Falcone birtoka

A kis szobába a nőknek újra felszolgálják a teát. Úgy néz ki ebben a házban mindenhol tartanak egy méregdrága porcelán teáskészletet, és friss forró teát. A beszélgetés folyna tovább, mikor kintről a folyosóról hangos csörtetés csörömpölés hallatszik. Hallhatóan egy vázát vert le valaki az egyik kinti kis asztalról, és még káromkodik is egy keveset mellé. Viti kisasszony forgatja a szemét.
- Manapság már nem lehet jó beosztottakat találni. Több kárt csinálnak, mint amennyi hasznot. Milyen első cikkről beszél, ha jól tudom ön már elég tekintélyes szakmai múlttal rendelkezik. - A biztonsági emberek képzéséről nem tudsz sokat, de annyi biztos, hogy az első rangú pincérkedés is a megtanulandók között van. Még egy kis sütemény is felkerül az asztalra.

Eközben Sárkány szorult helyzete még jobban az lesz. A megjegyzései magja nem találnak táptalajt, és a saját nevének bevallása se a legjobb húzás. A hírnév átka, hogy mindenki azt hiszi, hogy a város védelmezője vagy, és le akarod vadászni a szervezet bűnözést. Az ízlést dicsérő szavak leperegnek a lányról, talán egész életében ezt hallgatta a szolgáitól, így nem teszel rá nagy hatást. Az alakjára tett megjegyzést meg sem hallja.
- Na és ki lenne az a bizonyos személy? Talán csak nem egy szerelmi vallomásra készülsz? - Lassan elindul feléd, és ő is végigmér minden oldalról téged. - Nem úgy nézel ki, mint egy hősszerelmes. Még egy virágot, vagy ajándékot sem szorongatsz a hátad mögött. - Végül megállapodik az ajtónál. Csak neki dül, de ez elég ahhoz, hogy tudd erőszak kell ahhoz, hogy a lányon keresztül kijuthass. Vagy a nyitott ablak, de az meg a kert felé vezet, ami nem a legbiztonságosabb hely, de talán biztonságosabb, mint ez a szoba.

A fenyegetés, és megtévesztésnek nem dől be a fiatal Kitriana. Falcone család úgy látszik annyira vaskalapos, hogy sohasem dolgoztatott eddig még maszkosokkal. Ez a jelző pedig rád tökéletesen megfelel, így a lány csak fintorít egyet, és a riasztó újabb szólamát hallgatva, válaszol is neked.
- Hát csak tessék ugorj. Vagy azt is elmondhatnád mit akarsz a nagynénémtől? És mi is ez a Maróni családdal kapcsolatos ügy? - Teszi fel a kérdést, amire te se igazán tudod a választ. A folyosóról jövő hangok nem változnak míg egyszer csak felhangzik egy kiáltás.

Lucia elgondolkodik a válaszon. Ki is lehet azaz őrült, aki a város legbefolyásosabb, és legveszélyesebb szervezetével kikezd. A hangokból ítélve lövöldözés még nem történt, így vagy ügyesen elbújt a behatoló, vagy éppen annyira ügyes , hogy még lövöldözni sem maradt ideje a biztonsági embereknek.
A gondolatokat, amiket sikerül megfogalmaznia a fejében Lucia Viti, már éppen szavakba öntené, mikor kopogtatás nélkül kinyílik az ajtó. Csak résnyire, és a testőrök azonnal reagálnak. Fegyverek szegeződnek a hirtelen betüremkedő fejre. A fejre mely maszkos, fekete szinte teljes arcot takaró. Csak bepillant, és mielőtt még bármi is történhetne kirántja. Az ajtó becsapódik, a testőrök tétlenül néznek egymásra. Körbeveszik a két védendő személyt, fegyvereiket az ajtó felé irányítják, ahonnan egy férfi kiálltál hangzik fel.

Holdfény kicsit meglepődve az ajtónak támaszkodva, kiereszti a hangját.
- Fiúk megvan!

A meglepetésen azonnal túlteszik magukat a testőrök, és fegyvereiket a kezükben tartva kibiztosítják azokat. Titeket a sarokba terelnek, mivel a szobából csak három ajtó nyílik és mindegyik a folyosóra. Félkört alkotnak, hogy teljesen védve legyetek a testükkel, és fegyvereiket az ajtóra fogják. Az idegeitek pattanásig feszültek, és a legkisebb mozdulatra is azonnal lőni fognak.
A figyelem most nem Kervinen van, ezért senki sem veszi észre, ahogy a női mindent elrejtő retiküljében matat. A fém tökéletesen simul a kezedbe, és most már fel vagy vértezve minden ellen. Vagy legalábbis majdnem minden ellen.

A lány megadólag jelzi, nem akar ő erőszakot elkövetni senkin, és azt se szeretné ha a férfi támadna rá. Így csak a fejét ingatva enged utat, a társának segítségére siető Sárkánynak. Úgy látszik a látszat nem csal, és a lány sokkal okosabb vagy tapasztaltabb, mint amilyennek látszik. Te kirontasz az ajtón, és meglátod, ahogy Holdfény az ajtó mellett támaszkodik, és máris magában mormol valamit. Aranyszem a másik oldalról rohan, veled szembe. Úgy néz ki pont a bejutásotokkal szemben lévő szobában volt a keresett személy.

Holdfény még nem válaszol előbb befejezi a kántálást, és kezéből sárgás fény kezd el villogni, mint egy stroboszkóp. Rád néz, majd Aranyszemre. Egy pillanatra fel, mint aki a saját gondolataiban próbál olvasni. Eddigre már mindketten odaértek hozzá.
- Nem tudom. Nem láttam jól, de többen, mint amennyien mi vagyunk. - Hadarja gyorsan, és a villogás abbamarad. A kezeiben legalább egy tucatnyi félhold alakú tárgy tűnik fel.
- Na akkor Sárkány rajtad a világ szeme. Tiéd az ajtó. Törd be nyomd addig, míg el nem találod a másik falat. Én mögötted leszek. - Adja ki a meglepően erőteljes parancsokat. Úgy néz ki a jellem harcban mutatkozik meg igazán. Holdfény tesz egy félkört, és a félholdakat belevágja a falba. A fegyverek áthatolnak a falon, minden nyom nélkül.

A bent lévőknek ekkor gyorsulnak fel az események. Az eddigi társalgást, most felváltja a meglepetés, és egy kis pánik. A falon sárga dobócsillagok jelennek meg, és villámgyorsan vágódnak át a szobán. Az első testőrt eltalálja, aki felkiált, és vaktában elkezd lövöldözni. A többiek megpróbálják elkerülni, és ketten még rá is vetik magukat Lucia Vitire. Aki csak tűri, ahogy testőrei a védelmezőleg a földre teperik. Az egyik még fel is kiállt "Feküdj". A vendéggel senki sem foglalkozik, nem azért fizetik, hogy védjék a riportert.

Az ajtót berúgja Sárkány, ami nagy csattanással a falnak vágódik. A hős belép, és a testőrök még éppen csak megpróbálnak feltápászkodni. A látvány nem semmi. A "dobócsillagok" két őrt találtak el, akik látszólag megvakultak. Legalábbis nem látják mi is történik, csak a hangra figyelnek fel. Sárkány odaugrik a legközelebbi testőrhöz, és egy bordarecsegtető rúgással a szoba másik oldalán lévő testőr felé indítja meg. Az öntudatlan férfi test átrepül a szobába, de célt téveszt, a világtalanul lődörgőt találja el, és küldi mindkettőt az eszméletlenség állapotába.
Aranyszem káromkodva követi őt, és elrugaszkodva teli talpal zúdul Lucia Viti-t őrző testőrök kompániájára. Akár egy régi gyerekjáték, úgy néznek ki. Kicsi a rakás, tetején Aranyszem üt, rúg, és próbál mindenkit kiütni, természetesen a hölgyön kívül. Holdfény lép be utolsónak a szobába, és szürkés derengés járja át a testét, egyetlen rugaszkodásra átszeli a szoba légterét, és próbálja meg földre vinni a fegyveréért matató testőrt.
Ezt Slyvian végignézi, de szerencséjére senki sem foglalkozik vele. A betörők triója közül felismeri Sárkányt, és Aranyszemet. A város védelmezőit, így talán már van valami fogalma miről is szól ez az egész. Egyik betörő sem gondolja veszélyesnek, így nem is foglalkoznak vele. Legalábbis még nem.

Riporteri érzékektől vezetve megtalálja a megfelelő búvóhelyet, és a kényelmes fotel mögött be is tudja célozni mindkét bűnüldözőt. Sajnos ez már nem kerüli el a figyelmét a trió tagjainak. Aranyszem szúrja ki az új fenyegetést, de mivel el van foglalva, csak szavakba tudja önteni.
- Ne lőjön mi a jófiúk vagyunk! - Kiáltja két pofon között. Kicsavarja az egyik testőr kezéből a fegyvert, és egy olyan csapást ereszt meg a férfi állának, hogy azonnal el is ájul. Sárkány mielőtt még veszélyessé válhatna a másik testőr, egy ütéssel küldi őt is az eszméletlenség állapotába.
Holdfény tovább repül a levegőben, mikor elhangzik az első lövés. A mágust vállon találja a golyó, és lezuhant a földre, de ezt is a varázslata alatt. Így olyan lassan esik le, mintha csak egy lassított felvétel lenne.
Lucia Viti közben csak nyöszörögni tud a súlyos férfi testek alatt, de nem a kéjtől, hanem attól, hogy oxigén nagyon nehezen tud bejutni az összenyomott tüdejébe. A nemrég elsült fegyver, pedig újra célra tart, és most a még talpon lévő hősöket célozza meg.

Sárkány kirántja Aranyszem alól az utolsó előtti eszméleténél lévő testőrt. A férfi tehetetlenül csúszik ki a "szendvicsből, ami nem túl jó hatást gyakorol a másik két résztvevőre. Sárkány erejének teljében pályára állítja a férfit, és ez már tökéletesen eltalálja a fegyverest, aki csak dermedten figyeli, ahogy munkatársa reptében közeledik felé. A két testőr nagyon koppan utána elhallgat. Aranyszem és Lucia Viti megviselten próbálják összeszedni magukat, Holdfény pedig ülő helyzetbe küzdi magát, csak hogy szembe fordulhasson az új fenyegetéssel. Riporter egyetlen fegyverrel sakkban tartja a társaságot, akik eddig nem tettek semmit, legalábbis még nem.

Aranyszem megvárja míg a riporter helyet foglal, és meghajol mikor már nem tesz semmilyen veszélyesnek tűnő dolgot. Azt az ért látványosan észreveszi, hogy a fegyvert még mindig a kezedben szorongatod. Int Sárkánynak, hogy tehetne valamit az éppen elvérző Holdfénnyel, és a még eszméletlen testőrökkel, ha már értelmes részt nem vesz ki a beszélgetésből.
Aranyszem odatérdel Lucia elé, és elkezdenek beszélgetni. A testvére halálának körülményeiről, a család riválisairól, ki merhette elkezdeni az egész ramazúrit, és az eddig általatok is tudhatott információk után rátérnek a számotokra fontosabbra, mert eddig az általános tippelgetéseken kívül nem sokkra jutottak. Aranyszem észrevétlenül tereli a témát a család mostani üzelmeire, és az elvégzendő feladatokra. Végül akaratlanul is kikotyogja azt, amire annyira vártatok mindannyian. Elmondja, hogy a nagybátyja azt tervezi, hogy elraboltatja Sofia tárgyalása előtt az ügyvéd lányát, és úgy próbálja meg kiengedtetni.
Ekkor hangzik el egy lövés. Mindenki Sylvian-ra néz, de ő nem tett semmit eddig. A lövés megismétlődik, majd több sorozat is követi ezt. A bejárat felől jönnek a hangok.