Elhagyatott iroda

Gina viszonozza a dolgokat, és gondterhelten néz a vezetőjére. Úgy látszik nekik is nehéz éjszakájuk lesz, nem csak neked. A lányok úgy ahogy intenek feléd, csak hogy tudd kikkel is fogsz újra együtt lenni. Gyors fejszámolással is meg tudod mondani, hogy körülbelül nyolcan lesztek, veled együtt kilencen. Ez nem éppen a legnagyobb számú akció, de talán ennyi emberrel nem hibázik akkorát Kelly.
- A helyszínen dolgozzuk ki a tervet. Lesz rá még annyi időnk. Először csak annyit, hogy odalopakodunk, és felmérjük a terepet. Majd utána lecsapunk. - Mondja Kelly magabiztosan. Vagy legalábbis annak látszik. A jobbkeze vagyis inkább farvize Sumati most is árnyékként követi.
Lassan a kis csapat is elkészül, és felkészítik az egyik Catmobilet az útra. Ez már nem az ormótlan busz, inkább egy kényelmesebb macska design-os cadillac, amibe elfér az összes lány, és talán még te is, ha igényt tartasz rá.

A kocsi megindul, igaz kirívó és ronda, de hát a Tolvajok Fejedelmétől ezt lehet várni. Egy csapat modell alkatú csaj kik betörősdit játszanak, és a megmaradt pénzükből, mit nem árvákra költenek ilyen hívságokat vesznek. Már voltál az autójukban, de hogy nem biztonságos, és tuti hogy nem bevetésre alkalmas az biztos.
A város most mégsem foglalkozik ilyen dolgokkal. Távoli lövöldözések zaja, mondatja veled, hogy mostanában nem ti vagytok a legkirívóbb esemény. Egy ilyennel még a zsaruk sem foglalkoznak. Az utatok egyenesen halad, keresztül a városon, egészen a Dixon dokkok egyik elhagyatott részéig.

Még egy sarok és meg is pillantod azt a romos kis putrit, ami réges-régen egy iroda lehetett. Valami menő vállalkozás, mert parkolópincéje is van. Közelebb érve látjátok, hogy nem üres az épület. Akár egy zsibvásár, sok kocsival egybekötve. Mire közelébe érhetnétek szinte meg is szűnik minden fajta mozgás. Nem miattatok, csak úgy látszik jobb dolga akadt a népnek.
Csak hárman maradtak az utcán és már ők is befele sietnek, míg meg nem látják a villogó mentőt. Csak egy pillanatra állnak meg, utána akár a szellemek tűnnek el a szemeitek elől, de neked szerencsédre sikerül kettőt kiszúrni, ahogy berontanak az épületbe. És ott az árnyékok között eltűnnek. Nem is baj, pont az a célpontod.

Karl tövig nyomja a féket, ti pedig majd kiestek a gatyátokból. Megérkeztetek a Tolvajok Fejedelme főhadiszállására, legalábbis amiről tudod bázisukként szolgál. A sofőr körös-körül néz, ebben a manapság kései órának mondható időpontban teljesen kihalt a környék. Az utóbbi hónapokban East End is, mint minden más környék a sötétedés után akár egy szellem járta városrész lenne. Senkit nem lehet látni, és ez hideglelősebb, akármi másnál. Na persze ez még a szerencsésebb eset, sokaknak kik a kezeid között haltak meg, szerették volna ha a környékük hasonlóan kihalt marad.
- Na és hol van a sérült? Itt nem látok semmit, valamelyik házban lesz? - Teszi fel a kérdést Karl, és a hangja nem kicsit sürgető. Ő még az álsérült jött ide, nem úgy mint te. Luka nem szól semmit, csak elkezdi villámgyorsan pakolni a táskába a felszerelést, amit feltehetőleg használni is fogtok. Közben azért fél füllel hallgat titeket, hátha megtudja miért is vagytok itt pontosan. Luka már volt a Tolvajok Fejedelme mellett, és biztos vagy benne már az irodaépületben is járt, csak még nem fedezte fel melyik környéken is jártok pontosan. Elég figyelmetlen mostanában, talán az erejének használata miatt. Az elmúlt időkben sokszor szorultatok rá, ez pedig meglátszik rajta. Lesoványodott, és fiatal kora ellenére elég sok ránc is megjelent rajta. De hát ez rád is igaz, azok a rövidke négy órák nem elengendőek.

Luka kipattan, és egyenesen az irodához mentek. A bejáratot ismeritek, és könnyedén be is juttok. Sötétség fogad titeket, legutoljára mikor itt jártál csupa nyüzsgés, és zsivaj volt. Most pedig egy teremtett lelket sem láttok. Csak doh, és por mindenhol. Egyetlen zaj, amit hallatok az saját magatok légzése, na meg a csendben kalapácsütésekre emlékeztető lépéseitek zaja.
Mikor összenéztek Luka-val csak megvonja a vállát. Hát fogalma sincs merre is lehetnek, és annyit azért tudtok, hogy a lopakodás mesterei. De ez azért már több a soknál. A földszint teljesen üresnek tűnik számotokra, Luka pedig int, hogy akkor menjetek fel. Ott a lépcső mutatja, és a legkisebb nyikkanás nélkül elindul. Valahogy nincs az embernek, ilyen helyzetben, kedve beszélni. Az első lépcsőfok hangosan megnyikordul a lábatok alatt mikor pedig ápoló társad lépné a következők, a feje egy hangos "Klang"-ot ad ki. Hátraesik, és csak ekkor veszitek észre az ezüstös csillogást.
- Kik vagytok és mit kerestek itt. - Jön a kérdés. De mintha nem is emberi száj adta volna ki. Gép hang, egy gép testből. Legalábbis úgy látszik számotokra. Minden mozdulat hangtalan, de mégis a füled hátsó traktusában meghallod a szervók halg surrogását. Gépnek gép, de van-e benne valaki?

A mondatodat már be sem tudod fejezni, lehet nem is akartad, de akkor sem. A fémmacskanő megtorpan mozdulata közben, és leereszti kezét. Egy bőrruhás kéz telepedik a vállára, és a hideg fémtesten egészen lecsúszik. Miközben megjelenik a végtag gazdája is. A macskanők vezetője az, mint mindig ugyanabban a ruhában virít, és halkan szinte suttogva csitítja társnőjét.
- Felícia ha nem tévedek? - Teszi fel a kérdést neked, és látszik rajta az erős gondolkodás. - Miben segíthetünk? És mi lenne az a nagyon fontos dolog, ami miatt ide mert jönni? Vagy kis lenne az a barát, aki ennyire fontos önnek? - Lassan mozog, akár egy macska. Cserkész téged, egyszer jobbra lép, majd balra. Sose tudod mi lesz a következő mozdulata. Végül pedig eléd toppan, hirtelen akár a villámcsapás. Csak ott terem egy centire az orrod előtt, és úgy bámul a szemeidbe, mintha csak egy préda lennél.
- Kézcsók. - Próbálja megtörni Luka a beszélgetés irányát. A harcias társalgás azonnal abba is marad. Főmacska a férfira néz, akit úgy látszik eddig nem szúrt ki. Azonnal viszakozik, és a hangulat is feloldódik.
- Ja csak ti vagytok az Luka! Szóval minek jöttetek ide? - Teszi fel végül már sokkal, de sokkal barátságosabban a kérdést.

Kicsit gyanakodva, szemöldökhuzogatva, de átveszi az üzenetet. Látod, csak két rövidke sor van rajta, és ez is elég ahhoz, hogy a hirtelen változó kedve újra a legborongósabbá váljon. Ezt pedig nem az arcáról sikerül leolvasni, hanem a szavaiból. Úgy kezd el káromkodni, amit a legképzettebb kocsisok is megirigyelhetnének. A kis színjátékot pedig egy erőteljes rúgással zárjam az egyik szeméthalom közepére. Magasra repülnek a papírhalmok, és mindenféle alaktalan mocskos dolgok. De még mielőtt újra felétek fordulna Gina jelenik meg az árnyékok között. Egyetlen férfi tagként a Tolvajok Fejedelmében, különcnek számít, de valahogy mégsem lóg ki a sorból. Hozzátok lép, és aggodalommal a szemeiben kérdezi meg.
- Mi történt Patrisával? Miért nem tudta ő meghozni az üzenetet? Nencs komolyabb baja, ugye? - A kérdések egy folya mgyorsaságával zúdulnak ki száján, és még az idegesen mozgó kackiás bajsza is aggodalomról tanúskodik. Akármennyire is jelmezes "bűnözők" vigyáznak egymásra, és összetartanak. Akár egy nagy család. A macskanők vezetője csak félfüllel figyeli a beszélgetéseteket, de közben erősen gondolkodik. Szemeit összehúzza, és akár egy ragadozó úgy néz a sötétségbe, végül pedig rátok egészségügyi dolgozókra.

Gina megnyugszik egy kicsit, de látszik rajta, hogy ő is elég nagy gondban van. Hátrébb lép, és a high-tech macskát is magával húzza. Úgy néz ki, ami most jön, nem éppen az amiért ide jöttetek. A macskanő elétek lép. Látod száját harapdálja, és erősen vacilál, hogy elmondja-e. Körülnéz, és az árnyékokat vizslatja. Már elég időt itt töltöttetek, megszokta a szemetek a sötétséget. Árnyak mozognak a sötétben, macskajelmezes nők, kik már túlvannak a fénykorukon. Sérült a legtöbbje, akár csak egy rögtönzött kórház. Többükkel is volt már dolgod, sok ismerős arcot meglátsz, akiket te kezeltél a hetek folyamán. Ide tértek vissza felgyógyulni, talán ez az otthonuk vagy inkább az egyetlen biztonságos hely számukra.
- Na jó belevágok. Szükségem van rátok... - Hatásszünet, de végül mégis kitálal. - Patsira egy olyan ügyben volt el, amivel megtörhettük volna Carmine Falcone-t, de most hogy megsérült nem tudja elvégezni a feladatát. ÉS itt jösz be te a képbe Felicia, na meg te is Luka. - Fordul ápolód felé, meglepődött nem is kicsit. A Tolvajok Fejedelmének nem szokott férfiakra szüksége lenni, de úgy látszik ezek az idők új megoldások keresésére sarkallja őket. - Nem kell félni, nem kell nagy dologra gondolni. A Római egy "megmutatom-mennyire-gazdag-vagyok-nektek" partit rendez a kúriájában. Oda fogunk mi bejutni... még mielőtt valamilyen téves következtetést vonnál le, szereztünk jegyeket rá. Azért megyünk, hogy megszerezzünk egy fontos iratot, és ezzel megpecsételjük a sorsát. Elfegyülünk a partin és mi ketten Ginával megszerezzük az iratot, addig nektek figyelni kellene, és megtalálni az összeköttetésünket. Ennyi. - Tárja szét a karját, és várakozással telve várja a válaszodat, de még azért hozzáteszi. - Mint láthatod, éppen emberszűkében vagyunk, nincs sok más választásunk.

Macskanő csak legyint egyet, mintha nem is érdekelné különösebben a küllemed, és talán pont így is van. Annyi év „bujdosás” után vannak olyanok akiket egyáltalán nem izgat hogyan is nézel ki.
- Nyugodj meg azt is megoldjuk. Ha akarsz szerezhetünk neked csadort is, de talán találunk a kedvedre valóbbat is. – Ezzel Gina mint egy árnyék jön vissza, és egy gyönyörű estélyi ruhát tart eléd, amilyet eddig csak női magazinok hasábjain láthattál. Ránézésre is több ezer dollárt megér, hát még ha boltba kellene venned, kiegészítőként pedig egy fertelmesen nagy kalapot, és irtózatosan nagy gallért hoz, csak kiegészítőként a ruhához. Választani lehet, és talán bármit be tudnak szerezni pillanatok alatt, amihez csak kívánalmad van. A páncélos alak pedig egy öltönyt hoz, ami szemlátomást pontosan Luka mérete. Az ápolód átveszi, és már rohan is egy eldugott sarokba átöltözni.
- Persze ha nem tetszik más is tudok szerezni, csak hát az idő szűkös, és ha lehet ne válogass túl sokáig. – Átnyújtja a ruhát Gina, és még hozzáteszi. – Remélem a méret jó CyCa választotta. Neki nem szokott a szeme tévedni. - Utalt mellette magasodó gépförmedvényre, ami leginkább egy szoborra emlékeztet. – Na velünk tartasz?

CyCa-nak nevezett fémnő elvezet öltözködni, és míg ezt teszed, nagy sürgés-forgás támad a házon kívül. Lassan belebújsz estélyibe, és mire kijössz, "lovagod" már ott is vár téged, teljes díszben. Szinte már túl puccosnak is hat Luka, ebben a göncben. Teljesen elüt a sima városi öltözetétől, amit viselni szokott. A kopott farmer, meg a fakult póló, éppen rá vallana, de hogy egy ilyenbe jelenjen meg. Szinte szívdöglesztően néz ki.
De még gondolkodni sincs ezen időd, mert megjelenik Gina, vagyis most már Giambattista, és feléd nyújtja elegánsan a kezét. Kikísér a romos falak közül, és az utcán már vár rátok, egy hatalmas nagy fekete limuzin. Egy limuzin, amit csak filmekben láttál eddig, vagy a város maffiózói kezében. Beültök, és már robogtok is célotok felé.