Főutak, utcák, sikátorok.

~ Kínaik, azt hiszik magukról, hogy erősek, mert sokan vannak és a büdös kommunista háttér módszereikkel ugráltatják a világot. Kezdem bánni, hogy nem a fasiszták oldalán maradtam, de mégis csak jobb a saját oldalam, nemde?
Meleg van és én a kínai negyedben sétálgatok, elütöm az időt. Szépen végignézek rengeteg kirakatot és eljön az ebéd ideje is, orromat megcsapja a levesek szaga és régi emlékek surrannak az elmémben.
~ De szép is volt, még régen, amikor nem volt semmi különös velem, amikor Japánban voltam, és csak az edzéssel foglalkozhattam, amikor még a régi szép idők jártak. És ez a mai világ? Nincs érték rendje, nincs háborúja, nincsenek nemzetei, nincsen semmije, egy valamije van, technológiája.
Tovább folytatom a sétám az utcákon.

Folytattam a sétám, némán, és semmire nem gondolok, kiengedem magamból a felesleges dolgokat. Valami fura, volt mintha, hallanék valamit, de mégse, hamarosan megéreztem a telefonom rezgését.
~ Újabb munka kiváló... lehet japán ez a fickó, vagy vietnámi, esetleg kínai, nem tudom, de fura, hogy nem torzította el teljesen a hangját.
Egy kicsit elhúzódok a tömegtől de nem állok meg a sétában, nyugodtan folytatom azt.
- Valószínű, mivel ez egy műholdas szám. Elvileg tiszta a vonal... Mondja mit akar? Ki lenne az?
Mondom hideg hangon.

Még elmondja a nevet és lecsapja a telefont. Elrakom a telefont a zsebembe, majd tovább haladok egy-két lépést.
~ Nah meló, imádom, még ma, azaz éjfélig ki kell végezni. Lássunk munkához, végül is ez a kínai negyed, nem lesz nehéz megtalálni...
Kihúzódok az utca szélére, keresek valamiféle raktárat vagy bárt, ahol van egy-két gyanús alak, akinek köze van az alvilághoz vagy a sárkényokhoz, utána először drog után kérdezősködök, azután bele kezdek a mondandómba.
- Van egy üzletem, egy sárkányossal, Yao Ming a neve, tudsz segíteni?

~ Az az alak ott, az lesz valami dealer, jó, meglátom mire megyek vele.
Hátulról közelítem meg a fickót, a kapucni az arcába lóg, van előttem még egy vevő azt még kivártam majd hátulról tűntem fel. Szerencsétlen, majd be csinált, főleg amikor meg hallotta kit is keresek.
~ Nagy kutya lesz ez a fickó, vigyázni kell vele, benne lehet dolgokba, bár mindenki benne van valamibe aki a páciensem, de az ilyen túl elővigyázatos. Na ez ne okozzon nagy problémát.
Vártam volna a választ, de nem kaptam, csak elrohant mellettem, be az egyik kis utcába. Legszívesebben rögtön megöltem volna, de már messze járhatott, és az utca közepén nem igazán lett volna célszerű. Követem a fickót a kis utcába, de nem az elkapása a célom, hanem mélyebbre szivárogni az alvilágban.
~ Egyet megtanultam, Gothamben minél szűkebb egy utca, annál piszkosabbak az ügyei...

Követtem a fickót a háztetőkön, nem volt olyan egyszerű.
~ Tudhat valamit, vagy volt dolga a fickóval. Nem semmi, ahogy fut, valószínű a rendőrök elől már jó párszor menekült így, de én azért rafináltabb vagyok.
Persze egy idő után ő sem bírja tovább, elfárad és lerogyik, még visszanézett.
~ Utálom, hogy mindenki azt hiszi, elfuthat, buta szokás, úgyis elfárad, mint ahogy most… na de próbáljunk valamit ki.
Megpróbálok egy sarokkal arrébb menni még a háztetőn, majd onnan leugrani vagy lemászni, hogy ne sértsem meg magam, persze egy olyan helyen, ahol senki se lát. Utána zsebre tett kézzel nyugodtan sétálok vissza oda, ahol a fickó ül.
- Nem szép dolog csak úgy elfutni, választ se adni egy kérdésre!
Ha netán meglátna amikor a tetőn, vagyok, vagy máshol észre venne, akkor rögtön leugrok és megpróbálom elkapni.

Szépen lejöttem a háztetőről és a fickó mögé kerültem, minden simán ment.
~ Szeretem amikor ilyen simán mennek a dolgok, és azt is amikor, tudom, hogy ő tudja, hogy valaki figyeli, és talán azt is érzi, hogy itt vagyok mögötte, de nem meri elhinni magának. De szép is lenne ha most hátulról felszakíthatnám a gerincét, de most dolgozom, ilyenre nem nagyon kéne gondolnom.
Hamarosan megjelentem neki, ő megint halálra rémült, nem volt nagy meglepetés... de most már beletörődött, hogy nem tud lerázni.
- És ki mondta, hogy te belekeveredsz az én üzletembe...
Eközben kihúztam 100$-t a zsebemből és felé nyújtottam.
- Remélem el tudsz vinni hozzá. Utána leléphetsz. De nem ajánlom, hogy megpróbálj átverni.
Hangom és arcom hideg, akár a Japán acél.

Először csak hidegen nézem a fickót, amint előadja magát.
~ Ez a hapek megőrült, vagy csak azt akarja elhitetni velem, valószínű fegyvere is van, de közelharcban csak én vagyok a jobb.
Egy gondolattal eltüntetem magam majd, hogy nem minden elöl, miután képességem aktiváltam, a 100$-st elteszem, hideg arccal nézek a fickóra majd elfintorodok. Testemből egy fekete anyag tör elő, közben oldalra ropogtatom a nyakam, amint ruhám beborított, ujjaim végén éles karmokat formálok.
- Lehet hogy nem értettél meg.
Körbenézek, hogy mennyien vannak a környéken, utána hirtelen a fickó felé kapok, éles karmaim a torkába, vagy az arcába vágom, és nem kegyelmezek neki. Ha esetleg előttem akarna támadni akkor rúgással védekezek, ha fegyver van nála, megpróbálom kirúgni a kezéből.

Felemelem a fickót, aki összevizeli magát és megpróbál az életéért könyörögni.
~ Szánalmas patkány! Az ilyenek miatt tart itt a világ, ahol tart, mindenki úgy félti a mocskos kis életét, mint egy fertőzés, olyan az ember. Elterjed és elpusztítja maga körül a környezetet, saját kényelme miatt... pedig hova lesz az élet? SEMMIBE! De élvezem az ölést...
Eközben megkezdem a fickó kivégzését és hamarosan vér borítja be a kezem, a nyaki szövetek elengednek, az élet elillan, majd eldobom a testet. Ezután a vérrel felrajzolok betűket a falra.
YAO MING 100.000$ üzletem lenne
~ Egy ilyen vezetőt, máshogy kell megtalálnom, az kell, hogy ő találjon meg.
Ezután vissza alakítom ruhám, szokás szerint a vért is letisztítja rólam, majd zsebre tett kézzel folytatom a sétámat, mintha mi se történt volna. Megpróbálok alvilági alakokat keresni, szűkebb utcákon. Képességem az "átöltözés" után kikapcsolom.

~ Ez a feliratozás, nem volt túl célszerű egy ilyen eldugott helyen, de arra mégis csak jó volt, hogy ki élhessem magam.
Ezután tovább kutakodok a kínai negyedben, úgy érzem már vagy a negyedét végigjártam amikor találok, egy kis autó szerelő műhelyt.
~ Hmmm... jó sok itt a drágább autó, főleg az a maffiás nagy fekete. Talán itt sikerrel járhatok, hátha itt hever a nagy Yao Ming kocsija is.
Szépen csak simán besétálok a boltba, körül nézek alaposan a járművek között, majd köszönök.
- Jó napot.

Bementem és köszöntem, de amint észrevették, hogy itt vagyok elég mérgesek lettek és kört formáltak köröttem, a főnök meg is fenyegetett, vasdarabokkal akartak kiszorítani.
~ Ezt az emberi badarságot, mivel megfenyegettek első dolgom lenne beköpni, őket a zsaruknak, nehogy túl biztosra menjenek és kinyírjanak. JAAAJ NEE! Már megint...
Ekkor újra aktiválom a képességem, karjaim széttárom, majd a fekete ruha ismét a testemre simul, de most próbálok ijesztőnek hatni, csápok is csapdosnak ki belőlem. karmaim különösen hosszúra nyúlnak és méretemet is kicsit megnövelem, majd hangosan mondom.
- Nem hiszem, hogy olyan helyzetben lennétek, hogy fenyegetőzzetek!
Ha esetleg valamelyik támadni próbálna, először megpróbálok kitérni és ha az sikerült hátulról karmolok egyet belé, ha többen támadnak, egyszerűen megpördülök tengelyem és remélem, hogy egy pár fickót megsebzek, amitől a többi visszahőköl. Viszont alapból nem ezt várom, arra számítok, hogy leteszik a fegyvert, ekkor egyet előre lépek, a ruhám vissza szívom, képességem kiiktatom majd barátságosabb hangon mondom.
- Sok pénz múlik egy bizonyos a dolgon. Segítenek?

~ Óriási, azaz, most még támadjatok nekem! Én az biztos nem vagyok olyan, mint az a bizonyos másik. De soha nem kell alábecsülni az ellenfelet...
Hamarosan mind nekem támadnak, az első fickót kikerültem és oldalát felhasítottam, ő felsikított, jó érzés töltött el a hallható szenvedésétől. Hamarosan azonban arra kellett eszmélne, hogy a többiek is nekem támadtak, izmaimat szerencsére már bemelegítettem. Fejem felé egy pöröly, gyomrom felé egy cső repült. Felső testem hátra döntöm, lábaimat megcsúsztatom és megpróbálok kitérni, miközben becsúszok közéjük. Két karommal eközben próbálom kivédeni túl közeli vasakat őket, ha már becsúsztam alájuk, megpróbálom a lábukat sebezni.

~ Tiszta manőver, de szeretem az ilyeneket.
Hamarosan becsúsztam a fickók alá, egy fegyver sem talált el, de egy rúgást megpróbált az egyik, amit a kezemmel hárítottam.
~ Jó gyors reflexe van, nem mondom.
Hamarosan a földön voltam, most azonban elölről és hátulról is, támadtak, ráadásul most még hátrányban is vagyok. Megpróbálok elvetődni, pontosan afelé a fickó felé, aki most fog rá a feszítő vasra, megpróbálok a hasán landolni, karmokkal előre, hogy megragadhassam és esetleg ketté vághassam karmaimmal a vasdarabot, majd a másik kezemet a hasába mélyesszem, karmostul. Az ugrás közben testem többi részét összehúzom, hogy a két vasdarab ne találhasson el.