Morinas (Elsa White)

Születési név: Elsa White
Egyéb név: Morinas
Faj: Metahumán
Nem: Nő
Születési hely, idő: San Francisco, 1993.12.31
Kor: 20
Magasság: 170 cm
Súly: 65 kg
Hajszín:  fehér, s a vége világoskékre van festve
Bőrszín: fehér
Vércsoport: B+
Egészségi állapot: egészséges
Család: nincs élő családtag
Foglalkozás: fejvadász/bérgyilkos
Oldal: semleges
Ellenségei:- nincs -
Szövetségesei: - nincs -

Törzshely: - nincs -

Jellem: Viszonylag magának való, nem szívesen ismerkedik másokkal. De, a barátaival eléggé közvetlen és bizalmas. A gyilkolást próbálja kerülni, s civileket és fegyver nélküli ellenfeleket nem öl, viszont olyanokat akik rátámadnak minden habozás nélkül.
Főleg a saját érdekeit nézi, s megpróbálja úgy érvényesíteni, hogy minél kevesebb emberen kelljen ehhez átgázolnia. Továbbá van egy kabala fehér baseball sapkája, amiért bármit képes, hogy épségben megőrizze.

Szakképzettség:
- Magas fokú számítástechnikai ismeretek
- Haladószintű pusztakezes harcászati ismeretek, harcművészetekben jártas, illetve kardokkal profi szinten bánik.
- Lőfegyverekkel nem bánik túlzottan jól, egy messzi célpontot (20+ méter) már szinte képtelen eltalálni.

Képesség:
- Korlátozott jövőbelátás, kb 5 mp el előre képes látni a jövőt.
- Rúnaképesség:

Ez annyit tesz, hogy fegyverekre ráidézhet különböző rúnaszavakat, amelyek az adott fegyvert vagy viselőit extra képességekkel ruházhatja fel, vagy éppen foszthatja meg. Fontos dolog, hogy kezdetekben csak egy típusú rúnaszó vihető fel egy fegyverre, illetve egy rúnaszó kétszer nem aktiválható ugyanabban a pillanatban.

1. szint: Erősítő/Gyengítőrúnák használata. Egy fegyverre rátéve, a viselőegyes (a rúnától függően) fizikális képességei megnőnek vagy lecsökkennek. Az erősödés felér egy Mirakuruszérummal, a gyengülés meg éppen felezi az adott karakterkorlátait. Az alábbi dolgok egyikére tud hatni a rúna:
- Erő
-Gyorsaság
-Reflexek
-Erőnlét
- Szellem ( Intelligensebb  lesz tőle az ember, és ellenállóbbá teszi a gondolatolvasóktól, vagy olyan varázslatoktól amik kifejezetten az agyra hatnak, vagy ugye ennek az ellentettje.

Pénzügyek, tulajdonok, stb.

--------------------------------------------------------------------------------------
Pénz

Fizetés: 450 $
Fizetésnapok:
2014.10.25. (Kezdőfizetés).
Esedékes:

2015.04.04

Összes:
+450 $ (Kezdőfizetés)
+450 $ (1. fizetés)
+450 $ (2. fizetés)
+450 $ (3. fitetés)
+450 $ (4. fizetés)
+450 $ (5. fizetés)
+450 $ (6. fizetés)
+450 $ (7. fitetés)
+450 $ (8. fizetés)
+450 $ (9. fizetés)
+450 $ (10. fizetés)
Elköltött:
200$ - 1 Katana
200$ - 1 Katana
Fennmaradó:
4550 $
--------------------------------------------------------------------------------------
Kredit

Összes:
3 kredit kezdő
+2 bónusz az előtörténet miatt

Elköltött:
0 kredit
Fennmaradó:
5 kredit
--------------------------------------------------------------------------------------
Tulajdonok, felszerelés, NJK, vásárolt dolgok, stb.
- Kezdő garzon lakás
- Két gyenge minőségű katana kard. (200$ /darab)
- 1db páncélököl
- 1db megbűvölt griff toll
- 1pár (félelem)gáz pisztoly

Így már elfogadva, szabad az út a játék előtt.

Jó szórakozást!

…..
- Mit csináltál?
- Én.. én… nem tudom. Nem csináltam semmit!
- Nyugodj meg, nem fogom letépni a fejedet. Sőt ellenkezőleg. Ez bámulatos volt! No ki vele! Mit műveltél?
- Mondom, hogy nem tudom. A kardomon megjelent pár jel. Lehet, hogy a kardal van valami.
- Az ki van zárva. Minden fegyvert leellenőriztem, s egyszerű gyakorló eszközök. Mutasd a tiedet.

Átnyújtottam a kardot, s a férfi a kezébe vette.  Az arckifejezéséből itélve megérzett valamit a kardal kapcsolatban. Felvette a mobilját, tárcsázott, majd beleszólt.

- Harvest, ezt látnod kell.

Nyeltem egyet idegességemben.  Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ez a mai nap evvel fog végződni, hogy találkozom a szervezet fő vezetőjével Harvestel. Hallottam már ezt a nevet rengetegszer, bár a tulajdonosával “szerencsére” nem futottam össze eddig. A másodpercek csak úgy vánszorogtak miközben vártuk. Rápillantottam az oktatóra, aki még mindig a kardal volt elfoglalva. Az illető odament az egyik súly állványra, ahol többféle súlyú ólomgolyó volt elhelyezve. A rúnákkal ékelt kardot rátette az állványra s megragadta az egyik golyót. Az arcán látszódott, hogy minden erejét megpróbálja mozgósítani, hogy akár egy centire is, de megmozdítsa, ám mindhiába. Hátrább lépett, megmozgatta a fáradt végtagjait és újra próbálta. Viszont, most annyi különbséggel, hogy a bal kezében ott volt a kard. Az eredmény megdöbbentő volt. Szinte úgy emelte fel, mint ha egy vatta pamaccsal játszana egy fiatal gyermek. Vigyorogva rám nézett, majd felém mutatta a golyót, amin az állt, hogy 750 kg. Azonban hirtelen a terem egyik ajtaja kivágódott, s Harvest személyesen toppant be.
- Mi történt? Mi volt olyan fontos, hogy idáig el kellett, hogy jöjjek?
- Uram, azt hiszem, hogy amire vártunk bekövetkezett. A lány – azzal felém mutatott – mondta, hogy értesítsük azonnal, ha bármi furcsát észlelünk vele.
Harvest rám pillantott, majd újra a tisztre nézett.
- Valóban így határoztam. No, és mi az a furcsa?
- Ez! – felmutatta a kardot – A lány valahogy képes megbűvölni tárgyakat.  Ez még nem minden.
Erre a férfi ismét elvégezte azt a mutatványt, amit az előbb még kíváncsi szemek nélkül csinált végig. Először kard, majd kardal próbált egy piszok nehéz golyót, amit valószínűleg erős metahumán tiniknek volt bekészítve, felemelni. Harvest arcán az izgalom és kíváncsiság furcsa keveréke villant fel, s végül ennyit szólt.
- Ez tényleg érdekes, jól tetted hogy szóltál. – majd felém fordulva ennyit felelt. -  Te lány, mond mi is a neved?
- Morinas, uram.
- Rendben Morinas, áruld el, hogyan és mit csináltál.
- Én magam se tudom igazán. Sose fordult ilyesmi elő. Kivettem a kardot a helyéről, furcsa bizsergést éreztem, és az forgott a fejemben, hogy erősebb akarok lenni. Végig simítottam a kezem a kardon, és a furcsa írások megjelentek rajta csak úgy.
- Ismételd meg, hadd lássam.
Azzal átadott egy sima szokványos kardot. Megfogtam a nyelénél és erősen összpontosítottam ugyanarra az érzésre, amit még pár órája éreztem. A kezemet végighúztam a kard életlen felét, és lássanak csodát a vörös írások ismét megjelentek. A figyelmem azonban gyorsan elterelődött, mert egy hatalmas reccsenés, felordítás és koppanás hangozódott fel. A kiképző vérben ázva feküdt és a keze, amivel az ólomgolyót fogva, nos, finoman fogalmaznék, ha annyit mondanék, hogy félbetört és a csont kiállt az alkar és a könyök környékén. Az ólomgolyó pedig a földön volt, s alatta a férfi kézmaradványa. Azonban a kardon, amit a tajtékozó férfi szorongatott, nem volt már írásjel. Harvest felnevetett.
- Szóval egyszerre csak egyre tudod feltenni. Ha, egy másikon már rajta volt akkor az eltűnik, és az újon jelenik meg. Add ide a kardot! – átnyújtottam, amit Harvest hevesen elkezdett vizsgálgatni.
- Ha jól nézem, és márpedig biztos, hogy jól nézem. Akkor ezek rúnák. Méghozzá ősi Futhark rúnák. Régen a skandináv félszigeten élő emberek használták az 5. század környékén.  Ó, majdnem megfeledkeztünk vérző őrmesterünkről.  – majd intett pár felcsernek, akik lefeszítették a súlyt, s kivitték a gyengélkedőre a szerencsétlen férfit. – Ez remek! Ez egyszerűen mesés. Rendkívül érdekes képességed van te lány. Most pedig kísérletezni fogunk!