A jövő Gotham Cityben

Mindig fiatal Bisur jelentkezik a kalandra.

Ezzel a karival szeretnék indulni:

Születési név: Alise Nandori
Egyéb név: Hölgy
Faj: ember
Nem: Nő
Születési hely, idő: Gotham
Kor: 25
Magasság: 172
Súly: 58
Hajszín: fekete
Bőrszín: fehér/sápadt
Vércsoport: 0+
Egészségi állapot: Kérdéses.
Család: Airie Nandori – anyja, meghalt, apja – nem ismerte
Foglalkozás: „Művésznő”
Oldal: rossz
Előtörténet:

Alise Nandori, egy név, mely talán nem mond sokat az egyszerű világnak. Alise Nandori, ki talán többet mond a művészeknek, kik becsülik őt, s azt, amit csinál.

Gotham-ben születtem. Airie Nandori, kinek elmebeteg múltja talán azt hirdette, sose lesz családja. S én, az utóda, mégis itt vagyok. Bár igaz… apámat sose ismertem, mégsem sajnálom. Egy igazi minta anya volt, kár hogy meghalt. Úgy nevelt, ahogy ő sose volt nevelve. Szeretett engem nagyon. Óvodába, iskolába jártam. Semmi érdekes sem történt ezek évek alatt. Semmi ami említésre méltó lenne zsenge életemben. Édesanyám megmutatta a művészetet. Mindig is szerettem a művészetet. Talán tőle örököltem. A dolgok normálisan haladtak. Olykor járt minket megfigyelni néhány rendőr, avagy épp szociális munkás. Előírások… De egy nap, mint mindenki életében, sok minden megváltozott. 12 éves voltam akkor. Megmutatta azt a fajta művészetet, amelyben ő látta az igazi szépséget. Levitt a pincébe, ahova tilos volt járnom. Láncra vert mint egy kutyát. Mikor kérdezni mertem tőle, egyszerű, szédítő választ kaptam: Egy úri hölgy nem fél, nem aggodalmaskodik, nem tesz fel felesleges kérdéseket. Nem fecseg. Anyám szerint meg kellett ízlelnem azt a fájdalmat, ami számunkra az egyik eszköz lesz a művészethez. A testemen, ami a vászon, és ő a művész, aki alkot. 3 évig nem láttam és nem hallottam semmit abból amit világnak neveznek. Az első évem minden nap ugyan olyan volt. Anyám lejött, hogy megetessen, majd megvert. Mikor már-már betörni látszottam, mindig átölet: Ki kell tartanod, nem szabad betörnöd! S én kitartottam s nem engedtem hogy az őrület úrrá legyen rajtam. Próbáltam megszökni, próbáltam megölni magam, de sosem sikerült egyik sem. Testem megcsonkult és kiszáradt volt. Olyan hegek borítottak, melyek megcsúfították gyönyörű arcom, de most már nem bánom. Köszönöm anyámnak ezt a nevelést. Mert megtanított arra, hogy van rosszabb a fájdalomnál. 3 év után emlékszem hogy tekintettem a világra magam körül, miután leoldódtak rólam a láncok, s én újra kimehettem a pincénk sötétségéből. A világ… már nem olyan volt amilyennek én ismertem. Bár idős volt már anyám, mit sem veszített abból amivel fiatal korában rendelkezett. Azt akartam, hogy büszke legyen rám. De ahhoz meg kellett tanulnom még nagyon sok mindent. Egyszer anyámmal elraboltunk egy 12 éves kislányt. Megkezdődött a tanításom. Ugyan azt kellet vele művelnem, amit én velem művelt anyám a pincében három éven keresztül. Most, hogy megízleltem a fájdalmat és a gyötrelmet, meg kell tanulnom másoknak is ezt okozni. Ismét 3 évem telt el azzal, hogy ezt a lányt úgymond neveljem. Mutassam meg neki a fájdalmat, ami csak saját fejében létezik, lássam hogy tényleg így van, és hogy a fájdalmat lehet nem érezni, ha megtanuljuk kirekeszteni. Eközben iskolába jártam, s életem az úgymond normális életemet. Még barátaim is voltak. Nagyon szerettem ez mellett a finom hölgyeket. Akik lágyan beszéltek, lépésük oly könnyed volt mintha lebegnének. Kik puszta tekintettel képesek voltak meghódítani a férfi szíveket. Anyám nagy örömére lassan eme stílust s beszédet is eltanultam. Kezdtem finoman viselkedni, óvatosan értem hozzá a lányhoz minden nap, mikor meg kellett ütnöm. Fejemben úgy éreztem, nem igazán művészet mások lelkét átformálni. Sokkal inkább elkapni egy örök képben a halált. Ennek a gondolatnak köszönhetően, volt is már egy alanyom, kin kipróbálhattam. Elkezdtem fotózni és galériákba járni. Anyám támogatott ebben, hisz meg kellett neki is látnia, igazam van eme művészet terén. Kaptam tőle egy drága, de nagyon jó minőségű fényképező gépet, amivel elkezdhettem szerény pályafutásomat. A pincében lévő lányt fotóztam. Akkor is, ha már letelt a 3 év, úgy láttam, megtört teste és elméje remekül fognak festeni a fotókon. A pince derengő fénye, s azok a képek, melyeket csak egy fél test látszott, egy meggyötört, megkínzott test, vagy egy arc része… Felemelő érzést keltett bennem minduntalan. Anyám kapcsolatainak köszönhetően ezek a képek elkerültek egy stúdióba, ahol megrendeztek nekem egy kiállítást. Az új fajta művészet, amin a fájdalom, a gyötrelem táncol s érezni ahogy a halál minduntalan a fülbe suttog, hamar feljebb tolta karrieremet. 18 évesen már kisebb hírnévre is szert tettem a nagy körök között. Hamar rám cuppantak a művészek, kérdezősködtek és faggattak, hogy vagyok képes ilyen képeket alkotni. Hisz oly élethűeknek néznek ki, mintha igazi sebek, igazi fájdalom, igazi gyötrelem lenne rajtuk. Én persze nem árulhattam el, hisz egy úri hölgy sosem árulja el titkait. 24 évesen sajnos ez a pályafutásom hirtelen véget ért. Anyám gyógyíthatatlan rákban szenvedett. Halálos ágyán elárulta, valaha ő volt az Arkham Lady. Valaha… mígnem letaszították őt erről a helyről. Joker és Harley Quinn jobbaknak bizonyultak abban az időben, anyám nem akart velük szövetkezni, nem akart velük osztozni, így akkor letaszították őt, s feledésbe esett az, akitől valaha Gotham lakosai féltek. Megtudta, hogy nemrég ismét visszatértek, bár idősen, de mit sem veszítve abból amik valaha voltak. Azért nevelt így, hogy egy nap, legyen valaki, aki ismét visszaszerzi az Arkham Lady titulust, valaki, aki nyomdokába léphet majd, hogy ő büszkén halhasson meg. Felesküdtem neki, hogy mindent megteszek azért, hogy ismét visszaszerezzem azt, ami valaha a családomé volt. Egy nap anyám halála után tükörbe néztem. Láttam, hogy a világnak meg kell mutatnom, ki is vagyok valójában. Arcom érdekes festést kapott, részben azért, hogy takarja rajta azokat a hegeket, amiket már kis korom óta hordozok. S üzenjen a világnak: A halál művészet. Az emberi test a vászon, a fájdalom a kép, és én vagyok az, aki húzza az ecsetet.

Jellem: Egy finom úri hölgyhöz lehetne jellemét hasonlítani, aki mindig tisztelettudó, tudja hol a helye és mi a kötelessége. Olykor mégis hangulatfüggő, de valójában csak a harag és a nyugodtság két peremét ismeri. Na és természetesen a köztes, vékony hidat, ami összeköti őket. Nos, ezen a hídon keringőzik.

Szakképzettség: Ismeri a művészet minden fajtáját.

Képesség: Nem rendelkezik különösebb képességekkel.

Egyéb megjegyzés a karakterhez: Sajnos az előtörténet egyáltalán nem adja vissza a karaktert…

Felszerelés: Két csodaszép, finom markolattal megmunkált borbély pengék.

Kinézet:

//Akkor, ahogy megbeszéltük chaten, inkább ezzel a karival jövök.//

Születési név: Andrew Ramirez
Egyéb név: Ramirez
Faj: ember
Nem: Férfi
Magasság: 187 cm
Súly: 85 kg
Hajszín: barna
Bőrszín: fehér
Egészségi állapot: jó
Család:
Foglalkozás: szabadúszó katona, bérgyilkos, zsoldos
Oldal: semleges

Előtörténet:

Jellem: Mániákus pszichopata, akinek mániája az örök és értelmetlen háború. Személyiségét megjátssza, a helyzettől függően kiválasztja a már előre eltervezett sémát. Igaz vannak rendes érzései is. Mindenkinek ad egy második esélyt, soha nem hazudik, mondatai szóról-szóra mindig igazak, első látásra megítéli az személyeket.

Szakképzettség: MMA harcmodor, kommandós fogások, több közelharci mozdulat, fegyverek és járművek kezelése, informatikai ismeretek. Vezetői, szervezési ismeretek, profin főz és javít autót.

Képesség: Emberi határokon belül.

Felszerelés:


Egyedi karabély, amely egy M16-ból lett átalakítva, .45 kaliberű, fő profilja a pontosság, állítható teljesen automata és 3mas sorozat között. (2 kr)


Robbanó lőszer, karabélya számára.


Golyó és kisebb robbanásoknak ellenálló szövetanyag, amelyből ruházata készül.

Kinézet:

Születési név: Nem ismert
Egyéb név: Sámán
Faj: ember
Kaszt: Homo magi, Kiborg
Nem: férfi
Születési hely, idő: nem ismert
Kor: 31 év
Magasság: 186 cm
Súly: 84 kg
Hajszín: fekete
Bőrszín: rézbőrű (indián)
Vércsoport: B+
Egészségi állapot: egészséges
Család: Nem tudni róla semmit
Foglalkozás: Igazságosztó
Oldal: Semleges, jó felé húz. (Bármilyen módszert képes bevetni, hogy igazságot tegyen, ezért semleges.)

Előtörténet:

A férfi zihálva ül fel az ágyában, újabb álmot látott. Felkel, hogy igyon egy pohár vizet, majd leül a kis szoba másik végében álló fotelba.
Bal kezével kitapogatja a medált, ami a nyakában lóg. Régi, bőrből készült nyakék, amit még apjától kapott, az pedig az ő apjától, az az ő apjától és így tovább. Ebben az apró tárgyban rejlik minden ereje, innen származik varázsereje és a varázslatai. Jobb karjára néz, már nem rettenti el a hideg fém látványa. Nehéz volt megszoknia, de sikerült. Egy harcban letépte egy erős varázslat az egész karját, szörnyűek voltak a fájdalmai. Szerencsére a társa, akik akkor még élt, meg tudta menteni az életét, sőt egy robot kart is készített neki. Felemeli a kibernetikus beépítést, majd annak tenyerét kezdi el nézegetni. Egy kristály van beépítve a tenyerébe, sikerült hosszas próbálkozás után megoldani, hogy innen induljanak útjuknak varázslatai. Régen mindig a medál volt a közvetítő, de mivel ez a tárgy kisebb volt, ezért nem mindig bírta a nagy erőt, akármennyire is régi és mágiával átitatott is legyen. A karja sokkal jobban megfelel erre a célra, erős, jobban bírja a megterhelést és mióta megszokta ezt a módszert, nem is kell olyan erősen koncentrálni már.
Feláll és az ablakhoz megy. Kinyitja a nyílászárót, a friss szél hamar kiűzi a szobából az áporodott, izzadság szagú levegőt. Kitekint Gotham városára, a bűn mennyországa. Lehetetlen vállalkozás itt rendet tenni, de ő akkor sem adja fel. Ha nem is lesz jobb hely ez a város soha, legalább a lelkiismerete tiszta lesz, ő megpróbálta. Jobb tenyerét a plafon felé fordítja, majd elkezd kántálni. Hirtelen zölden felizzik a kristály, majd egy kisebb fény nyaláb tör ki belőle. Mikor a fényesség eltűnik, egy apró madárka áll a férfi tenyerében.
- Eredj kis barátom, hozz nekem híreket. - suttogja a férfi a állatkának, majd az elreppen.
Visszamegy az ágyához, talán még tud aludni egy kicsit, amíg visszatér a hírnöke.
Hamar elalszik, újabb álom keríti hatalmába. Egyik ősét látja, a férfi fején egy bivaly koponyája van, jobb kezében sámán botot tart, ruházata egyetlen ágyékkötőből áll. A férfi rohan, egy sivatagban van, nagyon siet valahová. Egyre csak fut, mintha nem fáradna el sosem. Hirtelen feltűnik egy tó előtte, a tó partján egy oroszlán fekszik. Oldalából vér folyik a homokra, feje a víz felé néz. A sámán rágyorsít a tempóra, nem akar elkésni. Nemsokára odaér az állat mellé, botját beleszúrja a homokba és letérdel a sebesült vad mellé. Két kezét ráhelyezi a sebre, a hím oroszlán kinyitja nagy barna szemeit és ránéz az indiánra. A férfi elkezd kántálni, hamar egy révülethez hasonló állapotba kerül, a nyakában felizzik valami, ugyan azt a medált viseli amit a fiú is. A zöld fényben megtestesülő mágia végigkúszik a férfi karjain, majd átfolyik az oroszlán testére, majd körbeveszik a sebet, az hamarost begyógyul. Ekkor a férfi kinyitja szemeit, majd feláll és botjára támaszkodik. Az oroszlán feláll, sörényét felborzolja a szél, szembefordul a sámánnal. Nagy barna szemeivel figyeli az embert, a férfi belenéz az állat szemébe, egymás tekintetét fürkészik.
A férfi ismét megébredt. Most nem zihál, az ébredés nyugodt volt. A madárka ott csicsereg az ablakpárkányon. Odamegy az állathoz, majd a tenyerébe veszi azt és az arca elé emeli. Belenéz az állat szemébe, s látja amit az látott. Néhány férfi épp most próbál meg kirabolni egy bankot. Itt az ideje a cselekvésnek. Felveszi a bőrkabátot, ami eddig az egyik széken pihent. Az ablak elé áll. Tüdejét teleszívja levegővel és kiugrik az ablakon.



Jellem:
Kemény, bátor és szótlan. Miután meghalt a társa még komorabb lett, mint azelőtt. Nem szokott másokkal együtt dolgozni, de nem zavarja ha egy-egy alkalommal akad társa. Szereti a természetet és az állatokat. Tiszteli a többi embert, csak azokat nem akik bűnt követnek el, őket minden másnál jobban megveti és amint teheti elpusztítja.

Szakképzettség:
Jó harcos, ért a közelharci fegyverekhez és a lőfegyverekhez is. Jól ismeri a természetet, tudja milyen növény mire jó és ismeri az állatokat. A mágiát már régóta használja, ezért ahhoz is jól ért.

Képesség:
Kiborg kaszt miatt:
Teljes jobb karja kibernetikus beültetés. Anyagát tekintve erősen edzett acél, ami több ezer celsiusos hőfokot és 1,5 tonnás nyomást is kibír. Nincs beleépítve semmi extra, csak a kristály ami a tenyerében van elhelyezve. A kar mágiával van átitatva, tulajdonképpen ez közvetíti Sámán minden varázslatát, a kristály csak fókuszként funkcionál. A kar képes 400 kg-os erőkifejtésre.

Homo Magi kaszt miatt, magyarul varázslatok:
A mágiáját egy ősi medálból nyeri és kántálással idézi meg őket.
Zöld mágiát használ.

1.szint

Név: Sas szeme
Leírás: A varázslónak kiélesedik a látása.
Hatás: A varázsló látása sokkal jobb lesz, 20 méterrel megnő a látótávolsága és a részleteket is jobban látja.
Korlát: A varázsló agyának nehéz alkalmazkodni az új látásmódhoz, ezért pár másodpercig csak kusza foltokat lát és emiatt két-három percnél tovább nem is tudja fenntartani a varázslatot.

Név: Rengés
Leírás: A varázsló körül megremeg a föld.
Hatás: A varázsló másfél méteres környezetében megremeg a föld. A rengés nem túl erős, legfeljebb arra elég, hogy megzavarja az ellenfelet.
Korlát: A varázslónak egyik kezét a földre kell helyezni és a varázslat létrejöttéig ott kell tartani (kb. 5 másodperc), ezért ez idő alatt elég sebezhető.

Név: Csáp
Leírás: A varázsló gyorsan mozgó indát növeszt.
Hatás: A talajból növényi inda nő ki, amit a varázsló irányít. Több idő ráfordításával hosszabb indát növeszthet.
Korlát: A növény helyhez kötött, ezért könnyen ki lehet előle térni. Talajnak kell lenni közelben, hogy alkalmazható legyen a varázslat.

Név: Állatok nyelve
Leírás: A varázsló képes megérteni egy állat mondandóját.
Hatás: A varázsló érti amit egy bizonyos állat mond és beszélni is tud hozzá annak saját nyelvén.
Korlát: A varázslat fenntartásához szemkontaktus kell az állattal, amint a szemkontaktus megszakad a varázslatnak is vége. Szemkontaktusból kifolyólag csak egyetlen egyedre érvényes a varázslat. Nem képes emberi nyelven beszélni, amíg él a varázslat.

Név: Hírnök
Leírás: A varázsló egy kis madarat idéz meg.
Hatás: A varázsló kezében egy madárka jelenik meg, aki fel tudja deríteni a környéket. Majd visszatértekor ha szemkontaktust létesít vele a varázsló látja, amit a madárka látott.
Korlát: A madárnak a varázsló 500 méteres környezetében kell maradnia. Teljesen véletlenszerű, hogy milyen képet lát a varázsló a madár szemeiben, ezért akár valami teljesen értéktelen is lehet.

2.szint

Név: Sas szeme II
Leírás: A varázsló látása kiélesedik.
Hatás: A varázsló látómezeje 30 méterrel nagyobb lesz, a részleteket jobban látja és képes lesz egy bizonyos személyt úgymond megjelölve látni (játéktechnikailag: a célszemély enyhe zöldes fénnyel fog derengeni amíg a varázslat tart)
Korlát: A varázsló agyának nehéz megszoknia az új látásmódot, ezért pár másodpercig csak kusza foltokat lát, pont ezért legfeljebb 5 perci lehet fenttartani a varázslatot, utána újból normálisan lát. Azelőtt már látnia kellett legalább egyszer az elmúlt egy hétben a célszemély arcát.

Név: Állatok nyelve II
Leírás: A varázsló meg tudja érteni és beszélni tudja egy állatfaj nyelvét.
Hatás: A varázsló képes beszélgetni egy bizonyos fajba tartozó állatokkal.
Korlát: Az állatoknak a varázsló 5 méteres körzetében kell lenniük és a varázslat megidézéséig legalább egy a fajba tartozó állattal érintkezni kell a mágusnak. Nem képes emberi nyelven beszélni, amíg él a varázslat.

Név: Hírnök II
Leírás: A varázsló egy kis madarat idéz meg.
Hatás: A varázsló kezében egy madárka jelenik meg, aki fel tudja deríteni a környéket. Majd visszatértekor ha szemkontaktust létesít vele a varázsló látja, amit a madár látott.
Korlát: A madárnak a varázsló 1 kilométeres környezetében kell maradnia.

Név: Farkas erő
Leírás: A varázsló sokkal kitartóbb lesz.
Hatás: A varázsló sokkal jobban bírja a fizikai megterhelést, nem érzi annyira a fájdalmat és gyorsabb is lesz.
Korlát: Mivel a varázslat hatása alatt nem érez fáradságot és fájdalmat is kevésbé, ezért a varázslat megszűnésekor ez az egész hirtelen nehezedik rá. Ha túlságosan is sok erőfeszítést tett a varázslat hatása alatt, akár össze is eshet. Legfeljebb tizenöt percig lehet fenntartani.

3. szint

Név: Állatok nyelve III
Leírás: A varázsló meg tudja érteni és beszélni tudja az állatok nyelvét.
Hatás: A varázsló érti és beszéli minden 10 méteres körzetében tartózkodó állatfaj nyelvét.
Korlát: A varázslat megidézésekor egy állattal érintkeznie kell. Nem képes emberi nyelven beszélni míg a varázslat él. Csak azoknak az állat fajoknak a nyelvét beszéli, akik a varázslat megidézésekor 10 méteres körzetében voltak.

Név: Farkas lét (Farkas erő fejlesztése)
Leírás: A varázsló felveszi egy farkas tulajdonságait.
Hatás: A varázsló sokkal jobban bírja a fizikai megterhelést, nem érzi annyira a fájdalmat és gyorsabb is lesz. Karmai nőnek és agyarai, izomzata is erősebb lesz. Haja sörényszerűvé válik.
Korlát: Mivel a varázslat hatása alatt nem érez fáradságot és fájdalmat is kevésbé, ezért a varázslat megszűnésekor ez az egész hirtelen nehezedik rá. Ha túlságosan is sok erőfeszítést tett a varázslat hatása alatt, akár össze is eshet. Legfeljebb harminc percig lehet fenntartani.

Név: Vad testvér
Leírás: A varázsló megidéz egy vadállatot, aki segíti a harcban (Sámán esetében ez egy farkas).
Hatás: Egy felnőtt farkas jelenik meg a varázsló mellet, aki segít neki a harcban.
Korlát: Csak 10 percig van jelen a farkas, utána eltűnik. A varázslat megidézéséhez talajnak kell a varázsló másfél méteres körzetében lennie.


Kinézet ( A különbség annyi, hogy teljes jobb karjai kibernetikus beültetés.)

//Akkor én is itt volnék //

Adatok

Születési név: Clarie Marton
Egyéb név: Életlopó
Faj: Metahumán
Nem: Nő
Születési hely: Gotham City
Kor: 60
Magasság: 170 cm
Súly: változik
Hajszín: Fehér
Bőrszín: Fekete-fehér
Vércsoport: nincs
Egészségi állapot: élet- és mentális energia függőség
Család: szülei halottak, testvérei nincsenek
Foglalkozás: Gyilkos
Oldal: Rossz

Előtörténet:
Clarie múltja számára is homályba vész, csak annyit tud biztosra, hogy ő felel szülei, illetve több ismerősének halálért. A rémület örökre belevésődött lelkébe, mely elfogta, mikor ráébredt tettére. Rettegve attól, hogy másoknak is árthat, elmenekült, és sokáig elhagyatott helyeken élt. Az is megmaradt benne, hogy hetekig nem evett, mégsem volt éhes. A gondolat, hogy ismerősei és rokonai életereje töltötte fel ennyi erővel, elborzasztotta. Clarie emlékei csak attól az estétől tiszták, mikor végül metahumán létéből származó éhségének átadta magát. Pontosan emlékszik arra az éjszakára…
Egy elhagyatott gyártelepen húzta meg magát, és mivel már hetek óta nem élt különleges képességével, szinte teljesen lemerült, erős fájdalmai voltak. Aznap este különös illat csapta meg az orrát. Követni kezdte, szinte látta maga előtt a levegőben terjengő, vibráló illatot, amely hívta maga után, és melynek végén Clarie egy, a gyártelepen kóválygó bandára bukkant. A távolról is rossz benyomást keltő gyülekezet közepén két megkötözött alakot hurcoltak. Claire-n egyre erősebb éhség kezdett erőt venni, és tudta, miképpen enyhítheti azt. De várt, tétovázott. Aztán a banda megállt, és körbevette a két foglyot. Vezetőjük sorolni kezdte azok bűneit, elsősorban az árulást hangsúlyozva, majd pisztolyt rántott és lelőtte az egyik lekötözöttet. Clarie-n mély düh lett úrrá, és szertefoszlott minden gátlás, amely visszatartotta. A sötétben könnyedén odalopózott a banda mögé, majd hátulról kegyetlenül belevájta körmeit az egyik tagba. Érezte, ahogy teste feltöltődik energiával, mámoros állapotba került, de éhsége nem csillapodott. A banda többi tagja fegyvert rántott, de a golyók okozta sebek nyomban begyógyultak a lány testén, és ő máris a következő áldozatára vetette magát. Az ötödik vagy hatodik hulla után a csapat megfutamodott, Clarie viszont még párat elejtett belőlük.
Mire végzett, éhsége teljesen elmúlt, azonban különös változásokat tapasztalt testén - haja elfehéredett, bőre pedig elsötétült. Nem érzett bűntudatot áldozatai iránt, gyilkosok voltak, akik megérdemelték a halált. És ekkor egy gondolat formálódott meg benne, mely kihatott egész jövőjére: mi lenne, ha megszabadítaná a világot az ehhez hasonló emberektől? Nem ismerte be még magának sem, hogy csupán az élet elszívásával járó mámort akarja ismét átélni, éhégének csillapítása csak másodlagos érdek volt. Gotham City tökéletes helyként szolgált számára, szinte minden éjjel horogra akadt egy-két általa gonosznak ítélt szerencsétlen. Az áldozatok gyarapodásával párhuzamosan teste is egyre kezdett megváltozni. Teljesen elfeketedett, és attól függően fehér foltok jelentek meg rajta, hogy mennyire volt feltöltődve.
Egyik alkalommal áldozata túl mozgékonynak bizonyult, és hogy könnyítsen a dolgon, Claire lefejelte az illetőt. Azonban furcsa dolog történt, mikor ezt tette. Energiát szívott el, de nem az áldozat testéből, hanem elméjéből, mely sokkal felemelőbb és frissítőbb volt az eddigi élményeknél. Ekkor jött rá, hogy nem csupán az életerőt, hanem a mentális energiát és képes elszívni.
Már évek óta végezte tevékenységét, mikor egy bérgyilkost küldtek ellene, és bár könnyedén semlegesítette, nyugtalanította, hogy valaki az életére tör. A bérgyilkosok egyre csak jöttek, míg az egyikből ki nem szedte, hogy Joker áll a merénylők mögött, és azért akarja eltenni Clarie-t láb alól, mert az ő embereit kezdte a közelmúltban mészárolni. Ezekben a hetekben a kelleténél is több áldozatot szedett Claire - aki lassan Életlopóként vált ismertté a bűnőzök körében. Teste teljesen feltöltődött, és ezzel egyetemben ereje és regeneráló képessége is elérte a maximumot.
Ezután történt, hogy a Gotham alatti csatornában ütöttek rajta. Ellenfelét nem lehet átlagosnak mondani, maga volt a Madárijesztő. Rövid küzdelem volt, ugyanis Claire rögtön a fejét vette célba a hírhedt gonosztevőnek, azonban a terve nem úgy sült el, ahogy azt várta. Mentális energiát valamiért nem sikerül szívjon ellenfeléből, őrületet viszont annál többet. A földre esve fetrengett kínjában, míg a Madárijesztő örömmel legeltette szemét a szenvedésén. Majd, mikor már megunta, sarkon fordult, és úgy szólt még egyszer:
- A halálnál nagyobb kín is létezik. Nem sok embernek van kiváltsága az olyan szintűben, mint amit én ajándékoztam neked, meg kéne köszönnöd. Óh, és mielőtt elfelejteném, Joker üdvözöl.
Ezt még egy tébolyos nevetés kísérte, majd Claire teljesen egyedül maradt a csatornában. Órák teltek el, de az őrület nem csillapodott. Már egy napja fetrengett a csatornaszennyben, és még mindig nem szabadult az elméjébe költözött borzalmaktól. Aztán a napokból hetek lettek, és innentől kezdve elveszítette a fonalat. Őrült sikolyokat hallatva élte át a poklok-poklát, és már azt gondolta, örökké fog tartani. Energiával teli testének hála azonban életben maradt étel és ital nélkül is. A hónapok évekbe fordultak át, melyek rohamosan telek, mire valami csekély változást vélt tapasztalni. A téboly nagyon lassan, de enyhülni kezdett. Végül már képes volt felállni, és nem is tétovázott. Teste teljesen fekete lett, minden energia kiveszett belőle az évek folyamán. Bár fejébe még mindig olyan erősen hasított a fájdalom, hogy egy átlagember a földre vetette volna magát tőle, enyhébb volt a korábbi kínoknál, melyeket megtapasztalt. Bóklászni kezdett a csatornában, mely csöppet sem változott azóta, hogy lemerészkedett ide. Az életenergia után éhsége olyan erős volt, hogy legszívesebben egy stadionnyi embert látott volna az ebédlőasztalán. Talált egy létrát, ami kivezetett a szenny birodalmából, és habozás nélkül mászni kezdett rajta.
Gothami éj fogadta, körülötte minden kihalt volt. Erőtlenül emelte lábait előre egymás után, mikor egy fényre lett figyelmes, mely egyre közeledett. Egy autó volt, bár kissé eltért attól, amit Clarie ismert. A sofőr kiszállt, a nő először azt hitte, valami huligán lopott kocsival, aki most ki akarja rabolni, de tévedett. Segíteni akart neki az illető. Claire azonban inkább éhségén akart csillapítani, nem törődve azzal, ki lesz az áldozat. A férfi még egy elhaló kiáltást hallatott, majd összeesett, akár egy rongybaba.
- Az íze még mindig olyan, mint régen volt – mondta, mialatt körülkémlelt, következő áldozatot keresve. Azt akarta, hogy ők is szenvedjenek. Le akarta vezetni fájdalmát rajtuk. Ekkor egy kép villant az agyába. Egy arc. Amin őrült mosoly díszlett. És megesküdött, hogy felkeresi azt, aki évekre száműzte a föld alá.

Jellem: jelenleg csak a bosszú élteti, és az embereket, akár jók, akár rosszak, nem tekinti többnek élelemforrásnál. Mindenre képes.

Szakképzettség: az évek folyamán profi vadász vált belőle, és még élvezi is, ha valakit be kell cserkészni.

Képesség:
- képes elszívni az életenergiát (testi kontaktus szükséges hozzá, gyorsabban megy, ha körmeit - vagy inkább karmait – belemélyeszti az áldozatba) és a mentális energiát (az áldozat homloka és az övé össze kell érjenek)
- emberfeletti erő, hajlékonyság, akrobatikus képesség (annál erősebb, minél több áldozatott ejt, minden egyes táplálkozással 25%-al növekszenek ezen képességek)
- gyógyító képesség: energiaelszívás után teste pillanatokon belül regenerálódik, de ennek gyorsasága egyre csökken, míg egy nap alatt teljesen alábbhagy, amennyiben nem gondoskodik energia utánpótlásról.
- sötétben látja az emberek energiakivetülését, és még érzi is az energiát
- nem érez fájdalmat, még ha súlyos sebet szerez is, bár ez nem mindig előnyös
- amennyiben elegendő áldozatott szed, nem öregszik

Felszerelés: Nincs

Megjegyzés: ha teste megsérül, nem vérzik, hanem energia szökik ki belőle, fehér ragyogó fény formájában. Ilyenkor a sebre kell helyezni valamit, megállítva a szivárgást, míg az be nem gyógyul.

Másik kari megalkotásának időhiányában csatlakoznék ezzel. :$