Mészár Mocsár

// Cybergyík kimesélésének kezdő hsz-e. //

~ Teljesen jogosan merülnek fel ezek a gondolatok a fejedben. Egy lény egy másik világból idekerül, aztán valami fénygömböt követ... Talán a számítógépes ismereteidet kéne kamatoztatnod a fénygömbök követése helyet, nincs igazam? ~ egy hang szól a fejedben, lassan beszél némi akcentussal, amit nem tudsz felismerni.

Egy fénygömb jelenik meg előtted. (a többiek ezt nem látják) Lágy vörös fénye van és finoman pulzál. Először a fejed fölé száll, majd elkezd körözni körülötte, aztán megáll tőled három méterre.

~ Ha már úgyis benne vagy a fénygömb követésben, ezzel jobban jársz, higyjél nekem. ~ hallod újra az akcentussal beszélő férfi hangját.

Hirtelen egy furcsa hang szólalt meg a fejemben. Körbe néztem, de pár másodpercekig nem láttam semmit, amíg egy vörös gömb nem került a látó terembe. Egy ideig figyeltem, és valami azt súgta, hogy nem kéne követnem, de ugyanakkor egy másik érzés azt súgta, hogy menjek utána. Nem tudtam, hogy hallja-e a gondolataim, de úgy tűnik tudja, hisz máshogy nem tudhatta volna elmondani azokat a dolgokat.~Mégis, ki vagy mi vagy te?~Jutottam végül egy határozott gondolatra.

Egy férfi árnyéka tűnik fel előtted, ahogy a vörös gömböt figyeled. Mielőtt jobban megtudnád figyelni az alakot hirtelen eltűnik.

~ Fogalmazunk úgy, hogy egy ember, aki érkezésed óta figyel téged... ~ válaszol a hang.

Hirtelen egy kéz érintését érzed a válladon, aztán egy hirtelen rántást. Egy ismerős ágyon találd magadat. A férfi ott áll előtted. Az arca homályba burkolózik és fekete öltönyt visel gengszter-csíkos öltönyt visel.

- Hidd el, jobb ez így neked otthonod menedékében. - mondja, majd eltűnik. Szemedre sötétség vetül és elveszted az eszméletedet.

Madárcsicsergésre térsz magadhoz, mikor körbenézel láthatod, hogy a lakásod falait között vagy. Mindenre emlékszel, ami veled történt.

// Bocs, hogy ilyen későn írtam, csak volt egy kis kavarodás a részemről és azt hittem, hogy Robin már elkezdte a magánodat. Most már szabad vagy. //