit láttatok nem más, mint a fejvadász láncát a célszemély nyakára tekerve száguld tovább. Maga után vonszolja, nem is törődve azzal, kinek, vagy minek verődik neki. Szelik a levegőt, és egyre csak távolodnak tőletek. Kék Bogár eszméletlennek tűnik, vagy már halott ebből a távolságból nem tudjátok megállapítani.

A hajsza eszeveszettsége egy kicsit sem lankad. Ez pedig azon sem segít, hogy egymás életére törtök. A Néma hajóján lassít, és mikor elsuhan mellette Phaedra azonnal célba is veszi. Eközben leggyönyörűbb fejvadásznő autópilótára állítja járgányát, és képességeit előhívva megragadja versenytársa gépét. CSak a szerencsének köszönhetp, hogy a következő pillanatokban nem robbantatok fel mindketten. A gép rakétát, sé gépfegyvert nem kímélve kezdi ontani a poklot magából, és a fürge gépnek lett volna esélye, ha nem a számítógép által vezérelt lett volna. A gép hátulja egy szemvillanásnyi idő alatt semmivé válik, Phaedra pedig addig sem tétlenkedett. A Néma járművéne borítása érett gyümölcshéjként válik le a hajótestről, a vakító fény megszűnik, de a lényges részek még épp elég épségben maradtak, így a zuhanás még elkerülhető. De nem Phaedra hajójának. Az elegánsnak nem mondható zuhanásba kezd, mire fejvadásznő fürgén képességeit igénybevéve átreppen A Néma még repképes hajójára. Most ott áll a két fejvadász fél méterre egymástól, fülükbe süvít a szél, és tudják csak egyik fogja túlélni a dolgot. A kis incidens közben Lobo motorjának "pöfögése" egyre kevésbé látható. A célszemély már kimúlt, ebben biztosak lehettek eddigre, de abban is hogy a célja, és így a tiétek is Az Iroda, ahonnan ti is egy jobb akció utána felnyaláboljátok a vaskos bankókötegeket.

A hajtóművek még működnek, főleg mivel csak a vakító fényt sikerült eltüntetnie vetélytársadnak a gépedről. A fegyverrendszerek aktívak, és már sorozod is az űrrockert. Se embert, se más értelmesnek mondható lényt nem kímélsz. A lövéseid pillanatok alatt levegővé változtatnak szinte bármit, végül sikeresen célkeresztbe veszed utolsó vetélytársadat.
Lobo, hozzá illő stílussal hátrafordul vezetés közben, és böszme nagy fegyverével viszonozza az áldást. Egy pillanatra, mintha meggyulladt volna a levegő, és minden vérvörössé válik. Beteríti az égboltot, és hatalmas robbanásban zárul össze körülöttetek. A géped tropára ment, de az övé sincs jobb állapotban. A célszeméllyel együtt zuhantok a több száz méter mélyen lévő utcára. Több méteren keresztül szántjátok fel az aszfaltot, mire megálltok az fejpénziroda bejáratánál. Mindketten a roncsokból másztok elő, hogy a célegyenesben eldönthessétek ki is a GÓRÉ.

A szavaid hallatán Lobo a legegyszerűbb megoldáshoz folyamodik, miközben szörnyű átkokat szór rád, és az összes repedtsarkú felmenődre, akik ha hallották volna ezt, teljes bizonyos, hogy kezüket fülükre tapasztva vonultak volna az egyik zárdába, hog ycölibátust fogadva örökre elforduljanak a világ hiúságaitól.
A fegyver baljóslatúan kattan a kezében, és a kibiztosítás után már ontja is a halált feléd. A töltények találatkor hatalmasat szólnak. Pillanatok alatt változtatják a még felismerhető gépedet, roncshalmazzá. Míg te eliramodsz, éppen hogy csak el tudod kerülni a találatot. Nem így a környező utcákon sétáló emberek. A halál pillanatok alatt szedi tucatnyi ártatlan áldozatát, míg te életedet mentve rontasz keresztül rajtuk. Ez a szórakozás nem tarthat végtelenségig, még ha teljes felszerelésed rád is van aggatva. Ha megállsz eltalálhatnak, de ha tovább menekülsz, akkor pedig nincs esélyed a fődíjra.

Füstgránát hamarabb érkezik, mint a robotok, és talán pont ez a szerencséd. A füst pillanatok alatt beteríti a szürke fickót, és csak káromkodás, na meg véletlenszerűen lövések jutnak ki belőle. Lassan a robotok is beérnek, és még egyet sem vett észre. A robotokból, egy tévesztett célt, de hát már így is oly sokan haltak meg, még egy tucattal több vagy kevesebb már nem számít.
A füst szürkeségét felváltja a vörös szín. Robbanás hangja rázza meg a helyszínt, és ordítás rezegteti meg az ablakokat. Lobo bent volt, nem úszta meg sérülések nélkül. A robbanások elmúlnak, de még nyöszörgés hallatszik, míg egy utolsó robbanás azt is le nem zárja. A fegyver most juthatott el a végső pontig, és robbanáspontig hevülhetett a tölténytár. Még pár másodperc, és a csatatér elcsendesül. Persze a gurgulázás, halálhörgés, és egyéb testfunkciók működésének leállásával járó zajok. Így már csak te maradsz láthatóan talpon, kivéve azt az egy lábfejet, amit gazdája otthagyott nagy szétszórtságában. A sok hulla mögött kéken virít a célszemély, és már az sem mozdul régóta. Füst lassan oszladozik, és távolról szirénák hangjait hozza feléd a szél. Jönnek a szervek rendet tenni, és eltakarítani a mocskot.