Katonai támaszpont

A beszélgetés jól megy, főleg mikor megjegyzed, hogy nem akarsz a veszélyekkel teli irányba menni. Sajnos mikor eljutsz a "Sigi" megnevezésig, a szörny ökle újra összeszorul, és irdatlan erővel csap bele a falba.
- Sigmund. - Mondja ingerülten, és mikor elveszi a kezét, a falban egy méretes ököl nyoma látszik. A kéznyújtást nem fogadja el vagy csak nem érti, mit is akarsz tőle. A választ azonban megkapod. - Rendben. - Mondja mosolyogva, és elindul veled a mosoda felé. Csak pár métert kell megtennetek, és már fel is tűnik előttetek a feljáró. A térkép is pont ott jelzi, ahol van így nem kell aggódnotok, hogy eltévedtetek.
A csatornafedő könnyen leemelhető, és meg is érkezel egy szűk kis szobába. Nem sok fény van, csak az egyik ablakon szűrődik be kevéske. A éppen elég arra, hogy körülnézz. Egy raktárba jutsz. A falon egy bojler, és szekrények. Rajtuk mosó, és mosogatószerek tömkelege. Van itt még felmosórongyok, és minden takarító eszköz, amit el tudsz képzelni, vagy ami még nem is. A falon túlról ütemes zúgás hallatszik, több forrásból is. Na meg valamilyen más zaj, amit most hirtelen nem tudsz hova tenni, mert erősebbek a mosógépek zaja. Sigmund próbálja hatalmas testét átszuszakolni a hozzá mérten kicsi lyukon, és még félig van, de számodra már látszik, hogy nem fogtok ketten itt kényelmesen elférni.

Átkutatsz mindent, de nem találsz egyetlen használható ruhát sem. Sőt egyetlen ruhadarabot sem. Ez nem tűnik ruharaktárnak, és nem is az. Mosóporok, és vegyszerek mindenfele. Pár törlőrongyot még találhat, de a méretes testére egyáltalán nem megfelelők. Így lassan óvatosan kinyitja az ajtót, és mögötte félhomály fogad.
Egy hatalmas helyiség, amiben több tucat mosógép található rendezett sorokban. A zúgás az ajtó túloldaláról erősebb, és még mást is meghallasz. Három sorral, és legalább négy mosógéppel távolabb egy mozgó árnyékot veszel észre. Ütemesen teszi a dolgot, még ha innen nem is látod mit is. Csak előre hátra előre hátra, az egyik mosógépen. Elfojtott hangok is onnan jöttek. Így már megvan a forrásuk, már csak azt kell kitalálnod, hogy mi is az. Eközben a raktárból hallod Sigmund nyöszörgését, aki fél egyedül.

A fegyver célra tart, és Pöfeteg meghúzza a ravaszt a feltételezett fej felé. Csak egy halk pukkanás hallatszik, ahogy a golyó elhagyja a csövet. A mozgó és még nem teljesen látszó árnyék feltételezhetően fejét találod el. Az árnyék azonnal összecsuklik, és egy pillanatra csak a mosógépek zúgása hallatszik, majd egy olyan amire talán számítani kellett volna.
Egy átható női sikoly zengi be az egész helyiséget, és még talán az üveget is megrepeszti. A feltételezésed az aktust illetően nem volt téves, csak azzal nem számoltál, hogy az aktushoz ketten is kellenek. A sikoly egy kicsit sem halkul, és biztos lehetsz benne, hogy ha el nem hallgatod kitör a riadó.

A sikoly hamar elhal a felé záporozó golyók következménye közben. Még hármat eresztesz bele, mikorra végleg vérébe fojtod. A két holtest lebukik a földre, és már nem mozdulnak többet. A vérük szépen lassan beteríti a padlót, és csoda lesz ha a takarítók majd fel tudják vakarni a csempéről.
Gyorsan katonai ruhát keresel magadnak, ami nem is olyan egyszerű erre a méretes testre. Körülbelül tíz percbe telik, mire megtalálsz egy méretes nadrágot ami rád megy, meg egy zubbonyt ami szintén rád megy igaz begombolni már nem tudod. Eközben kintről különösebb zajt nem hallasz, de Sigmund megunhatta a várakozást és feltornázta magát a raktárba. Ezt onnan tudod, hogy csörtetésre emléketető hangok hallatszanak ki. Sikerült minden fém tárgyat felborítania, és amivel csak lehet hangot kiadnia. Végül kidugja félősen a raktárból a fejét, és téged keres. A sötétben nem nagyon talál meg.

Sigmund átbújik a számára szűk ajtón. Lassan odaoldalog hozzád, és csüng minden szavadon. Úgy bólogat a felvázolt terveden hallatán, csaknem leesik a feje. A nyála kicsöppen a boldogság gondolatára, és ráfröccsen a ruhádra.
- Sigmund örül. Sigmund szól hozzá. - Lassan előrelép, és kezei között elkezdi a halottakat morzsolgatni. Mint egy gyerek, aki valami újat talált, és próbálgatja a határait. Az ujjai között fröcsög kifele az emberi nedvek, és szervek.
Ekkor hallod meg a kopogást a sötét ajtón. Hármat dörömböl valaki a fémlapon, majd újra kettőt. Ezután csend legalábbis a gépek zúgását leszámítva, és Sigmund mélyről feltörő morgását.

Amikor kikiáltasz válaszként csak meglepetés hangjait hallod. Újra dörömbölés, de ez most egy kicsit erőteljesebb és idegesebbnek tűnik. A dörömbölés mellé még szavakba is foglalja a mondandóját.
- Mi az hogy mindjárt jöttök. Én is fizettem egy menetet. - Ezzel pedig már nyitja is az ajtót, és elkezd botorkálni a félhomályban. Még nem vett észre titeket, de ami késik nem múlik. Sigmund nem éppen a bújócska technikájáról híres. A fegyvert ráfogod, de még nem húztad meg a ravaszt.
A szavaidat csak suttogod, ami éppen elég hogy társad meghallja, de a közeledő katona még távol van ettől. A szörny csak bólogat, és teljesen egyetért a terveddel, hogy ő megtesz neked mindent, amíg te megígéred neki a szép dolgokat.

A fegyvered összetéveszthetetlen hangon szólal meg. Újra és újra. A tár üresen kattan, és a célpont holtan zuhan össze. Egyetlen hang nélkül, legalábbis majdnem. A meghökkenés hangja még elhagyta torkát, mikor az első golyó átjárta a testét, de a többi már belé fojtották a feltörő sikolyt, és saját vérébe halt meg.
Ha így haladsz lassan, kivégzed az összes katonát a bázison. Újabb győzelmet tudhatsz magadénak, ami még fontosabb halk győzelmet. Sigmund egy hang nélkül nézi a jelenetet, és még akkor is csak félve mer lélegezni, mikor vége van az egésznek. Újra csak ketten vagytok, igaz a hullák száma nőtt egyel.

Ilyen irányú elfoglaltságai Pöfetegnek sohasem voltak, még az előző életében sem, de még a pokolban sem volt ilyenre példa. Talán ez az oka, hogy nem a legmegfelelőbben takarítja el a "nyomokat". Miközben házi munkáját végzi, Sigmund is teljesíti a parancsait. A megmaradt testeket kicsit játékosan, kicsit mérgesen, de leszállítja a megadott címre. Az eltüntetés közbeni belső szervek kipotyogása, és vértócsák hagyása nem zavarja. Ormótlan kezeivel azokat is megpróbálja helyre hozni, vagy inkább eltüntetni, de csak még nagyobb maszatolás lesz a vége.
A munkád nem könnyű, de sikerül valamennyit javítani a helyzeten. Annyit értél el, hogy ha marad ez a félhomály akkor, talán nem fogják észrevenni az árulkodó nyomokat. Sőt még el sem csúszhatnak a kiömlött véren, és belsőségeken. Úgyhogy a jól végzett munka gondolatával indulhatsz ki az épületből.
A terv kicsit fejtörést okoz Sigmund-nak, de végül csak sikerül összeállítani egy gondolatmenetet a busa fejében, és újfent csak bólogatni kezd.
- Sigmund megteszi. Sigmund nagy hepajt rendez. - Vigyorodik el, és szájából a méretes szemfogak csak úgy kikandikálnak. Lassan mögötted halad, ahogy kilépsz az épületből. A látvány ugyanaz, mint a kerítésen kívülről, csak éppen most közelebb vagy. Gyors fejszámolással kitalálod, hogy nyolc darab épületet látsz. Az épületek funkcióit, így szemre nem tudod megmondani, de döntened kell hamar, mert Sigmund már kezdené a "hepajt".

Az egyáltalán nem alapos átvizsgálás után, elindulsz kifelé. A látvány szinte leírhatatlan. Sigmund a rövidke idő alatt, irtózatos pusztítást vitt véghez. Nem is a tárgyakban hanem az emberekben. Akár ha egy épeszű ember próbálná kipréselni a tubusból a fogkrémet. Úgy ragadja meg az embereket, és spriccel széjjel mindenfele, az emberi maradványok. Több katona is fejvesztett menekülésbe kezdett.
A központi épület ajtaja kinyílik, és egy nő lép ki rajta. A kezében egy mobiltelefonra emlékeztető tárgy. Sigmund szinte megdermed a nő látványától, és már menekülőre fogná, mikor a nő csap egyet, és a szörny jobb karja eltávolodik a testétől. Hangos ordítással a térdre rogy.
Eközben te már eléred a következő épületet, ami már nem gépeknek való. Legalábbis az ajtók mérete ezt mutatja. Az épület nem túl nagy, de van rajta három ajtó, a középső a legszélesebb, de mindegyik ember méretűek. A középsőn egy kerekes jármű képe van, legalábbis egy része. A tábla le van törve, és láthatod, ahogy a többi ajtón is olyan volt. A táblák nyoma még látszik, ahol világosabb az ajtó színe. Egyedül vagy, legalábbis a közelben nem látsz senkit. Már csak egy épület van közted, és a kerítés között. Emiatt a bázis sarkán lévő torony is veszélyesen közel van hozzád, még ha most a bázis közepén lévő ramazúrira összpontosít mindenki.

A térképet felütöd, és pillanatok alatt be tudod magad tájolni. A nyolc felszíni épület nem is hagy túl sok gondolkodni valót. Ami mellett most vagy, a latrina. Nem véletlen tűnik ennyire használtnak. Az előző a garázs volt, mint már rájöttél. Megtalálod még a mosodát is, és ami a legfontosabb a fegyverraktárat.
Jó fele indultál el, már csak a szomszédba kell elmenni. A következő épület nem más, mint a keresett célpontod. A gond már csak azzal van, hogy a Sigmund-ot harcképtelenné tevő nő, parancsokat osztogat továbbra is, és a katonák szalutálás mellett, elkezdik elárasztani a bázis minden szegletét. Sigmund-ért pedig egy tréler jön.
A másik probléma, hogy a fegyverraktár képén, sok furcsa jel található. Leginkább a riasztóra, és a engedélyköteles helyre emlékeztetnek. A probléma másik része, hogy az egyik védőtorony, szinte a sarkába van építve, így mindent látni onnan, ami a közelében történik. Talán pont, ezért nem törtek Pino-ék rá a bázisra.

A kiáltásaid nem éppen a jó fülekig jut el. A legközelebbi őrtorony reflektora eltávolodik Sigmund-tól, és a hang forrását keresi. Végigpásztázza az épületek között talált utakat, és még nem talált rád, de nem kell sok hozzá. Láthatod, hogy Sigmund teljesen harcképtelen, a targonca felemeli, és lassan beviszi a központi épületbe.
A nő és egy csapat katona követi, sajnos még így is marad kint elég, akik gondot okozhatnak neked. A keresésre küldött katonáknak nem kicsi a száma, így pár perc alatt a nyakadon lesznek. Szerencsédre a bázis szélén helyezkedsz el, és ők előbb a hozzájuk közelebbi épületeket kutatják át.