Főutak, utcák, sikátorok.

Kicsit megvakarja bozótos szakállát, mint aki nem teljesen emlékszik arra, hogy hogyan is történt ez az egész pontosan, attól függetlenül, hogy a holtesteket tegnap éjjel vitték be hozzátok a kórházba. Nekitámaszkodik botjának, mint aki mindjárt összeesik attól, hogy állnia kell.
- Az eset pont itt történt. De tényleg nem volt semmilyen betörés, se rablás. A gyilkost az asszony meg a lánya hozta haza. Legalább is azt hiszem - ismét elgondolkodik ezen, mint aki nem teljesen biztos a dologban.
- De igen. Tegnap este egy vörös hajú fiatal lányt hoztak haza. Eléggé du*ható volt a csaj. Bár meg kell hagynom hogy a viselkedése kissé fura. Először a kölyökkel játszott kint a folyosón, aztán veszekedni hallottam őket. Bejöttek ide, aztán már csak a nő meg a taknyos sikolyát hallottam. Mikor feljöttem rájuk szólni hogy fogják be, már halottak voltak. A vörös meg eltűnt - vonta meg a vállát az öreg és várta hogy esetleg más kérdést is feltegyél neki. Arcán viszont látszott, eléggé nyugtalan és siet.

Ez nem jó. Szóval itt történt az eset, ebben a szobában. Csak van egy kis bibi. Átlagos ember nem tudna így gyújtogatni, hogy ne hagyjon maga után nyomot. Vagyis, ahoz képest átlagos, hogy hidegvérrel lemészárolt egy kedves családot. Gondoltam, hogy nem lesz könnyű, de azért nem hittem, hogy ennyire nehéz lesz. Biztos ő is egyike azoknak a képességgel rendelkező embereknek, akik nemrégiben feltűntek mindenfele.
Szóval ő is olyan torzszülött, mint én. És még hozzá lány. Ugyanolyan megértetlen lélek, mint én. Csak ő kevésbé bírta a nyomást. Most hogyan bosszuljam meg a családot, ha együtt érzek az elkövetővel? Istenem, most segíts!
Bár lehet kicsit hamar következtetek! Az is lehet, hogy ő látta utoljára a családot élve. Sőt, még a tettest is láthatta! Bárhogy is, meg kell találnom mihamarabb!
Csak azt nem értem, hogy miért hívták egyáltalán fel magukhoz? Lehet, hogy régen ismerősök voltak? Vagy csak megkönyörült a lányon? Kérdések, amik kérdéseket szülnek. De a válasz még sehol. Látom, az öreg már kezdi unni, de nem tágítok, amíg még forró a nyom.
- Nagyon érdekes. Többet szeretnék megtudni erről a lányról. Hogy nézett ki, ha lehet kicsit pontosabban, és hogy mit viselt. De leginkább az érdekelne, hogy mit jelent a kicsit fura viselkedés?- mondom az öregnek még mindig az ablakpárkánynak dőlve. Szerintem ezen a nyomon elindulhatok, feltéve ha megtalálom a hölgyeményt, aki állítólag még csak nem is csúnya. Bár ha tényleg ő tette, akkor mit fogok csinálni?

Csücsörít szájával, nem tart neki sokáig, míg visszaemlékszik arra a vörös hajú lányra, akiről elkezdett neked mesélni. Látszik rajta, csak azért tartja őt olyan jól észben, mert szerinte du*ható volt.
- Eléggé alacsony volt. Olyan vörös hajjal, hogy olyat még nem láttam. Nem volt az a tipikus természetes vörös, hanem inkább mintha befestette volna, de nem hiszem hogy be lett volna festve. Piszkos volt és büdös. Úgy nézett ki mint egy drogos hajléktalan. Eléggé rossz bőrben volt. Szerintem párszor alaposan ellátták a baját mert monoklija volt az arcán meg ilyenek - hangjában hallatszott, hogy bár az öreg olyan amilyen, kicsit mintha sajnálta volta azt a lányt. Kitudja miért volt olyan ellenszenves veled szemben az elején. De hát az idős embereknek megvan a saját bajuk és öreg korra már a betegségük is.
- Azért volt fura a viselkedése, mert volt egy plüss nyula meg egy plüss mackós hátizsákja. Szerintem egy normális ember nem hord már ilyeneket magával. A nyúl miatt veszett össze a kislánnyal. A vörös úgy viselkedett mint egy kisgyerek. Nem úgy mint egy felnőtt vagy kamasz. De nem tudom mennyi idős lehet. De úgy középiskolásnak tippelném - vonogatja meg párszor a vállát az öregember és kinyitja az ajtót, ezzel jelezve neked is, hogy az idő lejárt és ő már nagyon szívesen megszabadulna tőled. Közben ujjait dörzsölgeti, várja a pénz jutalmát, amit ígértél neki.

Szóval valahol az utcáról hozhatták be. Ez sok mindent megmagyaráz. Bizonyára még most is kint van valahol az utcákon. Szóval megtalálni őt olyan lesz, mint tűt keresni a szénakazalban. Sajnos Gothem nem kis város. Egyedül lehet, hogy nem fog menni. Segítségre van szükségem. Csak nem tudom, hogy kiben bízhatok.
A személyleírás nem volt teljesen pontos, de nem hiszem, hogy sok ilyen lány mászkál az utcákon. A személyisége aggaszt a legjobban. Bizonyára sok gondjai vannak szegény lánynak. Hogy mi okozhatta nála azt nem tudom, de segíteni kell neki. Ha minden igaz, akkor a múltban is lehettek vele gondok. Sőt, akár még speciális felügyeletet is kaphatott. De ez mind csak találgatások. Kell valakit kerítenem, aki hozzáfér a környező „speciális otthonok” nyilvántartásához, vagy a rendőrségi adatokhoz.
A rendőrségen nincs ismerősöm, de Dr. Connor lánya talán segíthet megtudni, hogy pontosan ki is lehet a lehetséges szemtanú vagy elkövető. De ha megtudom pontosan hogy ki is ő, akkor se leszek képes egyedül megtalálni. Hová mehetett? Sőt, honnan jött? Talán visszament oda, ahonnan az áldozat elhozta magukhoz, mert megkönyörült rajta? Minden esetre érdemes megnézni az útvonalat ettől a lakástól a nő munkahelyéig. Azt hogy először segítséget kérjek-e vagy menjek megkeresni az elkövetőt nem tudom.
Amit viszont tudok, hogy nem sokáig játszhatom a gazdagot az öreg előtt. Már nem csak neki, de nekem sincs türelmem bent maradni vele egy helyiségben. Egy a fura, nem éppen kellemes szag, kezdi belengeni az egész szobát, még úgy is, hogy nyitva van az ablak.
- Csak két kérdésre válaszoljon még kérem. Hol dolgozott a nő és hogy munka után mindig hazafelé vette-e az irányt? – kérdem az öregtől a legkedvesebb modoromban. Nem akarom hogy pont a végén gyanút fogjon.
Miután remélhetőleg megkapom a válasz, előveszem a pénztárcámat a zsebemből. Úgy tartom, hogy ne lehessen belátni, és közben meglesem a tartalmát. Igen, ahogy gondoltam, nagyon kevés maradt benne. Kiszámolom az öt legnagyobb címletet( ami egy tízes, két ötös és egy kettes). – Ahogy megállapodtunk, az öt legnagyobb címletű bankjegy a tárcámba. – mondom és felhajítom a pénzt a levegőbe. Közben én kiugrom az ablakon és elkezdek lefelé szaladni a tűzlétrán, remélve hogy nem kap el. A tűzlétrát nem éppen legális, de ezen a helyen szinte semmi sem az. Félúton utána kiáltok még az öregnek: - Ne háborogjon. Megmondtam hogy azt fogja kapni amit megérdemel! – és leugrok a tűzlétra utolsó fokáról.

Az öregnek már semmi kedved veled foglalkozni. Idegesen vakarja meg orrát, melyet mogorván húz meg. Szemeiben kezd fokozódni a düh.
- Mit tudom én mit csinált. Nem érdekel az engem. Csak az érdekelt, hogy időben fizessen és a kölyke maradjon nyugton - válaszolt neked ellenszenvesen, de igazat mondott. Sosem törődött semmivel, amíg pénzt kapott. Azt nem köti orrodra, hogy ebben a házban gyakran fordulnak meg fura alakok, nem pont legális üzletek megkötésének céljából és a pincében tárol néhány dobozt, melyek tartalma igencsak érdekelné a hatóságot.
Éhesen indul el feléd, mikor kiveszed a pénzt, hogy elvegye tőled, de hirtelen megtorpan, mikor te azt feldobod a levegőbe és a tűzlétrát kihasználva tűnsz el. Nem láthatod bár, csupán gondolhatod, hogy az öreg bizony a pénz felszedésével és számolásával van elfoglalva, egyáltalán nem néz ki utánad az ablakon keresztül.
Az utca nyugodt és csendes, alig egy órát töltöttél el az öreggel, így még maradt bőven időd elindulni valamerre, hogy megtaláld ezt a bizonyos vörös hajú leányzót, kiről nem tudod eldönteni, hogy ő e a tettes, vagy sem. A taxis ott maradt ahol volt, nyilván sehova nem hívták őt fuvarozni, ezért lehet abban reménykedik, hogy esetleg még elvihet téged valamerre.

Na, akkor kezdjünk neki a vadászathoz! Meg kell találnom a lányt! Bár nem nagyon szeretném, hogy ő legyen az elkövető, de nem tudom egyszerűen kizárni a lehetőséget. Mit fogok tenni ha rátalálok? Bizonyára zavarban lenni! És dadogni!
Na már most, hol lehet? Hová mehetett? Hogyan jutott ki a házból? A bejáraton keresztül nem mehetett ki, mert akkor az öreg biztos észrevette volna. De akkor hogyan? Hát persze! Úgy ahogy én! Erre miért nem gondoltam hamarabb? Ő is a tűzlétrán távozott. Hisz nyitva volt az ablak. A zsaruk nem törődnek azzal fogy nyitva van-e vagy nincs, ezért szerintem ki se nyitották volna. Egy fiatal lánynak nem esett volna nehezére lemászni rajta. Sőt, kézenfekvő lett volna ha megijedt, persze ezt csak feltételezem, akkor nem hiszem hogy messzire eltudott volna menni. Már amennyire jól feltételezem. Szerintem már hozzászokott az utcán való alváshoz, akkor valamelyik itteni sikátorban kell hogy legyen. Plusz még elég korán van arra, hogy tovább menjen. Remélem.
Elindulok lassan ebben a sikátorban és minden fedezékbe, ahová egy ember befér benézek. Bejárom az egész környék sikátorait, remélve hogy találok valamit. Ha mégse jutok tovább a nyomozással, akkor elmegyek a kórházba Dr. Connorhoz hogy találkozót beszéljek meg a lányával. A tárcámban nagyon kevés pénz maradt, ezért csak két-három kisebb taxi útra volna elég, ezért jól meg kel gondolnom, hogy hová is menjek.

//Bocsi hogy eddig nem írtam, de a vizsgaidőszak nagyon kellemetlen //

Az agyad csak úgy pörög, szerencse hogy nem sül ki, ahogy áradnak benne az információk és az események közti összefüggő kapcsolatok. Célszerűen haladsz az utcákon, pontosan tudod mit akarsz és mit, avagy inkább kit keresel. Nem könnyű, mintha tűt keresnél a szénakazalban, de ez nem rendít vissza téged. Az utcán teljes mértékben barátságtalanok, szint úgy mint az emberek, akik ott laknak. Igazi putri, hajléktalan nép, tele tetűvel és rossz indulattal. Árad a bűz mindenütt, szemét halmok közt fekvő emberek a sikátorokban. Magad sem tudod pontosan, hogy milyen hosszú ideig járhattad a környéket, de sajnos a vörös hajú lány nyomát nem leled.
Ezek után úgy döntesz, elmész a kórházba, hogy Dr. Connorral beszélhess. A taxis emberke igencsak örül neked, hiszen kocsikáztatod magad a városon keresztül, melyből neki pénz csurran. Elég sok taxis van ebben a városban, s kinézete alapján nem igazán tartozik azokhoz, akik legálisan csinálják, de legalább nem próbál téged egyből megölni, ahogy beülsz a kocsijába. Egész végig szótlan, csupán a rádióban játszanak valamilyen indiai zenét, de az is lehet, hogy CD-ről megy. Halkan hümmög magának, néha-néha elereszt egy káromkodást, mikor egy gyalogos úgy dönt, hogy a piros ellenére ő már pedig átmegy azon a zebrán. De ezen kívül nem is nagyon foglalkozik veled.
Megáll a Gothami központi kórház előtt és hátra fordul hozzád.
- Megvárjam? - ennyi kérdést tesz meg feléd, szemöldöke érdeklődve húzódik fel, arcán kellemes vigyor húzódik, mint akinek úgy sincs jobb dolga. Valójában tényleg nincs, hiszen a kórház előtt a parkolón áll pár taxis, kik az emberekre várnak, vagy esetleg a diszpécserre.

Hát ez nem valami jó. Sokáig keresgéltem a lányt, de nem akadtam rá. Az idő elég gyorsan eltelt. Ha nem sietek még a végén Dr. Devolt kirúg. Gyorsan kerítek egy taxit, ami elvisz engem. Az előbbi akció miatt nem túl sok pénzem maradt, de pont egy taxira elég lesz. Aztán a korházban meg kiveszek a bank automatából egy kis pénzt.
Beszálltam a legelső kézre eső taxiba és elindultunk a korház felé. Egész úton zsongott a fejem. Nagyon sok fontos információt leltem, de ezek csak még több kérdéshez vezetnek. Egyedül sehogy se fogok menni. De vajon megbízhatok-e valakiben? Nem hiszem, hogy sok ember tolerálná, ha elmondanám nekik hogy szeretnék bosszút végrehajtani egy gyilkoson.
Míg ezen gondolkoztam, már meg is érkeztünk a korház elé. Szinte minden nap látom, de még most is megijeszt egy kicsit. Milyen sok embernek dől el egy nap a sorsa ebben az egy épületben? Vajon ki határozza el, hogy egy ember éljen vagy haljon? Mert nem Isten dönti el hogy éljük az életünket. Ő csak megajándékoz minket vele és nem veszi el. De amíg van élet, addig lesz halál is. Ahol van jó, ott rossznak is kell lennie. De ahol sok rossz van onnan kiszorul a jó. Bármit is teszünk a rossz mindig győzni fog. Kivéve talán a tündérmesékben.
Megköszönöm a taxisnak hogy elhozott és kifizetem neki az utat. Elköszönök tőle és útjára engedem. A legközelebbi banka automatához veszem az irányt és leveszek róla egy kevés pénzt, nem mintha sok lenne rajta. Aztán bemegyek az épületbe. Az ügyeletire veszem az irányt. Meg akarom tudakolni, hogy Dr. Connor bent van-e. Ha bent van, és még van időm, akkor felkeresem. Ha nincs bent, vagy már késésben vagyok, akkor először a hullaházba megyek, és majd később meglátogatom Dr. Connort. Lehet, hogy nem jó ötlet felkeresni őt, de teljesen kifogytam a támpontokból. Ha nem kapok segítséget mihamarabb, akkor lehet teljesen elveszítem a lány nyomát és aztán mit fogok csinálni?