Sarok Pub és környéke

Igen kellemes kis beülős hely, ahol az ital és az étel együtt jár. Egy egyszerű kis büfé hangulatát kelti, mégis hatalmas tér foglalkozik a betévedő vendégek igényeivel.
Étteremszerű asztalok az épület nagyobb terén elhelyezkedve, s pincérek teljesítik a vendégek kívánságait, de a pultnál még a bárkedvelők is megtalálják a saját szórakozásuknak megfelelő helyeket. Minden megtalálható az egzotikus ételektől az egyszerű hamburgerig, a legolcsóbb söröktől a koktélig. Igen közkedvelt helye ez a negyednek, gyakran kell várakoznia a vendégeknek egy asztal szabaddá válásához, de ezt a bárnál probléma mentesen megtehetik.

//Előzmények: Gotham Városi Rendőrség


Meglep téged ez a csürhe megjelenése ezen a környéken, hiszen már többször jártál el errefelé, és nem igen volt alkalmad hasonlóval találkozni.
Idióták... - Morog Lisa az orra alatt mosolyát elhagyva, helyette morcos kislány ábrázatát keltve.
- Hé, kisanyám! Gyere és büntess meg, rossz kisfiú voltam! - Ordította az egyik srác felétek, mikor megpillantott a járdán sétálva. Körülbelül 5-en lehetnek, első ránézésre pár ittas punk, fegyvert, vagy bármi olyan dolgot amit fegyverként használhatnának fel, nem látsz náluk. Persze ez nem jelenti azt, hogy az autóban, vagy náluk elrejtve nem dugtak el pár illegális dolgot.
Lehet, hogy valami rosszban sántikálnak, de az is lehet, csak egyszerűen kiengedik a fáradt gőzt, és részegen bele-belekötnek a járókelőkbe.
- Minek iszik az, aki nem bírja az italt. - Mosolygott rád Lisa, ami azért meglepő, hiszen most szólították meg nem igen kedves módon, elvetve azt a tényt, hogy mégis egy rendőrnek fricskáztak oda, hiába van szolgálaton kívül.
A pub már csak pár lépésre van tőletek, és a srácok sem foglalkoznak veletek tovább, most inkább két csajnak szólogatnak be az utca másik oldalán, a döntés a tiéd. Ártalmatlan részegek, vagy valami nagy dolog van készülőben?

Ahogy sétálunk a pub felé figyelmesen halogatom Lisat és az általa mondottakon jár az agyam. Azon gondolkodom, hogy ha annak idején nem a West Pointra jelentkezem akkor az én világ szemléletem se lenne ennyire realista avagy pesszimista, hisz nem élem át azokat a dolgokat amelyek teljesen közönyösé tettek az emberi brutalitással szemben.
-Tudod Lisa néha irigyelek az optimizmusodért.
-Mondom miközben a társnőm arcát figyelve azon tűnődöm, hogy vajon mi rejtőzhet a mosoly és vidámság álcája alatt. -
Vajon rosszul ítéltem volna meg őt és több van benne mint, az elsőre látszik? Talán ideje lenne leszoknom arról, hogy túl hamar ítélkezem mások felett.
-Nem azzal van a gond, hogy a stresszt... - Kezdeném el amikorra is egyértelművé válik a számomra, hogy a korában halott zaj forrása pár utcakölyök aki épp a közeli sikátorban tart görbe estét.-
Úgy látszik a mai este nem kezdődik túl fényesen.Pedig nem szeretem volna többet, mint hogy egy vacsora mellet elbeszélgetek egy kedves kollégával. De nem, ez túl nagy kérés lett volna. Na mindegy. Ez van. Hoppá Lis ezt a beszólást figyelmen kívül hagyod? Persze mit is kellet volna reagálnod rá? Egy ilyen testtel, mint a tiéd sokszor halhatsz hasonlókat. Viszont ez így nem lesz rendben. Mit keres itt pár utcakölyök? Pont a rendőrség közelében? Ezek vagy teljesen részegek vagy valamire készülnek. Jobb lesz a körmükre nézni mielőtt rosszra fordulnak a dolgok.
-Lisa felé fordulok kicsit bűnbánó kicsit szomorkás arccal, majd így szolok.-
- Bocs Lisa, de úgy látszik még nem járt le teljesen a műszak, legalábbis nekem nem. Mit mondasz van még benned annyi kakaó, hogy megnézzük azt a pár punkot a sikátornál?
-Kérdezem majd Lisa arcát figyelve tovább folytatom a megkezdet gondolatmenetem.-
-Rossz érzésem van a dologgal kapcsolatban. Nem tetszik nekem az a pár suhanc. Úgy érzem, ha nem lépünk fel ellenük akkor rövid időn belül pár járókelő látja a kárát. -Mondandóm befejeztével ki kapcsolom a pisztolyom táskáját, majd "megigazítom" a fegyverem.
-Biztos ami biztos. -Magyarázom az előbbi tettem. Majd a bal kezembe veszem a jelvényem és lassan, de határozottan elindulok a sikátor felé. Közben a lehetőségekhez mérve megpróbálom mimnél jobban felmérni a terepet.-

Lisa látszólag több figyelmet nem fordít a suhancokra, biztos úgy gondolja, hogy egy több, mint 24 órás műszak után, már egy ilyen beszólás meg se kottyan neki. Mosolyogva, és mondanivalódat hallgatva ballag melletted, mikor nagyot sóhajtva veszi tudomásul, hogy még ennyi meló után is cselekvőképes vagy.
- Nap mint nap részesülök ilyenben Robert. Hagyd, menjünk inkább vacsorázni, és lazulni. - Hallatta hangját a lány, de rá kellett döbbennie, hogy hajthatatlan vagy. Sóhajtott egy nagyot, majd mosolyát ismét arcára erőltetve bólintott.
- Persze, miért ne. Pár tinédzser Punk, már nem igen fog problémát okozni nekünk. - Egyezett bele küldetésedbe, és hű társként ballagott veled át az úttesten.
Komoran, mosolyát félretéve tette meg ugyanazt a lépést amit te is, fegyverét használatra kész állapotba tette, és mikor már csak pár lépés választott el titeket a két sávos útszakasz végén lévő járdától, Lisa egy erőteljes, határozott rántással mentett meg a vagy százzal elsuhanó kisbusz elől.
A hirtelen keletkezett zűrzavarban te sem igen érted mi folyik itt, meglepett ez a hirtelen fordulat, de amint a Punkokra veszed tekinteted, ők is más arcukat kezdik mutatni, mint amit eddig észrevehettél rajtuk.
- Ők azok, gyerünk utánuk! - Kiáltott az egyik srác elővéve dzsekije mélyéből egy kisebb revolvert, majd mindenki bepattant a sikátor mellett álldogáló terepjáróba, és hasonlóan az előbb elsuhanó kisbusz vezetőjéhez, ő sem sajnálta tövig taposni a gázpedált.
- Jól vagy Robert? - Kérdezte tőled Lisa kezét nyújtva feléd.
Az utcán zavargás tört ki, mindenki aki a közelben tartózkodott most fejvesztve rohannak el, mire a tőletek pár utcára lévő rendőrőrs felől is sziréna hangjára lesztek figyelmesek.
A jó hír számodra, hogy már biztos nem kell várni a Sarok Pubban asztalra, már ha még ezek után be akartok menni oda, a rossz hír, hogy lépéselőnyben vannak a száguldozók veletek szemben.

-Örömmel veszem tudomásul , hogy Lisa is velem tart. Abban a tudatban, hogy van aki fedezi a hátam még jobban a sikátora összpontosítom a figyelmem. Azt mérlegelve, hogy menyi tényleges kockáztatott is rejt pár részeg suhanc. Ekkor érzem meg Lisa határozott rántását a hátamon. Elsőre fel sem fogom, hogy mi történik körülöttem és pár pillanattal később is csak annyit tudok kinyögni, hogy ...-
-Kösz Lis....
- Döbbenetemből egy éles kiáltás térit magához a sikátor felől.-
Mi a fenne történik itt? Ki volt az az örült aki így vezet. Valami itt nagyon nincs rendben. Egyáltalán...
-Ekkor halom meg Lisa aggódó kérdését amelyre ismét csak egy mondattal tudok reagálni.-
-Kösz jól, de mi a franc folyik itt...?
Oké ember szed össze magad és mérlegelj, de gyorsan. Az egyértelmű, hogy valami balhé van készülőben. Valamilyen banda harc lehet a jelek alapján. Ahogy hallom a kollegák már be is kapcsolódtak az üldözésbe , én viszont pont most hagytam otthon a motorom. A francba . Most mi csináljak? Nem vehetem üldözőbe őket mert nincs mivel. Ez világos. A rendőrségre visszafutni túl sok időt venne igénybe és mire egy járőr felvenne... Ez így esélytelen. Ezt jól elszúrtam.
-Ekkor tudatosul ismét bennem, hogy nem csak egyedül vagyok .-
-Illetve te jól vagy Lis? Minden rendben?
-Ahogy Lisara nézek a fáradt tekintettét látva tudatosul bennem , hogy ő is épp egy nagyon hosszú és nehéz műszakot tudhat le magában mögött. Így biztos a pokolba kívánhat a túlbuzgóságomért. Ahogy ezt végig gondolom egy erős fáradtság hullám söpör végig rajtam amit megpróbálok gyorsan leküzdeni, majd gyors helyzet felmérést végzek a környékről. Azt figyelve elsősorban, hogy a pánikba eset tömegben bárki megsérült e vagy bárki segítségre szorul e. Amennyiben nem látok ilyet Lisa felé fordulva a következőket mondom neki...
-Köszönöm, hogy megmenteted az életem. Nagyon fáradt lehetek, ha már egy felém száguldó kocsit se veszek észre. Jármű nélkül nem látom értelmét az üldözésüknek főleg, hogy a kollégák már be is kapcsolódtak, ha jól hallom a dolgot. Szóval én a legszívesebben vissza mennék az őrsre, hogy megnézem tudok e valamiben segíteni... de ha őszinte alkarok lenni magamhoz, hulla fáradt vagyok és te sem lehetsz épp túlságosan friss szóval én azt mondom, hogy szóljunk be az őrsre rádión vagy mobilin, hogy mi a a helyzet és kelünk e. Aztán a többit meglátjuk.

Elindulok Lisát követve az útestről a járda féllé. Amint felértünk az járdásra én is intek az autóknak, hogy mehetnek majd még egy percig csendben figyelem az utat, hogy a forgalom rendben elindul e és semmi fennakadás nem történik e. Amennyiben a forgalom rendben megindul előveszem a rádióm és beszólok az őrsre.
-Kapitányság, itt Robert Bishop őrmester Gyre-osztály. Az azonosító számom 9785-4125-7351. Az imént én és Lisa... -Itt Lisa teljes nevét, rangját és osztályát mondom be ha tudom.- A Sarok Pub nevű szórakozó hely felé tartva a közeli sikátorban gyanús elemekre lettünk figyelmesek. Amikkor elindultunk igazoltattatni őket egy fekete színű kisbusz hajtott el körülbelül 100 mérföld/órával a főúton. Az előbb említett gyanúsítottak ezt látva beszálltak a sikátornál várakozó terepjáróba majd a kisbusz után hajtottak. Jármű hiányában nem kezdtük meg az üldözését. A terepjáróba beszálló gyanúsítottak tizennyolc és huszonöt év körüli férfiak. Négyen öten lehetnek. Az egyiküknél marok lőfegyver található. A gyanúsítottak valamilyen alkoholos vagy egyéb hallucinogén szer hatása alatt állhatnak. - Ezután megpróbálom a két járművet a lehető legjobban leírni. -Jelenleg a Sarok Pubtól kb 50-75 métere állunk és várjuk a további utasítást. Vége.
-Amíg váróm a központ válaszát Lisának a következőket mondom.-
-Amennyiben nem kell vissza mennünk akkor hogyan tovább Lis? Ha szeretnéd az ajánlatom egy italra még mindig áll, de ha inkább haza mennél én azt is megértem és hívok neked egy taxit, esetleg haza kísérlek, ha szeretnéd. Az italozást pedig legfeljebb eltoljuk későbbre.

Amint meghallom a központ válaszát egy picit megnyugszom, hogy ha én nem is, de a kollégák folytatják a hajszát. Rose kérdése nem lep meg és egyből jelzem neki, hogy ...
-A környék most már békés.Személyi sérülés és anyagi kár nem történt. A környék biztosítva. Holnap megyünk.További szép estét neked is.Vége.
-Amint elrakom a rádióm bűnbánóan nézek Lis fellé és a következőket mondom neki:-
-Úgy néz ki , hogy holnap mehetünk jelentést tenni. Sajnálom, de most már mindegy. Most viszont irány a bár! Ahogy látom jobb lesz sietni, mert nem lesz a végén szabad hely és akkor végképp lőttek az estének.
-Miután döntésre jutottunk és elraktam a rádióm, még mielőtt elindulnánk lezárom a pisztolyom táskáját is. Majd Lisa mellett sietős léptekkel megyek a bár felé.(Természetesen most is igazodni próbálok a társam tempójához.) Amint beléptem a pubba, gyorsan szétnézek és egy asztat vagy boxot keresek. Arra megpróbálok ügyelni, hogy a lehetőséghez mérten egy nyugodtabb és viszonylag csendes helyet keresek.Ha találok egyet azt jelzem Lisanak.
-Nézd Lis ott egy szabad hely. Az ott jó lesz? - Mutatok a szabad helyre. Amennyiben a nő reakciója pozitív a kijelölt hely kapcsán, elindulok vele a kiszemelt helyre és amikkor odaértünk illetve leültünk intek a pincérnek, hogy rendelnénk.
Azonban, ha nincs már szabad asztal vagy box akkor a bárpultnál keresek két egymás melletti szabad helyet. Ha találok akkor azt jelzem Lisnek és együtt megyünk a bárhoz. Miután helyet foglalatunk jelzek a pultosnak, hogy rendelnénk.

Lisa csak legyint egyet a jelentéssel kapcsolatban, úgy tűnik nem hibáztat emiatt, ez a rendőrsors egyik nagy átka.
- Ugyan, rá se ránts. Ez a munkánkkal jár, kicsit szégyenlem is magam, amiért nem volt kedvem közbelépni. Kis mindenlében kanál, vérbeli zsaru vagy. - Nevetett a lány, amiből kiszűrik, hogy nem gondolta komolyan amit mondott, annyira még viszont nem ismer téged, hogy tudja mennyire bírod a hasonló kötözködést.
A Pub elé érve, nem lesz olyan gyors, és könnyű a bejutás, mint azt gondoltad (off: és leírtad:)) hiszen három pár várakozik előttetek, és bebocsátásért rimánkodnak. Úgy tűnik nincs hely még a bárpultnál sem, talán teltház van, nem tudni, de a sor még öt perc után sem akar megmozdulni.
- Úgy tűnik, ma nem fogunk bejutni. - Morcoskodott Lisa, akár egy babáért hisztiző kislány a játékboltban. Az előttetek lévő pár erre az elszólásra megfordul, és míg a hölgy optimistán mosolyogva köszönt titeket, a férfi annál idegesebben tekint hátra, és morog felétek.
- Mi már azóta várunk mióta az a két autó százzal, gázzal elszelelt az épület előtt. Nem lehet ezt bírni, nem szoktak ilyen sokan lenni itt. - Jegyezte meg bosszúsan, s abban amit mondott te is látsz realitást. Párszor már ugye voltál itt te is, és valóban ennyien nem voltak. Persze nem is pár alkoholista szokta koptatni a bárpultokat, de hogy kinn álljon a sor vége az túlzás.

- Sietős léptekkel közeledünk a pub felé és az elém táruló látvány meglep egy picit. -
Emberek ácsorognak a bejáratnál? Egy pub esetében ez nem mindennapi, sőt elég különös is. Na mindegy, ez van. Csak hatan vannak előttünk, ezt még ki lehet bírni.Nem hinném, hogy óra hoszákat kellene majd várni.
-Ahogy odaérünk a bejárathoz, beállunk a sorba. Miközben én azt figyelem illetve próbálom a helyemről kideríteni, hogy mi folyhat bent, meghallom Lisa szavait amelyek hatására egy picit elkedvetlenedem. Az előttünk álló számomra furcsa pár meglepő módon reagál Lisa kétségbeesett sóhajára. A nő mondatai szöget ütnek a fejemben-
Van abban valami amit a nő mond. Alapjáraton nem volna szabad sornak lennie itt. Azt erősen kétlem, hogy az előbbi incidensnek köze volna ehhez. Bár kitudja. Amilyen ez a város lassan semmin se lepődök meg. Csak tudnám, miért szeret Kate itt élni? Viszont talán jól is kisülhet a dolog, hisz rendőr volnék illetve rendőrök volnánk...
-Ahogy ezt végig gondolom széles mosollyal az arcomon partnernőm felé fordulok és a következőket mondom....-
-Lis van egy ötletem. Mi ugyebár rendőrök volnánk? És mint ilyenek kötelességünk a köz javát szolgálni. Esetünkben ez a köz mi vagyunk és ez a pár jóember itt. Munkánk része az, hogy minden gyanúsnak utána járunk. Az pedig szerintem elég gyanús -gyanús szót kihangsúlyozóm finoman, hogy a beszélgető partnerem is értse mit szeretnék a gondolatmenetből kihozni- hogy egy ilyen nyári estén, egy egyszerű pubba nem tudd pár szomjas vendég bejutni. Főleg úgy, hogy itt még csúcsforgalomkor is jut mindenkinek hely. E mellé vehetjük, hogy a pub közelében várt pár gyanús alak is, akiknél ráadásul fegyver is volt. Lehet, hogy azokra vártak akik itt iszogattak. Szóval szerintem ezeket egybe véve van okunk- van okunk részt ismét kihangsúlyozom finoman- rendőrként utána járni, hogy mi is a nagy helyzet. Egyetértesz?
-Lisa válaszát várva, erősen bízva abban, hogy a nő értette a mondandóm lényegét, továbbra is mosolyogva előveszem a zsebemből a rendőrigazolványom. -

-Örömmel konstatálom, hogy a társnőm lát fantáziát az ötletben. Az előttem álló furcsa pár férfi tagja megjegyzését szinte már meg sem hallom mert azon jár az eszem, hogy miként tovább. Illetve nincs kedvem egy csalódottságtól ingerült emberel veszekedni. Az ,hogy Lisa elkezd húzni maga után, egy pillanatra meglep. Ebből a hirtelen jött kisebb sokból a sorban állok felháborodott megjegyzései térítenek magamhoz.
Francba Lis, ezt lehetne finomban is. Ennyire nem lehetsz szomjas...
Miközben ezeken jár az eszem, csak annyit tudok halkan kinyögni az
embereknek...- -Sajnálom, de rendőrségi ügy. Sajnálom, de sürgős az ügy!
A kínos pillanatok után végre elérjük a pub bejáratát. Ekkor még gyorsan hátralesek a vállam fölött és próbálok mosolyogva annyit kinyögni. hogy...
-Tényleg nagyon sajnáljuk, de rendőrségi ügyről van szó. Az imént történt autós incidens miatt kell eljárnunk. -Ahogy ezt elhadartam visszafordulok az ajtó felé és megpróbálok benyitni a puba. Amennyiben ez sikerül , belépek az épületbe és teszek pár lépést előre, hogy Lis is betudjon jönni. Majd gyorsan felmérem a helyet, hogy mi is a helyzet. Esősorban annak az okát keresem -nézem-, hogy mi okozhatta a kinti fennakadást.
Ha nem tudok benyitni az épületbe, akkor egy nagyot káromkodom, majd Lis felé fordulva ennyit mondok.
-Ez zárva.Mos hogyan tovább?

Ahogy bentebb lépek a pubba, elég furcsa és váratlan kép tárul elém. Sok mindenre számoltam, de erre igazán nem. Egy valószínűleg alkalmazott hölgyet fog körbe a tömeg, már amennyire ezt megtudom így ítélni.
-Mi folyik itt? Miért alkot mindenki egy kört? Az embereknek tényleg nincs jobb dolguk, mint a másokat zaklatni? Fogadjunk, hogy a kinti események miatt próbálnak nyerészkedni vagy hasonló. Nem irigylem az itt dolgozókat, de legalább volt értelme bejönni. A végén még tényleg rendőrként kel fellépnünk. - Ahogy ezeket végig gondolom, mintha csak a gondolat menetemre reagálnának meghallom a tömegből egy hölgy vagy úr hangját, hogy "nézzétek, rendőrök". Ebben a zűrzavarban nem igazán tudom kivenni, hogy ki is mondhatta ezt. Ezután az események ahogy az várható volt a jelenlétünknek köszönhetően, felpörögnek és az ember áradat megindul felénk. Megpróbálnak körül venni minket. Sajnos mindenki egyszerre kezd el hoznák beszélni. A hangzavarból csak annyit tudok kivenni, hogy kiraboltak minket.
-Kiraboltak minket? Jó halottam volna? Jobb lesz gyorsan fellépni és rendet rakni, mert a dolgok nagyon hamar elharapódzhatnak és az senkinek sem hiányzik. Arról nem is beszélve, hogy kint is várnak jó páran. Na jó akkor lásuk...-
A gondolatok villám sebességgel száguldanak bennem hála a feszültségből felgyülemlett a adrenalinnak. Egy jó nagyot fújok majd, a kezemet felemelem jelvényem felmutatva, a tőlem telhető leghangosabban megszólalok.
-Hé emberek nyugalom! Én és a társam valóban a rendőrségtől jöttünk! Ha módunkban áll segítünk a helyzeten, azonban most megkérnék mindenkit, hogy maradjon a helyén és legfőképpen maradjon csendben! Ha ezt így folytatják kénytelenek leszünk erősítést hívni és annak maguk látják majd a kárát. Megértetek? -Ahogy ezt elmondom haragos arccal végig nézek a tömegen és arra várok, hogy a kedélyek lecsillapodjanak némineműleg és, ha a zaj lecsökkent annyira, hogy normál hangon is folytathassam akkor a következőket mondom.
-Rendben emberek. Akkor most megérnék valakit, hogy mondja el, hogy mi történik itt? Például ön.-Mutatok egy közelemben álló embere aki viszonylag értelmesének tűnik elsőre. Majd így folytattam.... - Azonban mielőtt belekezdene a mondódójába, megkérném a hölgyet akit az imént közrefogtak, hogy jöjjön ide és önök pedig legyenek kedvesek átengedni hoznák. Mindkét oldal álláspontjára kíváncsiak vagyunk és mindenkit meghalhatunk aki képes emberi módon kommunikálni és viselkedni. Azonban, ha úgy viselkednek ahogy az áltatok akkor mi is kénytelenek leszünk, komolyabban feltépni és mindenkit bevinni az őrsre a rendőrség akadályoztatásért, csendháborításért illetve rendbontásért! Ezt pedig jobb volna elkerülni mindannyiunk érdekében.

Szinte ügyet sem vetve mondókádra fogtak közre titeket, bár a szövegelést abbahagyták, néha, néha kúrjantott be valaki egy-egy panaszkodásra utaló bekiabálást. Mindenki szemében a reményt, és az elkeseredettséget látod, mintha te és Lis lennétek a hős megmentők.
- Furcsa egybeesés nem biztosúr? - Mosolygott rád kedvesen a lány, bár azért láttad a szemében a csalódottságot. Úgy néz ki ti akárhova mentek valami olyan ügybe keveredtek, ami nem hagy kikapcsolódni.
- Éppen ettünk, ittunk itt a vendégekkel, mikor megpillantottuk kintről a felbontást. Annyit láttam, hogy egy autó elsuhant az úton, majdnem felborítva át szabálytalan átkelőt. Ekkor az itteni pincér fegyvert rántott, és elvette mindenünket. Aztán angolosan távozott a hátsó ajtón. Ez a hely egy bűntanya én mondom. - Magyarázta az általad megszólított öltönyös, fess, elegánsan felöltözött férfi.
- Mondtam én hogy a punkos huligányokban nem szabad megbízni. - Szólt közbe egy idős nő is sétabotját rángatva előtted.
- Tegnap vettük fel a fiút biztosúr, nem tudhattuk, hogy miféle ember, a külső alapján nem ítélünk. - Mondta odafurakodva a pincérnő, akit imént az emberek közrefogtak.
- Punkos huligánok? - Ízlelgette a szót Lisa rád tekintve.

Sajnos az emberek, a fenyegetőzéseim ellenére sem nyugodnak meg elégé. Ahogy halogatom őket, egy picit elpirulok a szabálytalan közlekedős megjegyzésnél. Ettől függetlenül bólogatva tovább hallgatom a mondandójuk. Közben lassan megértem őket. Lis megjegyzésére csak annyit mondok, hogy ...
- Mondtam, hogy rosszban sántikálnak. Megtennéd, hogy beszólsz az őrse, hogy mi is itt a helyzet, illetve a kintieknek is szólni kellene, hogy menjenek haza, mert mára bezár a bár. Illetve az ő adataikat is fel kellene majd venni... Illetve a hátsó ajtókat is biztosítani kellene a kintiek adatai után. Elintéznéd ezeket, kérlek?- Erősen bízva abban, hogy a kollégám elfogadja a főnökösödésemet a tömeg felé fordulok intézkedni, miközben a következők járnak az eszemben.
Jobban belegondolva az itteni rablás és az esti üldözés között nem feltétlenül van közvetlen kapcsolat. Főleg úgy nem, hogy a sikátorban várakozók, mintha üldözték volna a kisbuszt és nem pedig bevárták a menekülő pincért. Illetve mintha valami olyasmit ordított volna az egyikük, hogy nézd ott megy. Az az megvan rá az esély, hogy a kettő dolognak nincs sok köze egymáshoz. Lehet, hogy a rabló csak élt a lelehetőséggel amit a kinti zűrzavar okozott. Viszont erre ráérünk még. Most ideje lesz eljárni az ügyben.
Ezután az egybegyűltek felé fordulok és a következőt mondom...
-Rendben emberek, azt hiszem most már valamennyire képben vagyok illetve vagyunk. Mindjárt intézkedni is fogunk. Először is megkérnék minden kedves vendéget, hogy fáradjon vissza a helyére. -Ezeket a sorokat külön kihangsúlyozom. -Ezután én felvesszem az adataikat. Ez azért szükséges, mert így feltudjuk venni önökkel a kapcsolatot a nyomózás során. Tanúvalómásokra holnap kerül sor. Az az a holnapi nap folyamán legyenek kedvesek majd befáradni a rendőrkapitányságra, tanú valómást tenni. Ezt reggel 8 órától tehetik majd meg, és az információnál megtudják, hogy melyik helységbe kell menniük. A rendőrségtől kapnak majd igazolást a távollétükről a munkahelyükön.Továbbá amennyiben szeretnének a rablás miatt feljelentést tenni akkor azt majd ott megtehetik. Azonban nagyon megkérnék mindenkit, hogy most már próbáljon megnyugodni. A dolgok rendben lesznek, de ez nagyban múlik az önök együttműködésén is. Most pedig legyenek kedvesek fáradjanak a helyükre. Amennyiben kérdésük van, azt majd adat felvételkor feltehetik nekem.
Illetve megkérném a személyzetet, hogy ők is fáradjanak a terembe, mert az ő adataik is kellenek.Valamelyik pincér szóljon a konyhában dolgozóknak a dologról.
-Amennyiben megteszik amit kértem és szép lassan helyet foglalnak, a pincérnőhöz fordulok.-
-Üdvözlöm.A nevem Robert Bishop őrmester ő itt a társam Lisa...- ekkor Lisára mutatok és a teljes nevét illetve rangját mondom.- Minden rendben hölgyem? Nem eset önnek vagy másnak baja? Szükségünk lesz majd a pincér jelentkezési lapjára illetve az adataira, amelyeket megadott a munkára jelentkezés során. Most azonban elmondaná pontosan, hogy mi is történt? -Ahogy ezeket mondom előveszem a a jegyzet tömböm és a tollam. Elkezdek a nő elmondása alapján jegyzetelni.

Egy pillanatra meglepődöm amikor az emberek elsőre, többé kevesebbé teszik amit mondok. Legalább van némi tekintélyem avagy kezdenek az indulatok csitulni. Amikor meglátom Lis arcán a fintort, egy picit elszégyellem magam és elraktározom, hogy amint vége ennek az egésznek, tisztáztam kell vele a dolgokat. Főleg azt, hogy tisztelem őt, mint rendőrt és nem szívesen parancsolgatok neki, de az adott szituációban így volt helyes. Kár volna egy ilyen nőt magara haragítani. Ahogy ezeken morfondírozom és épp a pincérnőt kérdezném ki, amikor is Lis elvon a munkám mellől. Elsőre egy picit megijedek, hogy most akar arról vitatkozni, hogy ki kinek és mit parancsolgat, így felkészülök az érveim felsorakoztatására. Azonban, ahogy hallgatom Lisa beszámolóját a központtól, egy picit megkönnyebbülök. Részben amiatt, mert félre értettem a szituációt és amiatt is, mert talán kihagyhatom a rám váró elég sok papír munka egy részét.
-Amennyiben a többiek már úttón vannak akkor talán ránk itt már nincs szükség, és ahogy látom nem szeretnéd itt tölteni az este további részét, ha már egy kis akció is ígérkezik. Rendben akkor menjünk ahová a parancs szólít minket.- Kacsintok Lisara. -
- Előtte azonban tájékoztatom az embereket.
-Ezután a helyükre menők felé fordulok és elmondom nekik a következőket...-
-Emberek egy kis figyelmet kérnék ismét. Az előbbiekhez képest annyi változás történt, hogy nem én és a társam fogja felvenni az adatokat önöktől, hanem a pár perc múlva ideérő járőr kollégák. Az események amelyek önöket következetlenül nem érintik elszólítanak minket innen. Amíg a kollégáink kiérkeznek, legyenek kedvesek a helyükön maradni és megvárni őket. Ne feledjék nem csak a mi, hanem az önök érdeke is, hogy gyorsan és hatékonyan eljárjunk az ügyben. Türelmüket és megértésüket köszönjük.
- Ezután körbe nézek a teremben, hogy mindenki felfogta illetve elfogadta-e az események ilyen alakulását. Ezután Lisa felé fordulok és megkérdezem tőle, hogy miként tovább...-
-Rendben, akkor most hogyan tovább? Mit mondtak pontosan a központban? Hova kell menni és milyen zavargásról van szó? -Miközben ezeket mondom elpakolom a dolgaim, majd várom Lisa válaszát.

A tömegből érkező zajokkal nem foglalkozóm tovább. Amennyiben nem értik meg az emberek, hogy az egész az ő érdekükben történik akkor nem tudok mit tenni. Lisat követve megyek ajtó felé.Az, hogy a nő fegyvert vesz elő meglep és meg is kérdezem tőle…-
-Nem korai még a fegyver rántani? Főleg, hogy pár háztömb választ el a kijelölt céltól, ha jól értelek. Persze te jobban ismered a várost, de ha meglátnak az utcákon fegyverrel a kézben, kisebb pánik törhet ki. Az pedig nem hiányzik szerintem senkinek. Mielőtt megjegyzed, hogy látszik rajtunk, hogy rendőrök vagyunk, akkor sem bizalomgerjesztő két rendőr fegyverrel a kézben este 9 tájt az utcán.
-A nő válaszát várva a pisztolyom táskáját kikapcsolom, a fegyverem kilazítom, de egyelőre nem veszem elő.-
-Bárhogy is. Most te vagy a főnök és az lesz, amit mondasz, merre tovább?
–Kérdezem tőle kilépve a bár ajtaján.