Penny és Nova: Egy bankrablás megakadályozása

-Akkor te egy ilyen kötözködős fajta lehetsz biztosan. Aki szereti ha ütik meg ilyen.-
elég ferde szemmel néztem rá mikor megtudtam szereti ha megkötözik. Csak nekem lehetett ilyen pechem, hogy egy ilyen lányt szúrtam ki magamnak túsznak. Az autó elment így végre folytathattuk az utunkat. Egy két háztömbbel odébb végre megérkeztünk az úti célunk egy kis pékségben. A bent lévő pék szúrós szemmel nézett rám én meg csak annyit mondtam, hogy -bonyodalmak voltak.-
Ezzel becsuktam magam mögött az ajtót majd kiraktam a zárva táblát. A lányt bevittem a pult melletti raktárba majd elől megkötöztem a kezét egy madzaggal majd bezártam az ajtót és kivettem a kulcsot. a társam hangos káromkodással jelezte, hogy mekkora idióta vagyok miért kellett ide hozni. Miután befejezte kiöntöttem a pultra pénzt majd elkezdtük közösen megszámolni miközben vigyorogva dicsértem magam.
-A főnök biztosan örülni fog.-

Penny elsőre nem hitte el, hogy a férfi így félreértette a gúnyolódást, de most ezzel nem törődött. Miután beért a pékségbe és a raktárba lett zárva előre kötött kezekkel, odamegy az ajtóhoz, majd hallgatózni kezdett.
- A zár az nem lesz gond, ha ki akarok jutni. Csak ez a hülye kötél ne zavarná a koncentrálásomat...

Csodálatos látvány volt ahogyan ott hevert a zöldhasúak tömkelege. Magamban elképzeltem mi mindenre tudnám költeni ennek a pénznek csak egy kis részét. Egy jobb környékre is költözhettem volna belőle ahelyett a lyuk helyett amit otthonomnak nevezek. Jobb kezemmel a kupac felé kapzsi tekintettel nyúltam ám a társam keményen a kezemre csapott.
-Ne nyúlkálj a főnök pénzéhez!- mondta mérgesen.
Be kellett, hogy lássam igaza van. Ha kiderült volna,hogy loptam az életem nem ért volna többet egy elhasznált vécépapírnál. Így nem vettem el belőle egy darabot sem inkább folytattam a számolást.

Penny odanéz a polcokra. Műanyag tálcákon mindenféle pékáru. Odalépve a polcokhoz, Penny elkezd lepakolni egy tálcát. Mikor az megvan, odamegy az ajtó nyílástere mögé és jó erősen a padlóhoz vágja a tálcát, hogy minél nagyobb zajt keltsen. Ezután vár, hátha kinyílik az ajtó és kiszökhet.

Számolás közben valami motoszkálás ütötte meg a fülemet. elkezdtem hallgatózni ám mivel nem vettem észre semmi rendkívülit ezért folytattam a számolást. Éppen egy köteg húsz dollárost tartottam a kezemben mikor a raktárból egy éktelenül hangos zaj szűrődőt ki. Ijedtemben elhajítottam a papírkákat és mindenfelé pénz repült a levegőben.
-Biztos az a lány az. Menj és nézd meg mit csinál.- mondta a társam.
-Miért én menjek?-
-Mert azt mondtam!-
Nem volt mit tenni elővettem a kulcsot kinyitottam az ajtót résnyire majd bedugtam a fejem, hogy meglessem mi történhetett.

Penny látja, hogy csak résnyire nyitva az ajtó, de neki ez is elég. megrántja a kilincset hogy az kinyíljon. Mivel a bűnöző nem számított erre, Penny sikeresen kinyitja az ajtót és szalad a kijárat felé.

Épphogy csak bedugtam a sapkatortómat erre kivágódott az ajtó és valami meteor vagy kisbusz vágódott ki onnan. Nem tudom mi lehetett, de nagyon gyorsan mozgott és úgy borított fel mint a ... vödröt. Kis csattanással, de elég keményen értem földet bevágva a hátsó felemet. Két pillanat múlva rájöttem a lány kiszökött és vadul a bejárati ajtó felé rohant. Hogy megakadályozzam gyorsan felkaptam a földön heverő tálcát és utána hajítottam. szerencsétlenségemre nem a szökevényt trafáltam el hanem kedves kollégámat aki megkísérelte elfogni a túszunkat.

Penny megtorpan, ahogy a bűnöző társa elállja az útját és körbepillant. Miután a tálca eltalálja a másik férfit, Penny kihasználja az alkalmat és már kerülné is ki, de a férfi eléggé az útját állja, így megkísérli odébb lökni. Ez azonban hiba volt a részéről, mert csak az idejét vesztegeti.
- Menjen már odébb...
Penny kitartóan próbálja odébblökni a férfit.

A nagy baklövésem ellenére a lány nem tudott olyan könnyen megszökni mint ahogyan tervezte. Habár az elfogást megakadályoztam ám így egy szép torlaszt sikerült létrehoznom. Gyorsan fölkeltem a földről, hogy ma már sokadik alkalommal elkapjam és lakat alá zárjam azt a kis mitugrászt.Szerencsétlen barátom a fejre mért csapás miatt csak mosolyogni tudott. Éppen abban a pillanatban értem az ajtóhoz mikor a kislány végre félrelökte az akadályt és igyekezett kifelé.

Penny odaér a bejárati ajtóhoz és nézi mérgesen az előtte álló férfit, közben próbálja kiszabadítani a kezeit.
- Oldozzon el, adja ide a pénzt és engedjen elmenni. Akkor talán nem szólok a rendőröknek.
Penny megpróbál túljutni a bejárati ajtót elálló férfin azáltal, hogy a férfi bokája felé rúg.

Egy medve eleganciájával öleltem át a lányt hátulról és igyekeztem magamhoz szorítani.
- Mit szolnál, ha maradna ez a kötél és még a szádra is tennénk valamit azután pedig szépen mennél vissza a raktárba? De tőlem zárhatunk a budiba is, de közlöm veled egy ideje nem értünk rá takarítani. -
Nagyon reméltem, hogy ezzel végre sikerül lezárnom ezt az egész ügyet. Teljes szívemből bántam, hogy magammal hoztam ezt a fruskát. Nem tudtam mi lehetett a táskájában azonban eléggé nyomta a mellkasomat.

Penny nem hagyta magát. Ficánkolás közben igyekezett megrúgni a férfit úgy, hogy ne okozzon nemkívánt sérülést, csak annyi legyen a hatása, hogy kiszabaduljon.
- ENGEDJEN MÁR EL!
Pennynek sikerült combon rúgnia az őt lefogó férfit.

Ez a lány úgy ficánkolt a karjaim között mint egy frissen kifogott halacska. Nem tudtam elképzelni honnan merített ennyi bátorságot és erőt az a kis csitri. A végén persze megint én húztam a rövidebbet mert elég keményen a combomba rúgott. ha még nem lett volna elég a rettenetes fájdalom még a fülembe is ordított. Eme két hatás eredményeként eltorzult arccal, de kénytelen voltam elengedni. Kedves barátom még mindig az edényhatás alatt volt viszont most már a földön hevert így semmi nem akadályozta, hogy kinyíljon az ajtó. Megfordult a fejembe, hogy nem éri meg az egész azt a sok szenvedést.

Penny a férfi felé tartja a kezét és mérgesen nézi őt.
- Oldozzon el!
Miközben vár, Penny eltervezi, hogy mkor lekerül a kötél, az erejével sakkban tartja mindkét férfit, majd összeszedi a pénzt és visszamegy a raktárba a leütött férfiért, majd a pénz visszakerül a bankba.

Fájdalmamban elcsoszogtam a pulthoz, hogy kicsit rádőlve megpihenhessem. Sajnálatomra nem figyeltem eléggé és egy kis tálca szélére csaptam rá amitől annak minden tartalma lerepült róla. ezzel nem is lett volna semmi gond azonban egy nagy kés is volt a tálcán ami pörögve a bejárati ajtó felé kezdett szaltózni. Szinte lassítót felvételként láttam ahogyan a penge szelte a levegőt. rettenetesen aggódtam, hogy véletlenül eltalálja azt a kölyköt. Lehet, hogy bűnöző voltam azonban soha nem öltem embert és nem szerettem volna elkezdeni. Fortuna istennő kegyelméből nem a lányba hanem a mellette lévő ajtófélfába állt. Keményen beleállt a félfába így kihúzni nem lehetett azonban nem a nyeléig hatolt.

Penny döbbenetében leguggol még időben.
-Maga egy őrült! Ha bántani is akart ezzel, nem jött össze! Oldozzon el végre!
Penny odalép a férfihoz és makacsul nézi őt, a kezeit odatartva. Azonban, most nem figyel a másik férfira, így könnyű elkapni őt és még jobban korlátozni Penny mozgását.

Nagy kő esett le a szívemről mikor nem őt trafáltam el hanem csak az ajtót. A kis csitri ki volt kelve magából ami talán érthető is lett volna ám nem voltam megértős kedvemben.
-te liba majdnem meghaltál! Ha szépen a raktárban maradtál volna akkor mindez nem történik meg!-
Csak addig kellett volna ott maradnia míg kitalálom mit kéne kezdenem ezzel a hisztissel. Kis vitánk során bájos társam magához tért majd erős karjaival végre sikerült megragadnia. Mérgemben felkaptam egy konyharuhát és egy zsömlét. A zsömlét félbetéptem majd a szájába tömtem a száját pedig bekötöttem a konyharuhával. a kötelékét elvágtuk majd hátra kötöttük a kezét és azon keztünk tanakodni vajon mire használhatnánk ezt a lányt.

Penny dühösen nézi a férfit, amint az bekötötte a száját, majd a kezét hátrakötötte. Megint a férfi talpába tapos, hogy kifejezze a nemtetszését, közben Penny érhetetlenül morog valamit és próbálja kihúzni a kezeit.

Mikor végeztünk mérgesen a szemébe néztem, hogy tudja komolyan gondoltam.
-Ha még egyszer próbálkozni mersz olyan fenekelést kapsz, hogy egy hétig állva fogsz ülni.-
Sajnos jobb nem jutott az eszembe mert annyira felingerelt az előbbi kis affér. Közben azon törtük a fejünk mit kéne tennünk mikor a péknek beugrott.
-Talán használhatnád a következő rablásnál mint túszt.-
le merném fogadni csak azért javasolta ezt nehogy neki keljen rá vigyázni. Azonban nem volt hülyeség amit mondott így elfogattam a javaslatát.
-Rendben van már csak a helyet kell kiválasztani. Holnap reggel meg végrehajtom az akciót.-
Újfent bezártuk a raktárba ám ezúttal kapott két pokrócot is hogy tudjon min aludni illetve valamivel takarózni.

Penny nem akarta hagyni, hogy túszként bánjanak vele bankrablásoknál. Miután be lett zárva megint, csöndesen feküdt. Sikerült közben megennie a zsömlét valahogy, de a konyharuha nem akart leesni a szájáról. A hátizsákban levő kard és a hátrakötött kéz zavarta Pennyt a fekvésben, ezért inkább az oldalán feküdt. Az összekötött bokáját próbálta kiszabadítani egy darabig, de végül elnyomta az álom és elaludt.

Egy kis erőfeszítésbe került, hogy a kis vadmacska után rendbe tegyük az üzletet. Mikor végeztünk kicsit lepihentünk, egy pár órácskát majd nekilátunk dolgozni. Az álcánk egy pékség volt így fen kellett tartanunk a látszatot. Meg kellett sütnünk másnapra a kenyeret. mikor végeztünk én hulla fáradtan rogytam az ágyamba ami egy matrac volt. Másnap kora reggel már fen voltam és mentem a túszhoz. akkor vettem észre, hogy rajta felejtettem a táskát. Kissé kellemetlenül éreztem magamat ám annyira nem, hogy elnézést kérjek érte. Igyekeztem kíméletesen felkelteni hísz bizonyára kemény éjjele volt.
-Hé Csipkerózsika kelj fel.- suttogtam a fülébe miközben mondták a hétórási híreket. mikor fölébredt megszabadítottam a lábát majd a kezét is és elvezettem egy ajtó elé.
-Tessék menj a fürdőszobába és intézd el amit kell. A szádról leveheted, de úgyis visszarakjuk.-
Ezzel belódítom a fürdőszobába. Egy mosdókagyló egy tusoló és egy wc van benne. Minden tiszta és rendezett bár ablakkal nem rendelkezik sem másik kijárattal.

Mikor Penny kezei és lábai szabadok lettek, megpróbált elfutni, de erre nem sok alkalma nyílt, mert be lett lökve a fürdőszobába. Odabent levette a konyharuhát a szájáról, majd a mosdókagylóhoz lépve, ivott a vízből. Az izzadságát sikerült eltűntetnie azzal, hogy percekig a hideg víz mellett állt és az áthűtötte a testét, ahogy betöltötte a hideg levegő a fürdőszobát. Mikor végzett, megpróbálta kinyitni az ajtót.
- Meddig akar még fogva tartani?

(az avikép ellenére, Penny csizmája lapostalpú (a bal oldali Pennyt nézd a kantáros nadrágban))

A leányzó résnyire kinyitotta az ajtót talán azt leste meg tud-e szökni. Azonban ehhez korábban kell felkelnie ugyanis nekem is akadt némi sütnivalóm. Szépen ott strázsáltam az ajtóban addig, míg ki nem jött.
-Te vagy az én instant túszom. Bemegyek, a bankba fenyegetőzök veled, így könnyebben megadják magukat és talán marad idő kirámolni a széfet is. na de végezd el, amit reggel szoktál nehogy szőrös szívűnek tarts. Ha rendesen viselkedsz, és azt teszed, amit mondok nem lesz semmi baj.-
Amint kijött bekötöm a száját, a kezeit hátra majd visszavezetem a raktárba. Pár perc múlva kap egy bögre hideg tejet.
-Tépj magadnak egy zsömlét mellé. Húsz perc múlva indulunk.-
Eközben megbeszéltük a haditervet. Miközben én mindenkit ártalmatlanná tettem és kinyitattam a széfet ő beront, majd a pénzt kicipeli az autójába és ketten elhajtunk, a lányt pedig ott hagyjuk, és más városba költözünk.

Penny mérgesen pillant a férfira. Hátrakötött kézzel és bekötött szájjal nem tud enni és inni sem. És a sok megkötözésből is elege van már. Ezért odamegy a hátizsákjához, ami ott van a raktár padlóján és próbálja kinyitni, de véletlenül lever egy fém tálcát, ami nem igazán stabilan volt a polcra rakva valamiért. A fém tálca nagy zajt csapott.

/Elnézést kérek este volt már és úgy tűnik elfelejtettem mit írtam pár sorral feljebb. Azt hiszem már nagyon álmos lehettem./

Egy hatalmas csörömpölésre lettünk figyelmesek ami a raktárból jött. Jól tudtam a forrása nem lehet más mint az az idegesítő lány ki nem bír két percnél tovább a fenekén ülni anélkül, hogy galibát ne okozna. Mérgesen benyitottam, hogy megnézzem mi történt már megint és úgy helyezkedtem, hogy ne tudjon megint kiszökni mellettem. Haragom el is illant mikor megláttam a tejet majd a lányt ahogyan bekötözve a hátizsákja mellet van. Magamban átkoztam magamat, hogy lehet valaki ilyen ostoba, hogy gúzsba kötve etetteti a vendéget. Gyorsan szereztem szereztem egy kést becsuktam magam után az ajtót majd eloldoztam a kezét.
- Boccs kislány a reggeli kávé nélkül tompa vagyok. Na fussunk neki még egyszer. jó étvágyat.-