II Világháború alternatíva (Lengyel országi ütközet)

A németek csak úgy hullanak a géppuskatüzem alatt. Nincs is panaszra okom, csak talán, hogy túl kevéske a célpontok száma. Végre sikerül egybekovácsolni a csapatot, és irányításom alatt igazi gyilkológépekké váltak. A rádión harci kiáltások, és örömfokozó kurjongatásokat hallok, már éppen én is becsatlakoznék, mikor meglátom az ellenséges gépeket.
- Na végre emberek, megjöttek a németek. Itt az igazi lovagoknak való feladat. Égi lovagoknak! Utánam mindenki, sorakozzatok fel. Felkészülve várjuk őket. - Ha mindenki felsorakozott a rajba, akkor elsőként repülök neki az ellenségnek. Ha meghallom a látom, felőlük az első lövéseket, akkor folytatom.
- Kettéválni fele madár velem, a másik fele repüljön a napba. Készüljetek egyszerre támadunk. - A gépemet alacsonyra viszem, így feltehetően könnyű célpontnak fognak találni engem és a követőimet. Annyi biztos hogy most két oldalra kell figyelnem, a légvédelmi állások tüze, és a repülők is veszélyesek rám nézve. Annyi szerencsém van, hogy a légvédelmi tűz elég nagy területet be tud bortani az égen, így a saját gépeikre is ugyanannyira halálosak, mint a mienkre. Minden tudásomat bevetve, próbálom kerülgetni a ránk lőtt lövedékeket, és ha tudok akkor egy-egy bombát is eleresztek a német vonalakra. Majd ha már eléggé ránk fordultak a német repülők, akkor kiadom az ukázt.
- Szabaduljon el a pokol!! Niech oni zgniją!!! - Harci kiáltásommal belerepülők a német repülőgéprajba, és dugóhúzóval kezdve megpróbálom elkerülni az összes lövést, míg én leszedek annyit amennyit csak tudok. Remélem, hogy eddigre a nap felől közeledő repülők is csatlakoznak hozzánk, és farkukba ragadva leszednek közülük párat. Ha sikerül túlélnie a gépemnek, akkor az egyik ellenséges gép seggébe ragadok, és megpróbálom leszedni.

Minden úgy megy, ahogy az el lett képzelve. Igaz egy vadász kiesett a Fekete sólymok közül, de a csapat aprítja rendesen a német oldalt is. Jarop vezetésével talán a Lengyeleknek is van esélyük a győzelemre, de persze ez a mérkőzés még nincs lefutva, főleg miután Amadeusz fordulás után géppuska összetéveszthetetlen hangját hallja ropogni gépe mögül.
- Megjött az üdvözlő bizottság. Remélem hoztak a világhírű német sörükből. - Mondta be a rádióba a férfi, ezzel is tüzelve a csapat tagjait, esetleg kis jókedvet víve a csatába.
Jarop utasítása már későn érkezik Amadeuszhoz, hiszen ahhoz, hogy újra rendeződjön, le kellene ráznia a mögé bekellemetlenkedő Fritz gépet.
- A parancsot meg kell tagadnom Jarop, rám ragadt egy német gép. Megpróbálom lerázni, és csatlakozom. - Válaszolt társának a férfi, majd mivel visszafordult, az erdő felé vette az irányt zuhanórepülésben elindulva. Terve az, hogy ingázva a géppuskák lövései elől, elérje a fákat, és a legutolsó pillanatban felhúzza a gépet. Így lesz esélye a rá ragadó ellenség háta mögé kerülni, és viszont kiszolgálni őt egy kis ólommal. Ha terve beválik, bár nem először csinálja ezt a manővert, csatlakozik Jarop csapatához, és a továbbiakban már követi az utasításokat.
- O, mój Bóg potwierdzać słuszność. (" Istenem adj nekem erőt.") - Suttogta alig hallhatóan mikor elkezdte a műveletet. Azért annyira nincs megijedve, hiszen alapos kiképzésben részesült, ismeri gépének képességeit, és már nem először csinálja meg ezt a manővert, de azért még a golyók sajnos fognak a vadászon.

A varázslatom sikeres volt, de nem okozott sok kárt az ellenséges vonalakban. Közben a védelmünket egyre több helyen áttörik, és az ellenséges katonák sorra érkeznek meg a sánchoz. Bár látom, hogy tőlünk is néhányan egészen a tankokig jutottak, a helyzet nem annyira biztató. Én is kipattanok hát az árokból, és belevetem magam a közelharcba. A varázserőmnek azért itt is hasznát fogom venni. Ahol van rá helyem, lövök; ahol nincs ott puskatussal próbálok utat törni magamnak, amíg egy olyan helyre nem érek, ahol csak ellenség vesz körbe. Nem mélyre megyek az ellenséges vonalak mögé, csak annyira, hogy a villámpajzsommal ne sértsek meg egy saját embert sem. Ha megérkeztem, a varázslatot használva kicsit megsütöm a körülöttem álló katonákat.

Mindjárt kész lennék a varázslattal, amivel sok időt nyerhetne a sereg, mert valószínű az ellenség egy kis időre leblokkolna, de ez nem sikerül. Ugyanis a tank mögé kerül néhány lengyel katona, akik rögtön irtani kezdenek minket. Ha előbb sikerül a varázslat, biztos mi irtanánk őket, de pont nem sikerült, ez balszerencse.
Ahogy tudom, egyből a földre vetem magam, a hullák közé, ezután az MP40-l megpróbálom szétsorozni őket, remélhetőleg sikerül, mivel elsőre hullának tettetem magam, és lehet ez meglepetést okoz nekik, közben fedezéket is próbálok ott lent a földön találni.

Vendég

Legalább egy kis öröm ujjongást kaphattam volna a felborított tank látványa miatt, de még annyi sem. Szép világ... Szép lengyelek... De legalább pár balfék bejött a sáncba, egy tankkal együtt... Nos van valami szép mondás erre, ami nem jut eszembe az amnéziám miatt. De nem is lényeges! Ami most lényeges az nem más, mint, hogy szétkapjam ezeket a barmokat itt előttem.

Ha felém fordítják a fegyverük csövét, akkor a mágneses hullámokat kihasználva felfele fordítom azokat. Közben rájuk lövök a puskámmal egyenesen a szívükre célozva.

- FRITZ A SÁNCBAN!!! - üvöltöm el magamat, hátha mindenkinek leesik, hogy mi van és még a megbénultak is harcba indulnak.

Ha rám lőnének, akkor oldalirányba próbálok elvetődni. Ha sikerül elintéznem a balfékeket, akkor fogom és elkezdem begyűrni a tank csövét az elejénél. Éppen annyira, hogy a lövedék megakadjon benne. Ha ez sikerült, akkor megpróbálom utasítani az egyik bent lévőt, hogy lőjjön.

A csata javában folyik, egyenlőre nem igazán látszik ki áll nyerésre, bár a németek talán jobb helyzetben vannak.
King ezredes és Biene harca kezd eldurvulni. A német tiszt könnyen kivédi a támadásaidat, de te is az övéit. Ekkor azonban egy német katona ugrik feléd ami meglep. Rá fordítod a figyelmed és a szemed sarkából látod ahogy Biene elindul a sáncok felé. Cardasnak sikerül kiugrani a sáncból, de épp, hogy megindulna érzi, hogy valaki nekivetődött és ledöntötte. Sikerül ledobnia magáról és a támadója az erdő szélén landol. Ekkor veszi csak észre, hogy nem más az mint Nazi Wolf, a félelmetes német meta-humán aki egy hatalmas farkas. Méltó ellenfelet talált magának. A férfi rád mordul majd feléd ugrik. Vájár rendben halad előre, hirtelen viszont olyan látvány tárul elé, amire nem számíthatott. Egy legalább két méter magas izomkolosszus áll előtte, a férfi felsőteste teljesen meztelen, az az érzése az embernek, hogy az izmai ki akarják szakítani a bőrét. A férfi elvigyorodik és elkezd felé rohanni, még van annyi időd, hogy látod a föld belapul alatta, ez sem egy sima ember. Ewaldnak eddig minden simán megy, szépen sorban öli a lengyeleket, de őt még senki sem találta el. Behúzódik egy tank mögé, de épp, hogy odaér a tank a levegőbe repül. Szerencséje, hogy őt nem találta el egy repesz sem. Ám a lengyelek látták, hogy a németek kiugrottak a tank mögül és el is kezdenek felétek futni. Közben lőnek, de a lövéseik messze a fejetek felett mennek el. Jarop manővere sikeres volt és egy gépet még el is talált, ám a nap felől jövők nem jönnek meg, valami feltartóztatta őket. Hirtelen hallod ahogy golyók süvítenek el melletted, úgy néz ki megtetszettél az egyik német legénynek. Amadeusznak sikerül a manőver és az őt üldöző pilótát üldözi most. Talán sikerül leszednie. Adler elkerüli a halált és már földön fekvő embertársai közé veti magát, így le is tud szedni egy ellenséges katonát. Próbálsz fedezéket találni, amikor egy lengyel rád vetődik, jobb kezébe kés van és azzal próbál ledöfni téged, ez nem is lenne baj, csak, hogy a fegyveredet elejtetted, így már nehezebb lesz. Szellemnek sikerül elhajlítani a lőfegyverek csövét, de ordítani már nem tud, mert két német akit nem tudtál leszedni rád veti magát. Az egyiket eltalálja valami és holtan esik le melléd, de a másik teljes energiával ront rád.

A francba a raj fele nem tűnik elő. Ez gondot jelent. A németek jobbak mint vártunk, pedig egy gép sincs olyan, mint a PZL.50 Jastrząb-jeink. Géppuskatűz mögöttem figyelmeztet, hogy inkább a saját testi épségemmel kellene törődni, mint a fiaimmal. Ki lettek tanítva nem lesz velük gond. Megoldanak mindent. Számhoz emelem a rádiót, és benyomom a gombot.
- Itt Jarop vezér. A seggembe vannak Amadeus takarítsd le rólam, addig tovább viszem a fiúkat. Többiek kövessenek. - A botkormányt teljesen visszahúzom, és megtekerem balra. Remélem elég lesz egy kilencven fokos kanyar, hogy egy kis időre ne kerüljek a célkeresztje elé. A dugóhúzóból hamar kijövök, és a megmaradt gépeinkkel a csapatunk segítségére sietünk. Bármennyire is rizikós nap ellen vonulni nekünk be kell vállalni, nem hagyhatjuk hogy egyedül küzdjenek. Így nehezebben látszik az ellenség, de minket is nehezebb eltalálni a földről. A kezem újra a rádiónál babrál, csak hogy ne vaktában repüljünk a csatába.
- Itt Jarop vezér. Bravo vezért helyzetjelentést. Mi akadályozott meg titeket a rajtaütésben? - Magabiztosan szólok bele, nem akarom, hogy tudják aggódok a fiúkért. Ha megpillantom az első német felségjelű gépet azonnal elkezdek tüzelni rá, és várom a csodát, hogy könnyedén túléljük ezt a csatát.

Dorombol a motor, mint egy kis cirmos, ami végül a manőver sikerét jelenti. Az ellenfél pilótája is kitér a fák elől, de Amadeusz trükkjének köszönhetően felcserélődött a szereposztás.
- Na nézzük Fritz, te hogy bírod az ólmot? - Tette fel a költői kérdést, majd géppuskái a szárnyak mint két oldalán forogni kezdtek, akár a soha cserben nem hagyó Lengyel fúrók feje. Már csak célzásán múlik, hogy le tudja-e szedni a pilótát, de nem hagy neki esélyt a manőverekre, szorosan cselezget gépével mögötte.
Közben hallja a rádióban barátja, és egyben parancsnoka kérését, csúnyább szóval kifejezve, parancsát, így ha végre kilőtte a repülőt, amit ennyi idő alatt illene neki, már ha csak nem cselezte ki őt, megy a raj után.
- Amadeusz Jarop vezérnek, indulok. - Adta le válaszát a rádión, majd amint elengedte a kapcsoló gombját, szavait tettek követték.
- Uram, segíts a bajban, had fürödjek este tejben, vajban. - Kántálta kis versikéjét, mikor végre megtalálta Jarop gépét, a ténylegesen őt követő ellenféllel együtt. Oldalról próbálja meg kilőni, hiszen így nehezebb neki manőverezni, s felettesét sem fenyegeti az a veszély, hogy egy lövedéke őt találja el. Na meg persze a meglepetés ereje is vele van. Ez viszont egy háború, nem lehet semmit sem félvállról venni, az ilyen alkalmakra lettek kiképezve, így hiába az ökörködése, próbál koncentrálni, és a legjobbat kihozni magából.

Kiugrok a sánc mögül, és már készülök leteríteni pár közeli katonák, de valaki szabotálja az elképzeléseim, nekem ugorva. Nem sikerül talpon maradnom, és hátraesek. Erős lábizmaimnak köszönhetően azonban támadómat több méterrel arrébb dobom. Egy szökkenéssel talpra állok - ezzel egy időben előrántva késemet-, és megfordulok. A még tápászkodó ellenfelemben nem mást vélek felfedezni, mint Nazi Wolf-ot. Eddig csak híreket hallottam róla, képeken még nem láttam, de nem baj, most itt van élőben, csakis nekem! Egy biztos: nem lesz egyszerű elbánni vele. Most biztos senki sem közelít meg engem és Wolf-ot - akár barát, akár ellenség. Nem akarnák magukat egy állati viadal közepén találni. Rám mordul. Farkas. Majdnem olyan, mint a kutya. És a kutyák nem szeretik a macskákat. Jó kis párosítás. Nincs sok időm gondolkozásra, látom, ahogy lábait behajlítja, ugrani készül. Magam elé tartva a késem, körülnézek, tudok-e valamit, vagy esetleg valakit felé hajítani. Hisz ez egy csatatér, van bőven muníció. A legjobb lenne egy németet rádobni, a súllyal nincs gond, könnyen felemelem bármelyiket, és el is hajítom, már csak az a kérdés, hagy van-e egy a közelben. Nem sokáig keresgélek, max két másodpercig. Ha nincs a közelben egy sem, akkor egy hátra szaltót kísérlek meg pár pillanattal Wolf földet érése előtt, és mialatt a levegőben megpördülök, a késemmel megpróbálok sebet ejteni benne. Már "repül" is. Mintha én lennék az ebédje.

A harc majdnem hogy kiegyenlített volt Biene és az ezredes között. Sajnos fogalma se volt hogy Biene mennyi tudását fekteti eme harcba, de az ezredes minden tudását belefektette, de ezt nem akarta mutatni. Mert ha rájön hogy többre nem igazán vagyok képes, szörnyű vége lehet. De elvégre nem történt semmi szégyenletes. Biene is vissza verte az ezredes támadását és ugyanez fordítva. Amíg egy német katona el nem vette az ezredes figyelmét és Biene megszökött a sáncok felé. Ezt nem hagyhatja annyiban. Amint végez a katonával megpróbál a nyomába eredni, hacsak nem áll más is az útjába.

Vendég

Csak égnek állnak azok a puskacsövek! Kettő lent van, egy meg még próbálkozik. Mikor nekem támad, akkor oldalra egy forgással kitérek, majd megpróbálom elkapni a karját és a könyökénél fogva eltörni azt.

- Íjjj! Ez nyomot fog hagyni! - mondom, ha sikerül, majd megpróbálom erőből pofán vágni őt, az állkapcsára célozva.

Ha fegyverrel, késsel vagy valamilyen közelharci fegyverrel esik nekem, akkor egy intéssel megpróbálom azt kilökni a kezéből és úgy támadok neki ököllel. Ha lőfegyverrel esik nekem, akkor elugrok oldalra és a pisztollyal próbálom lelőni, vagy ha nincs rá esélyem, akkor kilököm a kezéből a pisztolyt.

//Visszatértem Very Happy

//

Úgy tűnik mégis csak összejön valami, egyenlőre nem haltam meg és az egyik Lengyelt sikerült leszednem, hiába mégiscsak jó fegyver ez az MP40. Viszont mire észbe kaphatnék máris valaki le akar szúrni, meleg helyzet az egyszer biztos, de nem vagyok utolsó közelharcban.
~ Egy igazi náci SOHA nem adja fel! Én sem fogom.
Egyik kezemmel, megpróbálom blokkolni a fickónak azt a kezét, amiben a kés van, lehetőleg a csuklóját kapom el, és próbálom visszatartani, illetve oldalra téríteni, közben próbálok egy ütést másik kezemmel bevinni neki gyomorszájba. Ha minden sikerül, akkor a Luger-ért nyúlok és megpróbálom lelőni.
Ha esetleg nagyon ficánkol a kés, a másik kezemmel is elkapom a csuklóját, miközben megpróbálom valahol hastájékon megtérdelni.

A csata folyik, a katonák vére lassan vörösre festi a földet. Ez egy szörnyű nap, de ezzel most senki sem foglalkozik, az életük sokkal fontosabb nekik és kapaszkodnak bele, mint a fuldokló ember egy darab fába.
Jarop vezér a levegőben összegyűjti a csapatának megmaradt részét, miközben Amadeusznak sikerül leszednie mind a két gépet és csatlakozik szeretett barátjához. Ekkor elindulnak nappal szemben, s ami a legrémisztőbb, a vezér nem kap választ. Ez nem jelent túl sok jót. Hirtelen géppuskatűzzel szembesülnek, az egyik gépet el is találják és lezuhan, csak ekkor veszitek észre a vaskeresztet viselő gépeket, akik teljesen egyenesen jönnek felétek. Cardas eközben a nácik egyik legfélelmetesebb emberével, vagy inkább farkasával, párbajozik. Talál is egy alkalmas németet, akit nagy meglepődésére elhajítanak, de ez semmiben sem zavarja. Erős lábaival még egy lökést ad magának a katona testét használva, de a te szaltód is sikerrel jár, a gond csak annyi, hogy a kést kiverte Wolf a kezedből még mielőtt megvághattad volna. Ezután egyik karmos mancsát feléd lendíti. King ezredes simán elintézi a német katonát és elindul ellenfele után. Már épp lecsapna, amikor Biene egy hirtelen ugrással kitér és már is az ezredes hátánál van. Szerencsére nem tudja megvágni a lengyelt, de nagyon közel volt hozzá. Szellem sikerül elkapja ellenségét és el is töri a könyökét, ám ekkor hirtelen valaki hasba vágja. Hátrébb esel és ekkor veszed csak észre, hogy ellenségednek hirtelen még két keze bújt elő a ruhájából, ami meg még furcsább, hogy az a keze is teljesen ép már amit eltörtél. Ezután elkezd rohanni feléd és nem úgy néz ki mint aki csak barátilag meg akar ölelni. Adler sikeresen ellöki a kést maga elől és ő kerül felülre, de a fegyveréért nem tudod odanyúlni.

//Tudom 3 hiányzás után ígértem halált, de ez most változik kettőre. És azok akiknek vigyázniuk kell: Mammon és Maverick, nekik már van egy. Vájár kiírta magát orvosi igazolásoknál ezért neki nem számolom. Mav is írt, de ő csak ma, tehát lett volna ideje írni.
5 nap múlva váltás.//

Vendég

A hatalmas lökéséből rögtön talpra ugrok, nincs időm meglepődni, ez egy ölj vagy téged ölnek helyzet. Először is kitérek a rohamozása elől, úgy, hogy oldalra ugrok, de ugrás közben már veszem is elő a pisztolyomat és már lövök is a négykezű szíve felé.

Ez egy csodás terv, ha sikerül elugranom és, ha elég lassú. Nos, ha nem sikerül elugranom és maga alá temet ez az állat, akkor megpróbálom rávenni az elméjét, hogy egy bajtársát lássa bennem, legalábbis addig míg lemászik rólam, vagy valamilyen fémes tárgyat próbálok a koponyájába juttatni.

Ha sikerül elugranom, de nem lesz időm előrántani a pisztolyt, akkor ismét a közelharci ismereteimhez nyúlok, ám most inkább a fejét próbálom meg bezúzni, konkrétan az állkapcsára próbálok egy erős ütést mérni, remélhetően így elájul.

Védekezésképp próbálom félreütni a kezeit, vagy elhajolgatni előlük netán gyorsan oldalra ugrok, próbálom nem egy helyben maradni ezálltal is megosztani a figyelmét és nehéz célpontot adni neki.

A géppuskatűz meglep, de a társaink elvesztése még jobban. Hogy lehet hogy ennyire rövid idő alatt, elpusztították az egész rajt. Vigyáznunk kell vele, vagy még inkább nekik kell vigyázni velünk. Mi a Feketesolymok vagyunk, velünk senki sem packázhat, és következmények nélkül nem pusztíthatja sorainkat.
A kezem megindul újra a rádió felé. Valamivel buzdítani kell a fiúkat, ez véres lesz, és gyors, senki sem futamodhat meg, az végzetes lenne. Megnyomom a gombját, és beleszólok, nem is törődve egy kis ideig a golyózáporral.
- Ezért születtünk fiúk. Most megmutathatjuk miért repülünk. A friccek még semmit sem láttak, eddig! Mutassuk meg nekik kik is az igaz pilóták. Feketesolymok utánam, és vigyázzatok egymásra. - Megragadom a botkormányt mindkét kézzel, és erősen meghúzom az elsütőbillentyűt. A géppuska kerepelése megnyugtató, semmi sincs ennél megnyugtatóbb, mint az ütemes dobolás a dobhártyámon, mikor számolatlanul köpködi ki a töltényeket. Ezzel a boldog érzéssel repülök az ellenség felé, és mindenkit lövök akit csak látok.

Terve bár nehéz volt, mégis sikeresen szabadította meg parancsokát a német géptől, és még a csatlakozásra is volt ideje, az ellenséges gépek érkezése előtt. A rádió mindenki döbbenetére csendes marad, vagy a fiúk felejtették el a kiképzésen tanultakat, vagy ezek az átkozott németek tudnak valamit.
A válasz vaskereszteket hordozó vadászokat eredményezett, akik egyenesen szembe érkeznek velük. Ekkor szólal meg végül a rádió Jarop hangjától visszhangozva a kis fedett tér.
- Akkor pörköljünk oda! Örülök, hogy veletek szolgálhattam fiúk. Amadeusz vége. - Szólt bele végül a fiatal is elbúcsúzva a társaságtól, hiszen ezek a gépek már jóval fejlettebbek, mint az előbb szétlőtt német repülők, és valószínűleg a pilóták is többet tanult manőverezők. Lényegileg nem fél tőlük, de bármi megtörténhet, és jobb ma egy búcsú, mint holnap egy néma temetés.
- Na nézzük mit tudnak azok a fémcsodák! - Mondta, ő is lenyomva gépfegyvereinek elsütőbillentyűit, célba véve a közeledő német gépeket.

Úgy tűnik, működik a terv, a náci repül, és pedig készülök a szaltómra. De a farkas túl ügyes ellenfélnek bizonyosodik, ugyanis a hasznára fordítva a repülő katonából még lendületet is vesz. Gyorsan kell lépem, különben búcsút mondhatok a további harcoknak. Még levegőben vagyok, mikor a kést kiüti a kezemből, de tudom ám helyettesíteni azt a fegyvert mással is. Éles karmaim előugranak, amint kiesik a fegyver a kezemből. Talán megsebesíthetem azt a kezét, amivel a kést semlegesítette, de ha nem, akkor talán meghátrál egy pillanatra, amíg földet érek, és újra szembefordulhatok vele.

A csata kezd egyre izgalmasabb lenni, de ez áldozatokkal is jár. Ewaldot eltalálja több golyó is, így vissza mehet a pokolba. Vájárt elkapja nem hétköznapi ellenfele és rendesen helybenhagyja, ezután pedig már csak néhány nyögés hagyja el a száját és kileheli a lelkét. Biene és King ezredes csatája is véget ér, ugyanis a német egy jól kivitelezett támadással elvágja a lengyel katona nyaki verőerét, ezután nemsokára el fog vérezni, amit nem akadályozhat meg senki.
A levegőben egyre érdekesebbek a dolgok, a Nap felől közelítő német gépek nem viszonozzák a tüzet, sőt nemsokára azt is látják a lengyelek, hogy csak két géppel állnak szemben, ez nem jelenthet problémát a Fekete Sólymoknak, legalábbis úgy néz ki. Jarop el is találja az egyik gépet, míg Amadeusz egy nem túl súlyos de azért zavaró hibát ejt a másikon. Ekkor olyan történik amit senki sem várt volna. A két német gép pilótafülkéjét fedő rész darabokra törik és ekkor pillanthatják meg a lengyelek a két lényt ami kitört az üvegen keresztül. Két embernagyságú denevérrel repülnek szembe. Ellenségeiket úgy látszik nem zavarja, hogy nappal van, hanem rögtön támadásba kezdenek. Az egyik rászáll a Jarop mellett szálló gépre és egyszerűen kirántja a pilótát a helyéről, miután elhajítja jó messzire, ezután Jaropot veszi üldözőbe. Amadeusz nem veheti sokáig szemügyre a másik német denevért, mert az a gépe alá repül, ami után érdekes kaparászó hangokra lehet figyelmes a pilóta. Szellemnek sikerül elugrania a szörny elől és tüzel is. A golyók nem találnak célba, hanem a férfi bal felső kezébe csapódnak. Kicsit dühös lesz a fickó és két a keze ügyébe akadó németet hajít feléd. A figyelmed elterelik a testek amik feléd szállnak, de a szemed sarkából láthatod ahogy a nagydarab fickó is elindul feléd. Cardas terve sem rossz, de nem teljesen jön össze. Wolf kezét meg tudod vágni, de mire szembefordulsz ő leterít téged. A két kezed lefogja, így azokat nem tudod használni. A pofáját nagyra nyitja, de nem harap még meg.
- Szia Cicus! Nyugi csak megkóstollak! -mondja szinte röhögve és a fehér agyarak már el is indultak feléd hogy megkóstoljanak.

Jarop és Amadeusz ellenfelei

Érzem, hogy sikerült megvágnom, most pedig jöhet a következő lépés. Biztonságba kerülni, hogy támadhassak. De váratlan a földre küld Wolf, és kezeimet a földhöz szorítja. Gúnyos megjegyzést tesz, és máris belém akar kóstolni. Úgy döntöttem, hogy várok az utolsó pillanatig, mikor már majdnem eléri az arcomat, és akkor felugrok - mármint amennyire tudom, a fejem előreugrasztva megharapom az arcát. Lehet, hogy mindkettőnk sérül, de hát ha csak így menekülhetek meg. De közben lábamon is kiugrasztom helyükből a karmaim - kilyukasztva cipőmet - és ha tudom, megkarmolom. Halálfélelem jár át, és ösztönből cselekszem.

Csak leesett állal nézem, ahogy megjelenik a denevér duó. Csak egy pillanat kellett, hozzá, hogy kikapja a gépéből Bazyli-t.
~ A rohadt anyjukat ezeknek, mi a fészkes fenék ezek. Ház hogy ilyen pilóták sem teremnek minden bokor alatt az biztos. Milyen pilóta az aki önszántából, elhagyja a gépét harc közben. ~ Ez a szörnyűséget látva, olyan haragra gerjedtem, hogy csak a kiontott vérük nyugtathatja le háborgó lelkemet. Kezembe szorítom megbízható pisztolyomat, de tudom hogy használni nem lenne értelme. Mellettem repülő pilótát, és gépét már nem tudom megmenteni, de annyit még a rádiómba mondok.
- Bazyli használd az ernyődet! - Közben ellenőrzöm mennyien is lehetünk még, majd Amadeus felé fordítom a figyelmemet. Újra rádiómon matatok. - Minden Feketesólyom figyelem. Teljes sebesség előre. Valaki szedje le a mögülem a kullancsot. Amadeus repülj felém, leszedem a potyautasodat. - Ha felém repül, akkor a távolságot megpróbálom csökkenteni. Ha megpillantom, a szörnyet. Akkor pisztolyommal célzok, és megpróbálom beleereszteni az egész tárat. Persze vigyázva, nehogy a tankot találjam el véletlenül.

A mai nap ténylegesen a meglepetések napja, hiszen csak két német gép repül a Lengyel osztag felé. Ez mondjuk még nem olyan vérlázító furcsaság, de hogy aztán önszántukból, némi bekapott találat után kiugorjanak a gépből és szárnyra kelljenek, Amadeusz elkerekedett szemei jelzik nem tetszését, és meglepettségét a dolog felett.
~ Mi a Pokol? ~ Kérdezte magától a fiatal, majd megpróbált manőverezni, mikor látta, az egyik barlanglakó felé veszi az irányt. Elkésett, úgy tűnik a csodálkozással töltött idő elég volt arra, hogy a Denevérember rászálljon a gépe alfelére, és elkezdje azt alulról szétszedni.
- Van egy kis gondom, hall valaki? - - Tette fel költői kérdését, mire Jarop szinte akkor szólt bele a rádióba, mikor ő elengedte annak gombját. A feszültség igaz hirtelen uralkodott el a fiún, de valamiért vezére hangja nyugtatólag hatott rá, főleg azután, hogy a segítségét nyújtja.
- Örömmel venném Jarop vezér! - Válaszolt bele kétségbe esetten a rádióba, majd hátha elér vele valamit alapon, manőverezni kezdett. Forgatta a gépet, remélve, hogy nem kell megvárni parancsnoka érkezését, de ha nem sikerült jobb belátásra bírni az állatot, akkor viszont fejjel lefelé viszi a gépet, hogy Jarop pontosabban betudja mérni célpontját. Innentől már csak rajta múlik mennyire céloz jól, és az is, hogy a Denevér még nem károsított-e semmit a motorban, vagy egyéb műszerekben.

A levegőben is egyre furcsább dolgok történnek, s ezalatt a földön sem nyugszanak le a dolgok.
Cardasnak sikerül megharapnia Wolf pofáját, de a farkas egyik agyara megkarmolja az arcát. A férfi a hirtelen fájdalomtól hátra ugrik, észre se veszi a lábán a két vérző karmolást amit a macska ejtett. Vicsorít és morog, eközben a bal pofájából folyik a vér. Megnyalja az arcán vérző sebet és már rohan is feléd. Egy kést ránt elő és azzal próbál meg ledöfni. Eközben Adlert ledöfi a lengyel katona akivel viaskodik, így már ő sem fogja megélni a németek győzelmét, vagy netán vereségét. A levegőben a két német denevér komoly gondot okoz a lengyel repülőknek. A pilóta akit kitépett az egyik a gépjéből nem tudja kinyitni az ernyőjét és bombaként csapódik a földbe, rögtön szörnyet hal. Jarop közben megpróbálja leszedni az Amadeuszt fenyegető ellenséget, sikerül is eltalálni a bőregeret, de ezzel csak annyit ér el hogy a fickó elengedi a gépet, de sajnos kitép egy darabot annak aljából. Remélhetőleg nem lett komolyabb baj, de ez nem biztos. A sérült kamikaze odébb száll és letelepedik az egyik arra járó német gépre, egy darabig onnan figyeli az eseményeket. Közben a másikat nem tudja senki eltávolítani és így eljut a vezér gépéhez. Jaroppal szemben száll rá a gépre és erős körmeit bele mélyeszti a fémbe. Ezután már nyúl is felé, hogy kiragadja a gépből.

Úgy tűnik, bevált. Bár én is kaptam egy agyarast, és a szőr egy vonalban eltűnt az arcomról. Meghátrál, észre sem veszi, hogy a lábán is kapott pár sebet. Mialatt hátrál, felugrok fekvő helyzetemből. Most jól jön ez a röpke idő. Lenyalja a pofáját díszítő vért, és egy kést húz elő, aztán már mi más is jöhetne, mint a felém rohanás. Csak most sokkal kevesebb időm van gondolkodni. Körülnézek, hol van az én elejtett késem, amit kivert a kezemből, de tudom, hogy nem valószínű, hogy megtalálom a támadása előtt, így közben egy kitérő ugrásra készülök a kést tartó kezével ellentétes irányba (ha bal kezében van, jobbra ugrok, ha jobb kezében van, balra ugrok). Erős lábamnak köszönhetően méterekben gondolkodhatok. Közben gúnyosan odakiáltok neki:
- Finom voltam, kutyus? Mert te az voltál!

A francba Bazyli-nek annyi. Ilyen halált egyetlen pilóta sem kívánhat. A gépétől megfosztva zuhanni a halál felé. Szörnyűbb, mint amilyennek el lehet képzelni. Ez egy pilótának a teljes csőd, se magát, se a gépet nem tudta megmenteni halála előtt. Ingatom fejem, és csak későn veszem észre, hogy nemsokára én is erre a sorsa jutok, ha nem cselekszek.
Gépemre nyomok egy érzékeny csókot, ahogy elhatározom magam. Kézi fegyveremet újra töltöm, és megpróbálok a szörny fejére célozni. A gépet tíz fokkal előre megdöntöm, és remélem hogy ennyi elég lesz. Ha a golyó fejbe találja, hátralöki a szörnyet, és a propeller darabjaira szaggatja, a pokolfajzatot.
Ha nem sikerülne, akkor beleeresztem a tárat, és várom a csodát. Hátha meggondolja magát, és lekászálódik a gépemről. Ha nem akkor elkezdek pörögni. A botkormányt jobbra húzom amennyire csak tudom, és ezt addig, folytatom míg el nem tűnik gépemről, vagy a nehézségektől, már homályosul a látásom.

Jarop megmentette a bőrét, de úgy tűnik a denevérembernek így is sikerült egy darabot kitépnie a gépből. Eddig még nem igen mutatja a rendszer, hogy komoly kárt okozott volna, a magassága sem csökken, és zajt sem hall, ami aggodalomra adna okot.
- Bírod te a strapát szerelmem. - Nevetett felsóhajtva a pilóta, mikor a Jarop által eltalált Denevér letelepedik egy gépen. Mivel a rádión senki sem jelentkezett segítségért, és úgy tűnik parancsnoka maga oldja meg a rászállott repülő fenevad kérdését, megelőzi az őt megtámadó, jelenleg pihenő ellenséget.
Követi a bőregeret, megpróbálja kifigyelni azt a gépet, amelyiken leheveredett, és célba veszi. Az üldözöttből üldöző lesz, s bár úgy próbálja meg lelőni a denevért, hogy a gépben is kárt tegyen, elsődleges célpontja mégis a repkedő óriás.
- Ezt Bazly-ért kapod mocsok! Pusztulj Náci denevér!! - Ordította szinte pumpálva magában az adrenalint, és ujjait a gépfegyverének elsütőbillentyűjére helyezi. Reméli, hogy eltalálja a szárnyast, legalább ártalmatlanná tenné, ellőve a szárnyait, de ha elhibázza, lehet ismét ő lesz a célpont. Ha ez megtörténne lövöldözése után lenyomja a kart, és zuhanó repülésbe kezd, majd, ha már eléggé elhagyta az égbolt csataterét, egy pörgős manőverrel próbál ismét felemelkedni, célja ezzel is a Denevér összezavarása.

» Második Világháború alternatíva
» Második világháború alternatíva
» Homályzóna alternatíva
» Homályzóna alternatíva
» II. Világháborús alternatíva - Bombák földjén