Főutak, utcák, sikátorok.

A kérdésem hirtelen nagyon izgatott lett. Kicsit meg is lepődtem, de el is mosolyodtam. Úgy tűnik szeret fürdeni. Bólintottam majd felálltam.
-Gyere. Megmutatom.-Mondtam kedvesen, és elindultam, majd kinyitottam az egyik ajtót, ahol látni lehetett a fürdő kádat meg a tusolót. Én jobb szerettem a tust, megtakarítja az energiát, de ha neki ez kell akkor nem fogom megtagadni tőle. A régi víz csaló berendezésem még mindig fel volt szerelve, szóval láthatatlanul lehet lopni a vizet szerencsére, bér elég sok fejfájást okozott. Mondhatjuk, hogy egyenesen a csatornából szerzem a vizet, és megtisztítom magamnak, így nem megy át a vízórán. Viszont a fejeltségemnek köszönhetően észre se vehető, hogy ez csatorna víz akár inni is lehetne.
-Nos. Hogyan szereted? Melegen hűvösen?-Kérdeztem miközben megnyitottam a csapokat.

Mire megfordultam Lángnyelv már meztelenül állt előttem, ami meglepett. Nem azért mert zavarba hozna, igazából csak a gyorsasága keltette fel az érdeklődésem. Észre vettem, hogy nincs köldöke. És bár én nekem sincs hisz tojásból születtem, annyit tudtam, hogy az emlősök eleven szülők, szóval kéne, hogy legyen köldökzsinórja. Ez csak további gyanút adott, nekem. Már épp nyitottam volna amikor megakadályozott. Egy fél másodperc gondolkodás, majd bólintottam.
-Persze... Akarsz segítséget, vagy egyedül is megy?-Kérdeztem, miközben felálltam, és megropogtattam a nyakamat. Elég érdekes volt a lány, és azt hiszem kezdtem közeledni hozzá.

Egy pillanatig hezitált majd bólintott, a segítségemet kérte, és ki vagyok én hogy elutasítsam. Megvártam, amíg bemászott, és mikor végzett, akkor levettem a zuhany rózsát, és beindítottam. Kicsit vártam, mielőtt ráspricceltem, előbb fel kellett kicsit melegednie. Ezt követően elkezdtem locsolni. A víz máris feketévé vált, ahogy lecsordult róla, mosva le a sok piszkot. A másik kezemmel elkezdtem simogatni, hogy a könnyen lejövők rendesen lejöjjenek, mindenhol. Miután nagyjából már sikerült a felső réteget, felvettem az egyik szappant, és elkezdtem dörzsölni a testén, szépen lassan leszedve róla a koszt.
-Mond ha túl erősen csinálom.-Mondtam, miközben folytattam. Nem voltam túl jó az emberi bőrrel. Ha most egy magamfajta kislányt fürdetnék sokkal keményebben csinálnám hisz a mi pikkelyünk nem olyan lágy mint az emberek bőre, a végén felkarcolnám szegényt ha túl erősen dörzsölném. Miután sikerült eléggé beszappanozni akkor félre tettem a tárgyat, és hozzá fogtam, hogy belemasszírozzam a bőrébe, hogy a koszt ténylegesen ki tudjuk szedni. Miután ezzel megvoltam, újra megengedtem a zuhanyt, és lemostam. Máris sokkal szebben nézett ki mint előtte.

Sikerült megfürdetni a testét, de a haja még hátra volt. Rögtön rá is kérdezett.
-Szívesen megcsinálnám, de nincs...-Kezdtem bele, de rögtön megszólalt, hogy van egy ötlete. Egy pillanatra feltekintettem, majd bólintottam.
-Oké, egy pillanat.-Mondtam azzal elindultam, hogy megszerezzem a tárgyat. Átkutattam a zsákot, és magamhoz vettem, bár ez férfi sampon volt. Visszasétáltam, és feltekintettem rá.
-Biztos ezt szeretnéd? Ez férfiaknak való.-Mondtam, miközben kinyitottam, és valószínűleg igen válaszra hozzá kezdtem, hogy a hajával is segítsek, természetesen csak ha nem mondja azt, hogy ezt egyedül is meg tudja csinálni.

Hosszú munka volt, de végre kész voltam, kicsit fújtattam.~Istenem, hogy mennyi baj van a szőrrel.~Gondoltam, magamban, miközben megengedtem neki a vizet. Félre tettem a sampont, már alig volt benne, elég sokat felhasználtunk. A haja kicsit furcsa szagú volt, de legalább szép és tiszta. A ruhájára tekintettem amikor kérdezte, és bólintottam.
-Természetesen... Miért kérsz mindenhez engedélyt?-Kérdeztem, miközben megragadtam őket. A mosógép a konyhában volt, szóval ki kellett mennem, de nem hiszem, hogy ez őt zavarni fogja. De azért még megvártam a válaszát, mielőtt kimentem volna, hogy betegyem őket.

Egy pár pillanatig szórakoztam a ruhákkal, tudnom kellett, hogy mégis mit használhatok rajtuk, és mit nem. Miután végeztem sóhajtottam és levettem a szemüvegemet, túl sokáig volt rajtam, és igaz csak az egyik szememet terhelte a kék lencse, mégis fáradt volt.~Előbb kellett volna levennem.~Mondtam, miközben megszabadultam a csuklópánttól is. Felálltam, és beindítottam a mosást, majd elindultam vissza Lángnyelvhez. Viszont amikor bementem, láttam, hogy a víz alatt van. És nem lélegzik. Megijdetem meg kell hogy mondjam. Gyorsan oda rohantam, és kikaptam a vízből.
-Ah Lángnyelv...!!-Kiáltottam, és már el kis kezdtem figyelni a pulzusát. Nagyon megijedtem.

A pulzusa normális volt, mintha víz alatt is lélegzett volna, de nem volt levegő a tüdejében. Pislantottam egyet, aztán kettőt. Aztán kinyitotta a szemét, és csak ennyit kérdezett. Az adrenalin teljesen felpumpálódott bennem a félelemtől, ahogy végig néztem rajta.
-É-életben vagy... De hát... nem lélegeztél, ez hogy lehetséges?-Tettem fel a kérdést, ahogy újra rátekintettem. Vettem pár mély levegőt, hogy lenyugtassam, és óvatosan visszaeresztettem a kádba.
-L-legközelebb szólj ha ilyesmit csinálsz.-Mondtam aggódó hangon, nem dühösen, csak halkan, érezhette a félelmet a hangomban, pedig a veszély elmúlt sőt nem is volt.

Egy pár pillanatig gondolkodtam a mondandóján, majd ismét feltekintettem rá.
-Szóval neked nincs szükség levegőre, hogy életben maradj?-Tettem fel a szerintem, szerinte nem biztosan jogos kérdést.
-Tudod a legtöbben belehalnának, abba amit te csináltál, ezért ijedtem meg.-Magyaráztam el neki, és megvártam a válaszát, majd bólintottam.
-Akkor... Hagylak.. Pihenni.-Mondtam, és felálltam a széktől, és ha nem szólt hozzám többet, akkor kiléptem a szobából, és neki dőltem a falnak. Ez a lány egyre távolabb esik az ember kifejezéstől... Na nem mintha ez rossz lenne, de nem tudom it kezdhetnék vele.

Kicsit vártam, majd visszamentem, és egy ideig mellette maradtam, figyeltem, ahogy úgy fekszik ott mint egy embrió a méhben... Vagy egy kis gyík a tojásában. Nem szóltam, csak egy fél óra múlva kiléptem a szobából. Öntöttem magamnak egy kevés vizet megittam, majd leültem, az ajtó mellé, és bámultam a falat azon gondolkodva, hogy vajon mibe keveredtem bele. A gondolkodás lassan elnyomott és behunytam a szemeim.
Nem tudom mennyivel később arra ébredtem, hogy valami nedves ért hozzám. Egy párat pislogtam, és láttam, hogy egy törülköző volt. Levettem magam és körbe tekintettem. Lángnyelv ott volt mellettem. Egyet, kettőt még pislantottam mielőtt megszólaltam volna.
-L-lángnyelv... Jó... Reggelt... Hogy aludtál?-Kérdeztem, ahogy végig néztem rajta. A ruhái már biztosan kész vannak, viszont nagy valószínűséggel nedvesek, így a szárítóba kéne rakni. Ahogy ez eszembe jutott elkezdtem felállni.

Igen, még nem voltam teljesen ébren amikor megnéztem a helyet, még jó sötét volt, nem is tudtam miért mondtam reggelt talán azért mert most keltem fel. Na de most hogy megvoltam, elindultam, és kivettem a vizes ruhákat a mosógépből, majd beraktam őket a szárítóba. Lángnyelv láthatta a szemüvegem és a hozzácsatolt csuklópántot is, az egyik polcon. Ezek elég alacsonyak voltak, hogy még ő is belássa az egészet, bár volt pár magasabb is. Miután elraktam a ruhákat, megfordultam, és néztem ahogy a haját fésüli.
-Jó érzés tisztának lenni?-Kérdeztem egy barátságos mosollyal, miközben oda léptem a szemüveghez, és ránéztem, majd megnyomtam egy gombot a csuklópánton, amire a kijelzőn megjelent az idő, ami pontosan 2:31 volt.
-Huh... jó késő van... Mi meg ki is aludtuk magunkat.-Mondtam kicsit kuncogva., miközben újra kikapcsoltam a szemüveget.

A kérdésére letekintettem, rá, majd megráztam a fejem.
-Nem még nincsenek, még meg kell száradniuk.-Mondtam, és a gépre böktem. Leguggoltam elé, hogy jobban megnézhessem. A sok piszok nélkül annyira aranyosnak nézett ki. Pont mint egy kisállat az állatkertekben... Legalábbis az én szemszögemből.
-És hogy tetszik a hely?-Kérdeztem érdeklődve, miközben kiegyenesedtem, és neki dőltem a szekrénynek, majd rátekintettem, és vártam a választ, közben a szárítót néztem.

Válaszolt bár ebből nem igen tudtam következtetni a gondolataira, Bár azt hiszem a tiszta azt jelenti, hogy szereti. Egy halvány mosollyal bólintottam, majd egy kicsit megtapogattam a fejét.
-Mond, szeretnél itt lakni?-Tettem fel a kérdést egy mosollyal, remélem elfogadja az ajánlatom. Nagyon kedves kis lány ha elég közel kerülsz hozzá, és azt hiszem én megkedveltem. Talán barátok lehetnénk mi ketten. Itt legalább tudom, hogy megtalálom, nem kell átfutni érte a várost, ha meg akarom keresni. Elvettem a kezem, és hagytam hogy megtegye a válaszát. Már volt pár ötletem amivel kellemesebbé tehetem az itt tartózkodását, csak egy kevés felszerelés kell, amit könnyen be tudok szerezni, a bázisról, vagy az erőforrásainktól.