Katonai támaszpont

Eddig jól haladunk, senki sem vett észre. A kerítésen nem látok semmi gyanúsat, annál inkább mögötte. Egy nagydarab fickó sántikál (valszeg rosszban) az egyik épület sarkánál. Nem tűnik katonának, legalábbis az én időmben még nem voltak divatban a kövér bakák. Vajon ki lehet? Talán Maróni embere? Egy embert küldtek be a cuccokért? Vagy csak egy fegyver kell a gengszter vezérnek, talán valami spéci stukker prototípusa. Vagy a kövér muksó dolga, hogy bejuttassa a többieket. Ám mivel sérültnek tűnik, valószínűbb, hogy a katonák intézték el a társait. Asszem ideje jelentést tenni.

-Vadmacska, itt Duncan! Megtaláltuk Maroni embereit, a reflektor nélküli toronytól találhatóak, kb. 1 kilométerre. Úgy egy tucatnyian lehetnek tökig felfegyverkezve. Szerencsére megérkezett az "erősítés" is, Falcone bandája a főkapu felé tart. Szerintem induljatok el Maroni-ék felé, és figyeljétek, hogy mit csinálnak, de egyelőre ne támadjatok. Addig mi behatolunk a bázis területére, és lekapcsoljuk Maroni emberét. Ha történik valami érdekes, szóljatok. Vége!

Megvárom Vadmacska válaszát, majd előveszem a drótvágót, és elkezdek bejáratot fabrikálni magunknak. Bár előtte hozzáérintem az m4-es csövét a kerítéshez, megnézem, szikrázik-e, ha igen a kerítés elektromos, és más utat kell keresnünk. Mivel a fegyvertus műanyag, így elméletileg nem lesz megrázó élményben részem.

Vadmacska nyugtázza a mondókámat, majd felkészül, hogy Falcone embereit a helyes irányba tereljék. Talán még a katonák figyelmét is elterelik, így én nyugodtan ténykedhetek tovább.

Mivel vizsgálódásaim során nem találtam áramot a kerítésben neki állok a bejárat készítésnek. A fenébe, ez nem valami halk mutatvány. Remélem a dagadék ég és a két katona nem hallja meg a ténykedésem. Miután sikeresen lyukat vágtam, elindulok befelé. Közben a kövér fickó lelövi a katonákat. A rohadt szemétláda! Ezért megfizet! Egyelőre nem szabad megölnöm, először meg kell kérdeznem, mit keres konkrétan. Megállok a fickótól olyan 50 méterre, majd a távcső és a lézercélzó segítségével becélzom a sérült lábát, és beleeresztek egy hármas sorozatot. Ha nem találom el, akkor megpróbálok fedezék mögé vetődni.

Már épp céloznám be a dagadékot, amikor eltűnik a sarok mögött. A fenébe! Elindulok az épület felé, lopakodva, majd megállok ott, ahol az előbb a kövér leskelődött. Végignézek szegény katonák holtestén. Ezért még megfizet a rohadék! Kikukucskálok a sarok mögül, meglesem hova tart a hájpacni. Elindulok a fal mentén, egészen az ajtóig lopakodom. Vajon ide ment be? Ha nyitva az ajtó, akkor először óvatosan belesek, majd ha nem fenyeget veszély, akkor bemegyek és settenkedve a kövér keresésére indulok. Intek Ginának, hogy kövessen. Ha megpillantom a hájfejet, akkor megpróbálom meglepni és ismét ellőni a lábát. Az ép lábára célzok, talán nem bírja el a súlyát két sérült láb. Ezúttal kikapcsolom a lézercélzót. Ha nem sikerül meglepnem, megeresztek felé egy hármas sorozatot, majd fedezékbe húzódom.

Ha viszont zárva az ajtó, akkor elküldöm Ginát, hogy menjen tovább a fal mentén, és nézzen ki a következő sarkon. Ha látja a hájpacnit, vagy valami nyomot, hogy merre ment, szóljon rádión. Ha nem talált semmit, akkor jöjjön vissza. Én közben keresek egy jó búvóhelyet, ahonnan rálőhetek majd a muksóra ha jön kifelé. Ismét a lábát célzom. Kikapcsolom a lézercélzót. Az ép lábára célzok, talán nem bírja el a súlyát két sérült láb.

Gina visszajön, nem talált semmit nyomot a hájpacnitól. Ez valszeg azt jelenti, hogy bent van az épületbe. Viszont nem tudunk utánamenni, kellene egy mágnes kártya. Viszont egyszer ki kell jönnie, mi pedig itt fogunk várni rá.

-Csapdát állítunk a rohadéknak.-fordulok Gina felé.-Én elbújok a terepjáró mögé, és rálövök a dagadékra. Valszeg rám fog figyelni, így te addig lesből megtámadhatod. Próbáld megkötözni az ostorral.

Elhelyezkedek a terepjáró mögött. Remélem valamelyik páncélozott típus, így védve leszek a lövésektől. Lefekszem a kocsi mögött, hogy a jármű alól lövöldözzek (de nem fekszem be alá, hogy szükség esetén gyorsan fel tudjak kelni)így még inkább védve leszek. Kikapcsolom a lézert, inkább a távcsővel célzok. Még mindig az ép lábát szeretném ellőni egy hármas sorozattal.

Még mindig várom, mikor dugja elő a képét a hájpacni. Addig talán nem ártana újabb jelentést tenni.

-Vadmacska, itt Duncan. Még mindig Maroni emberét hajkurásszuk, hamarosan elkapjuk.-ez utóbbi egy kicsit túlzás, hisz még nincs meg az ürge.-Nálatok minden rendben?

Miközben a válaszra várok, kinyílik az ajtó. Jön az emberünk. A távcső segítségével becélzom. Óvatos a rohadék, támadástól tart. Jól teszi. De rajtam nem fog ki. Nem valami viszkető ujjú gengszterrel van dolga. Kivárom a legmegfelelőbb pillanatot a lövésre. Ha tiszta célpontot nyújt a sértetlen lába, meg indítok felé egy hármas sorozatot. Ha nem bújik elő, várok türelemmel. Ha futni kezd, nem tudom a lábát célozni, ez esetben a teste legszélesebb részére célzok, több lövést eresztek meg felé. Így nagy eséllyel elpatkol, de legalább nem lóg meg.

Vadmacska szavait hallva akaratlanul is elmosolyodom. Úgy néz ki beválik a tervem. Maroni és Falcone kicsinálja egymást, majd a győztest elintézi a Tolvajok Fejedelme. Nekünk már csak a hájfejet kell elkapni. Ami nem lesz könnyű móka. Óvatos a rohadék, jól körül néz, mielőtt előmászik. Remélem nem szúr ki, egész jó kis rejtekhelyet találtam. Türelmesnek kell lennem. Még mindig a távcsővel célzok. Ha előbújik rálövök egy hármas sorozatot. El kell lőnöm a lábát. A súlyát biztos nem bírná el két sérült láb.

Abban az esetben ha futni kezd, célzás nélkül, sorozatban kell rálőnöm. Kilövök rá 20-30 golyót, valamelyik csak eltalálja.

Na hogy ez nem katona az tuti. Össze esek és a földről próbálok feltápászkodni, bár kétlem hogy sikerül. Szerencsére eltaláltam a pattogó cica-micát, akikről már halottam mikor még a rendőrség tagjaként toltam az ipart. Ez biztos annak a Tolvajok Fejedelmének az egyik tagja. De mit keres itt? Úgy tudtam ezek ékszereket, meg kötvényeket, meg ilyen dolgokat fújnak meg, és nem szokásuk katonáskodni. Pláne nem lövöldözni. Talán... talán nem is ő lőtt rám, hanem valaki más. Jaja, tuti hogy valaki más. Szóval a fegyveremet akár sikerült talpra állnom, akár nem, rászegezem a cicusra, és ha csak megmozdul átlyuggatom a bőrét. Célra tart, és tűz, ha úgy alakul a helyzet.

-Gyere elő feltartott kezekkel, különben a macseknak annyi! A kedves cica meg ne mocorogjon, mert bele eresztem a tárat! Ötig számolok!

Mondom eléggé hangosan, jól érthetően, és figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy egy katonai támaszponton vagyok, ahol simán felhívhatom magamra a figyelmet ezekkel a szépen artikulált orbitális hangokkal. Elkezdek ötig számolni, és ha nem jön elő az aki lábon lőtt, megölöm a cicust.

Végre előmászik a búvóhelyéről a dagadék. Gina előugrik a rejtekhelyéről, ám nem sikerül elkapnia a pasast. Lövés dördül. Abban a pillanatban az én fegyverem is elsül. Gina és a hájfej szinte egyszerre esnek össze. A "macskanő" nem mozdul. Talán eltalálták? Ekkor a rohadék ráfogja a fegyverét Ginára, majd el kezd fenyegetőzni, hogy lelövi, ha nem jövök elő. B***a meg! A rohadt anyját! Agyam villámgyorsan pörögni kezd. Ha előjövök, tuti, hogy lelő mindkettőnket. Ha nem, akkor viszont Gina miattam hal meg. Rohadék. Nincs más választásom. Talán, ha előbb kinyírom, mint ahogy lőhetne, akkor talán még megmenthetem Ginát. Ám a fegyver még akkor is elsülhet, de már nincs aki célozzon. Közelség nem csak előny, hátrány is egyben. Gina félre is rúghatja a fegyvercsövét. Persze még így is meghalhat. A rangereknél azt tanultam, hogy első a feladat. Akár az életünk árán is. Cselekednem kell.

Mindez egy szemvillanás alatt játszódik le a fejemben. Tudom mit kell tenne. Mivel még mindig a távcsőbe nézek, ezért gyorsan tudok célpontot váltani. Láb helyett fej. Öt másodpercem van.
Egy-kettő-ez volt a hezitálásom. Három-célpontváltás. Négy-célzás és lövés. A fejét célzom egy hármas sorozattal.

Ha nem látok rá a fejére, akkor kap egy teljes sorozatot a testére (kb. 27 golyó). Persze ezzel megnő Gina elhalálozásának esélye, de nincs más választásom.

//Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, hogy ilyen gyorsan reagál, ám a különleges erők katonáinak embertelenül alacsony a reakcióideje. ld. a NatGeon a Harc tudománya című műsort//

// Nekem nem kell magyarázni. Tom Clancy játékok nagy híve vagyok. (Splinter cell, HAWX, Ghost Recon, Rainbow Six stb.) //

A gonosz hájfej, becses nevén Pöfeteg, még becsesebb nevén Loeb hiába vesztette el két lábát, gonoszsága mit sem csappant meg, ám némiképp ostoba lépésre szánta el magát.

Duncan épp meghúzná a ravaszt, ám ekkor valami megzavarja őt. És ez a valami egy nagyon ismerős hang a rádiójából.

- Maróniék győztek, Falcone emberei mind meghaltak, ám a katonák valamiért eltűnnek innen, valami madarakat emlegetnek. Az akciónak vége, tűnjünk el innen. - mondja Vadmacska a rádióban.

Pöfeteg rádiója is életre kel.

- Nyertünk! Úton vagyunk feléd. Amint odaérünk mi ketten elmegyünk és beszélgetünk egy kicsit, míg a többiek kipakolják a helyet. - hallatszik megbízód fiának a hangja.

Lövésre készülök, ekkor megreccsen a rádió. Vadmacska közli, hogy Maróniék győztek. Ezzel még nincs vége a küldetésnek, hisz a cél a fegyverek megvédése volt. Vagyis még Maroniékat is el kell intézni. Nem értem miért mondja, hogy húzzak el?

Ezen gondolatok közben nem hagytam félbe a megkezdett mozdulatsort. Vagyis a rádió megszólalásával egy időben meghúztam a ravaszt, és útjára küldtem a sorozatot a dagadék feje felé (illetve ha nem tudok fejre célozni, kapja a 27 golyót a testébe).