Falcone kúria

Hajnali két óra. Egy férfi tér haza az éjszakai dorbézolásból. Holnap lesz az esküvője, ma mér utoljára kirúgott a hámból. A legénybúcsúja nem élvezte, csupa karót nyelt családtag, akik nem tudták elengedni magukat, csak lesték minden kívánságát. Ez már nagyon idegesítette.
Lelépett a partijáról egy órával a kezdés után, és felszedett egy bártáncosnőt. Onnan már ment minden, mint a karika csapás. Egy kis pezsgő, egy kis tánc, és már vihette is fel az egyik hotelszobába. Az este további részét igazán élvezte, és még az sem zavarta, hogy az anyja egyik prostija az akivel szórakozik.
Túlságosan aggódik. Mindig csak kényezteti és sohasem enged egy perc nyugalmat sem. De hát ezért szereti őt.
Ránéz az órára és tudja, hogy nem sok ideje maradt aludni. Vesz egy forró fürdőt, és bedől az ágyba. Óvatosan bemászik a kádba és élvezi ahogy körülveszi testét a víz. Meghall egy hangot. Az ajtó nyikordul, odanéz és...

Folytatás:
1. csapat: Newtown - Sikátor
2. csapat: Keleti oldal - Elhagyott iroda
3. csapat - olvassatok tovább

Hamarosan már dolgon voltam, most már Ming úr szolgálatában. Egy terembe vagyok, mellettem egy maszkos, kommandós alak és egy nő. Ruhámban, jöttem biztos ami biztos, hamarosan lesétál egy alak a lépcsőn. Először tájékoztat minket, mit kell tennünk, és hogy egy csapat ként kell viselkednünk.
~ Nem tetszik ez nekem, jobban szeretek egyedül dolgozni, mint másokkal, de most már ha eddig elmentem, megyek tovább. Ki kell derítenem ki az a nő. Még jól is jöhet a segítség... ahogy olvassa azokat a papírokat, kiderül, hogy ezek se semmik.
Csak nyugodtan állok, néha össze csattintom az egyik karmomat a másikkal, nem vagyok túl beszédes kedvembe, egyszer még egy kis csáp is kinyúlik belőlem, majd vissza szívódik.
~ Beszéljenek a többiek, annyira nem szeretem én azt. Annál jobban az ölést, egy rajta ütés mindig jó dolog...

Nem sok idő telt el Loeb halála óta. Hallgattam Vladra és felfegyverkeztem, most nem kell a gagyi láncoktól és fagyiktól függenem, igazi fegyvereim vannak, olyanok, mint amilyenek régen voltak. Az újságból kiderült, hogy Falcone embere volt Loeb, valószínűleg ez a fickó is az volt. Talán ő volt az "Érinthetetlen"? Most már az lesz a föld alatt... Az újságban hatalmas hazugságokat mondtak rólam, külön poén lenne, ha tudnák, hogy percekkel a gyilkosság előtt Montoyával és Gordonnal beszélgettem.

Vlad küldött ide, látszólag fentről jött az utasítás, ez igaznak is bizonyul, hiszen Falcone besétál és előadja a mondókáját. Érdekes ajánlat, muszáj elfogadnom ezt a melót, egszerű kis betörés és információ szerzés, egyedül is menne, de ezekkel a metákkal könnyebb lesz.

Társaimat, még Falcone belépője előtt megfigyeltem. A nőről az első pillantkor lerít, hogy meta, ilyen nő ebben a szakmában nem marad életben, hacsak nincs emberfeletti képessége. Jelenleg az árnyakkal játszik, jobb lesz vigyázni sötétebb helyeken. A másik ember, egy ninjának öltözött karmos alak, szótlan, nem mond semmit. Remélhetőleg nem lesznek az utamban, nehéz lenne őket eltenni lábalól.

A nő előrelép és feltesz pár kérdést Falconénak. Tényleg fontos kérdések, de meglehet lenni a válasz nélkül is. Az utcai patkányok úgyis köpnek megfelelő nyomás alatt .Előrelépek két lépést.

- Két kérdésem lenne. Csöndben rendezzük le a dolgot, halál nélkül, vagy feláldozhatóak az ott lévő dolgozók? - remélem ebből leesik a többieknek, hogy nem valami amatőrrel állnak szemben. - Mekkora ellenállásra számíthatunk?

Amatőrök? Megölni minket? Nem én mutatkozok profi gyilkosok előtt fegyvertelenül... Talán jobb lett volna Falconet most megölni, mert ha rájön, hogy én álltam Loeb halála mögött, akkor bajban leszek, de Vladot is magammal rántom az tuti! De legalább megvan a cím, ahova mennünk kell. A faszi elküld minket a búsba, ahová én örömmel megyek is, kisétálok a ház ajtaja elé és ott várom be a többieket.

- Kinek a kocsijával megyünk? - kérdezem a többieket, miközben Vladnak küldök egy üzenetet, hogy küldje vissza az engem ideszállító autót, hacsak nem akarja, hogy beégjen Falcone és a többi nagyágyú emberei előtt.

A mellettem lévő nő előre lép, közben testéből valamilyen féle tapintható sötétség árad, ez nagyon tetszik nekem.
~ Hmmm... érdekes egy dolog, nyilván tudja irányítani is. Nem semmi... lehet őt többre kéne becsülnöm a szokásosnál és nyilván ez a másik alak is azért van itt mert tud valamit.
De gondolataim eloszlanak amikor nem éppen ide illő kérdéseket tesznek fel társaim, bár valahol egyet kell értenem velük.
~ Miért is vagyok itt? Húú ez aztán az amire nem számítottam, szó szerint álmaim nőjéért. Mondjuk az foglalkoztat, hogy miért álmodok róla, de örülnék neki ha Ming nem bántaná. Na jól van ez nem fog tetszeni ennek a fickónak, itt kérdezősködnek, amikor már mindent elmondott... maradok csöndbe hátul. Jó szokásom ez úgy érzem.
Hamarosan már lelép Falcone és az egyik szolgája igazít el minket.
~ Egyszerű lesz, rajtuk ütünk, majd halálra kínozás közben kiszedjük belőlük az infókat. Mondjuk egy ilyen droglabor mindig jól védett. Rögtön leöletni? Nem azért mondom, de nem lenne az olyan egyszerű, nem becsülöm alá, de akkor is... Amúgy meg ez tényleg úgy jött ki mintha amatőrök lennénk, vagyis csak ők. De fő a csapat szellem.
Miután elküldtek minket a fenébe, szó nélkül megfordultam és kisétáltam, csak gondoltam, hogy a többiek majd szépen követnek. Kiérve ruhámat visszahúztam a testembe, és elővettem a telefonom, az bekapcsolódott, beállítottam rajta a banki alkalmazást ezután egy számot tárcsáztam, egy autó kölcsönzőt, ami non-stop. Nem is törődtem a többiekkel igazán.
~ Milyen jó ha az ember lenéz néha ezt azt, az utcán lévő reklámokról.
- Halló. Önöknél lehet kocsit rendelni ugye? A Falcone kúria elé szeretnék egy BMW M3-t fekete színűt sötét üvegekkel, valahol már láttam. Egy teljes napra, a pénz nem akadály, és ha lehet ez meg sem történt, már ha érti mire gondolok. Mondja a számla számot...
Ha minden rendben megy, akkor már utalom is a pénzt a számlájukra

Meglepődtem amikor a nő árnyékokat kezdett mozgatni és felvetette azt, hogy mi csak segítők lehetünk. Ezután első szavaimat intéztem hozzá.
- De nagyon hivatalos valaki.
Ezután még egy keveset várni kellett a kocsira. Addig inkább a gondolataimra figyeltem, mint a társaimra.
~ Milyen vicces helyzet, itt vagyunk hárman, ahogy elnéztem egyikük se kispályás, bár ez a felvetés ingadozni látszik, ennél a kommandós fickónál. És járműre várunk, bár mondjuk nekem nem kéne, és ahogy látom a hölgynek se. De fő a csapat szellem, no meg a kocsi nem is azért kell... hanem, hogy ne legyünk feltűnőek, akkor mondjuk jobban megérte volna Fordot rendelni, de az amerikai kocsik szörnyűk... maradjunk annál, amit ismerünk és szeretünk. Valahogy ügyesen kéne elintézni, azt hogy gyorsan a helyszínre érjünk. Nem akarom, hogy a rendőrök bezavarjanak. Na meg a csapatot is építeni kellene, kis beszélgetés se ártana.
Kinyújtóztatom magam, majd barátságosabb hangon szólok oda társaimnak.
- Megtudhatom hogyan szólíthatlak benneteket? Én Bisur volnék.
Nyújtom a kezem a férfi majd a nő felé.
~ Az lesz csoda, ha elfogadják a kézfogást és válaszolnak...

Ennyit arról, hogy az oroszok mennyire szívélyesek, Vlad meg feldughatja magának a kocsiját. Szerencsére a ninja fazon rendel egy autót, ami nemsokára meg is érkezik. Közben a nő azzal kérkedik, hogy ő autó nélkül is simán eljut a kijelölt helyre és ott majd talán segíthetünk neki. Talán majd eltakarítjuk a hulláját... A ninja bemutatkozik Bisur néven és kinyújtja a kezét.

- Stalker a kódnevem. - mutatkozok be én is, de a kinyújtott kezet nem fogadom el. - Tudtad, hogy húsz féleképpen lehet valakit megölni egy kézfogásból? - ránézek a nőre. - Kit tisztelhetünk önben?

Nagyon jó... egy mitugrász ninja, és egy filozófus meta! Remélhetőleg nem fognak egész végig dumálni... Bár Bisur tűnik a kettő közül a kevésbé idegesítőnek.

- Elég lesz a dumálásból! Szálljunk be a kocsiba, rendezzük le a melót, aztán felejtsük el egymást! - elindulok a kocsi felé és ha nyitva van, akkor lekapom a hátamról a M4A1-GM-et és beszállok a kocsiba, ha nincs nyitva, akkor csak odaállok a jobb hátsó ajtóhoz és ránézek a többiekre. - Indulunk?

Megvárom míg a többiek beszállnak a kocsiba, vagy legalább reagálnak valamit.

- Szerintem elfelejthetjük a Rambó módit. Itt mindenki a lopakodásra van felszerelkezve, viszont távolsági fegyverem csak nekem van ha jól látom. Ki mit tud? - kezd elegem lenni, hogy játsszuk a csöndes nagymenőket.

A fickó a kezemet nem fogadja el, de legalább a kódnevét elmondja és tesz egy megjegyzést, a kézfogásosról.
~ Jajj de tud valaki, ha meg akarnám ölni, már halott lenne. És most így kapásból 22 mód eszembe jut, azokat lehet 4 féle képpen variálni sorrend szerint az már 88.
A nő látszólag nem sokat törődik velünk. Ezt meg is mutatja de legalább a nevét elmondja. Mindenki menni akar, túl akar esni az egészen.
~ Most látom nem lesz ez így jó. Nem kéne ekkora ellentétnek lennie köztünk, de ezen nem sokat segíthetek.
Szépen megvárom csöndbe amíg a kocsi jön, majd beszállok a vezető helyre. Viszont nem tetszik amit Stalker csinál.
~ Először kussoljunk, aztán meg csicseregjünk neki, rángat mint egy kutyát. Nyomorult, bár annyiból igaza van, hogy nem az utcán kéne elmondani, ki mit tud...
Beindítom a kocsit és a lehető legrövidebb és rendőrmentesebb úton megindulok a gyár irányába, közben bekapcsolom képességem, nem hajtok túl gyorsan, de szeretném érezni a kocsi erejét.
- Én ezt tudom Stalker.
Mondom miközben aktiválom a képességem.

Élvezem a vezetést, figyelek az útra és megadom a kellő sebességet is az autónak. A nő még elmondja, hogy nem mond semmit, de azért fecseg kicsit nekünk.
~ Jajj de nagyon játsszuk magunkat. Nem is kicsit. Mondjuk a nő filozofája jó, nem becsül sokra minket...
Így kényelmesen odaérünk a célponthoz. Ami egy kertes ház, elkezdek kutatni az emlékeimben, hogy nem rossz helyre jöttünk-e.
~ Mi a fene? Már pedig ezt a helyet adták meg. Mondjuk egy droglabornak ilyen helyet szoktak találni, ahol senki nem számít rá. De akkor is gyanús ez nekem.
Először a kocsiból nézek körül, de nem látok semmi szokatlant, lekapcsolom a lámpákat és leállítom a motort. Majd Stalker-hez fordulok.
- Meg tudod nézni vannak-e oda bent?

A nő már megint játssza a nagymenőt, miközben a ninja eltűnik a jobb szemem elől, de a ballal még mindig látom. Bekapcsolom a hő- és szonár módot is, de nem látom őt azokkal sem. Kikapcsolom a szemüveget, de még így sem látom, de a bal "csupasz" szemem látja őt. Jó kis képesség, a nő meg valószínűleg az árnyakkal tud bűvészkedni, azokból következtettek amit Falconenál láttam. Ahogy elnézem őket egyikük se segítene nekem a családomat kimenteni, jobb lesz minél előbb túl lenni ezen a melón.

Közben megérkezünk a házhoz és Bisur megkér arra, hogy körbenézzek. Bólintok és kiszállok a kocsiból, a fegyveremet a hátamra rakom. Még mielőtt becsuknám az ajtót visszaszólok a nőnek.

- Senki nem nevezett ki engem vezetőnek, de tudtommal nekem van itt csak tapasztalatom taktikákban, míg maga, ahogy látom csak a képességéből él, Michelle. Bisurral ketten is letudjuk rendezni ezt a melót, maga addig üldögéljen itt. Falconenak meg nem szólunk, hogy maga csak várakozott.

Óvatosan odalopakodok a ház egyik ablaka alá és megnézem, hogy átlátok-e a falakon a szonárral vagy a hőlátóval, ha nem látok át rajtuk, akkor megpróbálok bekukucskálni az üvegen, a szonárt és hőlátót ekkor is használom.

~ Eléggé forrongnak a kedélyek Stalker és Michelle között. Na ennek nem örülök, mi a fenéért kell pont most veszekedni? Utálom, most még a nő is megsértődött, gratulálok hozzá.
Én csak állok és nézek amíg Stalker oda kommandózik az ablakhoz, majd Michellere nézek mosolyogva.
- Csak meg ne fázzon. Majd úgyis rájön, hogy maga nélkül nem megy az akció -bökök Stalker felé-, de nem várom el, hogy szó fogadjon ennek -visszanézek a házra- kommandósnak...
Ezután megroppantom a nyakam és a lehető legnagyobb kényelemben oda sétálok a ház ablakához, lehetőleg a legnagyobb hoz és benézek. Ha ez megvolt, egy nagyobb falterülethez sétálok, ruhám kiárad a testemből és karmaim segítségével felkapaszkodok a második emeletre.
~ Nah ha megint át lettünk verve, annak nem lesz jó vége.

Biztos, hogy ez lesz az a ház? Kétlem, hogy egy droglaborban csak két őr lenne. Ez vagy csapda, vagy rossz helyen vagyunk, ami azt jelenti, hogy ártatlanok is sérülhetnek, amit meg nem szeretnék. Közben a ninja elkezdett elindulni a ház felé, ha nem mutatta volna meg a képességét, most ütném le, de szerencsére tudom, hogy csak csupasz szemmel látszik. Benéz az ablakon, ha odafigyel rám, akkor jelezem neki a középső és a mutató ujjammal, hogy ketten vannak a földszinten.

Végignézem, ahogy felmászik a falon, majd megközelítem Michellet.

- Ironikus voltam, akkor amikor azt mondtam, hogy nyugodtan várjon itt, míg mi akciózunk bent. Felejtsük el a kis nézeteltérésünket és kezdjünk tiszta lappal. - mondom a nőnek, aki talán rááll az együttműködésre