Burnley-i Búvóhely kocsma

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Vas. Nov. 18, 2012 7:45 pm

Elégedetten belépek a boltba, ami máris sikeresen meghazudtolja a kinti "ékszerbolt" tábla alapján felvetődött vágyaimat. Ide-oda nézelődök, nézem, mi lenne hasznos számunkra, mit lehetne később tovább adni minél nagyobb profittal, elvégre anyagilag kétlem, hogy sokkal jobban állnék, mint ez Danny, meg a bandája.
Danny gyorsan a kasszához megy, de sajnos az már nincs a helyén, bizonyára a tulaj estére biztonságosabb helyre viszi. Amin kissé meglepődök, az az, hogy ennek Danny mintha örülne is, habár ha jobban belegondolok, ez azért nem valami nagy meglepetés: bizonyítani akar, meg erőt fitogtatni, és ez egy tökéletes alkalom erre. Enyhén vigyorogva nézelődök a boltban, mintha csak egy ártatlan vevő lennék, aki éjszaka betévedt a boltba, és mivel sehogy se talál ki, legalább keres egy ajándékot a barátnőjének.
Josh egy mondattal már többet elárul magáról, mint amit eddig megtudtam róla egész este, habár Danny homályos felvetése, miszerint Josh kemény, mint az acél (szó szerint) azért még hozzátesz ehhez egy kicsit.
Ekkor éktelen kiabálás hallatszik valahonnan, majd a felkelő nap országának díszes mintapéldánya lép be a helyiségbe (vagy ő kínai? Eh, mindegy, nekem mind egyforma...hupsz, ez most rasszizmus volt?), és egy...
Mi a franc? Ez egy szigony? Most, hogy belegondolok, élőben még sose láttam ilyet. Milyen szép kis szerkezet! Egyszerű, mégis hatékony, és olyan szépen kidolgozott...Legalább negyvenféle képpen meg lehet vele ölni egy embert, és akkor a különböző átfedésekről - azaz más eszközök szigonnyal való közös felhasználásáról - még nem is beszéltünk. Gyönyörű.
De most nem szabad álmélkodni, most baj van. Én állok a kínaihoz a legközelebb, szinte biztos, hogy először engem fog megtámadni. Elvigyorodok. Danny-ék bizonyítani akarnak, és valamilyen furcsa, belső vágy miatt, én ölni akarok. Vagy csak jól érezni magamat. Nem ugyanaz?
Pisztolyomat, egy jó állapotban levő Desert Eagle-t gyorsan előkapom, és vigyorogva a kínai gyomorfalára célzok. Tapasztalataim szerint a fájdalom elviselhetetlen lesz, így már nem tud megtámadni, viszont ennyitől még aligha fog meghalni, meg amúgy is, a has olyan nagy felület, és olyan közel áll hozzám, hogy ezt még én se tudom elhibázni. Persze ha Josh a közelemben van, félrelököm őt. Mindeközben hangosan nevetek, jókedvűen, "csilingelően", már ha egy magamfajta pszichiátriai esetre lehet használni ezt a jelzőt. Kétlem, hogy ezekre a srácokra ráhozhatnám a frászt, de legalább én hadd érezzem jól magam.
Ha eltaláltam a fickót, és nem támad, akkor vidáman átengedem az utat Danny-nek, ha mégis megtámad, akkor félreugrok, és úgy adom át a helyet bárkinek, aki meg akarja verni a drága urat. Ha a többieknek bármiféle ellenvetése van a módszerem ellen, örömmel fogadom a panaszukat.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szer. Nov. 21, 2012 9:55 pm

Kezdenek eldurvulni a dolgok és Danny igencsak meglepődik mikor meglátja hogy előveszed a Sivatagi Sast, amit Huo Long hasára célzol. Josht félre lököd, avagy inkább löknéd, mikor hozzáérsz, megérzed hogy a teste mintha tömör fém lenne. Lökésed számára olyan mint a lepkefing, ezért inkább csak a gesztusod miatt áll arrébb. Az ő arcán is a meglepettség vert sátrat, egyáltalán nem néztek volna ki belőled ilyenfajta viselkedést. Bár tény, Arkhamból vagy...
Huo Long bácsi lejjebb ereszti a szigonyt. Tudja jól, mire feléd dobná, már nyilván halott lenne, elvégre a golyó gyorsabb a te fegyveredből, mint az övé. Főleg hogy a nehéz szigony elől még gyorsabb reflexekkel nem is lenne nehéz kitérni.
- Nya, nyem kell durvulni. Tegye le fegyvert, én is... - próbálkozik a kínai, reménykedve hogy talán meg tud téged nyugtatni olyannyira hogy talán még sérülés nélkül is kimásszon ebből a slamasztikából. De sajnos hiába. Az agyad túlságosan el van borulva, érzed azt a furcsa, mégis kellemesen meleg vágyat elmédben, amely gyilkolni kíván. Ez hajt téged most előre, ez volt az a hang, ez volt az az utasítást, mire te meghúztad a ravaszt és eldördült a fegyver.
Huo Long fájdalomordítása talán hangosabb volt mint saját fegyverednek hangja, de ezzel alaposan mágatokra vontátok az utca figyelmét, akkor is ha késő éjszaka van, és minden ablak feketének látszik. Danny és Josh rád, majd Huo Longra néznek. Az öreg kínai a földön fekszik nyöszörögve. A fájdalom okozta sokk miatt teljesen leblokkolt, úgy látszik hirtelen nem is tudja hogy kiáltozzon fájdalmában, vagy szép csendben haljon meg, esetleg felálljon és megtámadjon téged, ami esélytelen. Vére elég nagy tócsában terpeszkedik alatta, több patakba szétágazva.
- Höh, főnök. Ez fasza volt! - töri meg Danny a döbbent csendet végül. Arcán egy elismerő, elégedett vigyor, jelzi hogy ezzel végleg lepecsételted hogy elfogadjanak bandavezérnek. Részükről is lehet ez nem csak erőfitogtatás volt, hanem szintén akarták látni, mennyi vér van a pucádban. Josh odamegy Huo Longhoz és kicsit nézi őt, majd felveszi a szigonyt. Méregeti, dobálgatja kezében, majd belehajítja a falba és Huo Longot felemelve a földről, ruhájánál fogva felakassza rá, mint egy kabátot az akasztóra. Danny és Josh rád néznek, várják a parancsokat.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Kedd Nov. 27, 2012 6:41 pm

A kis akcióm jól sült el, legnagyobb megelégedésemre. A kínai fazon félholtan terült el a földön, terjedelmes vértócsa jelent meg alatta, a folyadék tisztaságának köszönhetően egy pillanatra mintha még magamat is felfedezni véltem volna a tükrében, de lehet, csak az agyam játszott velem. Kint, az éjszakában ezzel biztos magunkra vontam a figyelmet, de sebaj, elvégre még úgyis csak most kezdődött az este.
A többiek először meglepődnek, de aztán mintha valamiféle elismerést éreznék ki Danny hangjából, amikor vidáman nyugtázza az akciómat. Huo Long ott nyeszereg lent a földön, de nem sokáig, Josh ugyanis felkapja a fegyverét, és kis szemlélődés után beleállítja a falba. A szigony egyenesen beleáll a nem valami kemény anyagba. Ezután Josh felveszi a kínait, és felrakja rá, mintha csak egy esőkabát lenne.
Ezután rám néznek, parancsot várva. Én, kezemben a pisztollyal még mindig azon gondolkozok, hogy mekkora jó lenne még egyet-kettőt belelőni szerencsétlenbe, de aztán megemberelem magam. Őszintén megvallva ez az egész "bandavezér" szerep nekem kissé új, de hát mire jó Hollywood, ha nem erre? Elmémben felidézek mindenféle keresztapa vagy elborult sorozatgyilkos monológot, amiket az elmúlt években hallottam, illetve láttam. Hannibal Lecter? Áh, nem illik ide. A Keresztapa? Arra meg már franc se emlékszik. Leszámítva a visszautasíthatatlan ajánlattételre, de azt meg egy halottnak feltenni enyhén hülyeség. Na mi legyen?
Végül is a pisztolyt visszahelyezem a helyére, és mélyen a barátunk szemébe nézek. Nem jutottam túl sok használhatóra, de már ez is jobb, mint a semmi. Monológot nem igazán tudnék hitelesen előadni, így csak megállok pár lépésre Huo-tól, és csak ennyit mondok:
- Ha jól értesültem, ön, uram, nem a kisvállalkozók mintapéldánya. Történetesen a kollégáim - biccentek ezzel a buldogok felé - nagyjából két hónapja "emlékeztették" kisvállalkozói kötelezettségeiről.
A beszéd közben fel-alá járkálok, szép lassan, tartva a pár lépés távolságot.
- Bizonyára azóta becsületesen betartja minden ilyesfajta feladatát, nem is ezért jöttünk. Tudja, mi csak úgy döntöttünk, benézünk magához, esetleg beszélgetnénk egy kicsit, felrakunk forrni egy teát, talán még sütit is csinálhattam volna. De maga erre mit csinál? Ránk támad, veszélyezteti az életünket. Remélem tisztában van vele, hogy ez nem a megfelelő hozzáállás a dolgokhoz.
Amikor ide érkezek, úgy időzítem, hogy pont előtte álljak meg, majd egyenesen felé fordulok. Mélyen Josh szemébe nézek, ezzel megértetve vele, hogy itt az idő egy jól irányzott verésre, ami remélhetőleg nem végez drága barátunkkal ,de legalább egy kicsit észhez téríti. Ugye?
- Remélem ebből megtanulta a leckét. Legközelebb szívélyesebben fog minket fogadni, nem igaz? - mosolyodok el, majd hátrébb lépek. Kezeimet zsebre vágom, majd még mielőtt elfordulok, hogy tovább szemléljem a bolt kirakatát, Danny, majd Josh felé fordulok:
- A többit rátok bízom. Cselekedjetek belátásotok szerint.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Csüt. Dec. 06, 2012 10:55 am

Danny és Josh téged figyelnek összefont karokkal, úgy állnak tőled pár lépésnyire, mint az igazi biztonsági őrök akik csak arra várnak hogy szavadra ugorjanak és tegyék amihez a legjobban értenek. Elégedett vigyor arcukon azt sugallja, igencsak elnyerted a tetszésüket, s tán nem is hiába választottak téged főnöknek, attól függetlenül hogy egyébként is te adtál nekik munkát, amit elfogadtak. Lehet más körülmények közt is annak választanának téged. Elvégre minden ilyen bandában a főnök az, aki a legőrültebb... Beszéded mintha mély nyomot hagyott volna a két fickó lelkében s csak komoly bólintásokkal helyeslik szavaidat. Egyik se engedi meg magának azt, hogy félbeszakítsa előadásod. Kivéve Huo Long-ot, aki fájdalmában nyöszörög. Szemei össze vannak csukva, vagy ki vannak nyitva... ki tudja a kínaiaknál?
Josh és Danny utasításaidat követve már oda is álltak volna szegény Huo Long bácsikához, hogy öklükkel igencsak kellemes simogatásokat mérjenek testére, mikor az ajtó ahonnan Huo Long rontott ki rátok, most egy férfi tette ugyan ezt. Felismerni véled benne az egyiket a bandából, aki megkerülte az épületet és egészen idáig fel se bukkant. Kezében egy dobozt tartott, ami látszólag meg volt rakva pénzel. Mögötte a társa, akivel együtt tűnt el. Arca elégedett tekintettel nyugtázta, hogy nem voltak nagy gondok az öreg kínaival. Mögötte a társa viszont eléggé nyugtalannak látszott.
- Mi van Tony? - kérdezte Danny meglehetősen kissé nyugtalan arccal és öklét leengedte. Valahogy megfeledkezett arról, hogy most valakit el kéne páholni.
- Jönnek a zsaruk - közölte Tony olyan nyugodtan, mintha csak annyit mondott volna: Vacsorára csirke lesz. Elég fura volt ez a kijelentés, főleg hogy még távolról se lehetett hallani a fakabátosok szirénáját. Josh és Danny azonnal otthagyták Hou Longot és a többiekkel együtt kimentek az utcára körbenézni, majd várták hogy kövesd őket.
- Tony valami miatt kiskora óta minden hangot meghall három kilométeren belül, elég az adott hangra koncentrálnia - magyarázta neked Danny.
- Jobb lesz lelépni. A kis sárga barátunk úgy se fog minket beperelni, mert tudja hogy felesleges - mondta Josh.
- Hova menjünk most főnök? Ha gondolja mehetünk vissza a kocsmába. Meghívjuk magát egy italra. Mit szól hozzá? - kérdezte Danny majd elindultak a Burnley-i Búvóhely kocsma felé, ha csak te magad nem hozol fel más ötletet akkor meg se állnak.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Vas. Dec. 09, 2012 2:09 pm

Mielőtt még Huo Long-ot megleckéztetnék a többiek, beront a helyiségbe az egyik bandatag, név szerint Tony, és nyugodtan, mintha csak azt ecsetelné nekünk, hogy a reggelire evett lekváros kenyere kissé szárazabb volt az átlagosnál, közli velünk, hogy jönnek a rend disznófejű őrei.
Mi van?
Sehol se látok, se hallok szirénákat, habár jogos, erre azért számítottam. De honnan tudja, hogy jönnek? Erre is gyorsan választ kapok, Danny máris elmagyarázza, hogy Tony se az az átlagos Kovács János, aki bűnözésre adta a fejét. Kezd tetszeni ez a kis csapat, láthatólag mindegyikőjük igazi profi, vagy még annál is több. Vidáman követem a többieket ki a szabadba, majd Danny ajánlatára rábólintok.
- Oké, menjünk vissza a kocsmába. Szerintem mindannyiunk számára tanulságos volt ez az este. - mosolygok, majd elindulok a Burnley-i Búvóhely kocsma felé. Ki tudja, talán még Billy-t is ott találom, elvégre nem kizárt.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Pént. Dec. 14, 2012 8:49 pm

Mikor kimondtad hogy neked jó a kocsma is, Danny és az emberei ismét körbeálltak téged, pontosan ugyan úgy, mint amikor idefele jöttetek. Még nem is látták a fizetésüket, még nem is adtál nekik rendes munkát, máris elszántak téged testükkel védelmezni, legalább is ezt a benyomást akarják kelteni számodra. A kérdés az, hogy az éles bevetésnél is így fognak e viselkedni. Mert tény, hogy eddig bizonyították, mennyire kemény legények, de be kell látni, egy szigonyos idős kínai nem nagy túl kihívás, főleg nem annyi embernek, mint amennyien ti voltatok. Ahogy haladtok az utcán, messze az égen, amit nem takarnak a házak látod hogy a sötétség kezd lassan sötétkék árnyalatba átszelni. Ez is csak azt jelzi, hogy a hajnal szép lassan elérkezik, de még több óra fog eltelni, mire a nap sugarai megérintik Gotham város utcáit, melyek kezdenek halkan ébredezni. A városi moraj érezhetően elindult. A távolban az első reggeli busz zaja hallatszik, egy ablakban felkapcsolódik a villany. Az eddigi amolyan adrenalin nem engedte hogy tested érzékelje azt a hideget, ami szép lassan elkezd most kúszni testedre, felkapaszkodva lábaidra, s úgy haladva egyre feljebb, útközben tökéletesen vigyázzba állítva minden szőrszáladat.
Dannyiék nyilván nem küszködnek ezzel a gondol, a hideg mintha egyszerűen elkerülné őket. Nem voltatok túl messze a kocsmától, befordultok egy sikátorba s már látod is a bejáratát. Danny kinyitja neked az ajtót, majd szépen beenged s csak utána lépnek be a többiek. Mikor belépsz, látod hogy a bent alig van ember. Két ember kártyázik, de nem azok akiket ezelőtt láttál ott. A kocsma halk, de az alkohol bűzt és a füstszagot még mindig késel lehetne szeletelni. Ugyan az a hölgy állt a pult mögött, aki kiszolgált téged. Az egyik asztalnál egy ismerős fejet látsz, ahogy két karján fekszik. Billy. Lehet sörfolyóról álmodik és csinos lányokról, legalább is első ránézésre tényleg olyan, mintha csak egyszerűen bealudt volna részeges állapotában. Mikor belépsz te, majd Danny a bandájával, az emberek rád néznek. Most már nem az a szúrós tekintet, ami eddig fogadott téged, sokkal inkább az elismerő, mintha enyhe félelem is megbújt volna benne. A hölgy rátok mosolyog kedvesen és már készíti is a korsókat, hogy kitöltse őket. Odamennek a többiek a pulthoz, Josh lágy csókot hint a nő arcára, majd leülnek a pulthoz.
- Mit adhatok uram? - kérdezi tőled a nő lágy hangon és sejtelmes vigyorral arcán, elkezdi kitölteni a sörös korsókat és szépen kiadja őket az új csapatod tagjainak.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Vas. Dec. 16, 2012 8:34 pm

Jóleső érzés tölt el, miközben feltűnésmentesen rohamozunk át a bűnös város sötét, kihalt sikátorain, vissza a jól ismert kocsmába. Igaz, a sötétség kezd átváltani a hajnali halovány fénybe. Ideje lelépni. Hála az eddigi adrenalintúltengésemnek, nem igazán éreztem az időjárás balszerencsés fordulását, de most, ahogy kezd elérni engem is a metsző hideg, gyorsabb mozgásra ösztökélem magam.
Amint belépünk a kocsmába, megállapítom, hogy bizony már nem maradt túl sok vendég. A kártyások kicserélődtek, a többiek meg odamennek ugyanahhoz a pultos csajhoz, aki a legutóbbi ittlétemkor is ugyan ott szorgoskodott. Buzog benne a kiszolgáló vágy - vagy valami más? - máris tölti a korsókat, amire a májam vidám füttyel válaszol. Leülök az egyik bárszékre, majd Billy felé fordulok. Úgy hortyog, hogy mindjárt egész Gotham belerázkódik, a jelek szerint felébreszteni felérne egy csodával. Azért meg kéne próbálni. De még előtte...
- Egyelőre csak egy sör lesz. - vigyorgok a csajra, majd előhúzok egy pakli kártyát a farmerzsebemből. Már ki tudja, mióta nem csináltam ezt. Azelőtt mindig, amikor gyilkoltam, rávettem az áldozataimat, hogy pasziánszozzanak egyet. A gyerekkoromra emlékeztet, amikor végtelen nyomorúságomban nem maradt más szórakozás, csak ez a...játék. Te jó ég, milyen rég nyúltam utoljára ezekhez a lapokhoz.
Leterítem magam elé a bárpultra a lapokat, és elkezdek játszani. Nem törődök senkivel. Számomra ez egy szent rituálé, ezt senki sem szakíthatja meg. Robbanjon fel az épület, öntse el a várost mérgező gáz, vaduljanak meg a hobók a sarkon, én aztán fel nem állok, amíg nem végzek. Gondoljanak csak hülyének Dannyék, az se baj, hozzátesz a tekintélyhez.
Amint végzek, mind a játékkal, mind a sörömmel, felállok, és odasétálok Billy-hez, jelezve a Bulldogoknak, hogy ők maradhatnak a bárpultnál. Addig cseszegetem az öreget, amíg fel nem ébred, aztán, ha már érzékelem, hogy átlát az alkohol fátylán, és tényleg figyel rám, rámutatok Dannyre, és a haverjaira.
- Szereztem pár embert. Kezdetnek elég?

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szomb. Dec. 22, 2012 10:13 pm

/Bocsánat hogy megvárattalak/

Kikéred a sörödet és a hölgy ki is tölti neked, egész idő alatt mosoly csücsül arcán, mintha valamit belőttek volna neki amitől az arcizmai örök mosolyba rándultak volna. Lehet Jokernek új találmánya van és a kis hölgyön próbálta, de az is lehetséges hogy alapból ilyen a csajszi. Melletted üllő Bulldogok nyugodtan beszélgetnek.
- Ti srácok, hallottatok már az új drogról ami a piacra került? Én még nem találkoztam vele de a legdrágább amit lehet kapni - mondja Danny majd hosszan iszik a sörből.
- Igen, és a leghatékonyabb és egyben legveszélyesebb is - mondja komolyan a pultos hölgy, majd kicsit szúrós szemekkel néz a fiúkra, miközben egy poharat törölget.
- Ugyan már édesem. Ne légy ennyire ideges... - próbálja Josh megnyugtatni őt kedves szavakkal és rámosolyog - Ilyenek elől féltesz minket holott te magad az egyik legveszélyesebb kocsmában dolgozol. Hogy én soha nem értem meg a nőket az biztos... - sóhajt fel, miközben a többiek csak felkuncognak ezen. Olykor rád néznek, de mikor látják hogy belemerültél a játékba, nem zavarnak téged, arcodról leolvassák hogy számodra ez talán valamilyen rituálé lehet, ami közben jobb ha nem zavarnak meg, elvégre az Arkhami betegeknek furcsa szokásaik vannak, jobb respektálni őket. Pont ezért megkapod a nyugalmat, hogy játszhass.
Miután végeztél a játékkal és megittad a sörödet, próbálsz felállni, lábaid megremegnek alattad s érzed hogy igencsak beütött az alkohol. A világ lágyan elkezd hullámozni előtted, mintha egy hajó lennél a tengeren. Egész nap alig ettél valamit és már a fáradt tested is inkább a pihenésért kiált, lehet pont ezért ütött be ennyire a sör, de az is lehet, hogy a pultos csajszi valami ráadást öntött bele. Nem lehetsz ebben teljesen biztos. Billyhez mentél, úgy megcsapott az alkoholos szag, mintha egy hordó tömény alkoholba zártak volna téged. Elkezded őt baszkurálni hogy térjen magához, bökdösöd, rázod, de sokáig nem tér magához, pontosan olyan mint egy hulla. Végül felmorog hangosan, kezét emeli hogy ellökjön téged magától, de csak egy csúszó mozdulat a levegőben s karja hangosan puffan az asztalon.
- Haggyjá' má'! Húzz el innen! - nyöszörgi mérgesen. Fél szemmel rád néz, felemeli fejét. Kicsit elhallgat, végül Dannyék felé fordítja fejét. Nem lehet biztosra venni hogy tényleg rájuk nézett e vagy csaj a fejét fordítja el hogy kényelmesebben tudjon aludni.
- Uram, haggyja őt, majd dél körül kijózanodik egy kicsit. Nem lehet vele ilyenkor beszélni - mondja kedvesen a pultos hölgy.
Egyre jobban érzed hogy az alkohol kezd kihatni rád, az egész kocsma elmosódik és minden szag, minden hang elviselhetetlen lesz számodra. Lábaid olyanok mintha rugón lennének, s úgy próbálnál sétálni a hullámzó padlón. Gyomrod is kezd rakoncátlankodni, a fejedbe egyre több méh költözik, hogy ott zümmögjenek.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szer. Dec. 26, 2012 11:03 am

Amint végzek a játékkal, boldogan állok föl- legalábbis állnék föl. Legnagyobb meglepetésemre az az egy sör nagyon beütött. Szó mi szó, nem sokat ettem ma, és éhgyomorra az alkohol nem a legbiztosabb terv, de azért egy sör nem árthatott meg ennyire. Elkezdek szédülni, és a padló mintha hullámozna. Nem lesz ez így jó. Próbálok egyenesen járni, de amint rájövök, hogy ez egy lehetetlen feladat jelen állapotomban, inkább felhagyok az ellenállással, és csak sodródok az árral.
Leülök Billy mellé, majd jó pár sikertelen kísérlet után, ami a felébresztésére szolgált, felhagyok az egésszel, és ledöntöm a fejem mellé. Ott helyben el is aludnék, ha a pultos csaj nem figyelmeztetne Billyvel kapcsolatban. Kissé felemelem a fejem, és biccentek egyet felé, majd agyamat elönti a jól ismert paranoia. Hát persze, hogy nem gondoltam én erre? A csaj biztos rakott valamit az italomba, már csak arra kell rájönni, miért. Vagy talán Joker volt? Vagy a maffia? A gondolataim elkezdenek elhomályosulni, kezdem elveszteni az irányítást a testem felett. Elég idegesítő.
Mérlegelve a körülményeket, még ez a legjobb hely, ahol lehetnék. Kimenni nem fogok, ilyen állapotban semmi jó se várna ott rám, inkább maradok benn. Elvileg most Danny-ék vigyáznak rám, ha meg nem, és ők is benne vannak, akkor jöjjön, aminek jönnie kell. Én benne vagyok.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Hétf. Dec. 31, 2012 12:00 am

A fejed egyre nehezebb s már olyan érzésed van hogy egy tonnányi szikladarabot hordasz nyakadon buksid helyett. Ezernyi méhraj zümmög benne s minden aprócska zaj olyan hangos, mintha egyenesen a fejedben robbant volna néhány gránát. Kellemetlen és idegesítő, legszívesebben mindenkit fognál és megölnél aki zajoskodik, csak hogy te élvezhesd a csend kegyeit. Minden hang fokozódik, a halk suttogás is ordibálásnak minősül füled számára. Az egész világ táncra perdül s az egyébként nyugodt falak most vad tangóba kezdtek, az emberek akik egyébként ülnek pedig keringőbe. Minden forog veled, olyan érzés akár egy irdatlanul gyors körhintán, minden szín az alakokkal együtt összemosódik és egy nagy pacát alkotnak. Kedves gyomrod is igencsak érdekes élvezetek kegyeit élvezi. Olyan mintha egy vad hullámvasúton csücsülne, élvezné a fel-alá hullámzást, a gyors és éles befordulásokat, az ide-oda rázkódást. Ő lehet élvezi, de te nem, a hányinger tökéletesen elkap téged. Úgy mászik fel torkodon akár egy démon, szép lassan, de teljes mértékben biztos lehetsz abban hogy ott van és csak az alkalmat várja hogy gyomrod tartalma feljöjjön s körbenézzen, mi új történik a nagy világban.
Fejed úgy bukik előre mint egy élettelen szikla és hangos koppanással landol az asztalon Billy feje mellé. A világ elhomályosul előtted, majd hirtelen minden sötétségbe borul. Te még érzed ahogy a gravitáció gyűlöl téged és dobál össze-vissza attól függetlenül hogy az asztalra dőltél. Magad se tudod meddig hánykolódtál ebben az állapotban, de az biztos hogy nem volt az néhány perc. Mikor kinyitottad szemeid, első dolog amit éreztél az az erős hányinger volt. Automatikusan fordultál oldalra és hánytál egy adagot, de még magad se tudod hogy hova, egyszerűen csak kijött belőled. Ennek köszönhetően kicsit megkönnyebbül a gyomrod, de a fejed még mindig zúg és fáj.
Ahogy kezd lassan tisztulni a látásod, észreveszed hogy egy kanapén fekszel ami egy szerényen bár, de kellemesen berendezett nappaliban helyezkedik el. A kanapé mellett egy lavór, abban a hányásod. A nappali csendes, kellemesen besüti a nap fénye. Igazi családias hangulatot ad, egy meleg és biztonságos otthon érzését, azt a fajtát ami egy idilli családnál várható. Számodra a nappali teljesen ismeretlen. Nem hallasz semmilyen hangokat, kivéve a zajt ami a csukott ablakon szűrődik be az utcáról. Utcai zaj. Autók, buszok és emberek mindennapos zaja.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Pént. Jan. 04, 2013 9:24 pm

Nem telik bele sok időbe, a fejem ismét koppan az asztalon, és sikeresen elalszok. Amint felébredek, az első dolog amit megérzek, az a gyomrom háborgása, így gyorsan ásítok is egy darabosat oldalra, ösztönösen, nem törődve magával a hellyel. Ezután kiderül, hogy valaki számított erre: egy lavór fekszik a kanapé mellett, amin eddig feküdtem. Egy nappaliban vagyok, hála a kívülről jövő fénynek, megállapíthatom, hogy nappal van, délelőtt, talán délután. Kintről a szokásos zajok szűrödnek be: tömegközlekedés, az emberek mindennapi problémáinak ismerős hangjai.
Óvatosan felállok, és reménykedve, hogy hamar elmúlik a fejfájás körülnézek a szobában. Igyekszek feltérképezni a terepet, hátha rájövök, hol is lehetek, igaz, ebben nem is reménykedek nagyon. Gyorsan átnézem, minden nálam van-e: a pisztolyom, a tárcám, és egyéb cuccok, amik a kocsmában még nálam voltak. Ha mindezek megvannak, velem sincs semmi különös, és nem is történik semmi se egy jó darabig, akkor elindulok a kijárat felé, bármerre is van az. Mondjuk kétlem, hogy csak úgy idehoztak volna mindenféle normális indok nélkül.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szer. Jan. 16, 2013 8:35 pm

/Bocsánat hogy 2 hétig kellett várnod a reagra/

Ahogy felállsz felkavarodik ismét a gyomrod, érzed, hogy a tartalma mintha vadul pogózna tested maradék szervével együtt. Az a tartalom, ami nincs is ott, mégis törekszik felfele, mint láva a vulkánból. Fejed csak sajog és lábaid is kissé remegnek, alaposan kiüthetted magad. Hiába próbálsz visszaemlékezni, hogy mit is ittál, mit is műveltél, hogyan jutottál ebbe a lakásba. Úgy érzed magad, mintha egy bazi nagy iszákos tinibulin vettél volna részt, s egyenként kell majd összeraknod a dolgokat, hogy megalkothasd a képeket. De semmi. Egy üres fekete lyuk tátong. Eljutsz addig, hogy Dannyékkel egy kínai pasas üzletét rámoltátok szét, s vele is nyilván végeztetek, de ez is csak egy amolyan megérzésen alapszik, amit nyugodtan álmodhattál is volna akár. Igen, tökéletesen érzékeled: Olyan másnapos vagy mint a p*csa.
Mikor körbenézel, csak két dolog után vágysz: víz és pihenés. Szemeiddel észreveszel egy két literes ásványvizet a kanapé mellett, érzed hogy torkod kiszáradt, tested olyan mint egy aszalt szilva, aminek víz és víz és még több víz kell. Utána pihenés legalább egy napig. Ellenőrzöd holmijaidat, nyugodt szívvel meg is találod a pénztárcádat a kis asztalon ami a TV előtt van, minden más hiányzik és nem is látod őket a nappaliban. Elfog a kellemetlen érzés, hogy hova tűnhettek ezek, főleg a pisztoly, amivel ölni lehet. Megfosztották tőled azt a tárgyat, ami részben eszköz volt, hogy morbid vágyaidat kielégítsd. A szenvedés, a vér látványa, az emberek halálhörgése és az a rengeteg érzelem szemükben, mikor érezték, mikor tudták, hogy TE vagy a Halál hírnöke, ki értük jött, hogy átkísérje őket sajátos módon arra a bizonytalan Másvilágra.
Üveg törése üti meg füled. Hangos csörrenéssel potyognak a szilánkok le a földre s még mielőtt teljesen elérnék a szőnyeget, valami begurul, szinte lábaid alá. Hangos sistergés, szivárgás hangja, majd vastag füstgombolyag kezd belőle ömleni, ami oly gyorsan akár a gondolat, magabiztosan elárassza a szobát. Orrodba s szemeidbe hatol, csípni kezdi légutaidat, nem enged teret a levegőnek. Még hangosabb üvegcsörömpölés, egy fekete alak betörte az ablakot s előtted landolt. Valamit kiabált, feltehetően neked, de az elméd számára csak fájdalmas, értelmetlen ordibálás volt az egész. Az ösztöneid csak annyit súgtak: Fuss.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Vas. Jan. 20, 2013 9:59 pm

Kissé elkezdek izzadni, amikor észreveszem, hogy a fegyverem bizony nincs nálam, sőt, gyakorlatilag mindenem oda, kivéve a pénztárcám, amit gyorsan megfogok, és zsebre vágok. Jobb, mint a semmi.
Ezután bedobnak egy gázgránátot, vagy valamit a szobába, hangos zajjal potyognak az éles üvegszilánkok a padlóra. Reflexszerűen felkapok egy nagyobb darabot, és magamban imádkozok, csak ne egy vacak kínai fos legyen, mert ha esetleg mégis így van, az első szúrás alkalmával darabokra törik a kezemben, és nekem több fájdalmat fog okozni, mint az ellenségnek. Ezután egy fekete alak érkezik meg a szobába, aki valamit még ordibál is, de nincs túl sok energiám felfogni, vajon mit is akarhat tőlem. A fájdalom mélyen berágta magát az elmémbe.
Ösztönszerűen félreugrok az idegentől, és megkeresem a helyiség kijáratát, majd elkezdek sprintelni, közben vigyázva, nehogy a fekete alak túl közel érjen hozzám. Ha mégis próbálkozna, felé szúrok az üvegszilánkkal, habár ez azért nem egy 100%-os terv, tehát ezt igyekszem hanyagolni, és csak akkor használom, ha muszáj. Ha kiértem a szobából, akkor majd a terephez mérten igyekszek elmenekülni, a cuccaimmal majd később törődök. Ha az ajtó zárva lenne, vagy valami más ok miatt nem tudok kijutni, akkor bizony nem maradt más, mint harcolni az életemért, mint egy sarokba szorított, veszett patkány. Végül is ez is járható út.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szomb. Jan. 26, 2013 5:55 pm

A füst már vastagon ellepte az egész szobát és nem úgy néz ki mint akinek akaródzna szertefoszlani vagy elszivárogni a kitört ablakon keresztül. Felemeled az egyik üvegdarabot, a fekete alak hirtelen felkap egy söréteshez hasonló fegyvert. Szemedet már csípi a füst és könnyezik, ahogy próbálkozik tested védekezni. Orrodból elkezd folyni a takony és tüdődet is egyre jobban folytja a füst jelenléte. Érzékszerveidet bár eltompítja, de az adrenalin szinted ennek ellenére kezd növekedni és bejárja tested minden porcikáját. Pont ennek köszönhetően mintha elméd elkezdeni kitisztulni. Az adrenalin egyszerűen kirekeszti a másnaposságot, az erős fejfájást. Észreveszed hogy előtted a GYRE egyik embere áll talpig felszerelve. Egy fekete vastag mellény védi mellkasát, nyilván golyóálló, másmilyen elvégre nem is lehet. Fejét egy gázmaszkos sisak takarja, ez védi őt a gáztól. Fekete nadrág és hosszú felső, amiken láb és kar védők vannak. Egy sörétes puskához hasonlóval céloz rád.
- Dobja el ami a kezében van és kezeket fel! - érted meg most már a szavakat amiket kiabál neked és amiket nyilván eddig is kiabált. Igyekszel keresni valamilyen kijáratot a sűrű füstben. Meg is pillantod az ajtót, amit eddig az a fal takart, mely félig elválasztotta a nappalit az ebédlőtől. Már-már azt hiszed hogy sikeresen el fogod tudni húzni a csíkot innen, mikor az ajtó hirtelen kiesik a helyéről és több GYRE özönlik be a szobába. Mindenki rád tartja fegyverét, gyorsan próbálnak téged körbevenni.

- Dobja el ami a kezében van és kezeket fel! Feküdjön le! Arccal a földnek! - ordibálnak rád két irányból is. Fene tudja honnan tudták meg hogy te itt vagy, attól függetlenül hogy neked fogalmad sincs hol tartózkodsz jelenleg. Danny-ék árultak volna el téged, vagy valami más van a dolog mögött, fene tudja.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szomb. Jan. 26, 2013 8:43 pm

Nos, a kijárat nem beszámítható, azt hiszem, ezt bebuktam. Most már minden oldalról körbevesznek, innen nincs menekvés. Körülnézek, az érzékszerveim rohamosan zuhannak a használhatatlanság felé. Innen már sehogy se tudok elmenni, ezért az üvegdarabkát eldobom, és felemelt kezekkel elindulok az egyik GYRE felé. Leküzdve a fejfájást, a könnyezést, és az elviselhetetlen köhögési ingert, vigyorogva leülök a földre, a kezeimet a tarkómra téve, és várom, mi lesz. Vagy árulás van a dologban, vagy ez az egész egy beavatási mittudoménmi, de sajnos utóbbinak elég kevés az esélye. Ki a franc köphetett be, és mi ez az egész. Megpróbálok leereszkedni az elmém legmélyebb bugyraiba. Mi történhetett? Talán csak és kizárólag magamnak köszönhetem bukásomat. Az ezernyi kártyalap, és brutális gyilkosság között igyekszek felkutatni a kirakósnak a hiányzó darabját, azt az egy apró, fontos, kihagyhatatlan darabot, ami ezt az egészet megfelelővé tenné, érhetővé, egésszé. Egy apró darab, csak ennyi kéne, de sehol se találom. Ordítva kutakodok elmém poros kártyavárában, és észre se veszem, hogy már fizikailag is ordítok. Mi a franc történt itt?

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szer. Jan. 30, 2013 9:25 am

Mikor leülsz a földre, kezeid alig érnek tarkódhoz, már érzed is ahogy durva módon összefogják kezeidet csuklódnál, majd kattan a bilincs és téged felemelve a földről mint valami koszos rongyot, vonszolnak ki a lakásból. Észreveszel néhány szerencsétlen civilt, akik téged néznek otthonuk ajtajából, megannyi elszörnyedt szem mered rád. Levonszolnak a lépcsőn, nem igazán foglalkoznak épségeddel, azzal hogy képes vagy e saját lábon állni, vagy nekik kell téged húzni mint egy zsák krumplit. Az épület belülről egyáltalán nem ismerős számodra, szint úgy mint az itt lakók arca sem.
Ahogy belemerülsz saját gondolataidba, ahogy igyekszel keresni valami jelet, ha csak aprócskát is, de legalább valamilyet, hogy ki lehet az, aki elárult téged, mit az a jel amit eddig nem vettél észre. Minél mélyebbre kerülsz elmédbe, annál jobban érzed azt a furcsa vágyat, mely benned szunnyad. Azt a vágyat, mely a gyilkosságot eufórikus érzéssé alakítja át benned, egy olyan fajta droggá, melyből sose elég. Danny lenne az? Hol lehet most? És a többiek? Az a csapat, akivel tegnap éjjel Huo Long kis üzletét vertétek szét... Sehol nem látod őket. Elárultak, elhagytak, nem segítenek neked. Mint oly gyakran, most is csak saját őrületed az, mely társad, mely soha nem fog elhagyni téged. Mindig ott lesz a fejedben.
Kivittek az utcára, ahol megannyi rendőr áll, egy mentőautót is látsz. A környék szinte összes lakosa odagyülekezett, hogy lássák mi történik itt. Rád mutogatnak, kiabálnak, de elmédig egyik szó sem jut el. Egy arcot szúrsz ki a tömegből, egy ismerős arcot. A Burnley kocsma csapos nője az, az a szépség, aki tegnap éjjel kiadta neked a sört. Mosolyog, öntelten és jókedvűen, kezét emeli fel, lágyan integet neked ujjaival. Felettébb élvezi a látványt, amit nyújtasz neki. Felpakolnak téged a fekete páncélozott kocsiba, melyben két másik GYRE csatlakozik hozzád, hogy őrizzenek. Leültetnek, kezeidet a kocsi oldalához bilincselik, hogy még véletlenül se tudj valamit cselekedni. Becsukják az ajtót, csak a kis lámpának köszönhető, hogy nincs bent teljesen sötét. A kocsi beindul, hogy elvigyen Arkhamba, vagy Blackgate-be. A két GYRE csendben ülnek veled szemben, tekintetüket le se veszik rólad.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Vas. Feb. 10, 2013 1:29 pm

Nos...nem minden úgy alakul, ahogy eredetileg terveztem, de kezdem megszokni. A katonák kirángatnak az utcára, ahol szép kis tömeg gyűlt össze. Mindezt miattam? Ugyan, kérlek, meg elérzékenyülök. A tömegben hirtelen egy ismerős arcot pillantok meg, a pultos csaj integet nekem öntelten, vidáman. Meg a jó büdös... elkezdek nevetgélni, habár a tüdőm még mindig szúr, és a szemeim is égnek, de azért valamiért nekem is jó kedvem lesz.
- Oda nézzenek, mindenki tartozik egy sörrel annak a hölgynek ott! - intek a fejemmel a pultos csaj felé, majd még mondanék valamit, de ekkor feldobnak egy nagy, fekete, páncélozott autóba. Milyen luxus! Leültetnek egy padra, kezeimet hátrabilincselik, majd két katona leül velem szemben, becsukják az ajtót, és elindul a kocsi. De vajon hova? Arkham? Blackgate? Valami teljesen más hely, amiről még nem is hallottam? A sötétségben, amit csupán a bent levő apró lámpa igyekszik megtörni, elgondolkozok, hogyan tudnék innen elszökni. Bizony, nehéz dolog, de semmi sem lehetetlen. Először is körbenézek, felmérem a terepet, majd ha ez megvan, a két fickó felé fordulok.
- Bocs, tudjátok ti merre megy ez a vacak? - kérdem, válaszra nem számítva. Lefogadom, hogy ezeknek az idiótáknak a szerződésükben nagy betűkkel le van írva, hogy egy rohadt szót nem szólhatnak reggel hattól este nyolcig.
- Tudják, jól esne egy pakli francia kártya. Maguk nem akarnak egy jót kártyázni? Nem lehet valami izgalmas egész nap abban a cuccban fel-alá mászkálni, nem csinálni semmit, és még egy cigire se tudnak rágyújtani.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Hétf. Feb. 18, 2013 6:31 pm

/Bocsánat, hogy eddig kellett várnod a reagra/

Az emberek nem nagyon reagálnak arra, amit mondasz az ingyen sörről. Csak összesúgnak, nyugtázzák, hogy teljes mértékben dilis vagy és össze-vissza beszélsz, csak hogy felhívd a figyelmet magadra, nem mintha eddig nem élveznéd a rengeteg szem legelését magadon.
Bent a páncélozott kocsiban vágni lehetne az unalmat a levegőben. A két GYRE-s csak néz téged, fejükön a sisak. Egy igencsak kócos hajú, beesett arcú férfi néz rád vissza róla, akárcsak egy gonosz tükör, mely saját magadat mutatja. Arcán széles vigyor, oly széles, mintha szó szerint akarná venni a fültől-fülig mosoly jellemzőt. Szűk szemei téged néznek.
- Na szép. Megint elkapattad magad... - sóhajt legyintő hangon, mosolya fájdalmas, torz rándulásba húzódik. A két GYRE-s egyáltalán nem válaszol neked, mintha ténylegesen az lenne a dolguk, hogy kussoljanak, mint akiknek kiszedték a nyelvüket és a hangszálakat. Füledben hirtelen új kártyák suttogása kúszik, mint aki most bontotta volna ki őket és keveri ujjaival precíz gyorsasággal. Illatuk bódítóan elmédbe hatol, teljesen megfertőzi mint valami méreg.
- Ezek unalmas alakok. Nem fognak veled beszélgetni. Én már csak tudom. De helyettük beszélgetek én veled nagyon szívesen. Mit szólsz hozzá? - ismét a hang, fene tudja honnan jön. A két GYRE-s szórakozik veled, vagy talán saját elméd, jó kérdés. A kocsi amiben ücsörögsz és idődet tengeted kellemetlenül zötyög, néha kanyarodik, néha gyorsul, néha lassul, néha olyan, mintha meg is állna, de kiderül, hogy mégsem áll meg, csupán téged akar becsapni. A GYRE-seken az általános felszerelés van, vastag katonai bakancs, golyóálló mellvért, térd, váll, könyök, kar és lábszár védő. Oldalukon pisztoly, sokkoló és gumibot. Kezükön kesztyű. A pad amin ülsz vasból van, a kocsiba van építve, mintha így öntötték volna ki a vázát. Két néma társad mereven ül, felkészülve bármikor ugrani és leteperni, ha olyan mozdulatot csinálsz, ami szerint fenyegethetnéd őket.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Vas. Feb. 24, 2013 7:45 pm

Ahogy elnézem a GYRE-s csávó sisakját, a tükröződő felületről egy beesett arcú, vigyorgó alak néz vissza rám, apró szemekkel, mintha heroinnal lőné magát. Hozzám szól, ismerős hangon, és mégis, a hang valahogy furcsán eltorzult, mintha nem is lenne olyan jól ismert...Megrázom a fejem, de az alak továbbra is ott ül velem szemben, gonosz tekintete végigmér, behatol az elmémbe, felrobbantja pár szegmensét az agyamnak, majd visszatér, és még szélesebb mosollyal újra leül a helyére. Zúg a fejem.
Hirtelen francia kártya képe jelenik meg a szemem sarkában, de amint arra fordítom a fejem, eltűnik. Majd megint, csak most a másik oldalamon. És ismét eltűnik.
'Ezek unalmas alakok..'
Visszafordulok a fickó felé. Vajon én lennék az? Olyan hasonló hozzám, mégis...
- Ki vagy te? - kérdem tőle, majd ekkor érzem a frissen bontott pakli jóleső illatát. Lehunyom a szemeimet, és önkéntelenül elmosolyodok. Na, ez már tetszik, nagyon is. Megint ránézek az alakra, aki tovább beszél hozzám.
'Megint elkapattad magad...'
- Ja, és? Nem mintha te annyira próbáltál volna segíteni. - ellenkezek, majd felnézek a plafonra, és egy darabig így is maradok. Az, hogy vajon a férfi velem szemben ki lehet, már nem is foglalkoztat annyira, mint az, hogy vajon a férfi, aki a velem szemben ülő férfivel szemben ül, ki lehet.
'Nem fognak veled beszélgetni. De helyettük beszélgetek én veled nagyon szívesen. Mit szólsz hozzá?'
- Már most is azt csináljuk, nem?
A két GYRE-s alak nem nagyon zavartatja magát, úgy néz ki, addig nem ugranak nekem, amíg én nem ugrok nekik. Hé, ez nem is lenne olyan rossz ötlet. Megpróbálok felállni a padról, de gyorsan leesik, hogy egyrészt esélyem se lenne, másrészt el se érném őket a rohadt láncok miatt. Hamar visszarogyok, és tovább hallgatom magamat. Magamat?
'-Na szép. Megint elkapattad magad... '
Megrázom a fejemet, újra és újra, de a fickó sehogy se akar eltűnni. Vajon tényleg ott van? Szerencsétlen tehetetlenségemen akaratlanul elkezdek nevetni. Elvégre milyen vicces helyzetbe keveredtem! Már azt se tudnám biztosan megmondani, ki vagyok ma, vagy ki leszek holnap, arra meg csak homályosan emlékszem, vajon ki voltam tegnap. A tény, hogy magammal beszélgetek, már kezd normálissá fajulni, csakúgy, mint az időérzékem elvesztése, vagy a fejfájásom. Nem is olyan nehéz hozzászokni ehhez az egészhez. Ránézek magamra, pislogással igyekszem a nevetéstől kicsordult könnyeket eltávolítani a szememből, majd megszólalok:
- Tudod mit? Úgysincs jobb dolgom. Mondd csak, milyen az idő odafent?

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Pént. Márc. 01, 2013 11:59 am

Az alak csak jobban elvigyorodott, mikor fejrázással próbáltad eldönteni, hogy valóban létezik e, vagy csak az elméd játszadozik veled. Hagy téged egy kicsit szenvedni saját gondolataiddal. A két GYRE-s furán nézd rád, de ezt természetesen nem látod, elkönyvelik magukban, hogy te is csak egy bolond vagy, aki a saját látomásaival van elfoglalva.
- Hogy ki vagyok? Ez egy roppant érdekes kérdés. Mondjuk úgy, hogy az őrangyalod, vagy ha úgy tetszik, az a kis ördög, aki a válladon szokott ücsörögni és a füledbe súgja, hogy bizony nagyon is nagy móka másokat terrorizálni. De valójában az vagyok, aminek akarod hogy legyek - adja meg a választ, majd rád pislog kicsit felvidulva, mint aki számára roppant szórakoztató, hogy te még mozdulni sem tudsz nagyon, nem még hogy kedvedre sétafikálni.
- Az igaz, tényleg nem próbáltam neked segíteni. Ajh... annyira nagyon sajnálom! Kérlek bocsáss meg nekem! Nem is tudom, hogy tudnálak kiengesztelni! - kezd bele melodrámás hangon a férfi, arcáról eltűnik a vigyor és túlzottan megjátszott szomorúság és bűnbánat költözik arcára. Végül hirtelen éles hangon nevet fel. Nevetése kellemetlen, bántja a fület, olyan mintha egy beteg varjú köhögne. Amilyen hirtelen felnevetett, olyan hirtelen el is hallgat. Arca most már ténylegesen komoly, úgy néz rád.
- Igen-igen, már most is beszélgetünk. Ebben tényleg igazad van - bólogat helyeslően. Ahogy próbálsz felállni, a két GYRE-s azonnal mozdul, hogy neked essenek, de alig tesznek meg fél lépést, ismét elfoglalják helyüket, elvégre te magad is visszarogysz a padra. Nevetésedet vagy ezerszer és kismilliószor verik vissza a kocsi belső falai, s te újra és újra hallhatod saját hangodat, mint egy kánon. A kocsi hirtelen megáll, s te már nem kapsz választ kérdésedre, a két GYRE-s feláll, az egyik szorosan hátra fogja mindkét kezed, hogy ne tudj velük ficánkolni, a másik pedig eloldoz téged a padtól. Úgy bánik veled mint egy rühes kutyával, egyáltalán nem érdekli őt, hogy esetleg neked a szorítása fáj vagy kényelmetlen. Felállítanak, ha akarsz, ha nem, úgyis lábra kényszerítenek, majd kinyílik a kocsi ajtaja és előtted már egy jól ismert épület tornyosul.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Pént. Jún. 28, 2013 10:30 pm

Előzmény: Arkham Elmegyógyintézet

Ahogy kezd kitisztulni a fejed és alakokat ölteni a hely, ismét lassan orrodba kúszik az alkohol és cigaretta kellemetlen bűze. A pultra dőlve feküdtél, melletted Joker ült egy másik széken, kezében egy pohár itókával. Mikor szétnézel, senki sincs a kocsmában, csupán a pultos, egy tagbaszakadt pasas, akivel nem érdemes kötözködni, ezt már első ránézésre felismered.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Kedd Júl. 09, 2013 9:58 am

Az éteri fény, valamint a messziről jövő, fémes nevetés együttes hatására jobban összeszorul a fejem, mint amikor először jártam Arkhamban. Apropó Arkham...körbe nézek, és habár először nem hiszek a szememnek, hirtelen mélyről jövő, még számomra is ijesztő nevetés tör ki belőlem, amit gyorsan abba is hagyok, mert a hang hatására mintha ezernyi kis gyémántkalapács kezdené ütlegelni az agyamat belülről, kifelé. Inkább megint ráhajolok a pultra, összeszedem magam, és a mellettem ülő fickóra pillantok.
A lila öltönyös, furcsán szimpatikus pszichopata látványa először nem is elég ahhoz, hogy rájöjjek, ki is ő. Csak mire többé-kevésbé kitisztul a fejem, jövök rá, ki is ül itt mellettem. Gyorsan visszarántom a fejemet a pult irányába, egyszerűen nem bírok ránézni. Érzem, ha felém fordítaná azokat a véreres, terrorral teli szemeket, az agyam több ezer apró darabra szakadna szét, bemocskolva a helyiség falait, és ami még rosszabb, a bohóc öltönyét. A rettegésnek, vágyakozásnak, és a mámornak egy furcsa elegye tölti be elmémet. Megrázom a fejem, nem törődve az ezzel járó fájdalommal. Biztos még mindig hallucinálok. Ismét Joker felé fordulok.
- Üdv. - nyögöm ki. A ruháim úsznak az izzadtságomban, a fejemen minden ér úgy lüktet, mintha egyetlen vágyuk az lenne, hogy áttörjenek a bőröm védőfalán, és átszakítva azt elmeneküljenek a nagyvilágba. De hirtelen leesik, miért is van itt ő, és én miért vagyok itt, és hirtelen elmosolyodok. Még a fejfájás is eltűnik.

Tárgy: Re: Burnley-i Búvóhely kocsma Szomb. Júl. 13, 2013 4:57 pm

- Üdv! - mondja szintén Joker téged imitálva, majd hirtelen hangos vihogásba tör ki. A vihogása kellemetlen, irritáló, mégis olyan szinten vérfagyasztó, hogy ilyet csak az őrültek koronázatlan királya képes produkálni. Nevetés közben könnye is kicsordul, melyet színpadiasan töröl le, majd hirtelen megkomolyodik. Nevetése még ettől függetlenül ott cseng a fejedben, teljesen elmédbe itta magát s akaratod ellenére benne ragadt. Joker lerakja a poharat és int a pultosnak, aki neked is tölt eggyel. A szín és az átlag egyezik azzal, amit Joker iszik.
- Üdv Eric Olson. Azt csiripelték a madarak, hogy be szeretnél kerülni a csapatomba. Én meg azért, hogy tudd, nem mindig keresek fel mindenkit személyesen. De mikor hallottam, hogy Arkhamból szöktél meg, máris tudtam, hogy te az én emberem vagy! - arcáról nem hervadt le az a hatalmas mosoly, sárga, undorító fogait mutogatva. Viselkedése, nevetése és mosolya ellenére azért érezni lehetett, hogy valójában érdeklődik irántad, csak hát bizony az nem csak úgy szokott lenni, hogy hopp, beveszünk valakit a bandába...
- Ha tényleg közénk akarsz tartozni, le kell nyűgöznöd! Valami impozánssal, eredetivel, szórakoztatóval! Figyelni foglak téged, aztán ha úgy gondolom, tényleg jó vagy, akkor beveszünk. Na mit szólsz hozzá? - kérdezi tőled és kezét nyújtja. Ha kezet rázol vele, érzed ahogy enyhe áram fut végig testeden, kellemetlenül erős csípő érzés, felállítja a szőrt az egész testeden. Joker ismét hangosan felnevet szórakoztatóan, röhögő görcsbe megy át, combját csapkodja. Még jó hosszú pár pillanatig nevet rajtad.
- Mindig bedőlnek ennek a viccnek! - mondja röhögve.

/Magánkalandod sikeresen véget ért, lehetőséges kaptál a Joker bandába bejutni, hogy miként fogod az adott feladatot véghez vinni, csak rajtad áll./