Adams Kikötő

Tárgy: Re: Adams Kikötő Hétf. Szept. 17, 2012 10:04 pm

Én szépen odaballagok a fegyveremmel a rossz fiúkhoz, amíg a mentős nő elrohant a rendőrhöz, én tudom már késő neki, kizárt, hogy időben megérkezzen a segítség, ha egyáltalán jön segítség, nagyon nagy mázlira van szüksége, ahhoz hogy túlélje, bár minden lehetséges én nem temetem el addig amíg az utolsó leheletét ki nem fújja. Közben várom a választ a gengszterektől, először nem szólnak semmit csak zavartan nézelődnek stb, amit ilyenkor az ember szokott tenni, majd az egyik lassan felszólal.
- Mi... Pingvinnek dolgozunk.
- Az jó mert én is.
- Valóban? Akkor nem volt túl okos ötlet ez az akció, jóban vagyunk ám a főnökkel.
- Jah biztos. Én meg annyit fizetek neki a piacon, hogy abból harminc évre megvesz titeket kilóra.
Erre zavarodottan nézegetnek egymásra a bűnszervezet emberei, láthatóan nem értik kis lehet a személy aki előttük áll, miért nem hallottak róla, honnan van annyi pénze. Aztán a beszédes kedvű megint megszólal.
- Te vagy Ramirez nem?
- Igen. Szolgálatukra. De... most már ideje lenne távozni, a viszont látásra, arra menjenek!
Fegyveremmel mutatom a sikátor másik végét, majd puskámat a vállamra veszem és visszaindulok a rendőrökhöz. Nekem mindegy hova mennek a gengszterek, maximum hátba támadnak a már eldobált fegyvereikkel.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Pént. Szept. 21, 2012 3:54 pm

A zsaru leadta a történtekről a jelentést rádiójában, majd visszatért hozzám. A keze remegett, nem is csodálom. Nekem még azt sem szabad.
- Szorítsa oda ezt a ruhadarabot a sebre, ne veszítsen még több vért – mondom a rendőrnek, akinek nem igazán lehet ínyére ez az ötlet, végül azért csak megadja magát. Nem fordíthatom minden időmet egy emberre, van még sérült a sikátorban is, azoknak az állapotát is fel kell mérnem. Nincs ilyen, hogy valaki zsaru, ezért előnyben részesítem, pedig legtöbb esetben szívesen úgy tennék. Nem, nekem a gengsztert is ugyanúgy el kell látnom. – Mindjárt visszajövök – mondom. – Addig figyelje a társa életjeleit. Ha baj van, akkor kiáltson nekem.
Ezzel fölkelek guggoló helyzetemből, és a sikátor felé veszem az irányt, de szembe találom magam az öntörvényű, fegyveres fickóval.
- Magának nem a banditákra kéne figyelnie? – vonom meg a szemöldököm. – Vagy esetleg… csak nem intézet el őket? – vetem fel, hangsúlyomból, hogy viccnek vagy gyanúsításnak számon-e, nem igazán dönthető el. Pedig komolyan gondolom. Ebből a fickóból kinézem.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Pént. Szept. 21, 2012 5:19 pm

A bűnözők nem sokat tétováznak, sérült társaikat hátra hagyva elkezdenek futni a sikátor másik végébe közben hallom erősen szitkozódnak. Mikor már elindulok szembe jön a mentős nő és kérdőre von, mit tettem azokkal a gengszterekkel, akiket az előbb engedtem el. Én teljesen higgadtan szinte érzelemmentesen válaszolok.
- Kiderült, hogy igaz nagyon furmányos módon és közvetetten de az én embereim, így elengedtem őket. A sérültek még ott vannak. Tudok valahogyan segíteni?
Részemről nagyon élvezem ezt a kis kiruccanást, egy másik zsebemben kezdek el kutatni és egy kis csokoládét kapok elő, amit elkezdek majszolni, mintha mi sem lenne természetesebb most, tudomást se veszek a káoszról ami körül vesz.
- Kér egy kis csokit?
Kérdem a nőtől, hátha megkívánta az édeset, ha nem az se baj, hogyha tudok neki valahogy segíteni a sérültek kezelésében akkor azt megteszem, ha nem akkor visszasétálok a rendőrökhöz és nézem őket, miközben fegyveremet ellenőrizgetem. Ha azt megunom újra visszamegyek a mentőshöz, aztán felteszek neki egy kérdést.
- Mindig ilyen kemény a munkája. Mondja nem stresszel ezen, vagy maga is olyan hidegvérű alkat mint a legtöbben?

Vendég

//Előzmény: Gotham-i erdő//

A kikötőbe érve az első dolog, ami feltűnhet, hogy roppant csendes. Mintha minden dokk munkás leállt volna a dolgával, és végleg elhallgattak volna a daruk hangjai. A lámpák hézagosan égnek, van amelyik még csak villódzik, de a legtöbbje már semmit nem ér. A megadott raktárhoz érve újabb furcsaságok kerülnek elő: a raktár falát - ami nem túl vastag - kívülről tépték fel, az ajtó viszont sértetlen. A bejárat fölött himbálózó lámpa fénye épp most rúgja az utolsókat, és az égő hamarosan kiég. Ha van merszed belépni a raktárba, a földön néhány méter után sár foltokat pillanthatsz meg, bár nem sokat érnek, mert már mind rászáradt a raktár beton aljzatára, és nyilván elkeveredett a dokk átlagos mocskával. Félhomály uralkodik bent, és síri csend. Dulakodás, vagyis inkább mészárlás nyomai látszanak, a raktárban tárolt dobozok szana szét hevernek, összetörtek, vagy behorpadtak. A falon sugárban kispriccelt vérfoltokat - vagyis inkább vércsíkokat - fedezhetsz fel. A küzdelem, ami itt zajlott, eléggé egyoldalúnak tűnt, de vajon micsoda, vagy kicsoda az, ami képes ekkora mészárlást végezni. Holttest nincs, azokat a rendőrség már mind elszállíttatta, így a többi nyommal kell beérned.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Csüt. Feb. 28, 2013 12:32 am

Már messziről éreztem a tenger sós szagát, ahogy a dokkokból áradó hal bűze végigcsap ficánkolva arcomon és rajtam röhög, hogy én ezt mennyire gyűlölöm. Párszor már jártam itt a családommal, mikor heroint, kokaint és egyéb hülyeséget csempésztünk pénzért, felszerelésért vagy információért cserébe. Mindezek közül mindenki tudta, hogy az információknak van a legnagyobb hatalma. Elvégre én is pont csak ezért cserébe fogadtam el a melót, na meg természetesen lehet, a személy aki a tömegpusztítást végzi, az én családommal is végzett.
Kivételesen örülök neki, hogy síri csend és halszag van a dokkban, bár másrészt eléggé nyugtalanít a dolog. A dokkok, főleg ez, mindig hemzseg a mocsoktól, a kereskedőktől, a munkásoktól, legyen az délután vagy hajnalhasadat előtt. Mindegy, a lényeg hogy dúl az élet, dúl a banzáj nonstop. Kivéve most. Az egyik raktár tetején ácsorgok, valamival magasabb mint a többi, szép nyugodtan szétnézek. Mivel a lámpák össze-vissza pislákolnak és alig akarnak valamit megmutatni, én se látok sokat a dokkból. Gyűlölöm ezt. Mikor nem tudom rendesen felmérni a helyszínt, mikor nagy valószínűséggel megannyi árnyba öltözött mocsadék lapul az épületek közt, hogy rám törjön és én őket nem szúrom ki időben. Guggolásomból lassan és óvatosan felállok, majd a tető szélére állva levetem magam, egy szaltó, majd a szemközti raktár falába kapaszkodok karmos kesztyűmmel, onnan elrugaszkodva ugrok át vissza a másik raktárra, majd onnan le a földre, egy bukfenc, majd felállok. A megadott raktár mellett állok, szorosan a falhoz simulok, mintha én is csak egy árnyék lennék a sötétben. Csendben haladva elérem a feltépett fal helyét.
- Fenébe... a kopogás neki is luxus... - mondom magamnak halkan. Elkönyvelem hogy talán berobbantották a falat, elvégre mi más csinálhatott volna bele ekkora lyukat? Egy ember? Ugyan már. Bár... végülis... Ez itt Gotham, ahol semmi sem lehetetlen. Sárkányok, őrült bohócok, BLÉ-sek, Batman...
Óvatosan bekukkantok a hatalmas nyíláson, alaposan végigpásztázom a terepet. Bent egyenlőre semmilyen mozgást nem látok, lassan és halkan belépek az épületbe. Szemem megakad a sárfoltokon. Odamegyek és jobban szemügyre veszem. Sárfoltok? Itt? Ahol az egész dokkok ki vannak betonozva? Az egy dolog, hogy a dokkok tele vannak mocsokkal, de a sár itt se teljesen hétköznapi dolog. Figyelem a sárfoltokat, próbálom értelmezni, hogy vajon milyen lény vagy személy hagyhat itt ilyet. Ujjaimmal kicsit megérintem, hogy érezzem, tényleg sárról van e szó, vagy talán tényleg csak a dokkok mocska. Felállok és teszek pár lépést tovább, látom a vérfoltokat, teljesen beleborzongok az egészbe. Odamegyek a dobozokhoz, megvizsgálom azokat is, hogy mi lehet vagy mi lehetett bennük, szint úgy mint a vérfoltokat, csak a falakon vannak e vagy a földön is, és ha a földön akkor vezetnek e valahonnan valamerre, esetleg hogy a tettes nem hagyott e maga után vérfoltokat amik megmutatnák az utat felé. Hülyeség, a rendőrség már biztos elkapta volna, de más kapaszkodóm jelenleg egyáltalán nincs...

Vendég

A kutakodás közben észre sem veszed az idő múlását, pedig bő fél óra jócskán eltelt. A talált nyomokkal valamit kezdeni kéne, de vajon van-e kapcsolatod olyan, aki képes megvizsgálni, és beazonosítani az általad talált nyomokat. Végeredményben mindegy, ugyanis nem jutsz el addig, hogy végig pörgesd magadban a lehetséges jelölteket, mert egy négy tagú csapat, vascsővel felszerelkezve, az egyiknél pedig egy lánc van.
- Nocsak, nocsak. A kis bohócka eltévedt? - kérdezi gúnyosan, és lassan megindulnak feléd, hogy körbe vegyenek.
- Mit keresel errefelé, ahol a madárka sem jár. - szól egy másik. - Ez a raktárház a mi területünk, jobb lesz, ha elhúzod a beled, különben nem kímélünk! - folytatja kicsit agresszívebben, remélve, hogy majd kedved támad lelépni innen.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Csüt. Feb. 28, 2013 7:59 pm

Pörög az agyam alaposan, ahogy elemezgetem a terepet, a nyomokat. Mindegyik egy undorító kis puzzle darab, ami majd talán egyszer egybe fog esni, de most... Olyan mintha egy ezer darabos puzzleból lenne meg 5-6 darab és abból kéne kitalálnom, milyen képet is ábrázol. Nehéz ez így. De ki tudna nekem ebben segíteni, ha a maradék bandák tagjai sem tudnak rábukkanni az illetőre. Dr. Poffenberger? Már így is elég sokat fizettem neki a kesztyűkért, nem is beszélve arról a szépségről ami alkaromra van erősítve. Megvakarom óvatosan azt a verébfészket ami a fejemen van és hajnak nevezik. Gondolkodásomból hirtelen négy ember zökkent ki, azonnal feléjük fordulok. Átkozom magam, hogy nem voltam óvatosabb, de hát a hibákból tanul az ember. Szemeimmel figyelem őket, ahogy közelednek felém és próbálnak körbevenni, ugyan úgy hátrálok én is, felvéve tempójukat, utam a kijárat felé vezet, ami a hátam mögött van.
- Csak lazán srácok - kezdek bele, mindkét kezemet felemelem, hogy jelezzem, nincs kedvem velük verekedni, de ismerve ezt a fajtát, lehet más lehetőségem nincs.
- Most komolyan megütnétek egy fiatal helyes csajszit az helyett hogy megerőszakolnátok őt? - kérdezem tőlük kicsit csalódott hangon. Elvégre négyen egy ellen, méghozzá ők pasik én meg csaj... Valami nincs rendben a mostani bandákkal. A nőket ilyenkor meglopni, megerőszakolni és majd csak utána szokták megölni. Ez a város egyre jobban rugaszkodik el a rutintól.
- Nem tévedtem el. Pont ott vagyok ahol lennem kell. Eléggé nagy gigszerben van az összes banda és engem bíztak meg, hogy megtudjam mi a fene mészárol le minket szép sorjában. Jó lenne ha inkább segítenétek nekem a munkában, elvégre nektek is csak a javatokra lenne - mondom nekik nyugodtan. Résen vagyok, nem akarom hogy ezek engem felkoncoljanak vagy valami, pont ezért ha netán olyat tesznek ami engem fenyegetni alkaromon lévő drágaságomat használva húzom fel magam majd a falra, ott úgysem bánthatnak, legalább is szerintem. De ezt majd csak ha ténylegesen megtámadnak engem.
- Ha ez a ti raktáratok, akkor örülnék ha ellátnátok néhány közelebbi infóval. Kezdetnek megfelelne, hogy itt esetleg mi történt és mikor - fejezem be komolyan mondandómat, teljesen nyugodt vagyok, úgy istenigazándiból soha se féltem semmitől, nem most fogom elkezdeni.

Vendég

Elgondolkozni látszanak. Egymásra néznek, és mintha kissé zavartak lennének.
- Miért érdekelne téged ez a sorozatos banda mészárlás? - kérdezik tőled ismét. Nos, legalább alaposak, és nem esnek neki rögtön ész nélkül a másiknak.
- Ez a raktár a mienk. Vagyis a mienk volt. Már csak mi maradtunk négyen a bandánkból. BLÉ-t, heroint és egyéb finomságokat csempésztünk, de nyilván a BLÉ volt a legkifizetődőbb üzletág. Erről a mészárlásról nem tudunk semmit, épp terítettünk, de egy szállítmány érkezett Star City-ből, valami... - egy picit elgondolkodik. - Veres, Verte, Ver...tigo. Igen, Vertigo. Akkor ütöttek rajtuk, és mint látod, senkit nem hagytak. Ez pár napja volt, reméltük, hogy már szabad annyira a hely, hogy be tudunk osonni, és kideríteni, hogy mi történt. - meséli el neked a veled szemben álló tag, akinek a fejére van tolva a napszemüvege.
- Ordít rólad, hogy az Ördög bohócai-hoz tartoztál. Ők viseltek ilyen béna maszkokat. - szólal meg a tőled balra lévő.
- Segíteni akarsz? Ám legyen, de utána elválnak útjaink.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Pént. Márc. 01, 2013 12:06 am

Elgondolkodnak a dolgokon, mégsincs a fejükbe sz*rva, talán ez az egy nagy szerencsém. A mészárlások miatt sok banda inkább nekiesik a másiknak, egymást hibáztatva a dologban. Végighallgatom őket, nem válaszolok egyből semmilyen kérdése, semmilyen megjegyzésre, próbálom összerakni a dolgokat magamnak. Szóval Vertigo... Hallottam a dologról. Ugyan olyan finomság mint a BLÉ elvileg, de még nem találkoztam vele. Hiába csempésztem drogot, én magam soha nem próbáltam ki és nem is fogom kipróbálni ha rajtam múlik. Undorító dolog az, ami csak szétcseszi a szervezetemet. Attól függetlenül jó megélhetést biztosít az ember számára, ha jól csinálja. Bár gyakran nem kifizetődő.
- Nos akkor most én jövök. Mint mondtam, engem bíztak meg ezzel a dologgal. Akkor is, ha nem értem miért, de ez most nem fontos - a tőlem balra lévő személyre nézek, aki felismerte hovatartozásomat - Örülnék ha a családomról kicsit több tisztelettel beszélnél - sziszegem neki vészjóslóan, ebből is érződik, hogy tényleg családnak tekintettem Az Ördög bohócait és még mindig a családom, attól függetlenül hogy már nincsenek. Nem engedem hogy feledésbe essenek, nem engedem hogy bárki sértegesse őket. Az ilyenért kivágom az illető nyelvét és lenyomom a torkán.
- Segítek, de egyedül dolgozok. Bármi kézen fogható információ esetleg? Valami más banda lehet szerintetek ez mögött? Vagy esetleg egy önjelölt bűnüldöző? Mert eddig semmi információt nem sikerült szereznem vagy nyomot amit kiinduló pontnak használhatok - mondom nekik, hátha eszükbe jut valami fontos, amitől el lehet rugaszkodni.

Vendég

- A mi bandánk területére léptél, fenéket fogsz te egyedül dolgozni. - szólal meg ismét az előtted álló tag ellentmondást nem tűrő hangon. Mozgolódni kezdenek, és elkezdenek mintákat begyűjteni, addig a tőled jobbra álló közelebb lép hozzád. Az ő kezében van a lánc, és talán ő a megmaradtak vezetője is.
- És kiderítettél már valamit? - tette fel neked a kérdést. - Mi kaptunk egy fülest, miszerint láttak egy tagbaszakadt fickót a helyszíneken, aki elég furán viselkedett, de ennyi. - osztotta meg veled az információit. A nap felkelőben, és hamarosan megérkeznek az első emberek, akik nem tudni, hogy munkások, vagy a gyilkosságok miatt jönnek ki ilyen korán a kikötőbe.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Pént. Márc. 01, 2013 7:49 pm

Megvakarászom csinos kis államat, de csak hogy én is csináljak valamit. Jogos, hogy az ő területükön vagyok, ezért az ő szabályaik szerint kéne játszanom, de az is belejátszik a kártyákba, hogy én független személy vagyok, ezért a saját szabályaim szerint mozgok mindig.
- Az lehet, végülis miért ne. Többen lennénk, többet tudnánk meg. Na szóval akkor ti ketten elmentek a Burnley-i Búvóhely kocsmába és megtudtok ezt-azt, hogy esetleg más bandák nem tudnak e többet erről az ügyre - mutatok a két szélső pasasra, majd elgondolkodok a lehetőségeken. Szóval egy tagba szakadt pasas csinálta ezt. Kicsit kattog az agyam, csak akkor képes valaki így kidönteni a falat puszta kézzel ha használta a venom szérumot. És bizony aki venomos, annak köze van Bane-hez. Teljesen beleborzongok, elvégre Bane egy olyan személy a hallottak szerint, akivel nem jó kikezdeni. Ha az ő keze van az ügyben akkor bizony nagy bajban vagyunk. De az is lehet, hogy teljesen más merről fúj a szél.
- Mit takar a furcsa viselkedést? Egyébként már hallottatok a venom szérumról és Bane-ről? Mert az is meglehet, hogy az ő keze van benne a dologban. De még nem lehet ezt biztosra venni, viszont megfontoló lehetőség. Az ember nem tudja csak úgy magától kidönteni a falat puszta kézzel és nem is tudok elképzelni, hogy valahogy más módon mészároltak volna le embereket - közlöm a főnökkel a gondolataimat, hátha közösen össze tudjuk rakni a kirakót. Végülis, nekem csak annyit mondtak, hogy tudjam meg ki áll ezek mögött, azt már nem, hogy állítsam meg.

Vendég

Mikor parancsokat kezdesz osztogatni, mind a négyen kérdőn néznek rád, majd egymásra, illetve a vezetőjükre.
- Na kisanyám, te itt nem parancsolgatsz! - mondja ki lényegre törően, majd amolyan nagyzolósan megpaskolja az arcod. - Jobb lesz, ha mostantól egy kicsit kedvesebb leszel, és megosztjuk az infokat, nem pedig kérdezel, és kérdezel, mi pedig csak válaszolunk. - fejezte be, majd az egyik tagnak intett, hogy menjen, aki le is lépett, nyilván nem volt mégsem olyan rossz ötlet, amit mondtál, de látszólag nem pazarolja feleslegesen az embereit.
- Szóval, téged miért is kértek fel erre a melóra? - fordul vissza feléd, ám mielőtt válaszolhatnál neki, még ő is kielégíti a kiváncsiságod:
- Hallottunk a Venom-ról, be is akartuk szerezni, hogy hatékonyabban megvédjük magunkat ettől az izétől, de az biztos, hogy nem Bane áll emögött. Az ő embereiből is kinyírtak párat, pedig azok sokkal nagyobb tagok, mint mi, gondolhatod. - a fickó átsétál az embereihez, és válanak pár szót.
- Nos, hidd el aranyom, sokkal több mocsok van itt, semmint fel tudnád fogni ép ésszel. Tudod, hogy kell mintát begyűjteni? Tök mindegy, tedd meg, vér, sár, szövet, bármi, amiből elindulhatunk. - mondja, miközben feléd hajít egy kémcsövet, néhány zacskót, és egy csipeszt.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Márc. 03, 2013 12:17 am

Na jó, ezeknek még úgy látszik soha nem mondta meg a nő az ágyban hogy váltsanak pózt mert a kutyát már unja. Mikor egy kicsit elkezdi paskolni az arcomat, azaz inkább a maszkomat, hirtelen megragadom a csuklójánál. Nem erősen, de jól érezhetően, hogy ezt bizony ne tegye.
- Inkább máshol paskolj, ne az arcomon. Ha már kemény legénykedni akarsz, legyél máshol kemény - vigyorodok el, bár ezt nem látja, hangomon mégiscsak jól érződik a lágy perverzió. Soha életemben nem voltam még senkivel és egy ideig még nem tervezem, de az ilyesmi néha belefér szerintem.
- Nyugi főnök, nem lesz semmi gigszer - nyugtatom őt meg, majd hátrébb lépek, utálom hogy ilyen közel van hozzám valaki. Ezek a füleiken, vagy a kábelükön, vagy mijükön ülnek? Kiégett a lámpa az agyban?
- Na jó, elmondom utoljára, hogy miért kértek fel engem erre a melóra. Mert mást nem tudtak felkérni. Nem tartozok semmilyen hivatalos bandázok, teljes mértékben független vagyok, ezért semmilyen banda nem nézhet engem kémnek és úgy gondolták a független ember tudja ezt a legjobban megoldani. Érted? - kérdezem tőle, remélve hogy mást végre rátérünk a lényeges dolgokra, mégpedig maga a nyomozásra. És hurrá! Megértük ezt is. Szóval ha nem Bane emberei, akkor ki? Ki lenne képes kikezdeni ennyi bandával? Ez egyre furcsább. Hozzám vág a Főnök egy kémcsövet, néhány zacskót meg egy csipeszt. Egyik kezemben fogom őket, komoly arccal nézek a Főnökre.
- Szerinted azokat nem gyűjtötte be a rendőrség? - kérdezem tőle, ujjammal a fejemet bökdösöm hogy teljesen hülye, de hát ha ő Főnök akkor a ő Főnök. Vállat vonok, végülis a Gothami rendőrök nem arról híresek hogy alapos munkát végezzenek. Kinyitom alaposan szép szemeimet és próbálok minden számorma furcsa, oda nem illő dolgot keresni és begyűjteni. Nem nagyon hiszem hogy találunk valami hasznosat, ami elkerülte volna a rendőrök figyelmét, de ahogy szokás mondani: A hülyének kedvez a szerencse. Ebben a raktárban pedig van pár...

Vendég

Nem sokkal később újra összegyűltök a raktár közepén. A fickóknál több kémcsőben is sárminta van, valamint vettek még mintát a vérből, valami fura anyagból, ami, mintha szövet lenne.
- Ideje lelépni, a labor itt van nem messze. - közli az egyik, és el is indulnak, meg sem várva téged. A furcsa a dologban, hogy nem a raktár ajtaja felé indulnak, hanem a bal oldali fal irányába, és amint elérik, mintha ott sem lenne, egyszerűen átlépnek rajta. Amint az utolsó is kilépett a raktárból eltelik egy kis idő, majd a falon keresztül visszadugja a fejét.
- Te nem jössz, királylány? - kérdezi mosolyogva, majd ismét eltűnik. Ha átlépsz utánuk a falon, olyan érzésed lesz, mintha egy vízesésen mennél át, vagy egy erősebb zuhanyon. Átérve a túloldalra, egy teljesen felszerelt laborba érkezel, mindenfelé gépek és tudósok dolgoznak megállás nélkül. Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi ez, és miből fizetik, ha már csak alig maradtak. Ahogy körül nézel, a legtöbb gépet még csak hírből sem ismered, itt mégis százával vannak. Egy nagyobb üres terület van a helyiség közepén, mintha hiányozna onnan valami. A körül az üres terület körül, négy újabb ember áll, fejükön maszk, a ruhájuk pedig, mintha öltöny lenne. A legkülönösebb mégis az, hogy függőlegesen el van választva, és a jobb oldala hófehér, a bal pedig sötét lila. Nem sokkal később meg is tudod, kik ők, ha eddig még nem jöttél volna rá, ugyanis fentről egy platform ereszkedik le, mintha egy lift lenne, csak kevésbé zárt, rajta pedig egy ember, másik két ilyen öltönyös-maszkos fickó.
- Ez meg ki? - szólal meg, a férfi, hogy leér, és meglát téged.
- Egy régi banda utolsó tagja. - közli vele az egyik férfi a raktárból
- Nocsak, nocsak. - mér végig. - És mi szél hozott erre? - teszi fel neked a legelső kérdését, majd valami apró tárgyat látsz villanni a kezében. Reagálhatsz rá, de később kiderül, hogy csak az érméje.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Szomb. Márc. 30, 2013 1:54 pm

Mint mondtam, az idiótáknak kedvez a szerencse s ebben a raktárban legalább négy is található. Néhány szövet, néhány sár minta, én jómagam valahogy nem találtam semmit, de nem csüggedek el, nem vagyok nyomozó, nem ez a hivatásom. Attól függetlenül a részletek nem szoktak előttem csak úgy elillanni. Ma mégis úgy néz ki, hogy nem áll mellém Tymora, a szerencse istennője. Vagy talán mégis? Elindulnak a fal irányába, ezek hibbantak... Neki akarnak menni vagy mi van? A laborjuk állítólag itt van... Érzem ahogy szám akaratlanul is tátva marad, ahogy átlépnek a falon, ahogy eltűnnek benne, mintha ott se lenne. Valamit bevettem volna, hogy a Harry Potter filmek csak a valóságot tükrözik? Kicsit megrázom fejemet, ezek nagyon klassz trükkök, vagy technológia, fene se tudja, de utána akarok járni, én is akarok ilyet. Mennyivel egyszerűbb lenne néhány dolog!
A királylány megfogalmazáson kicsit megilletődök, de végül egy mosollyal fogadom, elvégre engedélyt kaptam, hogy én is belépjek ebbe a furcsa valamibe, megtudjam mi rejlik mögötte. Halkan veszek egy mélyebb levegőt, elvégre eléggé izgatott lettem, a kíváncsiság az, ami előre hajt, mégis az agyam óvatosságra int. Nem tudom mire számítsak, mi lesz mögötte. Csapda? Vagy talán szövetségesek? Az utóbbin elmosolyodom, elvégre soha senkivel nem szövetkezem, inkább csak kétoldalú haszon üzletet kötök.
Átlépek a falon, kicsit behúzom a nyakam, olyan mintha vízesésen mentem volna át, teljesen beleremegek, de nem azért mert kellemetlen, inkább furcsa érzés. Pislogok nagyokat, köpni-nyelni nem tudok, szerencsére a maszkom ebből semmit nem mutat, továbbra is mintha ördögien vigyorognák. Figyelem azt a sok szerkezetet, az embereket, ahogy mászkálnak és tevékenykednek. Miből fizetik ezt egyáltalán? Kinek dolgozhatnak és mit csinálhatnak? Hirtelen eszembe jut, mi lenne ha szereznék tőlük ezt-azt felszerelésnek, egy jóféle kiegészítőnek, ami segítene abban, amit csinálok. Hiányos a felszerelésem nagyon. Jó lenne bővíteni. Valami lift félén lejön három ember. Elég furán néznek ki, kezdek biztos lenne benne, hogy valamilyen nagy banda tagjai.
Ahogy leér a férfi és odajön hozzám, kissé elundorodok arcának láttán. Az egyik teljesen normális, de másik, mintha savval vagy valami vegyszerrel locsolták volna meg abban a reményben, hogy virágok nőnek rajta, de valójában kimarta a bőrét és húsának egy részét. Utána eszembe jut, hogy ez nem más mint Harvey Dent, avagy Kétarc. Szegény ember, pedig olyan helyes volt régebben. Bár, ha elfordítja ronda arcát... Vagy talán pont így vonzó?
- Oh, maga Harvey Dent búvóhelyére csöppentem volna? Ez jobb mint Aliz Csodaországban - jön ki belőlem eléggé lenyűgöző hangon, elvégre még soha nem találkoztam olyan híres bűnözőkkel, mint Gyilkos Krokk, Bolond Kalapos, Joker, Pingvin... És most maga Harvey Dent áll előttem. Az a Harvey Dent, melynek néhány emberét régen elárultam, vagy épp besúgó voltam nekik. Valójában az én munkám oda-vissza megy. Attól függ, ki tud többet és hasznosabbat nyújtani.
- Igazán örülök, hogy nem csak az embereivel találkozhatok, hanem magával is - mondom neki, s kezemet nyújtom, hangomon érezni, valójában tisztelettudó vagyok. Jó lenne benyalni neki, elvégre kitudja milyen hasznot húzhatok még belőle.
- Joquinn, Az Ördög bohócai tagja - mutatkozok be büszkén, többet nem is kell rólam tudnia. Elhalmoznám kérdésekkel, de aki túl sokat kérdez, az túl gyanús lesz a végén mások szemében és eliminálják a biztonság kedvéért.

Vendég

Két-Arc a kezedre néz, de nem viszonozza a gesztust, inkább csak elhalad melletted.
- Szorít az idő, a bandák egyre kisebbek, míg a gyilkos, vagy gyilkosok szépen lassan átveszik a hatalmat a város felett. - ezzel el is sétál melletted, majd egy monitort néz, amin egy elnagyolt térkép látható. Egy piros pötty villog rajta.
- Hogy az a... - kezd bele a férfi, majd feléd fordul. - Készülj kicsi bohóc, velem jössz. - hangjából nem érzed ki, de ott bújkál, hogy nem szívesen hagy itt téged, még akkor is, ha seregnyi ember van rajtad kívül. Egy hosszú kabátot és egy kalapot emel le magának, amivel elrejtheti testének és ruházatának sérült felét, egyelőre inkognitóban marad, majd megindul az ajtó irányába.

//Folytatás//

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 9:54 pm

Démoni Szövetség

(Lupin és Keiri magánkaland)

Egy csendes kis sikátorban sétál a fekete páncélos alak. Lassan lépdel előre, semmi zajt sem kelt. Keres. Keres egy bűnös lelket, valaki akit a pokolra küldhet. Nem ismeri a világnak ezt az idejét, de muszáj lesz hozzászoknia. Már most is látja, hogy milyen romlott ez a világ. Minden egyes utcán nyüzsögnek a bűnösök, akár a férgek egy rothadó tetemen. A hóhérnak nem kell mást tenni, csak belemarkolnia ebbe a féregtengerbe és szétmorzsolni őket az ujjai között. De előbb fel kell deríteni a terepet és az sem lenne rossz, ha találna valami szövetségest. Ám az utóbbi valószínűleg elég nehéz lesz, úgyhogy egyenlőre csak rója az utcákat és próbál találni valami csendes, sötét helyet, ahol elmélkedhet és visszahúzódhat, ha szükséges.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 10:18 pm

Sötétség és mozdulatlanság, halotti csend, egyedül néhány hajléktalan rekedtes hortyogását hallani, ám ahogy álmosan rúgdossák egymást lassan az is abbamarad. Az éjszaka természetes fényei az utcákról még sose tűnt fel a szmogtakaró alatt, s csupán a rég elromlott lámpák alig alig pislákoló fénye vetül az utcára.
S ott, az utca közepén szinte folytogató a légkör, majd az a kevés fény is elaszik. Valami nem evilági lépdel végig az úton, valami, valami gonosz. Hirtelen megálll, hártranéz, s meglátja...

A szamuráj mögött egy két méter magas szinte fényárban úszó féfi áll, fehér öltönye és különös furcsa Hold alakú fején lévő vigyora bizarr összképet kellt minden épelméjű emberben...

Lupin élvezettel nézett végig a sötét alakon, majd hirtelen eltűnt, s töb száz méterrel arréb lett megint látható. Ujjaival csalogató mozdulatot tett, jelezvén, hogy az alak kövesse...

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 10:31 pm

A hatalmas fehér alak igen groteszk látványt nyújt, valószínűleg bárki megrémülne, ha valami hasonló felbukkan a háta mögött hirtelen, de ez a harcosra nem igaz. Járt a pokolban, látott megannyi furcsa, morbid, szörnyű és visszataszító dolgot, ami bármilyen embert, vagy lényt kit Sátán nem fogadott a szolgálatába, megrettentene és az örök őrület börtönébe zárna. Lassan végigméri a férfit, az arcából ítélve legalábbis hímnemű, vagy valamikor az lehetett. A szamuráj nem nyúl a kardja után, hidegen figyeli fültől fülig érő vigyorú követőjét. A fehér ruhát viselő entitás hirtelen eltűnik és száz méterrel odébb tűnik fel, kezeivel jól kivehető, hívogató mozdulatot tesz. A harcos sosem félt semmitől, s most sem fogja elkezdeni eme érzelmi állapot gyakorlását. Elemeli jobb lábát és mikor az földet ér ott áll a holdfejű alak mögött, kaput nyitott a saját síkjára, a Pokolba és átlépett egy másik kapun, pontosan az alak mögé, ez pedig a másik számára egy szempillantás alatt történt meg. Karjait kérdően széttárja, hogy most mi is lesz.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 10:39 pm

A holdfejű szélesen elvigyorodott, majd újabb kétszáz méterrel került távolabb, s a szamuráj utána. Ezt a bizarr, groteszk fogócskát még eljátszották párszor, mígnem egy régi, lerobbant elhagyatott panelházhoz értek. Érzödött rajta hogy már évek óta üres, dohos, épp nekik való.... Az ajtó előtt Lupin teljesen eltűnt, ám az épület legfelső emeletén keltette neszek a holdfejű ottlétét sejttették.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 10:47 pm

A két másvilági alak sokáig játszadozik, egyikük mindig odébb ugrik a térben, a másik pedig követi. Ha halandó látná, valószínűleg azt hinni káprázik a szeme, ahogy a két alak előtűnik a semmiből, majd ugyan így el is hagyja színteret. Végül egy romos, többemeletes épület előtt abbamarad a játék. A holdképű az ajtó előtt teljesen eltűnik, de az apró neszek amik odafentről jönnek arra engednek következtetni, hogy a legfelső szinten van. Nemsokára a szamuráj is ott áll a legfelső emeleten, tekintetével ismét felméri a fehér ruhás fickó. Páncélos karjait a mellkasa előtt összefonja és várja, hogy mi lesz a következő lépése a másiknak. Vörös tekintete hideg és nyugodt, mégis ég benne a pokoli tűz, mely egész lényének éltető és meghatározó energiája. A sötétség mintha sűrűbb lenne körülötte, ahogy ott áll és vár, de lehet ez csak a belőle áradó elemi gonosz hatása.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 10:56 pm

A holdfejű egész testében megremeg a másik kisugárzásától, és ettől még szélesebb vigyort vesz fel. Tudja, valamikor rég már találkozott ehhez fogható sötéséggel, ám ezen tudás rég elvveszett valahol elméje titkos tárnáiban.
Percekeig egymással szemben álltak mozdulatlan, majd Lupin hirtelen mozdulattal leemelte cilinderét s mélyen meghajolt a szamuráj előtt. Majd komoly hangon megszólalt:

- Elnézésed kérem Hajnalcsillag követe a korábbi közjátékért, ámde egy hozzád fogható természetfeletti jelenléte rám vonhatja néhány nem kívánt alak figyelmét. E hely köré enyhe burkot szőttem, így csak az láthat be ide, aki konkrétan keresi.- ekkor a komoly stílus hirtelen feloldott s barátságos hangnembe csapott át - Amint a fejem alapján biztosan rájöttél, a nevem Holfejű. Örvendek a szerencsének.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 11:08 pm

Pár perci egymást figyelik, egy pillanatra a fehér ruhás meg is remeg, de vigyora ettől függetlenül még szélesebbé és groteszkebbé válik. Egyszer csak a férfi leemeli a cilinderét és meghajol, ezután pedig udvariasan elmagyarázza, hogy mi is a hely ahol vannak és mire volt jó az előző kis fogócska. Ezután pedig bemutatkozik, ekkor a hangja már teljesen barátságos. A szamuráj vár pár pillanatot, majd maga mellé engedi a karjait és meghajol.
- Megtisztel Holdfejű úr! Az én nevem már rég a múlt homályába veszett, jómagam is csak halványan emlékszem rá. Így hát szólítson csak Keirinek, azon a nyelven melyet még emberi létem alatt beszéltem, ez annyit tesz hóhér. Most pedig kérdem mondja el, mit szeretne tőlem. Azt látom, hogy szándékai egyenlőre békések - mondja a szamuráj, hangja semleges, de mégis természetfeletti kisugárzású, valami megfoghatatlan és meghatározhatatlan gonoszság sugárzik belőle.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 11:27 pm

- Sok, sok dolog van, amiben segítségedre lehetek hosszútávon. Én képes vagyok látni amit az átlag nem, látom az emberek álmait és vágyait, tudom ki bűnös, s teszemazt őket keresed a Hajnalcsillag seregébe. Cserébe én is kérnék segítséget. Urad, a bukott egyik tartományából, névszerint Tartarosból megszökött egy lélek. Nemtudom ki ő pontosan, és nemtudom miért akarom, de szükségem van rá. Az elmém számtalan titkot őriz még előttem is, oly dolgokat, melyek kifordíthatják a világot. Ám jelenleg, csupán erre tudok gondolni...

Lupin vigyorgó arca ekkor közelebb hajol az élő sötéthez, s az most ekőször megpillantja bal szemének aranyát s a benne türöződő feneketlen mélységet, amiben még a gigászok is képesek elveszni.

- Persze, először is hallani szeretném a te véleményedet a dologról. Kedves öreg szamurájom.

Tárgy: Re: Adams Kikötő Vas. Júl. 14, 2013 11:41 pm

A Holdfejű hosszas áradozásba kezd arról, hogy miért is lenne hasznos, ha ők ketten összedolgoznának. Beszéde végén közelebb hajol, s ekkor a harcos belenézhet a bal szemébe. Ritka dolgot láthat meg a másik szemében, valami feneketlen mélységet, amiben még a legnagyobban is elveszhetnek, de mégsem rettenti meg a látvány. Talán már túl sokat látott a szörnyűségekből, hogy megijedjen és valószínűleg ez az alak, bármilyen szörnyűségeket is látott, hogy az őrület így rátelepedett az agyára, hatalmas élősködőként, de valószínűleg sosem járt még a Pokolban, a szörnyűségek, kínok és mindennek ami rossz szülőhazájában.
- Amennyiben tényleg hasznosan tudod segíteni küldetésem, nem vagyok ellene, hogy én is segítselek célod elérésében. De engem köt a becsületem a hűbéruramhoz, ő pedig a leghatalmasabbak egyike, kivel, legyen akármekkora is valódi hatalmad idegen, nem mérheted össze magad. Így hát előre figyelmeztetlek, amennyiben megpróbálsz akadályozni abban, hogy az Ő parancsait végrehajtsam, vagy az életemre törsz, gondolkodás nélkül foglak megölni. Amíg azonban nem akadályozol, addig nem látom, miért ne tudnánk közösen dolgozni. Elfogadod a feltételeim? - a harcos végig beszélgető partnere szemébe néz, vörös szemei határozottságot és eltökéltséget közvetít.

» Arkhami kikötő
» St. Martin kikötő