Penny és Nova: Egy bankrablás megakadályozása

Penny leveszi a kendőt a szájáról, majd belenyúl a hátizsákba és előveszi a kardját. Bekapcsolja és a férfira szegezi, miközben mérgesen nézi őt.
- Rakja a bankból ellopott pénzt egy zacskóba, majd adja nekem ide és engedjen el. Nem fog túsznak használni engem semmiben és az állandó megkötözésből is elegem van.

Majd leesett az állam mikor megláttam mit vett elő a táskájából ez a túsz. Úgy tudtam a lányok púdert, fésűt, mobilt meg magazinokat hordanak maguknál nem pedig kardokat.
-Hé te haver a lánynál egy hatalmas bicska vagy mi van nála és egyenesen nekem szegezi. Csinálj már valamit az isten szerelmére.-
Az én derék pajtásom csinált is. Kinyitotta az ajtót majd jól becsapta és bezárta méghozzá duplára. Ijedtemben hátranéztem és meglátta, hogy kivette a kulcsomat belülről így engem is bezárt.
-Majd visszajövök érted ha végeztem a melóval.- mondtam majd síri csönd támadt.
Valami azt súgta nekem, hogy amint végzett kereket old engem meg faképnél hagy.

Penny elmegy a férfi mellett, oda az ajtóhoz és kikapcsolja a kardot. Ránéz a férfira.
- Meg se próbáljon megint megkötözni, mert pórul jár!
Ezután a jobb kezét a zárhoz emeli és elkezd találomra matatni a zárral az erejét használva, hátha kinyílik.

Még senkiben nem csalódtam ekkorát mint akkor abban a szemétládában. Hát már nem létezik olyan, hogy betyárbecsület? Képes volt úgy otthagyni mint egy rakás szemetet. Igaz én is azt csináltam azzal a fickóval azonban az teljesen más volt. A lány kikapcsolta a bicskáját és azt mondta nekem nehogy megint megkötözzem mert csak rosszul járhatok vele.
-Neked huzatot kapott a fejed? vagy romlott volt a tej amit ittál? Én is rab vagyok ha nem vetted volna észre. nagyobb bajom is van annál mintsem veled próbáljak kötözködni.-
A kezével elkezdte az ajtót simogatni és csodák csodájára kinyílt.
-Te bámulatos vagy. nem lenne kedved társulni hozzám. A nyereséggel pedig megosztozhatnánk. Ebben a szakmában nagy karrier lehetőség áll előtted.-

Penny figyelmen kívűl hagyja, hogy a férfi rászólt, majd miután nyitva az ajtó, odamegy hozzá és pofonvágja a férfit.
- Inkább ülök megkötözve és bekötött szájjal itt a raktárban életem végéig, minthogy bűnöző legyek! És csakhogy tudja, utálok megkötözve lenni. Mikor azt mondtam, hogy jobb volt megkötözve lenni, az gúnyolódás volt... De a reakciója szerint nem is vette észre, hogy az volt.

A pofon teljesen váratlanul ért és kissé meg is bántott.
-Bocsánat, de ez is egy szakma. nagyon keményen dolgozom, hogy megélhessek, és, hogy ne idegesítsem föl a főnököt. Te már láttad a főnököt idegesnek.- ekkor félelem futott át az arcomon és egész testemben rázkódtam.-Én láttam már és hidd el egyáltalán nem szép látvány. Aki utoljára felidegesítette a főnököt hónapokba telt míg felépült.-
-amúgy meg ne haragudj amiért folyton megkötöztelek, de ez benne van a munkaköri kötelezettségeim között.-
Majd elővettem egy papírt amire rá volt írva a feladatom.
-Betörni a bankót
-Kirabolni
-Túszt ejteni
-elmenekülni
-Túszt megkötözve hátra hagyni

Penny egy darabig nézi a férfit, majd megszólal.
- Maga mellé állok, ha megtud győzni engem. Ami nem lesz könnyű.

-Először is el akarom kapni azt a nyomorultat amiért itt hagyott engem. Rendkívül bosszantó tud lenni, hogy ha olyan árulja el az embert akiben vakon megbízott. Másodsorban én bűnöző vagyok vagyis könnyedén tudok járgányt szerezni amivel utána eredhetünk. Harmadszor, de nem utolsó sorban én tudom csak egyedül hova ment. Mivel jól tudom milyen izgága vagy tisztában vagyok vele, hogy meg akarod állítani. ahogyan a régi közmondás is tarja az ellenségem ellensége a barátom. Igaz csak én kötöztelek meg és raboltalak el ám ez a pékség az övé tehát ő is bűnös és nála van a lopott pénz is.-

Penny percekig gondolkozik majd megszólal.
- Segítek magának.
A hátizsákba rakva a kardot, Penny felveszi azt, miután behúzta a zipzárt.
- De ha végeztünk, akkor magával maradok és meggyőz arról, hogy miért ne szóljak a rendőröknek magáról. És ha jól érvel, akkor maga mellé állok.

Végre összeállt a nagy csapat. Kimentünk az utcára és kerestem egy autót, ami nem túl feltűnő.
-Szeretnéd te kinyitni vagy azt akarod, hogy én csináljam?-
Amúgy elég ügyes voltam az ilyesmiben így sec perc alatt ki tudtam volna nyitni.
-Tudod mit légy a vendégem csak várj egy percet.-
Ezzel benéztem az autóba és semmiféle riasztót nem látta bár az ilyen öreg járgányokba nem is szokott lenni. Fölkaptam a földről egy téglát majd bevertem az üveget és benyúlva kinyitottam az ajtót. A kezemmel kissé lesöpörtem az ülésről a szilánkokat, de az anyósülésre nagyobb figyelmet fordítottam. Szemenkét távolítottam el őket nehogy felsértse valamelyik a drága utasomat.
- Ülj csak be.- mondtam miközben felülről kivettem a pótkulcsot. Az emberek többsége mindig a napellenzőbe dugja így nincs szükség a zsinórokkal bajlódni. Amint beült máris száguldottunk a cél felé.

Azután, hogy a bűnöző szerzett egy másik kocsit és lesöpörte az ülést, Penny beült és bekapcsolta az övet, a hátizsákját meg az ölébe tette. Az indulás után, Penny kiveszi a hátizsákból a kötelet és a konyharuhát. Az a terv jutott az eszébe, hogyha megkötözve látják őt a férfival, akkor hamar magára vonja a figyelmet a férfi és elkapják őt a rendőrök. Penny ránéz a férfira.
- Hogy a társa ne fogjon gyanút, kösse be a szám és a kezemet kösse hátra. Ha gyanút fogna, akkor nehezebb lesz elkapni.

A kis hölgy újfent tanújelét adta nem mindennapi bátorságának. Már egy napja tartottam fogva cipeltem innen oda és nemegyszer megkötöztem. Ennek ellenére még képes volt mellém beülni pedig tudta, hogy egy közönséges tolvaj vagyok. Jó a közönséges talán kissé túlzás ám szó, ami szó mások megrövidítéséből éltem. Úgy suhantunk ketten, mint valami szuperhős páros, hogy megakadályozzunk egy bűncselekményt. Nem értettem hova tettem az eszemet becsületes tolvaj létén átálltam a másik oldalra, ha rövid időre is.
-Te mond csak nem valami szuperhős, vagy aki szemkötővel meg köpennyel járja az utcákat és zargatja a becsületes emberek. - mielőtt még lenyelt volna gyorsan hozzá tettem. - Tudom, tolvaj vagyok, ám csak pénzt veszek el és soha nem bántok senkit. Az embereket mind kártalanítják. Azokkal az igazi rablókkal nem törődik senki, akik egész vagyonokat tüntetnek el titokban és közben tiszteletet kapnak.-
Száguldozó gondolataim miatt meg sem halottam mit mondott a kötélről.

Penny végighallgatja a férfit, majd bólint.
- Nem vagyok szuperhős.
Ahogy még mindig a férfit nézte Penny, egy kérdést tesz fel neki.
- Akkor, nem felejti el, hogy amit odaérünk, kösse hátra a kezem és kösse be a szám, hogy a társa ne fogjon gyanút. És ha nem fog gyanút, akkor könnyebb elkapni.

-Pedig úgy gondoltam, hogy az vagy. Az emberek általában ha fegyverrel hadonásznak előtte mind megrémülnek azonban te egyáltalán nem féltél. Ráadásul nálad van az a hatalmas körömreszelőd is.-
Mikor Penny megkérdezte nem felejtettem -e el a tervet a kötélről és megtévesztésről kissé megköszörültem a torkomat és enyhe sértődöttséggel szólaltam meg.
-Persze, hogy nem felejtettem el nem vagyok akkor idióta!-
Halvány lila fogalmam sem volt arról, hogy miről beszél. Sajnos gyakran előszokott fordulni, hogy elkalandoztak a gondolataim. Még szerencse, hogy csak ritkán vezetek különben már réges-rég bekerültem volna a hírekbe. Mellesleg én nem akartam elkapni meg akartam neki mutatni velem nem lehet packázni.

Penny bólint.
- Nem állt szándékomban megbántani.
Kinézve az ablakon, még egy kérdést tesz fel.
- Mikor érünk oda?

Olyan aranyos volt mikor azt mondta nem akar megbántani mintha bocsánatot kért volna tőlem. Egy pillanatra meglágyult tőle a szívem bár az is meglehet, hogy az az agyam volt. Nekem nem sok esélyem volt az életben maradásra ha a főnök megtudta volna mire is készülök. Mikor megkérdezte mikor érkezünk meg mosolyogva befordultam a sarkon és leparkoltam az autót.
-Megérkeztünk.-
Az örömöm sajnos nagyon gyorsan lelohadt ugyanis rájöttem nemcsak a fegyverem nélkül indultam útra hanem még a maszkom sem volt nálam. Anélkül pedig elég furcsa lett volna eljátszani a másik rablót. azonban ezen már késő volt agyalni az események már mozgásba kezdtek. Pár pillanattal később leparkolt egy autó a bank előtt majd símaszkkal a fején és kezében a pisztolyommal becsörtetett.
-Na függöny fel. De egyvalamit ne feledj semmi hősködés.-
Fogalmam sem volt miért mondom, de valami oknál fogva nem akartam, hogy baja essen.

- Rendben.
Penny előveszi a hátizsákból a maszkot és a pisztolyt is, majd átadja a férfinak.
- Akkor raktam a hátizsákba, mikor lemaradtam egy kicsit, még a pultnál.
Penny átadja a tárat is, majd hátrateszi a kezeit.
- Maga egy kissé szétszórt. De mostmár tényleg kezdjük. Kötözzön meg és kösse be a szám.

Kissé elmosolyodtam mikor megláttam miket akar a lány átnyújtani nekem. A maszkot abban a raktárban vagy miben felejtettem az én fegyveremben pedig nem volt eredetileg töltény. Mindig is attól féltem, hogy lelövök vele valakit ezért az üres stukkerral hadonásztam mindig. elfogattam a fegyvert majd fejemre húztam a pót maszkot amiről mindig megszoktam feledkeznek. Mikor ezzel megvoltam szép lassan megkötöttem a lány kezét ezúttal nem előre hanem hátra. Mikor végeztem a szája volt a következő majd gyorsított léptekkel elindultunk befelé a bankba.

Penny kicsit húzogatja a kezét és a kötél kicsit túl szorosan tartja fogva a kezeit. Egyenlőre ezzel nem törődik, hanem megy a férfival, be a bankba. A konyharuha miatt nem tud beszélni, ezért kérdően a férfira néz, hogy mi legyen.

Maszkkal a fejemen és tússzal az oldalamon elindultam befelé. A biztonság kedvéért bebiztosítottam a pisztolyt, hogy még véletlenül se lőjem meg azt a szuper lányt.
-Hé haver itt vagyok. Végre sikerült kiszabadulnom és itt vagyok. Maradj, ott az emberekkel én pedig hátramegyek a páncélszekrényhez.- Szép lassan a lánnyal elindultam felé majd mikor az ex társam mellé értem keményen az állába öklöztem. A pisztolyt a nadrágomba dugtam majd rávetettem magam az árulóra. Ő azt hitte megijedek, ha pisztolyt szegez rám ám mikor meghúzta a ravaszt csak hangos kattogást hallatott.
-Ezt bebuktad te szemétláda. Az a pisztoly üres, mint a fejed.-
Ezzel keményen öklözni kezdtem a fejét. Kikerültem egy csapását majd egy hatalmas pofonnál hátrébb taszítottam egyenesen a fogoly leányzó irányába.
.

Penny nézi, ahogy a férfi megtámadja a társát. Miután a másik férfi felé lett taszítva, Penny megpróbál félrelépni, de túl késő és elesik. Kissé megütötte magát és fájósan nyög egyet, miközben a padlón fekszik.

Penny megpróbált félre ugrani azonban az idióta kőtél miatt elesett és megütötte magát. Az áruló nem sokkal a leányzó lába mellé esett bár látszólag nem foglalkozott vele. Azonban túlságosan féltem, hogy valami baja lesz, hiszen így védekezni sem tudott. Pár lépéssel ott teremtem majd felrántottam azt a szemétládát dühös arcvonásokkal tarkítva. Először a jobb tenyerem vágtam arcon, úgy hogy csak csattant majd a ballal. Szépen addig váltogattam a kezeimet, míg tele nem lett kék zöld foltokkal és össze nem esett. Elvágtam Penny kötelékét azzal a késel, amivel a múltkor is tettem majd a kezébe adtam a töltött fegyvert.
-Ég veled.- mondtam majd következő szavaimat a tömeghez idéztem- Minden rendben van önök már szabadok.- azzal kisiettem a Bankból egyenesen zöldike autójához. Behajoltam a lehúzott ablakon és kivettem pénzes táskát, amiben a korábban rabolt összeg volt. Úgy terveztem jobb, ha elhúzok melegebb éghajlatra.

Penny magához tér és leveszi a konyharuhát a szájáról. Sikerül kiszöknie a bankból, ezután pedig a férfi után megy. A kocsihoz érve, Penny magára vonja a férfi figyelmét, azzal hogy megkocogtatja a férfi hátát.
- Jöjjön velem. Ismerek egy helyet, ahol nem keresnék magát.
Penny visszaveszi a hátizsákját.

Arra számítottam, hogy a lány utánam jön, de én arra gondoltam azért jön majd, hogy visszaszerezze a pénzt. Neki adtam a fegyvert méghozzá azt, amelyik töltve volt. Mivel a múltkor egy kardal próbált megfenyegetni ez az elképzelés egyáltalán nem légből kapott volt. Viszont ő nem a pénzt követelte sem azt, hogy adjam meg magamat hanem, hogy tartsak vele. ez számomra teljesen értelmetlen volt és váratlan. Pont azt az embert akarta magával vinni aki elrabolta és egy napon át fogva tartotta.
-Sajnos nem lehet hisz én egy bűnöző vagyok méghozzá egy tehetségtelen. Hisz melyik bankrabló hord magánál töltött fegyvert? Csak fogom ezt a pénzt és már itt sem vagyok. Hidd, el jobban jársz ha nem találkozol velem többet. Csak bajt hozok rád.-

Peny morcosan kiveszi a pénzes táskát a férfi kezéből és a bank bejárata elé dobja.
- Veheti zsarolásnak is, nem érdekel. Vagy megjavul és talál egy munkát, amiért pénzt kap havonta vagy pedig szólok magának a rendőröknek.
Penny komolyan nézi a férfit.
- Döntsön gyorsan...