Falcone birtoka

Megint csak ingatja a fejét a Viti lány, úgy látszik megint két malomba őröltök. A csészéjét felveszi és egy túlságosan is elnyújtott mozdulattal felhörpinti az a két csepp teát, ami benne maradt.
- A család reputációjával nincs gond. Inkább az időről-időre feltűnő magukat igazságosztónak nevezett törvényen kívüliekkel. Az üzlet az első, és ha ezek a nyikhajok belepofátlankodnak olyan károkat okozhatnak, amit el sem tudnak képzelni. Főleg ebben a súlyos helyzetben. A legrosszabb, hogy a köznép melléjük áll, a sok milliós károk ellenére is, amit okoznak a városnak. Vegyük például ezt a Sárkányt. A sajtó felfújta az a tavalyi ügyet, azóta is a város védelmezőjének tekintik. Az ilyen sajnálatos incidenseket szeretnénk elkerülni. Mondjuk úgy, hogy adunk költségtérítést, ha az igazat írja meg ezekről az őrültekről. Remélem érthető az ajánlatom? - Teszi fel a kérdést kicsit mosolykásan. A költségtérítésben biztos lehetsz, hogy nem csak három számjegyről van szó, és amennyi pénzt áldozni tud a Falcone család arra, hogy az emberek megutáljanak minden maszkost, abból a nyugdíjig el tudsz éldegélni egy külvárosi kúriában.


Holdfény értetlenül tárja szét a karjait miközben próbálja magát kikaparni a sövényből.
- Ki mondta, hogy a kutyák nem vesznek észre minket? Azt mondtam, hogy ha a közelembe lesztek nem támadnak meg. - Vigyorog mellé teli szájjal, és közben Aranyszem bólogat nagyon, éppen csak hogy nem esik le a feje a nyakáról.
- Mi az anyád kínjának van nálad az a böszme nagy kard, ha még egy kis bozóton se tudod magad átvágni? - Kerekedik ki a vezetőtök szeme a meglepetéstől. Úgy néz ki többet várnak el a híres Sárkánytól, mint amit eddig tett. Az is igaz, hogy a túszejtős akció miatt, túl magasra lett téve a léc.
Beszélgetésetek közben a kutyaugatás nem halkul, igaz nem is jön egy métert sem közelebb. Úgy néz ki itt még egy jó ideig biztonságban vagytok.

A testőrök saját dolgaikkal vannak elintézve, míg Honju az ablakból figyeli az őröket. James még mindig a székének teherbírását próbálgatja, a saját egyensúlypontjával egyetemben. Fél szemmel látod, hogy éppen csak egy pillanaton múlik mindig, hogy hátra ne essen, és be ne törje a fejét. A távozó társatok, már végzett a kisdolgával, és most valakivel éppen társalog a másik szobában. Csak a sustorgást halljátok, és nem tudtok semmilyen értelmes mondatot kivenni belőle. Az ablakon kibámulva a szökőkutat láthatod, és két kutyás biztonságit, amit éppen egymással beszélgetnek, és megosztják cigijüket. Valami nagyon vicces történetet mesélhetnek, mert mindkettő fennhangon nevet. A távolból kutyaugatást hallasz, ami még nem jelent semmit, mert ha tényleg gond lenne, akkor azok ketten, nem itt trécselnének.

A trió maradék tagja bólogat a terv jó, és nem mivel nem betont fogtok feltörni, így remélhetően nem fog senkinek feltűnni a dolog. Egyszerű erős vágásokkal vágsz a csapatnak utat, és mikor már az külső falnál jártok, Aranyszem megállítja a kezedet.
- Elég lesz egy időre. Most pedig ókumláljuk ki, miként fogunk bejutni a házba. - Az épületre mutat, ami már éppen csak ötven méterre van tőletek. A távolság nem nagy, de nem sok esély van rá hogy észrevétlenül átjussatok az épületbe. A kettő emelet előttetek magasodik, és már csak azt kell kitalálnotok, hol is tudtok a legnagyobb eséllyel bejutni.

//Greed ha lehet legközelebb ne jelents ki semmit, csak próbálkozhatsz, vagy remélhetsz dolgokat. Én vagyok a mesélő és rajtam múlik mi sikerül vagy mi nem.//

A testőrök csak meglepődötten bámulnak, ahogy társuk kimászik az ablakon. James ennek hatására hátraesett a székben, és irdatlan csattanással feküdt végig a padlón. Bill egy szót sem szól, csak nézi ahogy Honju odalép az egyik kutyás őrhöz, és egy ütéssel kifekteti. A beszélgetőpartnere kikerekedett szemekkel figyeli az eseményt, és mielőtt őt is elérné a végzete, még sikerül belebeszélnie az inge ujjába. Csak egyetlen szót tud szólni.
- Behatoló! - Az ököl kérlelhetetlenül csap le, és küldi eszméletlenségbe az őrt. Így Greed egyedül marad két felbőszült dobermannal. A két fenevad vicsorog rád, és nem éppen a legkedvesebb látvány. Lépésről-lépésre közelítenek feléd, és csak a megfelelő pillanatot várják, hogy elharaphassák a torkodat.

A Viti vagyon örököse szintén feláll, és láthatóan elégedett. Talált még egy üzleti partnert a családjának, aki nem kis segítségükre lesz a jövőben.
- Én köszönöm a találkozót, nem is számoltam vele, hogy ilyen gyümölcsöző lesz. Remélem a jövőben is jó kapcsolatot fogunk tartani egymással, de ha lehet egy személyes kérdésem, de csak ha nem veszi tolakodásnak? A családja befolyásos, miért nem tart velük szorosabb kapcsolatot? - Teszi fel a meglepően indiszkrét kérdést. Eddig mindig csak a saját boldogulásoddal törődtél Gotham City utcáin járva, és lehet nem is gondoltál rá, hogy az elhagyott családni fészekben, már minden megvan, ami kellhet neked.

És akkor felhangzott a riasztó!!!!

A társaid meglepően bólintanak az ötletedre. Holdfény mormol valamit, és egy túlvilág izzás veszi körbe, míg Aranyszem körülpillant, és mintha gondolkodna valamin.
- Jól van Sárkány. Én is úgy gondoltam, hogy első emelet legyen. Nekifutunk, és felkapaszkodunk, látod azt az ablakot ott. Oda célozd magad. - Ezzel mögéd áll, és átkulcsolja a nyakadat. Így máris könnyebb a mozgás számodra is, és talán kevésbé kompromittáló Aranyszem számára. Holdfény nekirugaszkodik, a lépései könnyedebbek, mint eddig. Kiront a sövénylabirintusból, és teljes erőből megrohamozza a legközelebbi falat. Egy meglepően nagy ugrással, igaz közelében nincs a tiédnek, neki toppant a falnak, onnan elrugaszkodva pedig máris az ablakpárkányba kapaszkodik.
Eközben Honju körül szorul a hurok. Már négy őr állja körbe, és tartja fegyverével sakkban. A négy őr mellé 6 kutya dukál, akik mint egy védőgyűrűként fogják közre a testőrt, és mozdulni sem engedik. A háttal álló Greed-et az egyik őr megkerüli, csak hogy a szemébe tudjon nézni. Amikor meglátja, kit is tartóztattak fel, kikerekedett szemekkel kérdezi meg.
- Hát itt meg mi történt? Mit keres itt a kisasszony védelmére kirendelt testőr? És mi történt a társainkkal? Mit látott? Mi? - Teszi fel a kérdéseket, egyre izgatottabban, igaz a fegyverek már közel sem olyan biztosan állnak gazdáik kezében, mint eddig. A kutyákat nyugodtságra intik, és várja a díszes társaság a válaszokat.

Holdfény előre tör, és még hamarabb is bejut a mint ti. Úgy néz ki mintha a gravitáció nem úgy hatna rá mint rátok. Csak ugrik, és egy kézzel felrántja magát az ablakba. Addig te nekifutsz, és egyetlen ugrással, éppen sikerül bejutni az ablakba. Igaz, nem sokon múlott hogy eltévesszétek a célt, de mégis sikerült elkerülni a falba csapódást.
Egy szobába juttok, első látásra dolgozószobának tűnik. Kényelmes méregdrága bőrfotelek, antik íróasztal, könyves szekrények a falmentén. Tele értékesebbnél értékesebb első kiadású könyvekkel. Két ajtó vezet ki a szobából, és az ablak amelyiken bejöttetek. Nem tudjátok merre van a keresett személyetek, de meg kell találnotok mielőtt még mozgásba lendülnek A Római Birodalom emberei.
Eközben a riasztó még mindig nem hallgatott el. A kert túl felén hangos kutyaugatás hallatszik, és nem is jön egy métert se közelebb a hang forrása. Tehát olyan események is mozgásban vannak, amiről ti nem tudtok, és talán keresztül is húzza a számításotokat.

A szobába bejutva fel sóhajtatok, itt már úgyse keresne senki. Legalábbis remélitek. Így újra eljött az alakalom a beszélgetésre. A kérdésedre, Holdfény csak lehajtja fejét és ingatja.
- A varázslat nem így működik, csak megmondja mire van szükségem igazán, de nem egy google, hogy mindent elmondjon. - Aranyszem csak mosolyog, és leint titeket.
- Nem kell itt vesztegetni a szót rá. Mivel a Falcone villában vagyunk, ezért úgyis az egyik családtagot keressük. Ha jók az értesüléseim Carmine Falcone mostanában el sem hagyta a várost. Sofia Gigante börtönben van, Kitriana még semmit sem tudhat a családi vállalkozásról. Na meg Alberto aki köztudott hogy "normális" életet él. Mario Falcone a legjobb tudomásom szerint még mindig Olaszországból támogatja a családi üzletet. Így a mindenki ki van lőve innen. Ha jól gondolom Lucia Viti lesz az emberünk akit keresünk. Az anyja Chicago-ban, de Johnny testvére még mindig itt tölti a gyász idejét. Na remélem elég kimerítő voltam. Szóval Lucia Vitit keressük, már csak ebben a dög nagy házban kellene megtalálni, úgy hogy ne vegyenek észre. - Mondja olyan hetykén mintha magától értetődő lenne, és talán még meg is van lepődve hogy ti nem ugyanerre a megállapításra jutottatok.
- Na és hogy kezdjünk neki? - Teszi fel a már egyáltalán nem túl egyszerű kérdést Holdfény.

Aranyszem csak rábólint a dologra, és az övében kezd kotorászni, közbe szóvá is teszi a dolgot.
- Szerintem is, a ház elég nagy, és gyorsan kell lennünk. Batman hangjából ítélve nem sok időnk lehet. Van három ajtó itt, úgyhogy lesz mindenkinek egy iránya. Mondjuk szerintem mind ugyanarra a folyosóra vezet, de hát valahol el kell kezdeni. - Ezzel Holdfényre néz, aki nem szól egy szót sem, ő sem tud jobbat kitalálni látszólag. A keresgélésnek az övében véget ér, és kivesz egy-egy headset-et. A kezeitekbe nyomja. - Na ezzel tarthatjuk a kapcsolatot. ha valami gond lenne, akkor a kinti "erőknek" is szólhatunk. Akkor jön az erősítés. Megvan a menekülési terv is, majd megtudjátok ha szükségetek lesz rá. - Egy mosollyal zárja a dolgot, mint mindig. Jópofának tartja magát, amit látszólag Holdfény nem nagyon értékel, de sok jó is van Aranyszemben, hogy ennyit még lehessen tolerálni. A nyomozó elindul a jobb oldali ajtóhoz, és fülét rátapasztja. Egy pillanatig hallgatózik, és résnyire kinyitja az ajtót. Kiles rajta, majd ki is megy. Holdfény még vár a választásodra, de utána ő is elindul a saját útján.

A kulcslyukon csak egy egyszerű folyosót látsz, semmi mozgást nem látsz. A hallgatózás már kicsit több sikerrel jár. Igaz a hangok és zajok nem onnan jön ahonnan számítani lehetett rá. Aranyszem hallhatóan nem a lopakodás mestere, előbb egy vázát ver le, utána egy asztalba rúg bele. Holdfény közben csak a fejét fogja társatok képességei hallatán. Végül kinyitja az ajtót, és kisurran a szobából. Te is kilesel rajta, és most már emberi mértékkel is megláthatod a díszes folyosót. Ahogy számítani lehetett, mind a három ajtó egy folyosóra nyílt. Aranyszem az ellentétes irányba halad, míg Holdfény a szemközti szobába tűnt el. Neked a folyosó másik fele jut. Hét ajtó, három jobbra, négy balra. A folyosó végén pedig egy földszintre vezető lépcső. Minden csendes legalábbis a riasztó, és Aranyszem csörtetésén kívül. A helyiség meglepően túldíszített, kis virágtartó asztalkák a fal mellett, méregdrága eredeti festmények a falon. Egy giccsparádénak tűnik az egész, legalábbis elsőre, de második pillantásra felfedezhető a jó ízlés is.

Benyitsz találomra az első szobába igaz minden előkészületet megtéve, hogy ne érhessen meglepetés téged. Nem látsz senkit, igaz nem is egy ilyen szobára számítasz, egy ilyen házban. Mintha egy lázadó rocker, és EMO mániás élne ebben a meglepően tágas szobában. A poszterekről a falon, és a berendezésről megállapíthatod, hogy fiatal az itt lakó, és ami még fontosabb nőnemű. Csak egy lépést teszel be, hogy tényleg átláthasd a dolgokat, az ajtó becsapódik mögötted. Egy meglepően csinos, és mérges szempár néz vissza rád.
A lány lassan végigmér, és kényelmes tempóban elidőzik domborulataidon. Egy hirtelen vagy támadó mozdulatot sem tesz, csak szépen lassan az ablak melletti asztalra ül, és onnan szól hozzád.
- Megtudhatnám mit keres a birtokunkon, sőt ami még fontosabb mit keres a szobámban? Tudja egyáltalán ki vagyok, és hogy egy hajszálon függ az élete? - A hangja erőteljes, parancsoláshoz szokott. Egy pillanatra se bizonytalanodik el, sőt mi több a félelem legapróbb jelét sem látod rajta. Talán csak a Falcone vér beszél belőlem, vagy az eddig érinthetetlen családba tartozás nyomta rá a bélyegét a jellemére.

A riportert, és Viti kisasszonyt a riasztó megszólalásakor azonnal biztonsági emberek csapata vette körül. Gyors ellenkezést nem tűrő javaslatokkal, feltereltek titeket az első emeletre, és nem is tudod melyik ajtón, de betereltek. A riasztó még mindig zajong, ti pedig már nem tudtok megint elszakadni egymástól. Az őrökből öten őrzik a szobát, és még zsúfoltságnak is lehetne mondani, ha nem akkora lenne ez a helyiség, mint maga a házad.
Kényelmesen ültök egymással szemben egy hasonló asztalnál, mint ami lenn volt. A helyzet ugyanolyan, csak a fülsiketítő riasztó emlékezetesebbé teszi. Lucia próbálná valamivel elütni a dolgot, de ő is tudja, hogy aki betör Falcone család birtokára az őrült, vagy akkora erővel rendelkezik, hogy komoly fenyegetést jelent.
- Úgy néz ki most már tud valamiről írni. - jegyzi meg végül kicsit fanyarul.